Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-20 / 93. szám

92, szám (3) F E L S Ő M A G Y A R O R S Z Á G I HÍRLAP Szerda, november 17. Nem tudjuk mi a célja ennek az értekezletnek, de kívánjuk, hogy azon egységes megállapodásra jus­son a város polgársága. A függet­lenségi párt eddigi álláspontja, hogy mint párt nem vesz részt a válasz­tásokban. amennyiben nem akarja a város tanácstermébe bevinni a poli­tikát és a város amúgy is zavaros helyzetét még a politikaival is sú­lyosbítani, Várakozó álláspontra he­lyezkedünk tehát a csütörtöki érte­kezletig. SZÍNHÁZ. Sziniszezon küszöbén. Palásthy Sán dór színtársulata f. hó 20-án kezdi meg az újhelyi sziniszezont. A sze­zonnak ez első fele mintegy 8 hétig fog tartani. A társulat névsora ugyanaz, amelyet már régebben le­közöltünk lapunkban. Hogy milyen lesz a társulat, azt előre természe­tesen nem tuohatjuk és ezért ez irányban állást csak a bemutató elő­adások után mondunk, de már most megállapíthatjuk, hogy vannak a társulatnak jónevü tagjai is. Ezek .- H. Serfőzy Etel komika és Szakács Andor hős és jellemszinész. A régiek közül az igazgatón kívül: Tábory Fridát, Varady Mártont és a Magas párt is viszonlátjuk. Csak egy do loggal nem tudunk még ma sem megbaiátkozni : a kerület összeállí­tásával. Ebben a kérdésben még ma is a régi állásponton vagyunk, hogy^ a szinügyi bizottságnak meg­felelő garanciát kell követelni Pa- lásthytól a szezon sikere érdekében. Nem tudjuk, hogy eleget tette e kötelességének a szinügyi bizottság, de ha nem, akkor haladéktalanul cselekednie kell ez irányban. Most egyelőre bizalommal várjuk Palásthyt és társulatát, — ezzel tartozunk az elfogulatlan bírálatnak — de végle­ges állásfoglalásunkat fenntartjuk a társulat bemutatkozása utáni időre. — E helyütt említjük meg, hogy a szinügyi bizottság hétfőn délben ülést tartott Dókus Gyula alispán el­nöklete alatt, melyen felolvasás után hozzájárultak a társulat névsorához. HÍREK. — Uj gazdasági tudósítók A füld­mivelésügyi minister Gerhardt Ar­min fejszéstanyai, Barathy Béla zem- plénagárdi, Dobay Béla nagygéresi, Szmrecsányi Béla vékei, Bojnarovits László szomotori lakosokat a bod­rogközi járás területére; Harmata Andor homounai lakost a homonnai járás területére; Puha Demeter ná- tafalvai, Csudáki Miklós falkusi, Schmiedt Géza deregnyői, Bednarik Ferencz nagycsebi, Kovács Mihály abarai, Valkovszky Béla nagymihályi, Hugecs Pál sárnogyi, Kronovits Mór betlenpusztai lakosokat a nagymi­hályi járás területére; Déry István tiszakarádi, Braun Ágoston herceg- kuti, Farkas Lajos vajdácskái, Kiss Gyula végardói lakosokat a sáros­pataki járás területére ; Klein Miksa bazsipusztai, Kárász Imre taktasza- dai, Keményfi János pusztajajhalomi, Cziráky Gábor mezőlaborczi és Nagy János ujcsanálosi lakosokat a sze­rencsi járás területére a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. — Ujügyvéd. Dr. Lengyel László ügyvédjelölt a budapesti ügyvéd­vizsgáló bizottság előtt az ügyvédi vizsgát sikerrel letette és ügyvédi irodáját Hiráiyhelmecen megynyitja. — Kazinczy körből. Bánó Jenő mexikói főkonzul 13-ára hirdetett „Kazinczy köri“ felolvasását e hó 20-án szombaton tartja meg. Ezen előadás a tagoknak díjtalan, mig nem tngok s azok, kik igog-re lebelyegzett tagsági jegyeiket f öl nem mutatják jo fillér belépő dijat fizetnek. Vasárnap d. u. 2 órakor az előadást a tanuló ifjúság részére valószínűleg megis­métlik. — Eljegyzés. Szedlár István nyom­dai gépmester eljegyezte Hruby Ma­riskát Sátoraljaújhelyben. — Tűz. Folyó hó 15 én, hétfőn este fél 7 óra tájban az Andrássy- utcában tiiz ütött ki. Újhelyi József nyugalmazott államvasuti el­lenőr házának a kertbe nyúló része, mely a fáskamrákat és melléképüle­teket alkotta, minden valószínűség szerint gyújtogatás következtében tüzet fogott és rövid idő alatt a benne volt nagyobb mennyiségű fá­val és egyéb faalkatiészekkel együtt elhamvadt. A tűz a tűzoltóság fárad­ságos munkája folytán nagyobb ará­nyokat nem öltött. A tulajdonosnak 2000 korona kára van, melyből csak a fedélzetre eső csekély rész térül meg, amennyiben a hosszú .Jaalkot- mányban elhelyezett tárgyak és fa nem voltak biztosítva. — Öngyilkosság. A Kisfaludy-utca 17. számú házban, az udvaron ját­szó gyermekek egy öngyilkossági esetet fedeztek fel folyó hó 15 én. Abban a házban lakott Pintér Mi­hály füzéri származású 53 éves ács­segéd, a kit napok óta nem láttak a házbeliek. Távolléte feltűnt mun­kaadójának is, de senkinek sem ju­tott eszébe az ácssegéd lakását megnézni. Pintér pedig a lakásán volt, oda bezárkózott és az ajtó ki­lincsére felakasztotta magát egy czukorzsinegre. A gyermekek ebben a helyzetben találtak reá és rémül ten siettek tudtára adni a borzal­mas látványt a többi lakóknak. Azonnal értesítették a rendőrkapi­tányságot is, a honnan dr. Stern Armin városi alorvos ment ki a helyszínére. Az orvos megállapította, hogy Pintér Mihály még pénteken, folyó hó 12-én követte el az ön- gyilkosságot. Az ácsseged hulláját azután a városi alorvos utasítására a köztemető halottas házába szál­lították. Hogy mi indította rá az öngyilkosságra, — nem tudják, mert tettére vonatkozólag semmiféle Írást nem hagyott hátra. — Balesetek. Folyó hó 15-én a F. féle gépjavító műhelyben a munká­sok egy megtüzesedett vasrudat vit­tek a műhelybe, miközben a tüzes vas G ö n c y Béla kezéből kicsúszott és oly szerencsétlenül esett reá, hogy jobb karját összeégette. — S t e f á n Mihály kocsis követ szál­lított szekerén, miközben szekerén kisebb javítást eszközölt s e közben történt, hogy a kerék bal karjkt kissé összezúzta. Mindkettőt lakásán ápolják. KÖZGAZDASÁG. A borértékesítésről. — A szőlészeti szakosztály ülése. — A zemplénvármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának nagy érdeklődéssel várt ülése f. hó 15-én folyt le Kincsessy Péter el­nöklete alatt. Sajnálattal kell kon­statálnunk, hogy a nagy fontosságú­nak hirdetett gyűlés, igen csekély — sőt mondhatni — semmi ered ménnyel végződött. Liptai Albert, a „Borászati Lapok“ szerkesztője a tokajhegyaljai borok értékesítése tárgyában tartott nagyszabású elő­adást. Az előadásnak azonban semmi pozitív eredménye nem volt, de nem is lehetett, mert olyan alapon akarja a borértékesítést rendezni, amivel itt már régen foglalkoztak eredménytelenül. Egy tényt azonban megállapíthatunk az előadásból: hogy Liptai Albert memorandumá­ban sok megszivelni való dolog van és elismerés ilteti fáradozását, de nem ismeri alaposan a tokajhegyaljai vi­szonyokat és igy azok szanálására nem is adhatott megfelelő eszméket. Liptai Albert előadásában körül­belül a követkézőket ajánlotta : Szervezni kell a szőlősgazdákat. Több pinceszövetkezetekbe tömörít- sük őket, ezeket a termelői szövet­kezeteket egyesítsük egy értékesítő központba és valamennyi szoros, ál­landó állami felügyelet alatt álljon. Ezek a szövetkezetek kezdetben — addig is, amig tagjaiknak szőlő­terméséből maguk fejlesztenek bort (amihez 3—4 esztendő szükséges) — megbízható és jónevü termelők­től kész borokat vásárolnak és azon­kívül saját szüretelésü fiatal borai­kat hozzák forgalomba. Később csak a szőlőtermést veszik át a tagoktól. A tagok szőlőire felügyelnek, a szü­retelést vezetik, a sajtolást, erjesz­tést és további kezelést maguk vég­zik ; valamint állami vignetta alatt hozzák forgalomba az összes borokat. A szövetkezetek megalakításához 1 millió korona szükséges : piac, présház, erjesztő, raktár, állandó borkiállítás és borkóstoló pavilion, tiszta élesztők laboratóriuma, iroda- helyiségek, esetleg szálió építésére, alaptőkére, reklámra és szervezésre. Ennek felét üzletrészek jegyzése után biztosítja, másik felének szin­tén üzletrészjegyzés formájában való kiutalását a kormánytól kérjük. Eb­ben benfogialtatik a szükséges alap és forgótőke is. A szövetkezeti központ árlapjába olyan termelők borait is veheti fel, akik nem tagjai a szövetkezeteknek, azért, mert egyelőre még teljesen kifogástalan termést átszolgáltatni nem képesek. Ezek a borok azonban külön sorolandók fel az árlapban a termők neve alatt. A szövetkezetek a földmivelésügyi miniszter által kiadott „Alapszabály­minta“ alapján alakulnak meg, mert csak abban az esetben remélhetik, hogy az összes felszerelési tárgyakat kölcsönbe vagy ajándékba kapják a minisztertől, továbbá, hogy 500.000 K át a kormány is jegyezni fog. Ez az alapszabály különben is meg­felelő. Szövetkezeteket és nem rész­vénytársaságot kell alakítani azért is, mert csak egy állami felügyelet alatt álló pinceszövetkezet képes a tokaji borok teljesen elrontott hiret megjavítani és megszilárdítani. Az üzletrész 50 K-ban állapittatik meg. (1 k. hold után.) Mindén tag­nak csak egy szavazata van. A szőlőtermés beszállításakor, ille­tőleg a szüret befejezése után 50 százalék előleget ád a szövetkezet a tagoknak. A minőséget megálla­pítja és honorálja. A bor értékének másik felét január 1 éig fizeti ki. Képviseleteket létesít a fővárosban, a vidék nagyobb városban, azután Lengyelországban, Ausztriában, Né­metországban, későbben Oroszország­ban, Amerikában és Angliában is. Tokajhegyaljai monográfiát ád ki. Hirdetéseket ád fel. Arlapot állít össze. Átveszi „A tokaji bor“ cimü lapot. Terjeszti a Magyar Szőlősgaz­dák Országos Egyesülete által a nemzetközi orvosi kongresszus al­kalmával kiadott „Tokaji bor“ cimü brosúrát. Tokajon állandó borkiállí­tást és borkóstolót tart fenn. Tokajt szőlőgyógyhelylyé fejleszti. Itt kéri az állami vegykisérleti állomásnak a felállítását. Borvásárokat rendez és végül idővel felújítja — Bordeaux példájára — a régi, országos hirü tokaji szüreteket. A szervezet élére kereskedőt áilit.. Ezután Constantin Géza, Búza Barna, Csajka Endre, Hegedűs Sán­dor, Kincsessy Péter, Szóllősy Arthur tették meg észrevételeiket az elő­adásra. Mindannyian kifejtették kü­lönböző szempontokból kiindulva, hogy a terv keresztülvihetetlen. Vé­gül megállapodtak abban, hogy egy bizottságra bízzák a borértékesítés megoldásának ügyét, melybe Thu- ránszky László elnöklete alatt be­választattak : Búza Barna, Constantin Géza, Kincsessy Péter, Hegedűs Sándor, Szőlősi Artur, Dessewffy Tamás és Liptai Alberti Az ülés d. u. 4 órakor ért véget. TÖRVÉNYSZÉK. A szerelem áldozata. — Esküdtszőki tárgyalás, — A tiltott szerelem újabb áldozatot követelt. Egy, a szerelemre könnyen hajló nőt: Nagy Józsefné szül. Dobler Magdolnárt utolérte a vég­zete a f. hó 15-én megtartott esküdt- széki tárgyaláson. A mese minden­napos. A férj kiment Amerikába, az asszony idehaza maradt gazdálkodni. A gazdasági munkák elvégzéséhez természetesen férfi is kellett és igy került a házhoz cselédként Oláh József. A fiú szép volt. Piros pozs­gás arca, deli termete, fekete dús hajfürtéi szerelemre ingerelték a férje távollétében szerelemóhes asz- szonyt és egy gyönge pillanatban elbukott. Am a tiltott szerelem meg­hozta a maga gyümölcsét és Dob­ler Magdolna egy napon 1906. ju nius 3-án egy fiúgyermeknek adott életet. Es itt következett be a szomorú vég. Dobler Magdolnában — mikor már szerelmének gyümölcse előtte feküdt — felülkerekedett benue a szégyenérzet és a férjétől való félelem — és egy hirtelen gondo­lattól elszédülve megölte gyermekét és elásta azt egy kertben. Bűne azonban nem maradhatott leplezve, mert a faluban beszélni kezdtek a dologról és Dobler Magdolna kény­telen volt kiszökni férje után Ame­rikába. Ez évben Nagy József megunta Amerikát és hazatért. Felesége — aki félt bűnét bevallani — igy kénytelen volt szintén hazatérni. Itthon azonban már vártak rá a csendőrök és jóformán még körül sem járhatta háza táját, mikor le tartóztatták és a bíróság kezére szolgáltatták. így került Dobler Magdolna a bíróság elé, mely hét­főn ítélkezett szörnyű bűnében — nagyon enyhén. A tárgyalásról — mely az őszi ciklusnak első és utolsó tárgyalása volt — az alábbi tudósításunkban számolunk be: F. hó 15-én került tárgyalásra Nagy Józsefné szül. Dobler Magdolna bűnügye. A törvényszék elnöke: Wielland Lajos kir. Ítélőtáblái biró, tagjai: Görömbey Balázs és Lázár Sándor tvszéki birák, jegyző: Ka- bina Géza voltak. A vádhatóságot Török Géza ügyész képviselte, a védelmet dr, Altmann Elek látta el. Az esküdtszék a következőkép ala­kult meg: rendes esküdtek: Bu* csinszky Lajos, Borsay Miklós, Szűcs Jenő, Szakácsy Károly, Waller Jó­zsef. Zajka Vincze, ifj. Horváth Jó­zsef, Gyuraczkó János, Bényey Ist­ván, Riszdorfer József, Búza János és Thuránszky Tihamér ; pótesküd­tek : Gyarmathy Béla és Landes­mann Miksa. A bizonyítási eljárás nagyon rö­vid volt. A vádlott mindent beös- rnert, a kihallgatott tanú pedig semmi lényeges dolgot nem vallott, Dr. Lőcherer Lőricz és dr. Erős Já­nos szakértők vallomása után rátér­tek a vád és védőbeszédekre. Kü­lönösen ki kell emelnünk Török ügyész vádbeszédét, melyet egészen a humanizmus eszméje hatott át. Az esküdtek verdiktjét Borsay Miklós esküdtfőnök hirdette ki. Az esküdtek a vádlottal szándékos em­berölésben mondották ki bűnösnek és ez alapon a törvényszék — az enyhitő körülmények figyelembe vételével — 1 évi börtönre ítélte Dobler Magdolnát. — Az Ítélet jog­erős. A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom