Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-20 / 93. szám

92. szám (2) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, november 17. Megnyitás. Szokatlanul nagy számban gyűltek egybe a törvényhatósági bizottság tagjai a tegnapi gyűlésre, 10 órára volt kitűzve a rendkívüli közgyűlés kezdete, de már fél 10 ólakor szép számban voltak a teremben a bi zottság tagjai. Szinte eló'érzete volt mindenkinek, hogy valami rendkí­vüli dolognak kell a gyűlés folya­mán történni, amely felkavarja a szenvedélyeket. Sőt sokan tudták, hogy hol robban fel a bomba, mert ösmerték a főispánnak a jegyzők iránti ellenszenvét. Szinte lázas iz­gatottsággal várta mindönki a meg­nyitást. Pontbau 10 órakor nyitotta meg M e c z n e r Gyula főispán — aki erre az alkalomra ágyból kelt fel betegen — a gyűlést. A földadó bizottság választása. A pénzügyminiszter a földadó kataszter kiigazítására minden tör­vényhatóságban egy 12 rendes és 12 póttagból álló bizottság választá­sát rendelte el. Egyben tudatta a vármegyével a miniszter, hogy a bizottság tagjainak működésük ide­jére 10 kor. és a bizottság elnöké­nek 20 korona napidijat állapított meg. Utazási általányukat kinként 50 fillérben állapította meg. A köz gyűlés a miniszter leiratát tudomá­sul vette és a főispán javaslatára megválasztották a bizottság tagjait. Törvényhatóság tagjainak választása. A vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1910. évre ki­igazított névjegyzékét elfogadták és egyúttal az elhalt, vagy eltávozott választott bizottsági tagoknak vá lasztására határnapul november 29-ét a pótválasztásokra határnapokul de­cember 7-ét és 13-át állapították meg. Az erdőbényei választókerületben meghalt Beck Sámuel. Elnök : Szűcs Gyula, helyettes elnökük: Danyi József és Füzesséry Ödön. Agálszécsi választókerületben meg­halt : Fedák Endre. Elnök: dr. Mol­nár Béla; h. elnökök: dr. Novák István, Nemes Sándor. A gesztelyi választókerületben el­távozott: Batta István. Elnök: Orosz Elemér; h. elnökök: Mihályi János és Gortvay Aladár. A legyesbényei választókerületben meghalt Zachár János. Elnök dr. Kovács Gábor; h. elnökök : Nagy Adolf és Lantos János. A nátafalvai választókerületben meghalt •• Barna Bertalan ; eltávo­zott : Zapotoczky Péter. Elnök : Dudies János: h. elnökök: Mihalo- vich Jenő és Fejér Elemér. A papházai választókerületben el­távozott : Durcsinszky Béla. Elnök : Haidinger Ottó; h. elnökök: Ko- zár Bálint és Legeza Irén. Az olaszliszkai választókerületben eltávozott: Princz Lajos. Elnök: Kállay Emánuel; h. elnökök : Ge- csey Lajos és Császár Pál. A sárospataki I. választókerületben meghalt Phirlipp Károly; eltávozott Radii Károly. Elnök : Szinnyey Ger zon ; h. elnökök : Fenczik Nikon és dr. Bessennyey Zénó. A sárospataki' II. választókerületben elköltözött Szabó Ferenc. Elnök : Bálint Dezső ; h. elnökök: Hódosy Béla és dr. Meczner Béla. A szirmai választókerületben meg­halt : Müller Rezső. Elnök Lehocky Endre ; h. elnökök : Csiszár Árpád és br. Fischer Lajos. A jegyzők ügye. A községi és körjegyzők nyugdíj egyletének szabályrendelete hosszas vita és felebbezgetés után végre a vármegye közgyűlése elé került végleges megállapítás, illetve elfo­gadás végett. A szabályrendeletet Görgey Géza aljegyző referálta, aki annak elfogadását ajánlotta. Egyetlen hang sem emelkedett a Szabályrendelet ellen, sőt sokaktól lehetett hallani, hogy : „elfogadjuk“. Már már mindenki azt hitte, hogy a szabályrendeletet elfogadják min. den vita nélkül, araikor — mint valami istencsapás — leütött a fő­ispán haragja. Azon kezdte beszé­dét, hogy ő a népszerűséget nem keresi, (dehogy nem, csakhogy soha sem találta.) Az igazságot vallja mindég és az ő igazságos lelke nem tűrheti, hogy jogtalanságokat, igaz­ságtalanságokat kövessenek el. Ilyen jogtalanságot tartalmaz a jegyzői nyugdijszabályrendelet 11 § a is. Azt kérik a jegyzők, hogy nyug­díjigényük be magánmunkálataikból 400 koronát számítsanak be. A jegy­zői nyugdíjalapot a községek tar­toznak fenntartani, s a községek máris annyira túl vannak terhelve, hogy újabb terheket azokra róni nem szabad. Es nem szabad külö­nösen, ha jegyzők miatt kell azt tenui, mert valósággal irtóznak a községek a jegyzőktől. Ezután szinte reprodukálhatatlan szavakkal támadta a jegyzőket és a „söpredék“ „zsa roló“ kifejezések a legenyhébbek közé tartoznak. Vita. A vitát Székely Albert dr. vezette be, aki nem volt egy véleményen a főispánnal, hanem kérte a köz­gyűlést, hogy ezt a csekély össze­get fizesse meg. Ezutn Fejes István és dr. Szirmay István a szabályren­delet e pontja ellen, haraszlhy Vince a jegyzők érdekében szólalt fel. Búza Barna kelt ezután védelmére a jegyzőknek. Kijelentette, hogy ha arról volna szó, hogy a jegyzők fi­zetését véglegesen rendezzék és tiltsák el őket a magán munkála toktól, akkor ő volna ennek egyik legnagyobb hive, de amikor a jegyző öreg korára maximálisan 1600 koro­nából kénytelen megélni, akkor mél­tányos az ő kérelmük és azt telje­síteni kell. Majd kimutatta meggyő­zően, hogy a községeket ebből semmi újabb teher nem terheli, mert az a jegyzők viselik, végül avval fejezte be szavait, hogyha tényleg olyan bűnösök a jegyzők, amilyennek a főispán festette őket, akkor kétsze­resen bűnös a vármegye vezetősége, amely megtűri az ilyen jegyzőket; tisztítsák meg a nem odavalóktól a jegyzői kart, de egyesek bűnéért az összességet büntetni nem szabad. A főispán dühös. Még Szabó Sándor szóit a 11 § ellen s aztán ismét Meczner Gyula tá­madt még erősebben a jegyzőknek, sőt meggyanúsította Búzát is, amiért a jegyzők, érdekében felszólalt, azt mondta, hogy Búza politikát visz a vitába és ezt ő nem tűrheti. Hát ha ezt nem tűrhette a főispán ur, el kellett tűrnie mást, ami még kelle­metlenebb volt rá nézve. A jegy­zők ugyanis zajos ellenmondások­kal tiltakoztak a főispáni gyanúsítás ellen és ovációban részesítették Búzát. Gyors tempóban. Ezután a leggyorsabb tempóban végeztek a többi tárgyakkal. A mál- czai és abarai községek egyesítése iránt beadott kérelmet elutasították. Sárospatak ingatlan vételi ügyét jóváhagyták. Az erdőhorvátii vasút ügyében még egyes pótlásokat kí­vánnak, de feltétlesen megadták az építkezési engedélyt. A minyevágási kör 1908. évi, a bodrogszerdabelyi kör 1908. évi, Tiszalucz község 1909. évi, Nagymihály község 1909, évi zárszámadásait jóváhagyták. Kossuth szobor. Nemrégen nyilvános kérdést intéztem lapunkban az iránt, miért nein indulnak meg a mun­kálatok a Kossuth szobor léte- sittetésére, első sorban a vár­megye kútjának áthelyeztetésére. Igaz, hogy kérdésem nem volt megnevezett egyénhez intézve. Választ nem kapván, utána jár­tam és megtudtam, hogy nem a szobor, de a kút áthelyeztetése ellen Schön Sándor ur felebbe- zést adott be, a mely a m. okt. hó 14-én 19.708. sz. a van be­iktatva, de mai napig sincs fel­terjesztve. Tehát egy hónapon túl. — Figyelemmel kisérjük ezen­túl is. Matolai Etele. A mi parlamentimből. — A város rendkívüli közgyűlése. — Nagyon csekély érdeklődés mellett folyt le a város tegnapi rendkívüli közgyűlése. Igaz ugyan, hogy a tárgysorozat sem Ígért semmi érde­kességet és, ha a város egyik tiszt­viselője nem gondoskodott volna róla, minden jelentősebb esemény nélkül folyt volna le a közgyűlés. Érdekességet csupán az 1908. évi állami adó ktörlése tárgyában tett javaslat keltett, amennyiben Kin- csessy Péter felszólalásában ki­mutatta, hogy a város képviselőtes­tületét egy olyan dolog megszava­zásába kívánják beleugratni, amely nem tartozik a hatásköréhez, amely- lyel tehát törvénytelenséget kö­vetne el. Szinte szenzációképen hatott Kin- csessynek ez a felszólalása. De az igazi szenzáció csak akkor követke­zett be, amikor dr, R e i c h a r d Salamon h. városi ügyész kijelen­tette, hogy ez a tárgy az ő és a tanács tudta nélkül került a tárgy- sorozatba és ő nemcsak, hogy a ja­vaslatért nem vállal felelősséget, de tiltakozik az ellen, hogy a képvise­lőtestület ennek az ügynek a tár­gyalásába belebocsátkozzék. — Ez volt a szenzációja a gyűlésnek, a többi tárgyak mind jelentéktelenek voltak s gyors egymásutánban vé­geztek velük. Részletes tudósítást az alábbiakban adunk : Megnyitás. 3 órakor délután nyitotta meg Farkas Andor h. polgármester a gyűlést, de mivel a referensenken kívül csak 3 képviselőtestületi tag volt jelen, rögtön fel is függesztette a gyűlést 10 percre. Egynegyed 4 órakor nyitotta meg a gyűlést. Ek­kor már jelen voltak : Kincsessy Péter, Isepy István, Miklósy István, Matolai Etele, Hericz Sándor, Fuchs Jenő, Túrái János, Armágyi János, Kótits László, Székely Albert dr., Gáthy Géza, Lichstenstein Jenő dr., Horváth József, Halász József, Puky Endre, Krausz Lipót, Móré Dániel, Búza Barna dr., Szedlák János, Ko valcsik János, Szőllősy Arthur, Alexander Vilmos, Roth Bernáth képviselőtestületi tagok és az elöl­járóság tagjai közül: Farkas Andor, Reichard Salamon dr., Schmied La jós, Kérészy Gyula, Pataky Miklós és dr. Kellner Győző. Egy kis izgalom. Dr. Kellner Győző bemutatja az 1908. évig behajthatatlanná vált állami adókat és kéri, hogy a kép­viselőtestület ezeket — összesen 25670 kor. 79 fillért — törölje, j (Kincsessy Péter tiltakozik az ellen, hogy a képviselőtestületben ilyen ügyeket tárgyaljanak. A kép­viselőtestületnek nincs jogában egyet­len fillér állami adót sem törölni. Ezeknek az adóknak egyébként nagy része nem feltétlenül behajthatatlan, mert azért, hogy valaki Amerikába ment, még esetleg behajtható az adója. A képviselőtestülettel már nem egyszer kísérelték meg ilyen dolgok elfogadtatását, melyekért az­tán a képviselőtestület tagjait ter­helné az anyagi felelősség. Etinnek rendszerré való tétele ellen tiltako­zik. Kéri, hogy a javaslatot adják ki a tanácsnak. Dr. Reichard Salamon kije­lenti, hogy ő még jelenleg tagja a tanácsnak és igy Őt is terheli a ja­vaslatokért felelősség. Ez a javaslat nem volt soha tanácsban, ő nem is tudott róla s igy nem is vállalja azért a felelősséget sőt kötelesség- szerüleg óva inti a közgyűlést, hogy ennek az ügynek a tárgyalásába bele se bocsátkozzék, mert túllépné hatáskörét és ez súlyos következőié, nyekkel járna. A képviselőtestület Kincsessy Pé­ter javaslatát elfogadta és az ügyet a tanácsnak kiadta. Megint a sikkasztás. A gyámpénztári készletek kezelé­séről alkotott és a minister utasítása szerint módosított szabályrendeletet elfogadás végett beterjesztette a ta­nács. Miklóssy István utal a nemrég történt sikkasztásra és ezért java­solja, hogy a szabályrendeletben az ellenőrzés szigorittassék. Eddig a tressor kulcs a pénztárnoknál volt és a legkönnyebben lophatott. Ja­vasolja, hogy ennek két kulcsa le­gyen, melyek egyike a pénztárnok­nál, másika az ellenőrnél legyen. Egyben javasolja, hogy minden nap csináljanak zárlatot. Halász József szerint nemcsak a treszornak a pénztárnokra való bí­zása volt az oka a sikkasztásnak, hanem az ellenőrző közegek felüle­tessége is, mert ő maga konstatálta, hogy a naplók nem voltak mindig rendben. Egyébként helyesli, ha az értékeket nemcsak a pénztárnokra bízzák, de célszerűbbnek tartaná ennek olyatén megoldását, hogy az értékeket külön kasszában kezeljék. Elhatározták, hogy uj kaszszát rendelnek és felvették a szabályren­deletbe, hogy az ellenőr és pénz­tárnok minden nap zárlatot köteles csinálni. Apróbb ügyek. Az igazoló választmányba újból Kincsessy Pétert és Isépy Istvánt vá­lasztották be. — Az állatvédő egye­sület gyermek naptárából 200 dara­bot rendelnek és azt az elemi isko­lákban kiosztják. — A Dianna mel­letti szemétdombot ingyen haszná latra 3 évre kiadták a városi ker­tésznek, aki azt gondozni tartozik. Kimondták azonban, hogy — ha szükség lesz rá — a város azt bár­mikor visszaveheti. — Roskó Gyula városi rendőrnek a nyugdíjalapba fizetett 45 koronáját visszautalták. — Rosman Ida és kiskorú Imre fia illetőségét megtagadták. — A vá­rosháza tanácstermét a szabad lí­ceum előadásaira átengedtél^, ki­mondták azonban, ha az intézőség fűtés, világításra államsegélyt kap, köteles azt a városnak megtéríteni. — Rickvalszky Ferencz Írnok helyére a tisztujitásig Széchenyi Lajos na- pidijast helyettesítették. — A cé­dula ház és a Andrássy-uti bérház bérbeadásáról bemutatott szerződé­seket jóváhagyták. Elutasítva. Zuglói kápolna egyesület és a szlavóniai magyar egyesület segély iránti, valamint a Nemzeti Salon azon kérelmét, hogy a város az egyesületbe alapitó tagként lépjen be, alap hiányában nem teljesítették. Ugyancsak megfelelő alap hiányában nem teljesítették Kassa és Győr vá­rosoknak a városi takarékpénztárak ügyében és Szappanos Imre r. kath. kántortanitónak faadomány iránt beadott kérelmeit. A gyűlés d. u, fél 5 órakor ért véget. MEGYE ÉS VAROS. )( A városi választások ügyében a következők közlésére kérték fel la­punkat : Meghívó. Több oldalról kife­jezett kívánsághoz képest a város képviselőtestületi tagjainak válasz­tása tárgyában november hó 18-án d. u. 4 órakor a vármegyeház tanács­termében értekezletet tartok, melyre tisztelt polgártársaira szives megje­lenését kérem. Sátoraljaújhely, 1909. november hó 14 én. Dókus Gyula, —■

Next

/
Oldalképek
Tartalom