Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-24 / 59. szám
59. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP Szombat, Julius 24tölni úgy, a hogy tudjuk. — A szőlőt, pedig védjük, gondozzuk, munkáltassuk rendesen, hogy helyrepétolhassa az idei veszteségeket. Ne csügedjünk el, ne veszítsük el a reményt. Ennyi bajra, ennyi rósz esztendőre kell jó időnek, jó termésnek, jó boráraknak is jönni. Amit most szén védünk, nélkülözünk, tekintsük befektetésnek, amely bőven meghozza majd a gyümölcsét nemsokára. Fel log még virulni a Hegyalja, lesz még itt vig szüret, jóllét, gazdagság. Csak ne fogjon el a magyar betegség, a csüg- gedés, a kétségbeesés, hanem nehéz viszonyok közt is dolgozzunk, fáradozzunk, küzdjiink a jobb jövő reményében ! A Pataki jegyző-választás alkalmából. Azért írjuk „alkalmából“, mert nem annyira az a célunk, hogy a főszolgabiró ez alkalommal követett eljárása felett bírálatot mondjunk, mint inkább, hogy az ilyen választási eljárás iránt általános megjegyzéseket kockáztassunk. A jelen esetre véleményemet nagyon röviden megmondhatom, de csak úgy, hogy mivel az ügy esetleg a varmegyei bizottság közgyűlése elébe is kerülhet: a helybenhagyás vagy megsemmisítés iránti szavazatom ne legyen előre lekötve ; annál kevesebb is, mert a hivatalos előterjesztés még más színben is tüntetheti fel az ügyet, mint a köz hir. A törvény azt mondja, hogy ha több pályázó van, az elnöklő szol gabiró legalább hármat tartozik kijelelni. Ezt a főszolgabiró megtette és ahány választó szavazott, mind ugyanazon jeleltre szavazott s azt a főszolgabiró egyhangúlag megválasztottnak. jelentette ki: cseréppel fedett minden ház s igy a vörös kakas beavatkozására többé semmi szükség. Most már félteni fogják a községet s legközelebb Friss Heimanhoz küldöttség készül parancsnoki kirendeltség szerzése céljából. — Hivatali felfüggesztések itt nem dúlják fel a közhangulatot, legfeljebb magán felfüggesztések, mely esetekben azonban visszahelyezések nem léteznek. — A nép a koalíciós uralommal megelégedve nincsen, mert a képviselő ur részé ről jelöit korában ígért bundát egy választó polgár sem kapta meg, ellenben az adó nem fogyott le. Befejezésül a termésről szólnék, de mivel az aratás ideje csak szüretkor érkezik el, csak annyit említek meg, hogy a kalászmezőkön festőknek kiLiinő anyagul szolgáló pipacsos tájak láthatók. Tehát csak művészembereknek Ígérkezik kenyér. Kérem Szerkesztő Ur értesítését, hogy levelem az olvasó közönség egészségét érintetlenül hagyta-e ez s esetben még felkeresem soraimmal. Kellemes üdülést kíván téli baj- tärsä N . . . d 1090 julius hóban Köd. Tehát a főszolgabiró eljárása törvényes volt, de nem tapintatos. Beszéljünk már most általánosságban. A törvény idézett rendelkezése mellett nem mondja azt, hogy csak hármat szabad kijelelni, többet nem. Részemről — hasonló esetben — én a pályázók közül csak azt (vagy azokat) hagynám ki, aki ellen törvényes kifogás tehető, vagy legfeljebb a kit kirekesztenem határozottan okom lenne, olyan okom, a melylyel a kihagyást indokolni is tudnám, kizárva az indokolhatatlan személyes ellenszenvet: a többit mind kijelelném.Ilyen eljárás egyezne a választás szabadságának eszméjével, ekkor a számosabb jeleltek közt minden választó megtalálná a maga jeleltét és az elnöklő főszolgabirót senki se vádolhatná önkény kedéssel, hatalmaskodással, a választás szabadságának kijátszatásával; és bizonyosan nem történhetnék az, hogy a választók eltávozással akarják a választást meghiúsítani. Megengedem, hogy ilyen eljárás mellett igen sok esetben más jeleit nyerné meg a többségei, n m épen az kit a főszolgabiró ( haji meg választatni. De hát ne csináljunk gúnyt a törvényből. — Vagv legyen szabad választás, vagy kinevezés. A hol a törvény választást nged: a fszolgabiró ne akarjon kinevezni. Ha m m azt választják meg a kit ő Óhajt — őt semmi erkölcsi felelőség nem terheli e’ megválasztott egyénért. Ha ellenben erőszakoskodással vagy más visszaéléssel viszi keresztül kegyen- cének megválasztását s az nem válik be teljesen : méltán szenved legalább is szemrehányást. Minthogy a törvény azt mondja, hogy az elnöklő szolgabiró több pá ly ázó közül legalább hármat kijelölni tartozik ; viszont azonban nemmondja, hogy háromnál többet kijelölni nem szabad: szelleme és célja — (inten- tiója) — világosan a választás szabadságának biztositfatása, nem pedig korlátoztatása volt. Járjanak el tehát szolgabiráiuk akként, hogy ne csak a törvény betűjének, de szellemének is meg- feleljenek ; járjanak el a közönséggel, a választó polgárokkal is szemben mindenkor méltányosan, inkább az ő szabadságukat tiszteletben tartva, mintsem saját akaratukat előtérbe tóivá és erőszakolva, — akkor meglátják, hogy saját külön akaratukat is könnyebben megvalósítják, — nem lesznek zúgolódások, elégületlenségek, panaszok s igy magoknak is nyugodaimasabb helyzetet biztosítanak. Egyébként — visszatérve a pataki esetre — ha igaz, hogy a megválasztott jegyző — észrevevén a vá lasztók nagy idegenkedését.-- lemondott : ezért minden dicséretet érdemel. Caeterum Carthaginem — az önálló külön magyar nemzeti jegybanknak mindenáron meg kell lennie. Matolai Etele fázaDás Erdőhorvátiban. — Karhatalommal elmozdított lelkész. — Egy áldatlan harcnak, mely Erdőhorváti község lakosainak egy része és a rém. kath. egyház főhatósága : a kassai püspöki udvar között folyt hosszú idő óta, végett vetett a minap Zemplén- vármegye közigazgatási hatósága. Megemlékeztünk annnak idején arról a lázadásról, amely Erdőhorvátiban ütött ki az ottani róm. katli. lelkész íelfüggesztése folytán és amely, a legutóbbi köz- igazgatási bizottságban is élénk vita tárgyát képezte. Most kénytelenek vagyunk ez ügygyei újból foglalkozni, amennyiben f. hó 22-én a kassai püspök felszólítására karhatalommal távolították el a paróchiáról Molnár János felfüggesztett lelkészt és ezzel elejét vették egy nagy, esetleg véres kimenetelű lázadásnak, melyet lelketlen, gonosz emberek szítottak a falu népe között. Az esetről részletesen azalabbi tudósításban számolunk be : Molnár János erdőhorváíii róm. kath. lelkész az erdőhorváíii róm. kath. egyház kegy urával : br. Wald- bott Frigyessel szemben tiszteletle aül viselkedett, amiért a kassai püspök felfüggesztette állásától Molnárt és a leikészi leendők ellátásával Mayer Géza sátoraljaújhelyi segéd- lelkészt bizta meg. Mayer Géza el is ment, hogy a püspök utasítása érteimében a leikészi hivatalt elfoglalja, ámde Molnár vonakodott azt neki átadni, paróchiát sem akarta elhagyni. Sőt — nem tudni kinek az aknamunkája folytán — a község lakosai is fellázadtak és nemcsak az újonnan érkezeit lelkésszel, hanem a keg) úrral szemben is fenyegető magatartást tanúsítottak, amennyiben a kigyúr kastélyának udvarán véres ehenial.áosai íenyt- gető űztek arra az esetre, ha papju kát a legkisebb bán tál óra éri, vagy kényszerítik a paróchia elhagyására. A község lakosainak, fenyegető magatartása miatt aztán az alispán 40 csendőrt rendéit a faluba, akik még a mai napig is ott tartózkodnak. A karhatalmi kirendeltség láttára a község lakosai aztán némileg lecsendesedtek és nyugodtan maradtak mindaddig, mig e hó 13-áu Brett Gyula esperes a püspök utasi tására fel nem szólította Molnárt a paróchiának 5 napon belül való elhagyására. Ekkor a községbeliek — nagyobb részben asszonyok, mert ezek körében különösen nagy szeretetnek örvendett a lelkész ur — újra zúgolódni kezdtek, de veszélyessé csak 17-én, szombatoonváit a helyzet, amikor a kiköltözésnek meg kellett volna történnie. A lelkész vonakodott elhagyni a paróchiát, a lakosság pedig lázongott, kénytelen volt hát Thuránszky László vármegyei főjegyző 2 század katonaságot kirendelni a lázongok megfélemlítésére. A katonaság: a 65 ik és 34 ik gyalogezred egy-egy százada egy alezredes vezetésvei vasárnap 18 án érkeztek a faluba. A lázongók a katonaság láttára tényleg lecsendesedtek, de a pap a paróchiát még akkor sem volt hajlandó átengedni és mikor az esperes és Császár Pál tt>. főszolgabiró a paróchia elhagyására felszólították, azt, válaszolta, hogy ráér. mert ő több időt engedélyezett erre önmagának, mint 5 napot. A közigazgatási hatóság pedig teheti t- lenül állott a pappal szemben, mert püspöki felszólítás nélkül nem avatkozhatott az ügybe. A püspöki felszólítás kieszközlése céljából tehát f. hó 20 án, kedden Kassára utazott Isépv Zoltán tb, főjegyző és személyesen hozta el Brett esperesnek az utasítást a kilakoltatásnak karhatalommal való azonnali keresztülvitelére. így történt aztán, hogy f. hó22 én, csütörtökön d. e. fél 10 órakor, mikor a falu népe a mezőkön foglalatoskodott, a két század katonaság körülzárta a paróchia épületét, a 40 főnyi csendőrsóg pedig G arab hadnagy vezetése alatt elfoglalta a páráddá udvarát. Mikor ezek az elő készületek megtörténtek F ü zess é ry István főszolgabiró Brett Gyula esperes és 8 csendőr kíséretében bement Molnár lakására, ahol Füzes- séry felolvasta az alispánt rendeletet, mely utasítja ót, hogy a kilakoltatásnál esetleg karhatalommal is legyen segítségére az esperesnek és egyben felszólította Molnárt a pároddá átadására. Molnár — látva az óriási karhatalmat — kijelentette, hogy nem ellenkezik tovább és rögtön megkezdi a hurcolkodást. A hurcolkodás este 8 óráig tartott, amiuor a karhatalommal kilakoltatott lelkész utadta végleg a parochial s eg) ik hívéhez szállásolta he magát öreg édesanyjával együtt. A község lakosai pitiig szintén belátta«, hogy a történt 'ken változtatni nem ielK-l és é^y hőre belenyugodtak a változhatatlanba. Így tehát most nyugalom vau Erdőhorvátiban ügyidőre, hacsak valami lelketlen gonosz ember újból fel nem lazítja a község lakosait. — A katonaság f. hó 23 án, pénteken vonult el a faluból, de a csendőrség még ott maradt, mert kedden búcsú lesz Háromhután es akkor — nem lehet előre tudni — talán megint lehet valami kisebb lázongás. — Szóval Erdőhorváti még mindig nem egészen csendes és véleményünk szerint nem is lesz ott teljes nyugalom mindaddig mig a lelkészt el nem távoiitják a községből is, mert ha nem is ő a nép feibu,tója, ha nem is ő személyesen szítja azt a lázongást, a mely már hetek óta tartja izgalomban a közeli községek lakosságát is, de egy bizonyos, hogy a lázongás oka a lelkész személye s igy a lelkész eltávozásával rövidesen megszűnnének a lázongások. NAOV ocassiú ! SCHÖN SÁNDOR és BARNA D. cégnél az összes raktáron levő nyári áruk u. m. batisztok, chifonok, sephirek, mosó és gyapjú dclainek, Poplinok, gyapjú szövetek és ruha vásznak mélyen leszállított árakban kerülnek eladásra. — Az ocassió vasár folyó évi juiius hó 20-ig tart. nr* Mennyasszonyi kelengyékben nagy választék.
