Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-10 / 90. szám

90. szám (2) Szerda, november 13. FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP kor. hiányt. A fegyelmi eljárás te­hát okvetlenül lefolytatandó Gáthy ellen, mert a vizsgálat során kell kiderülni annak, hogy honnan vette a jegyzőkönyvbe azokat az adatokat, melyek alkalmasak voltak a felettes hatóságok megtévesztésére. A bizottság az előadó t. főügyész határozati javaslatát megjegyzés nél­kül tudomásul vette. Jelentéktelen referádák. Somogyi Bertalan t. alügyész né­hány jelentéktelen gyógydijügyről tett jelentést. Az árvaszéki h. elnök­nek és a kir. főügyészi helyettesnek, pedig nem volt egyéb jelenteni va­lója, minthogy említésre méltó ese­mény nem fordult elő. Tárgysoron kiviil. Mattyasovszk y Kálmán al­jegyző tárgysorozaton kívül terjesz­tett elő nehány iskolai és kórházi számadást, melyeket nagy részben tudomásul vettek. Észrevételek csu­pán a sztropkói és varannói áll. elemi iskolák 1907—8 évi számadásai ellen merültek fel, melyeket ezért nem is láttak el jóváhagyási zára­dékkal. Jóváhagyták még a homonnai közkórház 1908. évi számadását. A homonnai közkőrház Ugye. Lehocky Endre biz. tag beje lentette, hogy a nagymihályi kór­házat megvizsgálta és azt most már a legnagyobb rendben találta. Ennek a felszólalásnak a kapcsán Dókus Gyula alispán a homonnai közkórházról ejtett nehány szót. A homonnai közkórház botrányos ál lapotban van. Evek óta hangzik a panasz, hogy a kórház nem felel meg a rendeltetésének. Es ez igaz is, meit a legelemibb követelmény nek: a köztisztaságnak sem felel meg, mert például a konyhába és fürdőszobába egy ajtó nyílik. Az átalakításra megszavazott a vár­megye már 8770 koronát, de mivel ezt kevésnek találta, felirt a belügy­miniszterhez, hogy a szükséges ja­vítási munkálatok megállapítására egy mérnök és egy orvos szakértőt küldjön ki. A miniszter készséggel eleget tett a kérelemnek és a szak­értőkkel még a múlt hó folyamán kiment Homonnára. A szakértők megállapítása szerint a legszüksége­sebb munkálatok keresztülvitelére 27000 korona volna szükséges, de ez is kidobott pénz, mert az épület régi, rossz és továbbra is felügyelet nélkül maradna, mert sem az orvos­nak, sem a gondnoknak nincs bent lakása. Ezért célszerűbbnek vélte, hogy Homonnán egy teljesen uj kórházat építsenek. Ehhez a vár­megye őszi közgyűlésén elvileg hozzá is járult. Azonban újabb ne­hézségek merültek fel, mert a régi kórház értékesítéséből befolyó ösz- szegen felül is oly óriási pénzébe kerülne az uj kórház építése a vár­megyének, hogy azt a jelenlegi vi­szonyok közt el nem bírná. Ezért személyesen járt ez ügyben' a bel­ügyminisztériumban és megfelelő államsegélyt kért az építkezéshez, A belügyminiszter ezt a segélyt ki­látásba helyezte és igy most már nincs semmi akadálya a kórház fel építésének. A kórház építésére vo­natkozólag tehát javaslattal lép a megyegyülés elé, a javaslat munká­ban van és a jövő havi bizottsági ülésen és közgyűlésen már be is fogja azt mutatni. Most csak annyit jegyez meg, hogy a kórházat 40 agyra tervezik. Pénzügyigazgatő. F.iscraan Oszkár pénzügy igaz­gató jelentése szerint befolyt a múlt hóban egyenes állami adóban 431869 kor; haddijban 16735 kor.; sój'óve- dékben 175152 kor.; dvhányfóvedckben 69175 kor. ; bélyegilletékbeu 17687 kor.; jogilletékbeti 89893 kor.; dijj'ó- vedékben 1973 kor. , fogyasztási adók­ban 740648 kor. Szeghy Szeroere Margit terhén levő 146 kor. 36 fill, adóhátralékot törölték. Törölték azonkivüi behajt­hatatlanság miatt Göröginye község 42 kor. 32 fill., Hocsa község 139 kor. 59 fill., legyesbényei körjegy­zőség 193 kor. 77 fill., girinczi kör­jegyzőség 141 kor. 77 fill., bodrog- szerdahelyi körjegyzőség 252 kor. adóhátralékát. Kis János berzéki, Térjék Fekete István kiscigándi, B. Fábián Sándor és ifj. Gál György, ifj. Nagy János és Boros Károly nagycigándi lako­sok 20—20 kor. fegyveradó birságát elzárásra változtatták át. Az agrárkölcsön. A pénzügyigazgatő referádájában kitért a pénzügyminiszternek az agrárkölcsönök törlesztése tárgyá­ban kiadott rendeletére és rövid is­mertetés után bejelentette, hogy az agrárkölcsönuel terhelt szőlőbirtoko sok vagyoni helyzetére vonatkozó­lag 25 körjegyzőtől kért felvilágosí­tást és eddig már 13-tól beérkezett. A jelentések beérkezte után rögtön megteszi a szükséges intézkedéseket. Addig pedig, mig a rendeletnek ér­vényt szerezhet, a végrehajtásokat az egész vonalon beszünteti. Thuránszky László a maga nevében, de a gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának nevében is hálás köszönettel tartozik a pénz­ügyminiszternek ezért a rendeletért és kéri a bizottságot, hogy szintén fejezze ki köszönetét a pénzügymi­niszternek, amiért a Hegyalja érde­keit oly nagyon szivén viseii. Ez­után szóról szóra felolvassa a ren­deletet. Ez a rendelet — úgymond — nem azt tartalmazza, amit mi kértünk, sőt semmit sem tartalmaz, mert semmi gyakorlati értéke az abban foglaltaknak nincs és a jelen állapotokon egyáltalán nem segít. Nincs annak semmi értelme, hogy a jegyzők adjanak információkat egyesek vagyoni viszonyaira vonat­kozólag. Vaunak nyugdíjas szőlőbir­tokosok. Ezekről nem adhat más információt a jegyző, mint hogy nem a szőlőjükből élnek és van megfelelő jövedelmük. A tény ezzel szemben pedig az, hogy az illető az egész nyugdiját rákültötte a szőlő megmunkáltalására, mely még a munkáltatási költség kamatait sem hozta meg. Ehhez hasonló több pél­dát is hozhat fel. Aki tud fizetni, az akkor is fizet, ha nem szorítják. A halasztás nem segély, az csak arra jó, hogy a hátralékok még jobban felszaporodjanak. Itt végle­ges rendezés szükséges olyanformán, ahogy azt a, bizottság már egyszer kérte. írjon fel a bizottság a pénz­ügyminiszterhez újból és kérje, hogy az 1909. évi fizetési részletet kap­csolják a tőkéhez és osszák fel 25 évi egyenlő törlesztési részletre. Ez még segíthet. A pénzügy igazgató és Thuránszky újabb felszólalásai után a bizottság újabb felirat küldését határozta el. Ál lamépitészet. Hönsch Dezső műszaki főtaná­csos terjesztette ezután elő jelenté­sét, melyben különösen a vármegye 12 évre összeállított útépítési prog- rammja tárgyában érkezett minisz­teri leiratot ösmerteti részletesen. A programm több vicinális útnak törvényhatóságivá és több törvény­hatósági útnak államivá tételét he­lyezi kilátásba. így már a jövő év­ben átveszi az állam a varannó— homonnai 22 kinéteres tvhatósági utat. A vármegyének az összeállított programmszerinti utak létesítésére 5866000 kor. kiadása lesz és eszel szemben a bevétel csupán 4666000 kor. lesz. Az igy felmerülő 1200000 korona hiányt az állam fogja fe­dezni évi 100,000 kor. államsegéllyel. Vége. Még a tanfelügyelő, a kulturmór nöki hivatal képviselője és a tvha­tósági állatorvos tették meg előter­jesztéseiket, ezek azonban oly jelen­téktelen ügyek voltak, melyek köz- érdeklődésre egyáltalán nem tart- íatnak számot. A gyűlés déli 12 órakor ért véget, A nagy leszámolás. — Városi választások előtt. — Hosszú várakozás után végre ki­tűzte az alispán a választási elnök­kel egyetértőleg a képviselőtestü­leti tagok választásának a napját. A megállapodás szerint a választás f. hó 22-én, hétfőn lesz. A szavazás 3 kerületben fog folyni. Az első ke­rületbeliek az ipartestületi székház tanácstermében, a második kerület­beliek a városháza tanácstermében, a harmadik kerületbeliek pedig a polgári fiúiskola helyiségében fog­nak szavazni. Összesen 33 rendes és 18 póttag lesz választandó, még pedig kerüle tenkint 11—11 rendes és 6—6 pót­tag. A képviselőtestület régi tagjai közül választás alá kerülnek : az első kerületben : dr. Búza Barna, Pe- káry Gyula, Móré Dániel, Papp Gyula, Gáthy Géza, Tóth András, Kovalcsik János, Schwarcbarth Li- pót, Kulics János, Turay János és Zombory János; a második kerület­ben : dr. Roboz Bcrnáth, dr. Nyo- márkay Ödön, dr. Erényi Manó, Bernáth Aladár, Behyna Miklós, Kroó Gyula, Fleiszner Frigyes, dr. Kossuth János és Kádár Gyula (2 hely üresen volt); a harmadik kerü­letben : Waller Aladár, Alexander Vilmos, Hericz Sándor, dr. Róth Jó­zsef, Spitz Dávid, Blumenfeld Emá nuel, Majoros Gyula és Mispál Jó­zsef (3 hely üresen volt.) Még néhány nap választ tehát már csak el minket attól az idő ponttól, amikor újból megnyilatkoz­hat a polgárság akarata a városi ügyekben. Néhány nap múlva ítéle­tet fog mondhatni a polgárság az eddigi képviselőtestület működése felett és számonkérheti azoktól, aki­ket érdekei megvédésére állított a város élére, hogy mennyiben felel­tek kötelezettségüknek, mennyiben igyekeztek a város, a polgárság ja­vát szolgálni és hogy hol található ennek a munkásságnak látható ered­ménye. Es ezért most röviddel a nagy leszámolás előtt nem fojthatjuk el újból azokat a figyelmeztető szava­kat, melyek a köz munkásánál ilyen kor önkéntelenül kívánkoznak toll­hegyre. Újból és ezúttal is a legko­molyabban figyelmeztetjük a város polgárságát, ne engedje magát hang­zatos frázisok, színes Ígéretek által elcsábítani. Mindenki józanul meg­gondolva adja le szavazatát ezen a választáson és amikor az urnák elé lép, hogy legszebb, legfenségesebb emberi jogával éljen, jusson eszébe a város érdeke, jussanak eszébe mindazok a körülmények, melyek a jelenlegi képviselőtestület munkássá­gát megbénították és ezek helyes mérlegelése után szavazatát csak olyan emberekre adja, akik a város érdekében akarnak és tudnak mun­kálkodni, akiknek nem a személyi harcokban, a képviselőtestület foly­tonos lázitásában, hazug álszentes­kedésben merül ki minden munkás­ságuk, hanem akik a város jövő fej lődését, jövő boldogulását tűzik ki céljául az elkövetkezendő munkás­ságuknak. Most beleszólhat a város intézé­sébe mindenki, akik csak a legcse­kélyebbel is hozzájárul a városi közterhek viseléséhez, most érvénye- sithetheti mindenki akaratát a vá­ros sorsának további intézésére vo­natkozólag és a szerint, hogy kiket biz meg képviseletével, a város sor­sának intézésével, úgyszólván min­denki irányt szabhat a jövő mun­kálkodásnak, a jövő fejlődésnek. De ha a város polgárságát ezúttal is csak személyi érdekek, vagy ellen­szenvek fogják vezetni, akkor újból odajutunk, ahol most vagyunk: egy teljesen munkaképtelen képviselő- testületre lesz bízva a város sorsa. Ezért kívánjuk mi, hogy mindenki meggyőződése szerint, csakis a vá ros érdekében teljesítse kötelességét a közelgő napokban. Véres verekedések. Katonák és civilek harca, ^unkában az oldalfegyver. Ujhely is kezd már a nagyvá­rosok sorába fejlődni. Ha szépé­szeti, köztisztasági, közegészség- ügyi szempontokból nem is, de katonai verekedések tekintetében már csaknem ott tartunk, ahol akármelyik nagyobb városa az országnak. Nem régen adtunk hirt arról, hogy 3 katona oldal­fegyverrel támadt neki a központi kávéház előtt egy arra haladó békés polgárembernek és azt te­jén megsebesítették — és ma már újabb két katonai vereke­désről adhatunk számot, melyek a maguk valóságában elrettentő képét adják a mundérba bujt had­fiak őrült fékevesztettségének. Valóságos csata fejlődött ki f. hó 7 én, vasárnap este a Szé­chenyi téren lévő cserepes korcs­mában a katonák és civilek közt, melynek eredményeképen ma 4 súlyosan és 3 könnyen sériiit ember nyomja a katonai és me­gyei kórházak ágyait. A vereke­dés vadállati kegyetlenséggel folyt és nem kíméltek a harcoló felek semmit, ami utjukba esett, hanem törtek, zúztak mindent, ami kardélre, vagy fokos hegyére került. Es kedden este már újabb ka­tonai vérengzés történt, egy hon­véd oldalfegyverrel fejbevert egy polgárembert, akit a helyszínéről nyomban a közkórházba kellett szállítani. Nem kutatjuk ezúttal a vere­kedések indító okait. Mindkét tábor a másikra akarná kenni a kezdet következményeit. Egyet azonban megállapítani kívánunk, hogy soha a katonasággal annyi összetűzés nem volt, mint a mai időben. Es ezért nagyon kívána­tosnak tartanók, ha a katonai hatóságok megmagyaráznák a legénységnek, —■ különösen most bevonulás után — hogy a mun­dér még nem jogosít fel senkit arra, hogy az oldalán fityegő szerszámot mások koponyáján próbálja. Mindkét vérengzésről egyébként a következőkben számolunk be részletesen : Az özv. Schönstein Józsefnó által bérelt Cserepes korcsmában a régi napi piac tőszomszédságában a belső ivó szobában mulattak vasárnap este 7 óra tájban ifj. Toronyi János, Radvánszky Pál, Maczala János, Gajdos Mihály, Hajduczkó Imre, Monduk István, Csarnega András,

Next

/
Oldalképek
Tartalom