Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-16 / 5. szám
5. szám. (2.) FELSOMAGYARORSZ ÁGI HÍRLAP Szombat, január 16. A szülők viszonya a középiskolához. A középiskola nevelés és oktatás dolgában általában véve nem tud kellő eredményt felmutatni. Nagyon jól tudjuk ezt mindnyájan, de nagyon kevesen gondolnak arra, hogy ennek egyik legnagyobb oka két ségtelenül abban a körülményben rejlik, hogy az iskola és a szülői ház közt nem áll fenn az a viszony, amelyet a nevelés ügyének fontossága megkíván. Nem áll fenn pedig egyszerűen azért, mert a szülők a tanári testületeknek folytonos kérése és sürgetése dacára sem keresik az összeköttetést az iskolával. Es sajátságos, hogy épen a szülők hanyagolják el eme szorosabb kapcsolat fenntartását, akiknek talán mégis csak első sorban állna érdekükben, hogy e viszonyt mentül intenzivebbé tegyék. Hasztalan szorgalmazták a tanári testületek az oktatás és főkópen a nevelés eredményének a fokozására a szülőkkel való szorosabb összeköttetést; hiába hozta be itt ott egyik-másik tanári testület e kapocs megteremtésére a tanári kar és a szülők által tartott közös értekezleteket, a szülők nem- töiőmdömsége, jóformán közömbössége folytán csakhamar megszün tek. Pedig bebizonyított tény, hogy csak a kettőnek együttes munkája teszi lehetővé az iskola nevelő és oktató feladatának a sikeres megoldását. De a szülői ház, úgy lát szik, nem tartja eléggé fontosnak és szükségesnek, hogy az iskolát ebben a munkájában támogassa. Sőt az ő mulasztásából származó hibákat is mind az iskolára háritja ! — Mennyivel jobb eredményt mutathatna fel az iskola, ha a szülők nemcsak az ellenőrző értekezletek eiőtt, vagy főképen az év végén, a végosztályozás előtt keresnék fel az iskolát! (De senkise gondolja, hogy talán azért, hogy fiaik szorgalma és magaviseleté iránt érdeklődjenek, henem, hogy a siralmas helyzetük feltüntetésével irgalomra birják az illető professor szivét: adja meg fiának a kegyelem elégségesét!) De miért is szükséges a szülőiháznak gyakori érintkezése az iskolával ? Az iskola a mai viszonyok közt, mikor egy-egy osztályban 50—60, sőt 70 tanuió is van, csak tömeg oktatást és nevelést végezhet. Arról, hogy a tanuló hajlamait és törekvéseit is megismerhesse, hogy annak megfelelően bánhasson a tanulóval és egyéniségének figyelembevétele mellett nevelhesse, ka a szülői ház teljesen távol tartja magát az iskolától, szó sem lehet. Mennyivel sikeresebb munkát végezhetne, a tanár, ha a szülők megismertetnek őt a tanuló egyéni vonásaival : ha a tanár a szülőktől is hallaná, milyen természete van a fiúnak ? Mire van hajlandósága ? Félénk-e? Bátorítania kell-e a munkájában? Nem árt-e többet, ha néha szigorúbban megdorgálja hanyagsága miatt ? Ezek s más ha sonlók mind oly kérdések, amelyekre a feleletet csak a szülői ház adhatja meg. Mily előnyös eredménnyel támogathatnák a szülők a tanári kart a tanuló kötelességtudásának, rendsze- retetének a nevelésében és fejlesztésében ! De igy a tanári karnak nagyon sok vágya és törekvése csak utópia maradhat. Mert ha néha — a tanárnak határozottan kifejezett kérésére — fel is keresik az illető proíessort, minő elfogultsággal hallgatják annak jóakaró tanácsait! Szinte kedvét veszik a tanárnak minden tanácsadástól! Nem ajánlom egyik tanárnak sem, hogy azt a tanácsot adja bármelyik szülőnek is, hogy határozottan tehetségtelen fiát még a bukása előtt — tisztán időnyereségből — adja más pályára! S ez az állapot nem hogy javulna, sőt ellenkezőleg mindig rósz szabb lesz. Olyan esetek fordulnak elő, a miket az ember el sem hinne, ha nem személyes tapasztalatból ismerne, Mert az olyan szülő mégis csak teljesen szükségtelennek tartja az iskolával való érintkezést, aki az ellenőrző értekezletek alkalmával az igazgató által tudomásvétel végett küldött intő -- avagy rovócédulák aláírását megtagadja! De ne küldené csak haza az igazgató ezeket a figyelmeztetéseket, tudom, volna, mit hallgatnia az illető tanárnak, ha a fiú megbuknék. „Hisz ha én ezt tudtam volna, hogy ilyen gyengén áll.“ „De hisz nekem erről sejtelmem se volt!“ Azért nem tudok mást tanácsolni annak a szülőnek, kinek fia jár a középiskolába, minthogy ragadjanak meg minden egyes alkalmat már a saját lelkiismeretük megnyugtatására, hogy mentül szorosabbá tegyék az iskolával való ösz- szeköttetést. Mentül gyakrabban érdeklődjenek fiaik iránt! Hallgassák meg elfogulatlanul a jó tanácsokat, mert legyenek meggyőződve arról, hogy a tanári kar mindig óvakodik attól, hogy elhamarkodva törjön pálcát a gyermek sorsa felett! Támogassák az iskolát az ő nevelő munkájában, s akkor bizonyára sokkal kevesebb lesz a panasz a középiskola ellen, és a középiskola is sikeresebb eredményre tekinthet vissza. Paedagogus. MEüYE ÉS VAROS. A mi parlamentünkből. — Városi közgyűlés. — Eléggé népes közgyűlést tartott Sátoraljaújhely város képviselőtestülete tegnap d. u. 3 órakor. A gyűlés fontosságát, jelentőségét emelte az a körülmény, hogy a képviselőtestület a calabriai földrengés által sújtottak segítésére 200 korona segélyt szavazott meg és elhatározta, hogy e célra még külön hivatalos gyűjtést rendez a városban. A képviselőtestületnek e nemes határozata nem szorul dicséretre, eléggé dicséri ez önönmagát. A tárgyalás menete eléggé élénk volt. A képvise'őtestület tagjai szép számban vettek részt a vitákban. Legélénkebb vita a Korona vendéglő és kávéház bérletére kiírandó pályázat kérdésénél volt, ahol mintegy háromnegyed óráig tartó vitában a legalaposabban megvitatták a tárgyat és végül egy lehetetlen határozattal fejezték be a hosszú tárgyalást. Erre a határozatra legközelebb még kitérünk. A gyűlésről különben az alábbiakban számolunk be részletesen: Megnyitás. Pontban 3 órakor nyitotta meg Kiss Ödön h. polgármester a közgyűlést. Jelen voltak Kótits László, Tóth András, Kádár Gyula, Horváth József, Gáthy Géza, Ambrózy Nándor, Lipschitz Adolf, Armágyi János, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Róth József, Hericz Sándor, Halász József, Szediák János, Majoros Gyula, Ambrózy Ágoston, Hönsch Dezső, Ligeti Ignácz, Bessenyey István, Zinner Henrik, Némethy Bertalan, Kulics János, Szőllősy Arthur, Widder Gyula, dr. Legeza János, Isépy István és az elöljáróság tagjai közül: Pataky Miklós, Farkas Andor, Schmied Lajos, dr. Reichard Salamon, Kérészy Gyula, Rakmányi Jenő. Pro Calabria. Első tárgya a képviselőtestületnek a polgármesternek a calabriai földrengés által sújtottak segítését célzó indítványa volt. A polgármester azt indítványozta, hogy a képviselőtestület szavazzon meg segélyt a calabriai földrengés által sújtottak segélyezésére és ezen kívül rendezzen a város e célra hivatalos gyűjtést, a polgármester pedig bizassék meg a begyült összegnek az országos segélybizottsághoz való juttatásával. A képviselőtestület az indítványt elfogadta és maga részéről a gyűjtés megkezdésére 200 koronát szavazott meg. Kimondották ezenkívül névszerinti szavazással, hogy a jegyzőkönyvnek e tárgyra vonatkozó részét nyomban hitelesítik és a határozatot, felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtják. Apróbb ügyek. Komendovics Ágoston részére kiállított átírási engedély jóváhagyására február hó lö-ére ujaDb közgyűlést hívnak össze. A város kataszteri térképe elkészült. A képviselőtestület tekintve a térkép beszerzésére fordított nagy költséget, elhatározta, hogy a térképről magánosoknak díjtalanul másolatokat nem adhatnak, másolatokat pedig csak a városi mérnöki hivatal készíthet a következő dijak mellett: közönséges rajzpapéra : 10 kát. holdterületig 3 kor. 25 „ „ 4 „ 50 „ „ o „ 100 „ „ 7 „ minden további holdért 6 fillér; másolópapírra készített másolatokért: 10 kai. holdterületig 2 kor. minden további holdért 5 fillér, azonkívül a papír, illetve vászon ára külön fizetendő. A befolyandó dijak a város kisajátítási alapja javára fordítandók. Egy kis vita. A korona vendéglő és kávéház bérleténél egy kis vita kerekedett. A pénzügyi bizottság azt indítványozta, hogy a korona vendéglő és kávéház adassanak ki f. évi május l-étől újabb 3 évre bérbe az esetben, ha az eddigi 800 illetve 1000 korona helyett 1200 illetve 1400 korona bért kapnak, ellenkező esetben a helyiségeket bérbe nem adja, hanem hivatalos helyiségekül használja. A képviselőtestület tagjai az indítványt nagyon vegyes érzelmekkel fogadták. Voltak olyanok, akik a vendéglő és kávéházi helyiségeknek hivatali helyiségekül való fel- használását indítványozták, de a többség azon az állásponton volt, hogy a színház mindaddig, mig a vigadó fel nem épül s igy bálteremül is szolgál, étterem nélkül fenn nem állhat s ezért azt határozta, hogy a pénzügyi bizottság javaslata alapján bérbe adja a helyiségeket. Vegyes ügyek. A róm, kath. iskola és ispotály kérelmet terjesztett a képviselőtestület elé, hogy a vizdijakban kedvezményt adjon nekik. A képviselőtestület helyt adott a kérelemnek és a vizdijakból 25 százalék engedményt adott. Bessenyey István indítványára pedig kimondották, hogy ezt a kedvezményt a többi iskoláknak is megadják. A képviselőtestület a Bajza utcában 1, a Drugeth utcában 4, a Somogyi Ilona-utca sarkán 1, a Rony- vakertben 4 villanylámpa felállítását határozta el. Fortunyák Mihályné járda köve- zési tartozását elengedték. A Thököly utca kövezése tárgyában beadott javaslatot a pénzügyi bizottsághoz tették át előkészítés céljából. Gócs Antalné terület szerzésről kiállított szerződését jóváhagyták. Führer Károly bérhátrál ék át elengedték. 7 drb. szemétgyűjtő targonca beszerzését határozták el s kimondották, hogy a beszerzésre az újhelyi iparosok közt pályázatot hirdetnek s az idegen pályázókkal szemben a helybelieket előnyben részesítik. Fuchs Jenő szőlővételárának kifizetésére haladékot adnak oly formán, hogy azt 1908 jan. 1-től 1918 jan. 1 ig 600 koronás évi részletek ben teljesítse, de 1904 jan. 1-től tartozik 4 és fél százalékos kamatot fizetni. A rendőrlegénységnek ötödéven- kint 5 százalékos korpótlékot szavaztak meg. A korpótlék első részlete 1909. jan. 1-től folyósítandó azok részére, akik ez időpontig már 5 éve szolgálatban vannak. A kertészlegény fizetését eddigi havi 40 koronáról 50 koronára emelték. Glattstein Mérné bérhátrálékát nem törölték, hanem a hátrálékot továbbra is nyilvántartani rendeltek. Dr. Hornyai Béla és Ödönnek a vízvezetéki medence vételára után 3 hó és 14 napra 5 százalékos kamat kifizetését rendelték el, Néhai Fazekas József gyermekeinek és Csernyicky Ilona újhelyi illetőségét megállapították. Meczner Béla üdvözlése. Meczner Béla háromszékmegyei főispánná történt kinevezése folytán bizottsági tagságáról lemondott. A képviselőtestület a lemondást tudomásul vette és helyére a legközelebbi póttag behívását rendelte el. Tekintettel pedig arra a nagy ügytuzgalomra, melyet a városi közéletben kifejtett, elhatározták, hogy Meczner Bélát főispánná történt kinevezése alkalmából üdvözlik és erről Mecznert jegyzőkönyvi kivonatban értesítik. Ülés végén. Tudomásul vették a belügyminiszter leiratát, hogy a kerékpáradóról alkotott szabályrendeletet nem hagyja jóvá. Türr István szobrára 10, az ungAMERIKAI TÖLTHETŐ TOLLSZAR —^ KAPHATÓ LANDESMANN MIKSA ÁRA 1 KORONA. KÖNYV-, PAPÍR- ÉS ÍRÓSZEREK KERESKEDÉSÉBEN.
