Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-17 / 22. szám
22. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, márczius 17. gyógytárában. Az igazgatóság ugyanis minden talpalatnyi helyet kihasznál, mert zsúfolt nézőtér esetén is nagy összeget, körülbelül 400 koronát fog az estélyre ráfizetni. — A legteljesebb elismerés illeti tehát meg a Kazinczy-kör választmányát s első sorban dr. Hornyai Béla igazgatót, hogy nagy áldozattal a kör tagjainak aránylag alacsony belépődij fizetése ellenében ilyen magas műélvezetet fog nyújtani. A Svärdström nővérekről külön reklámokat zengeni komiku san hangzanék. Ez a négy nővér nem művésznő, de tünemén/, akik bámulatba ejtik eladásukkal és ének tudásokkal még azokat is, a kiknek a zene iránt esöp fogékonyságuk sincs. Műsoruk felöleli a clas- sicusoktói kezdve a legkönnyebb müdalokat is. Sőt már tiszta magyarsággal Tarnay dolgokat is elő adnak. Az estély épen közgyűlés előtt való napon lévén — nagyon látogatottnak ígérkezik. Sok előkelőség köztük herceg Windisch tiráetz Lajos és neje született: Széchényi Mária grófnő is meg fog jelenni a hangversenyen, a melyet a megyeházán nyilvános jeliegü társasvacsora követ. — Háborús hírek Ujhelyben. Teg nap és ma az egész városban háborús hírek keringtek és sok család ban érthető aggodalmat keltettek. A háborús híreknek — sajnos — volt is alapjuk. A tegnapi nap folyamán hire járt ugyanis, hogy a vármegye alispánja a háborús helyzettel összefüggő táviratot kapott a kormánytól. Ez a távirat tényleg meg is érkezett, de nem azzal a tartalommal birt, melyet a városba! korpoltáltak. Felhívás volt, hogy az illetékes polgári hatóságok álljanak készenlétben, hogy mozgósítás esetére teljesíthessék megfelelő szolgálataikat. A mai nap folyamán a városi katonaügyosztály — a távirati felhívásnak megfelelően — a városban lakó tartalékosok behívóit küldötte szét, A behívókat a városi kézbesítők hordják szét nagy sietséggel rendeltetési helyükre. Többnyire a cs. és kir. 34-ik és a 65-ik gyalogezred tartalékosainak szólnak a fehér szinü behívók, a melyek még nem jelentik az általános mozgósítást. A behívók szerint az illető tartalékosoknak „azonnal“ be kell vonulniok illetékes csupattesteikhez. A behívott tartalékosokat — hir szerint — Boszniába viszik és vejelen esetben a Kazáni szorosz előtt, dél felé kanyarodik. Azért oly gu irlande-szerü a folyása egész monarchiánkban. A mint a temesi szigetek közül kiérünk, a szerb parton Belgrádból a majdani Visnyava gyártelepet pillantjuk meg legelébb. Utána Belg- rád kathedrálisának tornyait, majd a fejedelmi lak (Konak) épületét. A Dunára néző várnak ágyukat rejtő rondellája romlatag állapotban van. Ottjártamban négyszögü kőlapokkal javítgatták (de hogyan ! 1), melyeket a legtözelebbi árvíz megint ki fog öblíteni a vár falaiból. Amint Pancsováról jövet megnézi a finánc átszálló jegyünket s igazolványunkat, ugyanennek apro- cedusának ki vagyunk téve Belg- rádon is, mindjárt a kiszállásnál, tetézve azt vámvizsgálattal. Az igazolványt Pancsován kell szerezni a parti rendőrségnél 2 koronáért; igazolvány nélkül senkit be nemeresztenek a városba, sőt el is csukatják néhány napra. A vámnál a szerbül beszélő könnyen menekül, de az idegent ugyancsak megmotozzák. (Folyt köv.) lök egészítik ki hadilétszámra a Boszniában fölemelt létszámú zászlóaljakat. Városunkból ezzel a részleges mozgósítással sok tartalékos katonát, fiatal embereket és fiatal családos férfiakat szólítottak el a békés családi tűzhelytől, a mi nagy szomorúsággal tölti be nem csak hozzátartozóikat, de az ösmerösöket is. A háború és igy a mozgósítás veszedelme aktuális, de magáról a tényleges mozgósításról szóló hir korai. Bár ilyen feszültség mellett nem tudni, mely pillanat hozza meg magát a tényleges mozgósítást. — Magyar lapokat gyalázó plébános c. közleményünkre vonatkozólag a Gáy János r. kath. plébános által a lapunk f. évi 20. számában közétett nyilatkozásra tudósítónktól a következő értesítést vesszük: 1. Nem áll az, hogy Gáy János, a gálszécsi kaszinó febr. 28 án tartott közgyűlésében elejtett, s e lap 19. számában ismertetett szavait a Fidibusz ez. élczlapra mondotta volna egyedül. Ez kitűnik először szavaiból, amelyek szerint csak az Alkotmányt állította tisztességesnek, a többit pedig azon már ismertetett szavakkal illette. De kitűnik a helyzetből is, mert igaz ugyan, hogy s Fidibuszt egy tag ajánlotta, de a közgyűlés az ajánlatot egyhangúlag elejtette. Es mi után a mellőzés megtörtént a köz gyűlés közvetlen befejezése előtt, — állott fel Gáy plébános és mondotta az ismeretes szavakat. Ha azon szavakat Gáy plébános, csak a Fidibuszra mondotta volna, senki szavain meg nem botránkozik, holott a megbotránkozás általános volt. De ha Gáy János plébános ur most azt állítja, hogy nyilatkozását csak a Fidibuszra értette, ezt tudomásul vesszük és megbánásnak tekintjük, kérjük azonban, jövőre úgy beszéljen, hogy szavait mások is úgy értsék, amit ő mondani akarta ; vagy ha ez nehézségekbe ütköznék a plébános ur részéről, inkább hallgason, mint beszéljen, követvén a közmondást, hallgatni arany, beszélni ezüst. Utóvégre is, egy lapot, sok módon lehet ajánlani. Csak nem úgy, a hogy a plébános ur tette. Es mert ez igy történt és mert tudósitónk Gáy plébános hazaíiságában soha nem is kételkedett, épen azért tűnt fel előtte a dolog és tisztéből álló nak tartotta az esetet, mint egy sajnálatos simptomát a nyilvánosság előtt megbélyegezni, nem személyi indítékból ugyan, de az ügy érdekében, mert úgy gondolkozik, hogy aki a magyar lapokat megbántja az az általok képviselt ügyet sérti, miután a lapok, bár különböző utakon, de egy czélt szolgálnak, a magyar közművelődés szent ügyét. Egyébiránt, miután Gáy plébános ur azon kijelentésével, hogy szavait nem úgy érti, a mint akkor mindenki kivétel nélkül értette, (habár ennek ott a helyszínén kellett volna kifejezést adni) szívesen napirendre tér tudósítónk, de annak kijelentésével, hogy tudósítása a tényállást mindenben fedezte. 2. A mi pedig azt illeti, hogy tudósítónk tudósítása végén a pánszlávizmus vádjait emelte volna Gáy plébános ellen : kijelenti, hogy szavait úgy értette, amint mondotta, hogy, t. i,,pánszláv lapok járnak a parókiára. És ezt az állítást is fentartja azzal, hogy igenis hosszú ideig egészen az újabb időkig jártak a parókiára pánszláv lapok, de hogy ki járatta vagy ki olvasta azokat, azt azon közleményében sem mondta s most sem mondja. De hogy járhattak s a plébános ur nem talált módot arra, hogy ne járjanak, ezen is megütközött tudósítónk, Ezért azon az epithetonok, melyek külömben Gáy plébános szóvitáiból valók, — nem érinti tudósítónkat s azokat kölömben is visz- szautasitaná. 3. Végül kijelenti tudósítónk, hogy a tudósítói kötelességének fogja tartani skintén ezután is oly értelemben is gyakorolni, amint jelen esetben tette, a mit külömben — e vidék helyzete is parancsol és szókimondásában semmiféle tekintet, vagy terrorizmus nem fogja megakadályozni. — Szőlöfelügyelők és pinczemeste- rek mozgalma. A szőlőfelügyelők pincemesterek és szőlőkezelők kebelében. Szakképzett emberek tömörültek f. hó 7-én délután a Tokaj- Hegyalja kellős közepében, Bodrog- kereszturban, az állami óvoda nagytermében, hogy életkérdéssé vált ügyüket rég vajúdó nyugdijintéze-- tűk ügyét dűlőre juttassák. A népes értekezleten a község és a vidék inteligenciája is résztvett s az értekezlet érdekes tárgyának komoly megbeszélését végighallgatva miudenkit megdöbbentett az, hogy a 20-ik században még akad munkakör és hozzá ilyen nagyszámú személyzettel, melynek tagjai és hozzátartozói munkaképtelenség esetén semmi nyugdíjra semmi segélyre nem számíthatnak. Az értekezlet előadója Halász Pál volt, ki nagy tanulmányra és utánjárásra való előadásban ismertette a kiinduló pontokat és a módozatokat, melyeknek segítségével amár égetően szükségessé vált „Szőlőfelügyelők szőlőkezelők és Pincemesterek Országos nyugdíjintézete“ végre-valahára létesíthető lenne. Másudí Ferenc szőlőfelügyelőnek Schväntzer Károly intézőnek, Tóth József uradalmi pincemesternek és Forreiter József uradalmi szőlőfel- ügyolőnek érdemleges hozzászólása és beható tárgyalás után, az értekezlet határozatilag kimondotta, hogy a közérdekű terv keresztül- vihetése szempontjából segítségül hívja a „Szőlősgazdák“ országos szövetkezetét, a szőlőtulajdonosokat, főleg pedig tömörülésre és csatlakozásra az ország összes borkerü- leteinek személyzetét. Az értekezlet elnöke Schväntzer Károly, jegyzője pedig Koroknay Károly volt. Megalakították a „Tokaj Hegyaljai Sző- lőfegyelők és szőlészettel foglalkozó alkalmazottak egyesületét“ is és elnökké Vashegyi József uradalmi szőlőfelügyelőt (Bodrogrogkisfalud) választották meg. Ugyanez alkalommal mutatta be Fekete József B. Keresztúri áll. isk. igazgató „To- kaj-Hegyalja írásban és képben“ ciraü nagyszabású munkájának egyes részleteit s midőn némely dolgokban a szőlőfelügyelők támogatását kérte, kijelentette, hogy a kiadó minden példány után 5%-ot fog a szőiőfel- ügyelők nyugdíjintézetébe lefizetni. — Megbünteti kivándorlást közvetítő. A pálházai csendőrség feljelentést tett Weiser Jakab itteni lakos, alkusz és lókereskedő ellen azért, hogy hadköteles korban lévő egyéneket szöktet Amerikába. A rendőrkapitány a feljelentést illetékességből áttette a zsadányi főszolgabíróhoz, a ki Weisert a f. hó 7 én megtartott tárgyaláson egy hónapi elzárásra és 300 korona pénzbüntetésre Ítélte. A rendőrka pitány ezután Weisert, a ki két év óta lakik itten és sem lakhatási, sem települési engedélyt nem kapott és gyanús körülmények között él, a városból őt évre kitiltotta. Weiser 43 éves, leleszi illetőségű. Az ítéletek még nem jogerősek. — Ezzel a hírrel kapcsolatban közöljük, hogy a vármegye alispánja a rendőrkapitánynak azt az ítéletét, mellyel Lesó Andrásné, itteni szabó nejét engedély nélküli kivándorlás közvetitéseérl egy hónapi elzárásra és 300 korona pénzbüntetésre Ítélte, — helyben hagyta. Lesóné ügye most harmadfokú elintézés alatt áll. — Országos vásár. Az úgynevezett Virág országos vásár folyó évi április hó 1-én és 2-án fog Sátoraljaújhelyben megtartatni. KÖZGAZDASÁG. A fák védelme, j — Hernyőirtás. — A hernyőirtás érdekében városunk polgármestere a következő hirdetményt bocsátotta ki: Az elmúlt évben a kártékony hernyók és a vértetü, a gyümölcsösökben kiszámíthatatlan károkat okaztak, kiváltképpen azért, mert a fák tulajdonosai az irtást egyáltalában nem, vagy csak felületesen teljesítették. Ennélfogva az 1894. XII. t.-c. 50 és 52. § ai, valamint a most kiadott 24008. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján a következőket rendelem : 1. Minden birtokos köteles f.. évi március hó végéig a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben lévő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyófészkektől és lepke tojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófeszke- ket és hernyós tojásokat elégetni. A vasutak mentén, továbbá szántóföldek és kaszálók körül ültetett fákat és sövényeket az illet# területtulajdonosa köteles iehernyáztatni. Az állami és törvényhatósági utak mentén az irtás az uimesterek feladata. Mindazok, a kik a megszabott határidőn belül ezen rendelkezést nem teljesitik, az 1894. XII. t.-cz. 95. §-a alapján 100 korona pénzbüntetes- sol súly tatnak s ezen felül a mulasztó helyett az irta'st a hatóság fogja a mulasztó költségére végeztetni. 2. Az irtás ellenőrzésére Keiner Sámuel rendőralkapitányt és Csoltkó József gazdasági felügyelőt küldöm ki, ez utóbbinak képezvén kötelességét a köztemetőben, faiskolában köztereken és közkertekben lévő fák megtisztítását is teljesíteni. 3. A teljes felelősség mellett ellenőrzéssel megbízottaknak kötelességük f. évi április hó első és következő napjain az összes területeket (szőlőket, belsőségeket, temető, vasút, stb.) a hol gyümölcsfák vannak, bejárni és személyes meggyőződést szerezni az irtás helyességéről. A mulasztás még az nap bejelentendő s a mulasztó a hernyóirtás azonnali alapos elvégzésére utasítandó, mit ha nem teljesítene, az ellenőrző közegek kötelessége rögtön napszámosokat felfogadni s az előirt irtást azokkal foganatosíttatni. A napszámosok bérét a város előlegezi. Az ellenőrző közegek eljárásuk végeredményéről f. évi április hó 5. napján jelentést tenni kötelesek. 5. Az irtás megtörténte miniszteri szakközeg által is ellenőriztetni fog. Felhívom az összes birtoktulajdonosokat, hogy ezen rendeletet haladéktalanul foganatosítsák, mert a iegcsekélyebb mulasztás is szigorúan fog megtoroltatni. Kiss Ödön, h. polgármester. A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. Vízvezetéki és csatornázási berendezéseket jutányos árban; házi vízvezetékek jókarban tartását csekély évi dij mellett vállalok. Uj berendezéseket részletfizetésre is eszközlök. Magam a nagyérdemű közönség b. pártfogásába ajánlva, maradok kiváló tisztelettel: FACINI QUIR1N0 Sátoraljaújhely Andrássy-utcza 42. szám.
