Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-11 / 73. szám
73. szám. (2) FELSOMAGÍARORSZAGI HÍRLAP Szombat, szeptember 11. felszólaló, aki erősen ellenezte a házi kezelést, mely szerinte mindig csak a város károsodásával jár. A bizottságok javaslatával szembenin ditványozta, hogy hirdessenek nyilvános pályázatot a szemétkihordás bérbeadására vonatkozólag. M i k 1 ó s y István a házi kezelést tartja célszerűbbnek és ugyancsak ily irányban szólaltak fel : Hajnal Dezső, Hericz Sándor, Erényi Manó dr. és Grünbaum Simon is. Alexander Vilmos azonban a házi kezelés ellen nyilatkozott. Elvi ellensége minden házi kezelésnek és szerencsétlennek tartja azt a városra nézve. Német h y Bertalan az ideigle. nes házi kezelés mellett szólalt fel, amennyiben indítványozta, hogy egy évi próbaidőre vegyék házi kezelésbe a szemétkihordást és véglegesen az egy évi próbaidő elteltével határozzon a képviselőtestület. — A képviselőtestület igy is határozott és kimondotta, hogy egy évi próbaidőre házilag fogja eszközöltetni a szemétkihordást. Nagyobb vita keletkezett a sze mótlerakodó hely megszerzésének kérdésében, sőt az Incze ajánlatának tárgyalása során valóságos. vihar tört ki a képviselőtestületben. Incze Lajos és társa ugyanis újabb ajánlatot tett a városnak a téglagyár megvételére, hajlandó a gyárát a hozzátartozó földekkel 30 (XX) koro náért eladni a városnak, sőt — és ezt szinte nagylelkűen ajánlja fel maszlag képen — hajlandó beleegyezni, hogy a város a vételárat 5 százalékos kamat mellett 2 év alatt fizesse meg neki. Réz Gyula viszont ajánlatot tesz a városnak, hogy hajlandó a téglagyára mellett levő kiaknázott terű.etet ingyen átengedni a városnak szemétlerakodó helyül és ezt a jogot biztosítja a városnak a maga és örökösei részéről, csupán teiekaüuy viieg nem engedi bekebelezietni ezt a jogot. Végül pedig kijelenti, hogy az átengedett területre hordott szemetet a város tetszése szerint értékesítheti. A pénzügyi bizottság javasolta, hogy a Réz Gyula ajánlatát vessék el, ne is tárgyalják, de vegyék meg az Incze téglagyárat a hozzatartozo földdel 25XXX) koronáért. Az első felszólaló Nóraethy Bertalan volt, aki kézzel-lábbal kapálódzva, minden szónoki tudását latba vetve igyekezett a képviselőtestületet rávenni, hogy az Incze féle téglagyárat a köruite fekvő területtel vegye meg a varos. Beszéde elején a községi téglagyár szükségessége mellett kardoskodott és más varosokra hivatkozott, amelyek már létesítettek ilyet. Majd mikor látta, hogy beszédet a képviselőtestület tagjai ellenszenvvel fogadják, letett a községi téglagyár letesitésénék tervéről és egy hirtelen fordulattal kijelentette, hogy ő nem ragaszkodik a téglagyár üzemben tartásához, de valósággal szerencsének tartja a városra nézve, ha ezt az értékes területet potom 25000 koronáért megszerzi, mert a városnak nagy szükségé van arra a területre, kapui kell hat azon, hogy azt M öienkiut 2 kor. 40 fillér árban megszerezze. A képviselőtestület valósággal megdöbbenve hallgatta Némethyt, érthetetlen volt a képviselőtestület tagjai előtt, hogy Némethy a város érdekeivel szemben Incze érdekeit pártolta és a közbeszólások, til takozasok egész tengere indult Némethy felé. Mintegy másfél percig tartott ez a kavarodás, mig végre szólioz juthatott ismét Némethy. Mindenki azt hitte, hogy igyekezni fog magyarázatát adni állasfoglalá sanak. Am ő ahelyett neki támadt Réz Gyulának és üzleti tisztességét vonta kétségbe. Azt mondta, hogy Réz Gyula ajánlata nem egyéb egy közönséges üzleti fogásnál, melyet a hatósági téglagyártól való féléi méhen tett meg és mihelyt meg hiúsítva látja a hatósági téglagyár; létesítését, rögtön visszavonja a várostól a jogot. Némethy felszólalására Jelelek válaszolt először. Kijelentette, hogy az Incze-féle föld nem téglának való. A város nem azért van, hogy minden rossz, hasznavehetetlen vállalatot a nyakába sózzanak. Ráérünk a telek vételről akkor beszélni, ha 10000 koronáért fogja azt Incze ajánlani. O azonban még akkor is nagyon meg fogja gondolni, hogy a vétel mellett szavazzon-e. Mit akar Némethy ? ezt szerette volna megfejteni mindenki, ára egy kissé nehezen ment a dolog. Hajnal Dezső próbált egy hasonlattal rámutatni a Némethy állásfoglalásának az okára. A hasonlat, amely egyúttal a beszédének bevezető része volt, a következő: — Tisztelt képviselőtestület ! Némethy Bertalan ur felszólalása alatt úgy éreztem magam, mintha moz- gófénykép-sziuházban volnék. Beszéde úgy tűnt fel nekem, mint azok a mozgófényképek, melyek tarkábbnál tarkább képekben gyors egymásutánban következnek. Ott. vibrált előttem Némethy ur gyors egymásutánban következő sok szép színes hasonlata. Sőt a külső ha tása is meg volt a mozinak : belefájdult a szemem is a sok színes hasonlatba. Am ott láttam folyton — bármennyire igyekeztem is tőle szabadulni — a mozi képek állandó ösmertető jelét is. Ott láttam minden kép sarkában azt a bizonyos pecsétet, amely jelzi a kép szállítóját. Minden kép sarkában ott volt Némethy képeinél a kép készítő- mesterének a pecsétje: a Pathó Fréres, ez esetben Incze Lajos és társa . . . Hangos tetszés volt a válasz, erre a kissé merész, de a történtek után Ítélve találó hasonlatra. Am Hajnal Dezső nem zavartatta magát, hanem a legnyugodtabban támadta továbbra is a pénzügyi bi- zottság javaslatát és meggyőző érvekkel zúzta össze Némethy hangzatos frázisokba burko.t beszédét. Megkérdezte Nómethytől, hogy ha olyan jó az az lncze-féle vállalat, miért nem tartja ő üzemben? Hiszen a legékesebb bizonyítéka a gyár hasznavehetetlenségének az, hogy a vállalkozó beszüntette az üzemét. Miért kell a városnak minden rossz vállalatot átvenni ? Réz Gyulának van egy nagyon kedvező ajánlata a képviselőtestület előtt, amely mel lett szóba sem kerülhet az Incze ajánlata. Indítványozza hogy vegyék le az Incze ajánlatát napi rendről és fogadják el Réz ajánlatát. Miklósy István a pénzügyi bizottság elnöke szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy ha arról volna szó, hogy a város azért vegye meg Incze földjét a gyárral, hogy ott hatósági téglagyárat tartson üzemben, ő határozottan ellenzi, de egyelőre csak a terület megvételéről lehet szó. Indítványozza, hogy mielőtt e kérdésben határoznak, bízzák meg a polgármestert, hogy tudakozódjék a föld értékéről. A Réz ajánlatát elfogadhatónak tartja, ha Réz 5 évre biztosítja a várost arról, hogy a szemetet az ő telkén helyezhetik el. Haas Bertalan dr. indítványozza, hogy Rézzel bérleti szerződést kössenek bármily csekély bérleti ár mellett, mert a város érdet ét csak igy látja jogilag is biztosítva. — Ugyanilyen értelemben szólalt fel dr. Erényi Manó és dr. Reichard Salamon is. Majoros Gyula, Armágyi János és dr. Kellner Soma a Réz ajánlatának elfogadása mellett szólaltak fel. Még Némethy Bertalan igyekezett állásfoglalását magyarázni és kijelentette, hogy ő a város jövője érdekében kívánja az Incze-féle telek megvételét, majd szavazásra került a sor és elhatározták, hogy Incze ajánlatát leveszik napirendről, a polgármestert pedig megbízzák, hogy Réz Gyulával kössön bérleti szerződést ö évre legfeljebb 10—20 or. holdanként» bérleti ár mellett. Az utcai szemét megvételére hg. Windischgrätz Lajos és Elek Sándor tettek ajánlatot. A képviselőtestület az ajánlatokat nem fogadta el, hanem elhatározta, hogy a szemetet egy helyre hordva szekeren- kint fogja értékesíteni. A nagy kölcsön. A különféle beiuházásokra szűk séges 1,400,000 korona kölcsönökre vonatkozólag a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tett egyedül ajánlatot. Ajánlata szerint hajlandó 95-75-ös árfolyam mellett 60 éves törlesztésre 5'15 százalék, 65 éves törlesztésre 5’10 százalék és 50 éves törlesztésre 5-35 százalék mellet megadni a kölcsönt. Hosszú szeuvedólyes vita után, melyben dr. Kellner Soma, Némethy Bertalan, Szőllősy Arthur, Miklósy István vettek részt névszerinti szavazással, szótöbbséggel elhatározták, hogy a kölcsönt 50 éves törlesztésre felveszik és a következő célokra fordítják: Napipiac és hetipiac létesítésére 38000 kor. ; Gimnáziumi játéktér szerzésére 10000 kor.; Régi kórház rendbehozatalára 30000 kor. ; Házi vízvezeték lótesitósére 15000 kor.; Általános vízvezeték többlet munkájára 55000 kor.; Szegényház építésére 20000 kor.; Városi szabályozási tervek elkészítésére 4000 kor.; Vizmü kibővítésére 20000 kor.; Polgári fiúiskola építésére 100000 kor.; Csatornázásra és vizjogok megszerzésére 1000000 kor.; Nyo- márkay-féle telekvétel részbeni fedezésére 5000 koronát. Egyben elhatározta a képviselő- testület, hogy az egyes tételek felhasználása előtt a részletes tervek elfogadására vonatkozólag fenntartja rendelkezési jogát. Az idő előrehaladott volta miatt s mert a villany felmondta a szolgálatot, a polgármester este 6 órakor berekesztette a gyűlést és a tárgy- sorozat le nem tárgyalt pontjai egy legközelebb összehívandó közgyűlésen kerülnek tárgyalás alá. MEGYE ÉS VAROS. )( Adóügyi hirdetmény. Sátoraljaújhely r. t. várost illetőleg az egyes földrészeknél beállott állandó mi vetési ág. és adótárgy változások osztályba sorozásáról felvett jegyzék az 1909 évi V. t. c. vliajt. tárgyában kiadóit 19090-1909. P. M. sz. utasítás 7 §-a értelmében f. évi szeptember hó 10-től október hó 10-ig terjedő 30 napon át a város adóügyosztály ábau közszemlére lesz kitéve azt a jelzett időben hivatalos órák, alatt érdekeltek megtekinthetik s ez elleni felszólalásaikat megtehetik. )( Adókivetési lajstrom közszemlén. Sátoraljaújhely r. t. város 1909. évre érvényes III. oszt. kér. adó és nyiiv. szám. kát. vállalatok adójának kereseti lajstroma az általános jövedelmi pótadót illetőleg az 1883. évi XL1V. t.-c. 16 § ának rendelkezéséhez képest a varos adóügyosztályában 1909. évi szeptember hó 10 tői 18 ig terjedő 8 napon át közszemlére lesz kitéve, azt az érdekeltek a jelzett időben hivata'os órák alatt megtekinthetik s az ellleni felszólamlásukat. a) azon adózó kik ezen adónemmel már a műit évben is megvoltak róva a lajstrom kitételének napját. 10 azon adózók pedig kik ezen adónemmel most első Ízben rovattak meg adótartozásuknak adókünyvecskéjöltbe történt bejegy zését követő 15 nap alatt a város polgármesterénél előterjeszthetik. HÍREK. Kofák sztrájkja. Tudvalevő dolog, hogy a mi asszonyaink kényszerűségből járnak a piacra. Nehéz az éiet, sekélyesek a kereseti források s mérhetetlen a drágaság. Nagyon sok családnál ugyancsak meg van számlálva a garas ; a tisztviselőnek ki van mérve az ő fizetése és a ház lelkének, a gondos asszonykának ugyancsak törnie kell magát, hogy arányosan beossza a keveset s tisztességgel ella'thassa magát, férjét és gyermekeit. Igen ára, de a piacra járni nálunk sokszor a vakmerő cselekedettel határos. Igen sok asz- szony akárhányszor könnyes szemmel jön haza a piacról. Annyi megpróbáltatásban van része és annyi durvaságot kell szenvednie, ha nem adja meg nyomban azt az árt, a melyet a kofi (aki a — rendőrségünk szerint „ellenőrizhetetlen“ — ko« rareggeli elővásárlás révén köny- nyen hatalmába keríti a vásárolni valókat) diktál! Ha pedig alkudni mer, akkor nem ritkán a csúfságok egész özönét zúdítja rá a nyelves kofa. Mindezt most abból az alkalomból írjuk, hogy a kofák most — mint értesülünk — a h. polgármesternek is diktálnak. Már két-három éve, hogy a napipiac kérdése napirenden van. Sok tanácskozás, tervezgetés után végrevalahára abban állapodtak meg, hogy a napipiacot a tűzoltó laktanya mellett levő térre helyezik át. Az uj napi piac jó karba helyezése sok pénzébe került a városnak, s a múlt héten sok várakozás után végre megjelent a h. polgár- mesternek — most mar visszavonhatatlan — rendelete, hogy a napipiacot f. hó 6-án helyezik át az uj térre. Ezt a rendeletet ugylátszik a mi kofáink is ultimátumnak tekintették, s azért erélyes tettre — sztrájkra — szánták el magukat. Törik vagy szakad, de megmutatják ők, hogy nem helyeztetik át magukat az uj napipiacra : sztrájkba lépnek az uj rendellen\ Mondják, hogy a bolgár kertészekkel egyesülve formális gyűlést tartottak, melyben visszacsináló mozgalmat indítottak a h. polgármesternek fentemlitett rendelete által életbeléptetett uj napipiaczi rend ellen. Ennek az uj rendnek az eltörlését és a réginek a visza- állitását követelik. Nem tudjuk, megfelel-e mindenben a gyülé- sezésről szóló bir, — tény azonban, hogy a kofák nem mozdulnak helyökből : a napipiac még ma is a régi helyén van. A napipiacznak a tűzoltó-laktanya mellett levő térre való áthelyezését nem a kedvünk és óhajtásunk szerint határozták el. Senkisem mondhatja, hogy sikra szálltunk érte, hogy követeltük és sürgettük ; — a történtek után azonban követeljük, hogy a hatóság a legszigorúbb eszközükkel hajtsa végre az uj napipiacra vonatkozó rendeletét. Még az kellene, hogy a kofák, kik nem törődnek az elővásárlási tilalommal most, mikor város által céiba vett és nagy költséget igényelt újítás foganatosi tá&áról van szó, a hatósági rendeleteknek is fütyöt hányjanak I
