Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-17 / 92. szám

Tizenkettedik évfolyam. 91. szám.________________Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, november 13. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2 MATOLAI ETELE. Ur. BÚZA BARNA. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér, Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Beszámoló. Irta: dr. Búza Barna. Meczner Gyula főispán ur le velet intézett hozzám a Zemplén múlt szombati számában. Erre a levélre akartam a mai számban válaszolni. De azóta igen nagy dolgok történtek s úgy érzem, hogy polemizálás helyett azokról kell első sorban — egyelőre igy Írásban — beszámolnom. A képviselőház többsége, a függetlenségi párt, tegnap este kettészakadt.Kossuth Ferenc a sza­vazásnál kisebbségben maradt s 74 társával kilépett a független­ségi pártból. En Kossuth ellen szavaztam s miután többségben voltunk, benn maradtam a füg­getlenségi és negyvennyolezas pártban. Érzem rettenetes súlyát annak a lépésnek, amelylyel immár szembe kerültem én is Kossuth Lajos fiával, eddig híven követett vezéremmel. Visszaemlékezve arra a hosszú, küzdelmes időszakra, amelyet az 190l-ki választás óta Kossuth Ferenc lobogója alatt végigharcoltam, mélységes fájda­lom fog el azon, hogy ennek igy kellett következnie. Mintha az édes apámat hagynám el, olyan keserűség szorongat, mikor Kos­suth Ferenctői el kell válnom. Es mégis : nem tehettem máskép. Az önálló bank kérdésében történt a szakítás. Emlékezhetnek rá választóim : 1907 ben, mikor az Ausztriával kötött kiegyezésről beszámoltam, kijelentettem, hogy engedünk ki sebb dolgokban, de csak azért, hogy az első nagy kérdésben, az önálló bank kérdésében, annál szilárdabbul megállhassunk. Kije lentettem, hogy az önálló bank­nak 1911-ben s az önálló vámte rületnek 1917-ben való felállítá­sához feltétlenül ragaszkodom s hogy a kvótaemelést csak azért szavaztam meg, mert kormányunk biztosított, hogy ennek ellenében szabadkezünk lesz az önálló bank­nak 1911-ben való felállítására. Nem csak én beszéltem igy. Ugyanezt jelentette ki Kossuth Fe­renc Cegléd piacán. Határozott kötelezettséget vállalt, hogy 1911-re felállítja az önálló jegy­bankot. Ma pedig Kossuth Ferenc nyíl­tan kijelentette, hogy ők igaz, biztosítottnak mondották a sza­badkezet az önálló bankra nézve, de csak azért, mert akkor tényleg azt hitték, hogy fel fogjuk állít­hatni az önálló bankot, most azon­ban belátják, hogy tévedtek, az önálló bankot felállítani lehetet­len, mert a király nem engedi. Ezt én mind elhiszem. Csak­hogy én ha 1907-ben kijelen­tettem, hogy az önálló bankhoz ragaszkodom, attól nem térhetek el többé s nem akarok eltérni. Nem térhetek el annál inkább, mert kifejezetten az önálló bank biztosítása ellenében hozzájárultam ahhoz, hogy az ország terhei sok millióval szaporittassanak. — Ha csak terheket raknék a nem­zetre, a terhek el'enében Ígért előnyökről pedig lemondanék, akkor, úgy érzem, hütlenül járnék el képviselői megbízatásomban. S én nem akarom, hogy akárki is a szememre vethesse, hogy nem tartottam meg, amit a vá­lasztóimnak Ígértem. Ha Kossuth Ferenc eltér attól, amit 1907-ben mindannyiunk tap­sai közt ígért és megfogadott, én, bármennyire fájdalmas is ez ne­kem, ezen az utón még őt se követhetem. Azt mondják: nem szabad az országot felforgatni egy terminus kedvéért. Hogy 1911-ben, vagy 1917-ben lesz-é meg az önálló bank, az már a nemzet életében nem tesz külömbséget. Hát megmondom Őszintén, hogy ha tudtak volna teljes biztosítékot hozni arra, hogy iyil-ben feltét­lenül fel lesz állítva az önálló bank s az önálló vámterület, abba belementem volna. Mert hat évi halasztás csakugyan nem tehet külömbséget, s azt megértette volna az ország, hogy nem szeg­tük meg a szavunkat, ha némi halasztással, 1917-re hozzuk azt, amit 1911-re Ígértünk. De mikor a közös bank szabadalmának meg­hosszabbítását követelik tőlünk, anélkül, hogy csak a legcseké­lyebb biztatást is kapnók arra, hogy az önálló bankot 1917-re felállíthatjuk, akkor ebbe bele­menni, azzal, hogy azonban elve­inket fenntartjuk s az önálló bankra tovább is törekedni fo­gunk, s belemenni avval a We- kerlével, aki számtalanszor kije­lentette, hogy a közös bank hive : ezt én az önálló bank teljes fel­adásának tekintem. Nemzeti szerencsétlenség, hogy Kossuth Ferenc erre az útra lé­pett. Mert úgy érzem, most volt az utolsó alkalom arra, hogy egyre fokozódó pusztulásunkból, nyomorult gyarmati helyzetünkből kivergődhessünk. Ha most is ka­pitulálunk Ausztria előtt, akkor egyre gyorsabban fogunk sülyedni az évek óta fokozódó gazdasági hanyatlásba, elvész a nemzet ön­bizalma, akaratereje, reménysége, s fásult közönynyel fog sodródni a lassú sorvadás, pusztulás leié. Ha most nem biztosítjuk az ön­álló bankot, akkor Ausztria vér szemet kap, akkor bizonyos, hogy 1917-ben sem lesz meg az ön­álló vámterület s egyre lerázha- tatlanabbul nehezedik ránk az osztrák tabbilines. Ezért tartom én a nemzet lét­kérdésének azt, hogy most a gazdasági önállóság első lépésé­ért folytatott küzdelemben ered­ményt érjen el. Ezért kötöttem ehhez mandátumomat. Amit erre nézve 1907-ben Ígértem válasz­tóimnak, ma is hűségesen állom, bármilyen megrendítő tudat is az nekem, hogy ebben Kossuth Lajos fiával kell s embe kerül­nöm. Ma is hiszem, hogy ha kitar­tana a nemzet, biztosan elérné célját. Ma is meggyőződésem, hogy ha elbukunk, ha érvényesül az osztrák érdek és akarat, an­nak oka nem Bécs, hanem azok a magyar pártok, amelyek vagy nyiltan szembeszálltak az önálló bank törekvésével, vagy kishitü- leg megfutottak az érte való küz­delemből. A kocka el van dobva. Még mindig van reményem, hogy jóra fordul minden, még mindig bí­zom, hogy Kossuth Ferenc fel­ébred abból az igézetből, amelybe környezete ejtette, s visszatér oda, ahol az ő igazi helye van, — de ha nem úgy lenne is, én megyek tovább azon az utón, a melyen kezdettől fogva haladtam s állom hűségesen azt, amit vá­lasztóimnak Ígértem. En mandá­tumomat nem a királytól, de a nemzettől kaptam, nem a király akaratát, de a nemzet érdekét kell képviselnem. Választóim dönteni fognak. Nyugodtam várom a döntést. Ssivesen vonulók vissza, ha nem helyeslik elhatározásomat s nem akarják, hogy a gazdasági önál­lóságért harcoljak. Rendületlenül állom a küzdelmet, ha ebben mellettem maradnak. Mi döntöttünk már. A függet­lenségi párt túlnyomó többsége, még Kossuth Ferenc ellenére is kimondta) hogy a nemzet jogai mellett kitart, s az önálló bank­ból nem enged. Tisztán és kizá­rólag a nemzet elhatározásától függ most, hogy diadalra jutas­suk az önálló bank ügyét, vagy behódoljon a nemzet Ausztria előtt, s kiszolgáltassa neki jogait, érdekeit, boldogulását. En fájó szívvel, de tiszta lel­kiismerettel, a becsületesen be­tartott Ígéret nyugodt öntudatá­val váltam el vezéremtől, s igy fogok majd állani választóim elé. Siroliit emeli ex étvágyat és a testsúlyt, aegszflo* tét! ‘a kOhOgésl váladékot élJell fczadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. minthogy értéktelen utánzatokat is Idnálnak, kérjen mindenkor „Roahé“ eredeti csomagolást. F. Hoflmann-La Rocke A Co. Basel (Svájc) Lapunk 8 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom