Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-13 / 82. szám

82. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, október 13. tását tudomásul vették. Es megerő­sítés végett a miniszterhez terjesztik. 32 kiv. nősülósi engedély érkezett be, valamennyii pártolólag terjesz­tették a honvédelmi miniszterhez. A kuruczfalvi állami elemi iskola 1907/908 tanévi számadását tudo­másul vették. T. ügyész. Néhány gyógydij ügy letárgyalása után Zemplénpálhegy iskolai alap- vagyonának bérbeadása és Tállya község közmunka megváltási ügyé­ben megtagadták a jóváhagyást. A taktaharkányi két iskolaépüle­tet, mert közbiztonsági közegészség­ügyi és paedagógiai szempontból kifogás alá esik, a szerencsi főszol­gabíró lecsukatta és elrendelte azok lebontását. Az alispán a főszolgabíró intézkedését részben megváltoztatta, amennyiben a lebontásra vonatkozó intézkedést hatályon kívül helyezte és megengedte, hogy az államópi- észeti hivatal által megállapított ja­vítási munkálatok eszközlése után a tanítást megkezdhetik. A ref. egyház most elhatározta, hogy az iskolát újonnan építteti és kérte a bizottságot, hogy engedje meg miszerint az iskolákban tava­szig tanítsanak. A bizottság hosszabb vita után elhatározta, hogy a jobb karban levő iskola-épületet az előirt javítási munkálatok után használatba vehetik tavaszig. Árvaszéki ügyek. Pintér István árvaszéki elnök helyett Mester István árvaszéki ülnök terjesztette elő az árvaszék jelentését. A jelentés szerint az ár­vaszék ügymenete rendes. Beérke zett az árvaszékhez szeptember hó folyamán 7804 ügydarab, melyek 74 darab kivételével feldolgoztattak. Sátoraljaújhely város árvaszékéhez beérkezett 1624 ügydarab, hátrálék nincs. T. főorvos. Löcherer Lőrinc dr. t. főorvos jelentése szerint az általános köz­egészségügyi állapot szeptember hó folyamán rosszabodott. Szeren­csen hagymáz, Sátoraljaújhelyben és Vilyben vörheuy járvány lépett fel. A szerencsi cukorgyár ügye. E i s e r t h István kir. főügyészi helyettes rövid jelentésében kitért a szerencsi cukorgyárban előfordult balesetekre, melyre nézve a bizott­ság legutóbb felvilágosítást kért tőle. Bejelenti, hogy két ügyben folyik eljárás az ügyészségnél. Az egyik eset julius 17-én történt, amikor a gőzkazán feszerejének kipróbálásá­nál Elek Lajos munkás halálosan megsérült. Ebben az ügyben a kir. törvényszék a felügyelő ellen meg­szüntette ugyan az eljárást, de ő ez ellen felebbezett. — A másik eset április 28-án történt, hogy egy 60 mm. súlyú vastartály 9 méter magasból lezuhant és Leskó Andrást és 4 társát súlyosan megsebesítette. Ezek közül Leskó András meghalt. Ez ügyben folyik az eljárás Kovács Miklós munkavezető és Kordányi Győző tisztviselő ellen. E jelentéssel kapcsolatban a t. főorvos szenzációs leleplezéssel állt elő. Bejelentette, hogy a szerencsi cukorgyárban szeptember hó folyamán 42 baleset történt. — A bizottság tudomásul vette a jelentéseket azon­ban intézkedést ez idő szerint nem tehet. Helyesnek tartanók, ha a bizott­ság a legelső adandó alkalommal erélyesen állást foglalna ebben a hallatlanul botrányos ügyben, mert elvégre tűrhetetlen, hogy egy gyár könnyelmű nemtörődömsége, hanyag­sága, fukarsága miatt a munkások egész tömege váljék munkaképte­lenné, nyomorékká, sőt hogy életével fizessen azért, mert mások nem tesz­nek eleget Iörvényben előirt köte­lességeiknek. A kir. tanfelügyelő jelentésében panaszt emel a főszolga- bírák és községi elöljáróságok nagy jésze ellen azért, mert a tankötele­sek beiratását nem elég szigorral szorgalmazzák, sőt az iskolaszék meg­kereséseinek is legtöbb esetben nem tesznek eleget. Az alispán kérésére aztán a bizottság utasította a tan- felügyelőt, hogy konkrét panaszait az alispánnál Írásban tegye meg. Deák István, oki. polgári iskolai tanár azon kérelmét, hogy a Osollár István igazgatósága alatt levő nagy- mihályi magán polgári iskola tovább­vezetésére az engedélyt neki adják meg. pártolólag terjesztették a köz- oktatásügyi miniszterhez. Lieberman Sándor sárospataki izr. tanító kérelmére, utasították a hit­községet, hogy részére a törvényben biztosított lakbért 1907. év julius 1-étől viszzamenőleg fizesse meg. Vajdáné Friedman Gizella, sztrop- kói tanítónő ellen fegyelmi eljárást rendeltek el, mert szeptember 11-ig szolgálattételre nem jelentkezett. A miniszter megengedte, hogy a községek a tankötelesek összeírására szükség esetén a tanítókat is igénybe vehesse. A bizottság ily esetekre a tanítók részére Ujhelyben 4, a vi­déken 2 korona napidijat állapított meg. A pénzügyigazgató jelantése szerint szeptembei hó fo­lyamán befolyt egyenes állami adó­ban 217459 kor. 45 fillér; dohány­jövedékben 58553 kor. 39 fillér; só- jövedéKben 44561 kor. 15 fillér; bó- lyegilletékben 15016 kor. 52 fillér; jogilletékben 86381 kor. 91 fillér ; haddijban 7369 kor. 84 fillér; fo gyasztási adóban 691923 kor. 23 fil­lér. Fizetési halasztást 4 esetben adtak, házadó mentességet 6 esetben engedélyeztek. Elégtétel Hönschnek. Hönsch Dezső műszaki tanácsos jelentésében kitért a Sárospatak — Karádi-utra és bejelentette, hogy — a tavaszi közgyűlésen tett igére téhez képest — az ut pár száz mé­ter kivétellel elkészült. Gr, Mailáth József a jelentés kap­csán felszólalt és kijelentette, hogy örömmel ragadja meg az alkalmat, mikor megdicsérheti az államópité- szeti hivatalt és elismerését fejezi ki annak főnökével szemben. A főispán mondott még a bízott ság nevében nehány elismerésre méltó szót Hönschről és ezzel vég leg befejeződött az ügy, mely annyi méltatlan meghurcolásával járt egy kötelességét híven teljesítő tisztvi­selőnek. Még a sárospataki hídról esett né­hány szó és a folyammérnökség vezetője tette meg a közönségre ér dektelen jelentését, aztán véget ért az ülés. A városi sikkasztásról. — Valkovszky meglopta a hegyközséget is. — Már 1903- ban 1400 korona hiány volt. — Székely Elek tussolt. — A városi pénztárban történt sikkasztás mind nagyobb hullá­mokat ver. Újabb bűnök kerül­tek mindig napirendre, melyek most már kétségtelenné teszik, hogy ez a megátalkodott lelkű gonosztevő, két kézzel markolt a város pénzébe, hogy festett arcú utczai lányokra és a szeparék mélyén pezsgőkre költse azt. De a legrettenetesebb és va­lósággal hajmeresztő ebben a szomorú szenzációban az, — és ennek csak ma délben akadtunk nyomára — hogy Valkovszky már 1903-ban is lopott és csak Székely Elek polgármester segít­ségével tudott & posványból me­nekülni. A városházán Szőllősy Sándor számvevő őrizete alatt van egy jegyzőkönyv, mely bizonyítja, hogy 1903. január 27-én a számvevő 1400 korona kész­pénz hiányt fedezett fel és Székely Elek a vizsgálat el­halasztásával alkalmat, sőt engedélyt adott Valkovszkynak arra, hogy a hiányt fedezze. Szinte megdöbben az ember ezek hallatára. Es ha saját sze­münkkel meg nem győződtünk volna róla, el se hinnők, hogy a városnak a feje segédkezet nyújtson arra, hogy egy elvete­mült gazember, akire rábizonyult már egyszer a lopás ténye, to­vábbra is szabadon rabolhassa a város pénzét. Am az irás bizonyítja, hogy ez a hallatlan botrány megtör­tént. De bizonyítékot nyert az is, hogy Valkovszky már évek óta lopja a várost. Ezért most már kötelessége a vizsgálatot ve­zető fellettes hatóságnak, hogy a vizsgálatot visszamenőleg, Val­kovszky pénztárnokságának kez­detétől foganatosítsa és állapítsa meg, hogy mikor kezdődőit a lopás. De kötelessége a felettes ha­tóságnak a legszigorúbban el járni Székely Elekkel szemben is, aki már évekkel ezelőtt hi vatalosan, kétséget kizáróan bi­zonyítékot szerzett Valkovszky bűnösségéről és ennek dacára lehetővé tette, hogy éveken át lophassa a várost. Ki kell mondani Székely Elekre is az anyagi felelősége, mert — most kétségtelen, — hogy egye­dül a Székely Elek törvényte­len eljárása és hallgatása oka a város jelenlegi nagy károsodásá­nak. Erről valamint az ez ügyben előfordult újabb mozzanatokról az alábbi tudósításunkban számo­lunk be : Az 1903. évi sikkasztás. Valkovszky Elek már 1903 ban is sikkasztott. A városi számvevőnél levő pénztár vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint 1903. január 27-én a számvevő 1400 korona készpénz­hiányt fedezett fel. Székely Elek akkori polgármester ekkor 24 órai halasztást adott arra, hogy a hiány okát a pénztárnok felderítse. Miután azonban a pénztárnok 4 nap alatt sem volt képes a hiány okát meg­állapítani, Székely Elek a január 30 án megtartott folytatólagos vizs­gálatnál megengedte, hogy Val­kovszky a hiányt visszafizesse. Erről az egész ügyről azonban a képviselő- testületnek jelentést sem tettek s igy vált lehetővé, hogy Valkovszky éveken át lophatta a várost. Újabb sikkasztás. Valkovszky Elek pénztáinoka volt a hegyközségnek. Természetes te­hát. hogy csak meg kellett dézs­málni ezt a pénzt is. A vasárnapi pénztárátadásnál jöttek rá erre a sikkasztásra és körülbelül 770 korona hiányt konstatáltak. A hegyközség pénzéből már a múlt éven sikkasztott, de ezt akkor a rovancsolás előttj visszafizette. Ugyanis még 1908. október 1-én ki­vett a bankból 1000 koronát, való­színűleg valami hiány pótlására és ezt csak 1909. április 15-én tette vissza, néhány nappal a pénztárvizs­gálat előtt. Érdekes dolog, hogy Valkovszky- ban ekkor még felülkerekedett a zsivány becsület és 1010 koronát tett vissza, hogy a kamat is fedezve legyen. Pénztárvizsgálat után azon­ban újra hozzá nyúlt a pénzhez és rövid pár hónap alatt 770 koronával rövidittette meg a hegyközség pénz­tárát. A fogházban. Valkovszky Elek ma már a rab­kórházban elraélkedhetik gazságai­nak következménye felett. K u n József vizsgálóbíró — mint legutóbbi számunkban már említettük — még szombat délután kihirdette előtte az előzetes fogvatartásra hozott vizs­gálóbírói végzést és hétfőn délelőtt fél 11 órakor már átszállították a közkórházból, a becsületes emberek társaságából méltó helyére: a rab­kórházba. Az átszállítást Kellner Sámuel rendőralkapitány végeztette, aki a városi hordágyon vitette a fogházba Valkovszkyt. Az átszállítás hírére természetesen óriási tömeg gyűlt egybe a kórház kapuja előtt, azon­ban semmit sem láthattak, mert Valkovszky szorosan összefogta a hordágy függönyét. Még mindig tagad. Kun József vizsgálóbíró f. hó 12 én, kedden reggel hallgatta ki először Valkovszkyt, aki természe­tesen tagadta a sikkasztást. Azt be- ösmerte, hogy az öngyilkosságot azért akarta elkövetni, mert a pénz­tárban hiány volt, de azt mondja, hogy azt egy őrizetlen pillanatban valaki ellopta tőle. A pénz elkölté­séről és szeparékban véghez vitt or­giákról tudni sem akar ez a meg­rögzött gonosztevő. Újabb közgyűlés. A sikkasztásból kifolyólag már újabb közgyűlésre hívták össze a képviselőtestületet. A gyűlést Far­kas Andor h. polgármester hívta össze és tárgysorozatán a pénz­tár átadásról szóló jelentés, va­lamint a polgármesternek ez ügyre vonatkozó jelentése és a vizsgáló­irónak a bűnügyi vizsgálat, ruegej- tése tárgyában küldöli átirata sze­repel. A város nyilatkozata. Egy helyi lap a sikasztással kap­csolatban valótlan hírekkel rágal­mazta meg a városi árvaszéket. E miatt most Farkas Andor h. árva­széki elnök a következő nyilatkozat közzétételére kérte fel lapunkat: A „Sátoraljaújhelyi Friss Újság“ a városi pénztárnál előállott hiányok megállapítása alkalmával kiadott rendkívüli kiadásábanSátoraljaujhely r. t. város árvaszékét azzal vádolta meg, hogy ezen hatóság árvaszéki kölcsönöket második, sőt harmadik helyen való bekebelezésre is folyó­sít. Ezzel a rágalommal szemben ki­jelentem, hogy csupán egyszer, 1904 évben engedélyezett második helyen való bekebelezésre árvaszóki köl csont, de ebben az esetben is az 1877: XX. te. 289 §-anak szem előtt tartásával. A többi kölcsönök kivé­tel nélkül első helyen való jelzálogi biztosítás mellett engedélyeztettek, a miről az árvaszéknél bárki meg­győződést szerezhet. Sátoraljaújhely, 1909. X/13. Farkas Andor, h. árv. elnök. A Kossuth-szobor. Köztudomásra van, hogy szá­mos évek óta beszélünk a Kossuth Lajos szobráról, hogy nagy vita volt arról, hová helyezzük azt, mig végre ez a kérdés is — né­zetünk szerint szerencsésen — meg van oldva ; a helyének elkészítte­tésével járó költségek egynegyed részét a város megajánlotta, — ezt a vármegye megnyugvással tudomásul vette és nem látunk semmi előkészületet 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom