Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-18 / 75. szám

75. szám. ^3) FELSOMAG ÍA RO R S Z A G I HÍRLAP Szerda, szeptember 18. esetben képes egy jól szervezett társulatnak megélhetést biztosítani, ha Ujhelynél nagyobb raűpártoló közönséggel biró 3—4 város csatla­kozik hozzá, hogy igy a kerület igaz­gatója biztosítva legyen arról, hogy az óv legalább 8—10 hónapját lesz hol eltöltenie, anélkül, hogy kény­telen legyen ráEizetni a városokba. Ilyenformán lehetne remélnünk egy megfelelő társulatot. De hol vannak ezek a városok ? Mi azt sem tartottuk szerencsés megoldásnak, ha Békéscsabát Új- helyhez csatolják. Egyrészt azért, mert Békéscsaba, még Ujhelynél is kevesebbet nyújt az igazgatónak. De másrészt azért is, mert ha el is tudna érni e két városban annyi bevételt, hogy kiadásait fedezze, a Békéscsabára és vissza való mint­egy 2000—3000 koronát kitevő úti költséget azonban már nem bírná fedezni. Ez a kiadás, már egész biz­tosan, mint deficit nyomná az igaz­gató vállait. De már hajlandók let­tünk volna a Békéscsabával való egyesülésbe is belenyugodni, mert ilyenformán, ha a másodikat nem is, de az első fél szezont biztosítottnak láttuk és igy, ha nem is három, de legalább másfél hónapos színi sze­zonban lett volna része az Újhelyi közönségnek, mely szükség esetén elvégre elnézhető. Ma azonban még csak reménysé­günk sem lehet arra, hogy akárcsak két hetes szini évadban legyen ré­szünk Palásthy igazgatása alatt, mert képtelenség egy nem létező szini kerület részére társulatot szervezni és különösen nem olyat, mely az újhelyi igényeknek megfelelne. Két eshetőség van most csupán. Vagy nem szervez Palásthy társu latot és mégköszönve a szinügyi bi­zottság bizalmát önként lemond az egy őrülten szerető asszonyi szív diktálhat: Szeretlek meghalok utánad. Bo­csás meg! Mindenem a tied! S legjobban a tied lesz engedelmes hűséges rabszolgád Etelka. ** A kastélyt én veszem meg az ár­verésen, Óh jöjj, jöjj értem ! Mama is vár velem együtt. Jöjj édes, drága uram! Az első pillanatban az asszony utáni vágyódás mindent parancso- lólag lépett fel a szivében. — Menj, menj, legyetek boldo­gok! De a következő percben ott csa tázott vele a büszkesége : — Koldus vagy, alamizsnát adnak neked 1 Es a büszkesége győzött. Hanem félt tőle, hogy ez a diadal nem ma­rad állandó, félt tőle, hogy a sze­relme mégis fölülkerekedik. Gyáva­ságot pedig nem akart elkövetni. Segített hát a dolgon úgy, a hogy tudott. Elhallgattatta a szivét. Örökre . . . Meleg vérének első sugara végig- öntötte, pirosra festette a l.abaarczu asszony hófehériuhás arcképét, Vértesy Gyula. újhelyi színházról és egyáltalán a szinigazgatásról, ez esetben még se­gíthetnénk magunkon, amennyiben még mindig tudnánk megfelelő szín­igazgatót kapni; vagy pedig — és ez a második eshetőség — egy olyan társulatot fog behozri Ujhelybe Palásthy, amilyennél rosszabbat, még a kőműves legényből direktorrá lett Micsey F. György sem tudott volna összeszervezni. Ha az előjelekből Ítélünk, akkora második eshetőség fog bekövetkezni. Palásthy ugyanis készül bejönni Ujhelybe, de társulata eddig még megszervezve nincs. Az egyetlen uj tag, akinek szerződtetéséről biztos tudomásuk van, az Kassay Rózsi a sárospataki társulat volt primadon­nája, mert az a névsor, amelyet Pa lásthy igazgató helyettese az újhelyi lapokban közzététotett, csupán a sajtó és a közönség félrevezetésére irányult. Ugyanis később, nehány nappal a névsor megjelenése után a a fővárosi lapokból értesültünk, hogy a Palásthy által állítólag szerződte­tett tagok nagy részét más direkto­rok szerződtették. S amikor már az összes direktorok rég befejezték szervezkedéseiket, addig Palásthy Sándor még most sem akarja, vagy nem tudja uj társulatának névsorát bemutatni. Mindezekből tisztán kiviláglik te­hát, hogy a szini évad komoly ve­szélyeknek van kitéve és épp azért most. amikor még nem késő, fi­gyelmeztetjük a szinügyi bizottsá­got, ha már elkövette azt a végze­tes hibát, hogy kiadta a színházat Palásthynak a kerület végleges meg szervezése előtt kövessen el min­dent, hogy legalább ami még ment­hető, megmentse. Követeljen a szinügyi bizottság kellő garanciát, arra nézve, hogy a szinügyi bizottság feltételeinek meg­felelő társulattal fog bejönni Uj­helybe és hogy a 3 hónapos szini szezont végig fogja játszani. Ez kö­telessége a szinügyi bizottságnak a közönséggel szemben, de köteles­sége magával szemben is, hogy le­galább némileg jóvátegye a már el­követett hibákat. «IRE K. Jer közelebb. Jerj, ülj közelebb, igy ni mellém, Hadd nézzek hamis, kék szemedbe, Piczi szád' csókolni szeretném, így ni, tedd kacsód a kezembe. Jer, ölelj forrón csak egyszer át, Hunyd bo a szemed és reszkess meg, Öld meg a szivem bus bánatát S csókoddal égesd el telkemet. Krőo József. — Halálozás. Strauss Mihály bősz szas szenvedések után folyó hó 15-én Gálszécsen elhunyt. A 90 évet meg­ért öreg ur bőven kivette a részét minden emberbaráti mozgalomból, úgy, hogy halála hire mély részvé­tet keltett ismerősei körében. Az el­hunytban dr. Schwarcz gálszécsi körorvos apósát gyászolja. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Elek Lajos sátoraljaújhelyi állami végrehajtót a gyulai pénzügyigaz- gatósághoz pénzügyi fogalmazóvá és földadónyi'va'ntartási biztossá nevez­te ki. — Öngyilkosság. Po lányi Jenő volt homonuai szolgabiró, f. hó Il­lői 12-ére menő éjjel Nagvmihály- ban, lakásán vadászfegyverevei főbe lőtte magát s rögtön meghalt. Az öngyilkosságot csak másnap délután vették észre, mivel Polányi rendsze­rint későn szokott felkérni s igy háziasszonya azt hitte, hogy alszik még; mivel azonban délután sem kelt fel, gyanúsnak tűnt fel a do­log, a háziasszony betörte az ajtót s ekkor ott találta őt átlőtt halán­tékkal a padlón élettelenül. Csakha­mar megérkeztek az Öngyilkos csa­ládtagjai és W i d d e r dr. jérásorvos, aki konstatálta, hogy az öngyilkos­ság még az éjjel történt s a golyó rögtöni halált okozott. Polányi zak­latott életű ember volt. Még öt év­vel ezelőtt homonnai szolgabiróvá választották, de csakmar lemondott állásáról, egy ideig Sárosmegyében gyakornokoskodott, aztán kiment Amerikába, ahonnan nemsokára visz- szatért s azóta nem volt hivatala. Temetése f. hó 18-án volt Nagymi- hályban. Az öngyilkos édesalyja, Polányi Géza k:r. közjegyő iránt a részvét általános. — Tífusz járvány Szerencsen. Már hetekkel ezelőtt járványszerüen lé­pett fel Szerencsen a tífusz betegség, az utóbbi napokban azonban oly ijesztő mérveket öltött, hogy a köz­ségi elöljáróság az alispán utasítására a legerélyesebb óvóintézkedéseket tette meg. A lakosságot hirdetmé- nyileg figyelmeztette és hívta fel a kivételes egészségügyi rendszabályok betartására. Szerencs nagyon helye­sen teszi, ha a tífusz járványnyal komolyan törődik s nem veszi tré­fára a dolgot; a hatóságnak pedig mindent el kell követnie arra nézve, hogy az egészségügyi rendszabályok ne csak papíron maradjanak, hanem a lehetőségig be is tartassanak. — Az izraeliták ünnepei. A bibliai időszámítás szerint 5070 éve, hogy Isten a világot a semmiből terem tette, hogy parancsára „legyen vilá­gosság“, lön világosság. Zsidó val- lásu polgártársaink f. hó 16-án, csü­törtökön ünnepelték a világterem­tésnek ezt a napját, a zsidó újévet, mely a reá tizednapra következő Jóm kippur, a nagyböjt napjával együtt a legnagyobb ünnepük. A biblikus hit szerint e napon, újév napján zárja le Jehova az emberiség nagy könyvét, melynek lapjain ki- nek-kinek fel vagyon róva egy esz­tendei jó és gonosz cselekedete, hogy megvonván a mérleget jó és rossz cselekedete között, az engesztelődés napján jegyezze elő az embereket a következő évre örömre vagy bá­natra, életre vagy halálra. — Talált férfi hulla. Folyó hó 16. délután V. D. helybeli lakos vadászat közben egy férfi-hullára bukkant a Felsőbereczki melletti „Vingik“-bcn. Az esetről még aznap este jelentést tett a rendőrkapitányságnál ügye­letes szolgálatot teljesítő altiszt nők, a hol — miután a hulla az újhelyi határban találtatott — megtették az intézkedéseket a hulla beszállítása iránt. Este nem találtak a hullára, csak másnap délelőtt, közel a Bod­rog folyóhoz. A hulla már teljesen feloszlásnak indult és e miatt dr Stern Armin városi alorvos nem ál­lapíthatta meg korát sem. A férfi- hullán egy kék szinü ing, nadrág és czipő volt, Valószínű, hogy már néhány hét óta volt a vízben és arra járó emberek vagy kif#giák és a partra helyezték, vagy az esős idők alkalmával megáradt Bodrog vize vetette ki. Hulláját a helyszí­néről a helybeli köztemető halottas házába szállították. — Hadgyakorlat után. A Zemplén- vármegyóben tartott hadgyakorlatok, melyeknek központja a sátoraljaúj­helyi, gálszécsi és varannói járások voltak, folyó hó 15 én szerdán nyer­tek befejezést. Aznap történt meg a szokásos lefuvás, a mely a gyakorlat befejezésén kívül, az utolsó évüket szolgáló öreg bakáknak azt is jelenti, hogy vége a katona életnek, ezután már a nehezen várt „civil-élet“ kez­dődik. A gyakorlatok általában véve nehezek, fárasztóak vo'tak és igy a gyalogság, mint a lovasság és tüz­érség a gyakorlat fáradalmaitól el. csigázva tértek vissza álloraáshe. lyeikre. A lefuvás napján, folyó hó 15-én Sátoraljaújhelyen a cs. és ki-. Nyíregyházai 14-ik, a gyöngyösi és miskolci 15-ik huszárezred vonu t keresztül és este VaÖ órakor a hely­beli honvédzászlóalj étkezett haza. Az összpontosított katonaság nagy részét vonatok vitték haza a had­gyakorlatok színhelyéről. — Nem volt hiány b hadgyakorlat több ki- sebb-nagyobb balesetoekben sem, me­lyek közül felemlitendű egy honvéd esete, a kit az ellenséges oldalról egy éles golyó kezén megsebesített, egy másik honvéd katonát, Szabó Bertalant pedig egy ló szájon rúgta. Az éles gólvóval történt lövés ügyében természetesen katonai rész­ről megindították a vizsgálatot. — A féltékenység áldozata. Szálka Eszter és Jutka István vékei lako­sok, egy szép fiatal leány és egy jóravaló legény jegyesek voltak, A leány szeptember 15 én a Fuchs- féle dohánypajtában több társnőjé­vel együtt dohányt fűzött. Kis vár­táivá oda jött erősen elázott álla­potban Jutka István. Egyenesen a korcsmából vezetett választottjához az útja. A szép Eszter éppen ked- vencz nótáját dalolta, miközben a féltókonyöégtől üzölt legénv egv nagyot ütött fokosával a pajta ol­dalara. A következő pillanatban mindenki megrettenve húzódott meg a pajtában és a mikor Jutka István belépett és egy füzőtüt kórt a gaz­dától azzal az ürügygyei, hogy ő is dohányt akar fűzni, — készséggel adták oda a tüt. Juska azonban ezt a jókora nagy tüt nem erre a célra használta. Mikor már a kezében volt, a leánynak fordult és a követ­kező pillanatban hasba szúrta vele. Nagy jajveszékelés és kavarodás tá­madt erre. Az ittas, féltékeny le­gény erre magához tért és kétség­beesve látta, mit cselekedet, Oda sietett vérző leányhoz és a legna­gyobb szeretettel és gyöngédséggel látott hozzá ápolásához, majd ölbe fogta és a leány lakására vitte, a hol a legénv a kiállott izgalmak ha­tása alatt elájult. A sérült leányt azután a helybeli közkórházba vit­ték, — kedvese ellen pedig, — a ki most már mélyen sajnálja ittas fővel elvövetett cselekményét, meg­indították a büntető eljárást. — Közgyűlés. A Tokaji Borterme­lők Társasága vasárnap tartotta meg II. évi rendes közgyűlését Tokajban. Igazgatói jelentés felolvasása és a mérleg megállapítása után a napi rendre tűzött választások ejtettek meg, melyeknek során az igazgató­ságba Beer Onzkár Tarczali Dávid és Végh István József — a felügyelő bizottságba pedig dr. Hunyor Sándor és Reisman Márton választattak be újonnan. — Jó Pajtás. E cim alatt uj ké­pes gyermeklap indult meg, a mely alighanem nagy szerepre fog jutni Alapittatott 1831-ben. A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generáli) részvénytőkéje és b észpénzbell tartalékai 324- millió korona, Felvétetnek: élet-, tűz-, betöréses-lopás elleni, — továbbá jég- és baleset biztosítások. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom