Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-24 / 102. szám
102. szám (4) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Péntek, december 24. a választások vonzották a nagyszámú közönséget, mert hiszen a bizottsági választás is, az árvaszéki ülnök választása is teljesen egyhangú volt. Inkább a súlyos politikai helyzet hozta össze olyan nagy számban a bizottsági tagokat. A megnehezült politikai helyzetről szólt a főispán is megnyitójában s utána herceg Windisch graetz Lajos indítványára egyhangúlag, nagy lelkesedéssel bizalmát fejezte ki a vármegye gróf Andrássy Gyula iránt. Úgy a főispán, mint az indítványozó Windischgraetz herceg elismerésreméltó tapintattal jártak el a bizalmi indítvány körül. Kikapcsoltak belőle minden vonatkozást a mai politikai pártellen tétekre, de hivatkoztak Andrássy Gyula grófnak a nemzeti ellenál lásban szerzett nagy érdemeire s kifejezték azt a bizalmukat, hogy a megint fenyegetőleg közelgő zivataros időkben újra vezére lesz az országnak s különösen Zem- plénvármegyének a nemzet alkotmányért való küzdelemben. így aztán pártkülömbség nélkül mindenki szívesen elfogadhatta az indítványt, mert nem lehet magyar ember, bármilyen pártállásu, aki gróf Andrássy Gyulának nemes, nagy egyénisége iránt a legnagyobb tisztelettel, önzetlen kazafisága iránt teljes bizalommal ne lenne. Különösen érdekessé, mondhatni, meghatóvá tette a gyűlésnek ezt a jelenetét az ifjú Windischgraetz Lajos herceg szerep lése, aki ma lépett először a közélet nyilvánossága elé az in ditvány mellett mondott rövid, de nagyon szép, lelkes, rokonszenves, hazafias beszédével. Akárki mondta volna el azt a beszédet, rászolgált volna vele a gyűlés tapsaira. De jóleső érzésRövid magyarázat után „büszke- lópés“-ben közeledtek Braun felé. Alig lehettek tőle két lóhossz- nyira, amit az asszony élesen fel- sikoltott és egy rémült mozdulattal eltakarta a szemét. Braun is felhördült és átvetve magát a korláton : az asszonyra akart rontani, hogy arcul köpje és hogy leüsse. Ökölbe szorult keze már csapásra készen állt. De abban a pillantásban elei'nyedve le is hanyatlott, mert megbénította a harag, a düh a gyűlölet. Szemére lobogó vörös fátyol ereszkedett; ha lántékát lohogva ostromolta bosszúvágyé vére: nem tudott mozdulni. Aztán összeesett. Végre egy lovász-gyerek szedte fel. — Uram, ön holt-sápadt. Rosszul van ugy-e? Vagy csak megdermesz- tette a nagy ijjedség ? . . . Szörnyű egy baleset. En éppen akkor nem voltam az istáiéban, de Fritz a nyitott ajtón át mindent látott, így mondja: a hölgy nyilván rosz- szul lett, mert felsikoltott és a szivéhez kapott. Persze eleresztette a kantárt. Abban a percben egy madár repült be és neki vágódott Va- habitának. A ló megijedt, kétlábra állt; majd érezve, hogy a kantár szabad felugrott. Lerázott terhét sei dobbant meg a szive mindenkinek, mikor épen egy Windisch graetz herzeg ajkairól hallotta a a magyar hazaszeretet, a magyar nemzeti jogokért való küzdelem igéit. Mégis van erő ebben a magyar földben, magyar levegőben. Aki ellenségünk volt, barátunkká teszi, aki ellenünk harcolt, a mi jogainkért való küzdelemre sorakoztatja. A 48-ban letörésünkre küldött osztrák hadsereg fővezérének unokája ime a magyar nem zeti jogok harcának hirdetője. Elvették a pataki várat Rákóczitól, idegeneknek adták s ime, alig egynéhány generáció múlva a pataki vár ura a magyar szabadság igéit hangoztatja abban a teremben, amelyben Kossuth Lajos és Andrássy Gyula szava hangzott valaha. Csodás erő van abban a pataki várban. A rideg kövekben lélek lakik és aki azok lehelletét beszivja, magyarul dobog tőle a szive. Erő van abban a várban, erő van ebben a földben, erő van ' b a remzetben s ez az e. Ő ni '"j, törni minden el- lenségeink ádáz támadását. Ezek a gondolatok csaltak könnyüket minden szembe a fiatal herceg beszéde alatt s ennek a meghatott, jóleső hangulatnak adott kifejezést Búza Barna, mikor az egész gyűlés tapsai közt üdvözölte a herceget közéleti pályájának ilyen szép és rokonszen vés kezdetén s kívánta, hogy ez a pálya az egész ország érdekében ehhez a kezdethez méltóan szép, fényes és hasznos legyen. Bizalom Andrásynak. Pontban a kitűzött időben nyitotta meg Meczner Gyula főispán a közgyűlést. Elnöki megnyitójában rámutatott azokra a nehéz politikai viszonyokra, melyek most az országra nehezednek. Majd méltatva maga után vonszolva átugrott a bande-on és be az istálóba . . . Szegény asszony szétloccsant a feje . . . Es ez az egész úgy szólván egy szempillantás alatt történt . . . Támaszkodjék reám, uram, és jöjjön Kleinmeistert megvigasztalni . . . Valósággal örjöng szegény és folyton csak azt hajtja: ő az oka mindennek . . . Az atléta termetű ember gépiesen hagyta raagat vezettetni. Az istáló közepén, szénára fék tetve feküdt a grófné. Szétroncsoit feje egy fehér kendővel volt letakarva. Hans a halót mellett térdelt és batiszt zsebkendőjével itat- gatta a dús vörös hajról az olvadó vért. Közben kezeit tördelte és végtelen fájdalmas, zokogó hangon ja- jongot. Körülte az istálóbeliek jöttek- mentek, sóhajtóztak, szánakoztak, de ő úgy el volt merülve a bánatában, hogy az „egy“-en kívül mást nem látott. Ez a látvány mélyen megrendítette Braunt. Ajkai görcsösen meg- megvonaglottak, teste párszor hevesen összerázkódott; végre engedett a nagy lelki feszültség: arcán végig szántottak a szánalom, a megbocsátás, az önsajnálat forró könyüi és sirt . . . Aztán letérdelt és megcsókolta a felesége élettelen kezét. Andrássy Gyula grófnak a nemzeti ellenállás idejében tanúsított magatartását és ebből folyó érdemeit, bejelenti, hogy Windischgrätz Lajos herceg és társai indítványt adtak be, hogy Andrássy Gyula grófnak bizalmat szavazzanak. Hg. Windischgrätz beszéde. Ezután Wiedischgrátz Lajos herceg emelkedett szólásra és a következő nagyhatású beszédben okolta meg indítványát: Úgy hiszem kétségtelen, hogy hazánk válságos politikai időknek néz elébe, most inkább, mint valaha, szükséges, hogy egyesüljünk azon törekvésben, hogy a nemzeti érdekeinkben folyó harcot vármegyei körünkben is támogassak. A vármegyei önkormányzat — mondhatnám — talán legbüszkébb joga, hogy mindenhez szabad és nyílt kifejezését adhatja a közvélemény meggyőződésének. Ha ezen hazánkra nézve oly nagy jelentőségű küzdelmet szemléljük, büszke örömmel találjuk ma ismét első helyen Andrássy Gyula grófot, vármegyénk nagy fiat. Úgy mint hajdan nagy nevű atyja, úgy ma ő is — az Adrássyak ősi 'tradíciójához híven — résen áll ha a közérdek kívánja, fényes példájaképen az önfeláldozó munkásságnak, törhetetlen hazaliság- nak. Valóban büszkék lehetünk mi, büszke lehet ősrégi, hirneves vármegyénk, hogy mi adtuk és mi adjuk e küzdelmek legfáradhat- lanabb előharcosát minden nemzeti érdeknek. Es ha most a politikai kialakulás újabb harcba viszi Andrássy Gyula grófot, mint a nemzeti következetes fejlődés előharcosát, kisérje azon tudat, hogy szülővármegyéje vele érez és táutoritlanul bízik hazafias törekvése végleges sikerében, győzelmében. Tudom, hogy nincs közöttünk senki ki ezen érzelmeket ne osztaná és pártkérdésnek nincs helye, ha nemzeti érdekről vau szó. Zeraplénvármegyében, ha Andrássy Gyula gróf nevét említjük, mindenki — bármily párt elveit val- lauá is — csak bámulattal és ragaszkodó hálával tekinthet fel azon férfiúra, kit fáradságos, önzetlen ténykedésében és tevékenységében ezen egy eszme, egy elv vezérel; a haza érdeke. Bátorkodom indítványozni, hogy hozassák egy határozat, melyben Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ur ő nag^méltósága iránt Zemplénvármegye őszinte ragaszkodása és bizalma fejeztessék ki. Egyhangúlag. A nagy lelkesedéssel fogadott gyönyörűen szép beszéd után Búza Barna szólalt fel és hozzájárult az indítványhoz. Habár — úgymond — ma politikai ellenfele Andrássynak, de őt a politikai szempontok nem vakítják el és ezért méltányolni tudja azt a nagy érdemet, melyet Andrássy mint a nemzeti ellenállás vezére szerzett. — A vármegyülés egyhangúlag el is fogadta az indítványt. Választások. Ezután a választásokra került a sor. A kijelölő bizottság tagjai lettek : gr. Andrássy Sándor, Búza Barna, gr. Wolkenstein Oszvald, Moskovits Géza, Czibur Bertalan és Hiszem Kálmán ; a szavazatszedő küldöttségek a következőkép alakultak meg; I. küldöttség elnöke : Miklóssy István, tugjai: Kellner Soma, Ehlerth Gyula, jegyzője: Spillenberg József; II. küldöttség elnöke : Kincsessy Péter, tagjai: dr. Rosenthal Sándor, Mauks Árpád, jegyzője : dr. Mizsák József lettek. A bizottságok tagjaiul a régieket választották meg. Arvaszéki ülnökké egyhangúlag Boronkay Lászlót választották meg. A főispán ezenkívül kinevezte tb. aljegyzővé 0 s- váth Dezső drt; tb. alügyészszó Lengyel László drt és tb. árvaszéki ülnökké Orbán Kálmán drt. Valamennyien nyomban letették az esküt. Vármegyei muzeum. Andrássy Gyula gr, a képzőművészeti társulat elnökének felhívására elhatározták, hogy múzeumi alapot létesítenek s e célra az 1910. évi költségvetés terhére a közművelődési alapból megszavaztak 1000 koronát. Egyben Fejes István indítványára kimondták, hogy a vármegyei múzeumot és könyvtárt az uj vármegyeháza építésével kapcsolatban fogják megoldani. Pusztulunk. Az alispán évnegyedes jelentése került ezután tárgyalásra. Ez a jelentés összefoglalása a közigazgatási bizottságban előterjesztett havi jelentéseknek és igy felesleges azt külön ösmertetnünk. Egy dolog volt azonban a jelentésben, mely valósággal kétségbeejtő. Bejelentette ugyanis az alispán, hogy 5 óv alatt vármegyénkből 510ü0 ember vándorolt ki Amerikába és ennek körülbelül még 25 százaléka ment ki útlevél nélkül. Vármegyénk végpusztulását jelentő eme kétségbeejtő tény óriási megdöbbenést keltett annál is inkább, mert a veszedelemmel szemben úgyszólván tehetetlenek vagyunk. Fejes István, Gortvay Aladár és Szabó Sándor felszólalásai után elhatározták, hogy erre a rettenetes, kétségbeejtő állapotra feliratban felhívják az országgyűlés figyelmét és kérni fogják annak orvoslását. Egyben elhatározták, hogy hasonló feliratok küldése céljából a határozatot megküldik az ország valamennyi törvényhatóságának. Vége. Még Haraszthy József utbiztost 650 kor. és Hlavathy Jenő Írnokot 835 kor. évi nyugdíjjal nyugdíjazták és aztán a főispán a gyűlés folytatását másnap d. e. 9 órára halasztotta. A folytatólagos közgyűlésről a tárgysorozat kevéssé érdekes volta miatt nem hozunk részletes tudósítást. Részleges tisztujitás a városnál. A szenevdélyek tombolása. Megtörtént a részleges tisztujitás a városnál. A szenvedélyek valóságos tombolása előzte meg a részleges tisztujitást. A szenvedélyek kitörésére a gyűlés előtt megtartott értekezleten Bessenyey István plébános azon kijelentése adott okot, hogy ő és a háta mögött álló 8000 katholikus hivő tiltakoznak az ellen, ha nem az kerül a polgármesteri székbe, akit ők óhajtanak. Ez a kijelentés gyújtotta lángra a kedélyeket és rögtönzött olyan botrányosan zajos jeleneteket, amelyekre példa a városháza tanácstermében még nem volt. Mély sajnálattal halottuk Bessenyey plébános ur ezen kijelentését annál is inkább, mert mi őt eddig olyan embernek ösmertük, aki a felekezeti béke és nem az Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés. skrofulozis, influenza ' ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat te kínálnia térjen mindenkor „Közhit“ eredeti emnágwlM Hefasaapli Roche A Co. Basel (Svájc) ff ■t Kapható ban.
