Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-24 / 94. szám

93. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, november 20. viszonyok ? Ha csak egy csepp klerikalizmus is volna Búza Barná­ban, hát nem most lett volna itt az alkalom, hogy Rakóvszkvékhoz csat­lakozzék, most amikor Kossuth Fe- rencz is barátságot, szövetséget kö­tött velők ? Es mégis ? Hát nem vá^ lasztotta-e Búza Barna a csillogó aranyak helyett a — parazsat ? Hát nem annak a zászlónak esküdött-e fel, nem*e azon zászló alatt harcol, amelyen a „demokratia“, a „líberá- lizmus“ van ráírva ? Ezt mindenki­nek el kell ismernie. Hát ez igy van s nincs időnk ebben kételkedni. Arra a zászlóra esküdött fel Búza Barna, amelyre ennek az or­szágnak függetlensége, elsősorban gazdasági függetlensége van ráirva, annak a zászlónak harcosa ő, ame­lyen a demokratia, a nópjogok ki­terjesztése, az emberi jogok meg­adása van felírva. Es követni fogja őt az ezekért való küzdésében, har- czában ennek a kerületnek minden lelkes polgára, ennek a városnak, ennek a társadalomnak zöme. Hiába beszélnek sokan már is kárörvendve esetleges választásokról és Búza Barna bukásáról, Búza Barnát ma itt ebben a városban, ebben a szín­tiszta, hazafias kerületben még sok­kal jobban becsülik, szeretik, mint annak előtte s a meginduló harcban maga mögött fogja találni Sátoral­jaújhely józan polgárságát, akik ne­héz órákban, hazafias munkálkodá­sában mindig kész bajtársai lesznek. Kroó József. A nagy harc küszöbén. — Választási előkészületek. — Már csak két nap és bekövet kezik a nagy harc, amely hivatva van Ujhely város jövő vezetésé­nek irányt szabni. Elvitathatatlan ennek a harcnak a fontossága, de elvitathatatlan az a nagymérvű izgalom és lázas készülődés is, mely most, az utolsó órákban erőt vett a város polgárságán. Egyes oldalokon már hetek óta folynak a készülődések a nagy összecsa pásra és most az utolsó órákban szinte félemletes erővel indulnak neki számosán, hogy erejüket összemérjék. Tagadhatatlan, hogy a város érdekeinek leginkább az felel meg, ha a harc jegyében folyik le a képviselőtestület tagjainak választása, mert csak igy van al kalma a város polgárságának akaratát a maga igaz valójában diadalra juttatni. De amily üdvös az ilyen választások alkalmával, ha két, legfeljebb három párt méri össze erejét, ép oly sze­rencsétlennek és a város érdeké ben végzetesnek tartjuk, ha ér­dekcsoportok veszik fel egymás ellen a küzdelmet minden előze- tes programm nélkül csupán egyesek érdekében és ugyancsak egyesek személye ellen. A közelgő választáson ilyen érdekcsoportok összeütközésétől lehetett tartani, mert az egye­düli párt, mely határozott pro­gramm alapján mehetett volna a küzdelembe — a függetlenségi párt -— nem kivánt részt venni a választásokban, nehogy a város tanácstermében a politika üssön tanyát és igy a város amúgy is nehéz helyzetét a politikai har­cokkal is súlyosbítsák. S mert ezek az érdekcsoportok napról- napra szaporodtak, alaposan le­hetett félni attól, hogy a szava­zatok szétforgácsolódnak és a bekövetkezendő eredmény nem lesz igazi, hü tükre a polgárság akaratának. Minden, a város érdekét szem előtt tartó embert szomorúsággal töltöttek el ezek a készülődések. Es épen, mikor az egymás elleni készülődések tetőpontjukat érték el, mikor már alig választott el minket néhány óra a teljes fel­fordulástól, olyas valami követke­zett be, amely — alapos remé­nyünk van rá — megs Aintetheti a további készülődéseket és mó­dot nyújt arra, hogy a város pol­gársága egyhangú állásfoglalás­sal tegye lehetővé, hogy az uj képviselőtestület a város érdekei­nek megfelelően alakulhasson meg. D ó k u s Gyula alispán, hogy elejét vehesse egy rettentően szenvedélyes, izgalmas harcnak, csütörtök délutánra értekezletre hívta egybe a város polgárait, megtudakolandó tőlük azokat a kívánságokat, amelyeket a válasz­tás alkalmával érvényre juttatni óhajtanak. Es örömmel kívánjuk konstatálni, hogy ez az igyek- vése — úgyszólván — teljes eredménnyel végződött, amennyi­ben sikerült a polgárság zömét megegyezésre bírni és közös meg­állapodás alapján a jelöltek név­sorát olyanformán megállapítani, hogy az a polgárság minden ré­tegét kielégítse. Nagy szolgálatot! tét ezzel Dókus Gyula a városnak, mert habár a gyűlésen elhangzott be­szédekből nem lehet teljes meg­egyezésre és a polgárság egy­hangú állásfoglalására következ­tetni, de elérte, minden esetre, hogy a szavazatok nem fognak nagyon szétforgácsolódni és -— ha összeütközésre kerül sor — legfeljebb két párt fogja erejét összemérni és igy a választás legalább hü kifejezője lesz annak, hogy mily irányban kívánja a polgárság a várost a jövőben vezettetni. Elösmerés illeti ezért Dókus Gyulát, mert újra bizonyítékát, adta mostani ténykedésével, hogy a város érdekeit szivén viseli, annak sorsával törődik és minden fáradozását annak fejlesztésére, boldogitására fordítja. Es hanem L fogja eredmény jutalmazni az ő mostani munkáját, de a vá­ros polgárságának elismerése min­denesetre kijut neki azokért a hervadhatatlan érdemekért, me­lyet ezzel a ténykedéssel elért. A gyűlésről és az azt kö­vető jelölő értekezletről az aláb­biakban adunk részletes tudósí­tást : II nap. Megnyitás. Nagy számmal gyűlt egybe a vá­ros polgársága f. hó 18-án, csütör­tökön délután a vármegyeház köz­gyűlési termében az alispán meghí­vására. Már jóval a kitűzött idő előtt kezdtek gyülekezni a város polgárai és lázas izgalommal vártak az értekesiet megnyitására. Dókus Gyula alispán fél 5 óra­kor nyitotta meg az értekezletet. Szép szavakban üdvözli a megjelen­teket, majd rátér arra, amiért az értekezletet egybehívta. Látta azo­kat a lázas készülődéseket, amelyek­kel több oldalról a választásokra készültek s mert meggyőződése, hogy heves küzdelmek alkalmával, mikor több érdekcsoport — melyek nagyobb része személyi érdekekért harcol — méri össze erejét, annyira szétforgácsolódnak a szavazatok, hogy a polgárság igazi akarata nem tud érvényre jutni és csak személyi érdekek érvényesülhetnek, köteles­ségének tartotta úgyis, mint alispán, úgyis mint a város hü polgára, hogy keresse az érdekek összeegyezteté­sét. Azért hívta össze az értekezle­tet, hogy — ha lehet — egy közös névsort állítsanak össze, mely a város érdekeinek megfelel. Nem kí­ván korteskedni, nincs lisztája és ezért indítványozza, hogy küldjenek ki egy szükebb bizottságot, amely a jelöléseket megejti. A bizottság tag­jainak választására sem tesz előter jesztést, senkisem protegál, mert még a látszatát is kerülni óhajtja annak, hogy bármely érdek szolgá­latában áll. Egy cél vezeti csupán : Ujhely jövő fejlődésének, boldogulá­sának érdeke. Támadás. Az alispán lelkes éljenzéssel foga­dott beszéde után S z ő I 1 ő s y Arthur pártolta rövid beszédben az alispán javaslatát, majd dr. Grosz Dezső szólalt fel. Sziveson hozzájá­rul az alispán javaslatához, mert maga részéről is kívánatosnak tartja az érdekek összeegyeztetését, de szükségesnek tartja, hogy a jelölő bizottságnak bizonyos irányt szab janak a jelölés megejtése előtt. Szükségesnek tartja, hogy olyan képviselőtestületre bízzák a város további vezetését, mely ment a pártpolitikától. Szükségesnek tartja, hogy a város vezetését olyan tiszt­viselőkre bízzák, akik kellő képes­séggel és képesítéssel bírnak hiva­talaik ellátására, nehogy a városháza továbbra is az anyagilag és szelle­mileg rokkantnak menedékháza le­gyen. Ne érvényesülhessenek a vá ros vezetésében felekezeti szempon­tok. (Miklóssy és Bessenyey éljenez­nek.) Nagyon örül, hogy a főtiszte- lendő urak is éljeneznek. Különösen örül most, amikor egy bizonyos fokú népszerűtlenség visszaszorítja Mik­lóssy urat köztevókenységében. De örül annak, hogy a kombattáns ke­mény modorú harcos helyett Bes senyey főtisztelendő urban egy si­mább modorú, nyájasabb és tiszte­letre méltóbb harcost nyertek. A városházán nem szabad érvényesülni a felekezeti szempontoknak és ezt azért hangsúlyozza különös nyo­matékkai, mert értesülése szerint erős korteskedések folytak, hogy a képviselőtestület felekezeti szempon­tok szerint alakuljon meg. Esküszöm . . . M i k 1 ó sy István személyes kér­désben kíván szólalni, mert Grosz Dezső őt azzal vádolta, hogy fele­kezeti szempontokat szolgál és hogy ezért közéleti működésében őt hát- rászorították. Nem szorult hátra, mert ma is a képviselőtestület egyik legértékesebb bizottságának az el­nöke. A mi felekezetieskedés vád­ját illeti, arra nézve esküszik, hogy isten őt úgy segélje, hogy soha fe­lekezeti érdekeket nem szolgált, mindig a város érdekeit tartotta szem előtt és ezért áldozta fel magát. Besseny ey István tisztelettel utasít vissza minden olyan gyanúsí­tást, mintha ő felekezetieskednék, sőt visszautasítja azt az állítást is, hogy a katholikus körben bármily legcse­kélyebb mozgalom is indult„meg a választásokra vonatkozólag. Ok tisz­telik mások meggyőződését, tartoz­zon az bármely felekezethez is, ők csak egy szempontot ismernek a városi ügyekben: a város érdekét. Bizalom az alispánnak. N ó ra e t h y Bertalan oly kijelen­téssel kezdi beszédét, hogy ő a vá­lasztások után ott hagyja a város közgyűlési termét, de kötelességé­nek tartja, hogy a választások elő­készítésében a város érdekében munkálkodjék. Kifejezni óhajtja azt a kívánságát, hogy őrökre elimi- náltassanak azok a dolgok, amelyek a közélet levegőjét megfertőzik. Or­szágszerte beszélnek felekezeti ül­döztetésekről és csak egy kis szellő kell, hogy ezek a hírek forrongásba hozzanak egyeseket. Nem szabad tűrni, hogy egyes dolgok felfújásá­val a közélet nyugalmát felkavarják csupán azért, hogy egyesek abból maguknak tőkét kovácsolhassanak. Meg kell értetni a polgársággal, hogy az ilyen emberek, gonosz em­berek. A jelölő bizottság kiküldését szükségesnek tartja és helyesnek tartaná, ha a bizottság az alispán intencióinak megfelelően működne. Búza Barna szintén ellensége a felekezetieskedésnek. Valósággal bűn­nek tartja, ha egyeseket felekezeti szempontok vezérelnek a köz szol­gálatában. De sajnosán kell tapasz­talnia, hogy sokan sportszerűen ke­resik a felekezeti tendenciákat, csak­hogy ezt egyesek ellen a maguk javára kihasználhassák. A városi választásoknál kerülni kell minden felekezeti párt szempontot és csu­pán a város érdekét szabad minden­kinek szem előtt tartani. Tudomása van arról, hogy a polgárság egy része már erősen készülődik a vá­lasztásra, sőt már a jelöléseket is megejtette. Biztosra veszi, hogy azokat az embereket is egyedül a város érdeke vezeti. Szükségesnek tartja már az egyöntetűség és békés választás érdekében is, hogy a ki­küldendő bizottság a polgárság ama szervezett részével is lépjen érint­kezésbe, mielőtt jelölnek. Befejezés. Dr. Grosz Dezső szólalt még fel és örömének adott kifejezést, hugy a lelkészek maguk cáfolták meg a róluk keringő felekezetieskedés vád­ját és aztán megválasztották a je­lölő bizottságot. A bizottság tagjai lettek: Behyna Miklós, Bessenyey István, dr. Búza Barna, Donján Elek, Elek István, Fejes István, Főző Jó­zsef, Friedmann Lipót, Grünbaum Simon, dr. Haas Bertalan, Hartstein Mayer, Hegedűs Győző, Hericz Sán­dor, dr. Hornyay Béla, ifj. Horváth József, Jelenek Adám, Isépy István, dr. Kellner Soma, Kádár Gyula, Kincsessy Péter, Kiss Ödön, dr. Kvirsfeld László, Lipschitz Adolf, Ludescher Tivadar, Matolai Etele, Miklósy István, MóréDániel, Némethy Bertalan, dr. Reichard Salamon, Réz Gyula, dr. Rosenthal Sándor, Róth József, Schon Sándor, Schweiger Legjobb minőségű pliis, loden és nyúlszőr KALAPOK, szőrme és loden SAPKaK ■■■■■ kaphatók __s=s Szenes Cipót kalap és uridivat üzletében Saujhelyben a megye­házzal szemhen Nagy választék: Flanell ingek, gyapjú mellények, vadász harisnyák, téli harisnyák, trikó áruk, téli kez- tyük, bokavédők stb. téli uridivat cikkekben. Valódi Jaeger tanár féle alsó ruházat. Újdonság: Eredeti angol gallérvédő. ■" ■ 1 ■ Finom férfi cipők, ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom