Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-16 / 48. szám
Tizenkettedik évfolyam. 48. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, junius 16. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. NegyedMATOLAI ETELE. ür. BÜ2A BARNA. évre 2 korona 50 fiilér- E^es szam ára 10 fille'rHirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A vármegye közgyűlése. — Szolgabirák választása. — Borús nyári reggelen szokatlanul élénk utcák telve idegen arcokkal jelezték, hogy nem mindennapi dologra készülnek a mi egyhangú kis városunkban. Erre vallott a vármegye ormán lengő nagy nemzeti szinii lobogó is. Hát igaz, nem mindennapi dolog történt tegnap nálunk. Olyanban volt részünk, ami manapság már csak nagy ritkán fordul elő. Választás volt, még pedig szolga- biró választás, Ez a nagy esemény hozta közzénk tegnap azt a rengeteg sok idegent és ennek a rendkívüli nagy eseménynek a tiszteletére lengett már korán reggel a vármegyeházán a nagy nemzetiszinü lobogó. De nagy dolog is ám az a szolgabiró választás. Itt élhet az ember a régi alkotmányos jogával és osztogathatja a kegyeit a pályázó kiváltságosak között. Mert csak kiváltságos ember pályázha- tik a szolgabirói állásra. A nép köréből származó fiatalember menjen állami hivatalnoknak ha még oly tehetséges is. Elvégre a vármegyét nem lehet csak úgy egyszerűen elcsúfítani azzal,hogy akárki üljön a szolgabirói székbe, melyhez — zempléni felfogás szerint — nem annyira tehetség, mint inkább előkelő származás kell. Es mintha tegnap máskép történt volna. Az egyik szolgabirói állásra egyhangúlag megválasz tották egy sárospataki kereskedő fiát, a másikra egy egyszerű református lelkész vejét, sőt — ezért már igazán isten bocsássa meg bűnöket — az 1. osztályú szolgabiró állásra sem a vezető körök jelöltjét választották meg, — még hozzá óriási többséggel. Szóval — úgy látszik — már a megyénél is kezdenek okosan gondolkozni. Már ott is kezdik belátni, hogy a közigazgatás mai állapota tarthatatlan. Kezdik belátni, hogy a szolgabirói s egyéb' megyei állásokra nem a születés, de a képesség kvalifikál. Ez fájni fog ugyan a vezető köröknek, de hasznára lesz a közállapotoknak s ezért csak örömmel üdvözölhetjük a törvényhatósági bizottság tagjait legutóbbi állásfoglalásukért s hisszük, hogy ezentúl minden alkalommal a tegnapihoz hasonló állásfoglalással lehetővé fogják tenni, hogy a megyei közigazgatás is felemelkedjék arra a színvonalra, amelyen az állami hivatalok állanak. A gyűlés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be részletesen: Megnyitás. Pontban 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést Meczner Gyula főispán s miután rövid egynéhány szóban üdvözli a törvényhatósági bizottság nagy számban egybegyült tagjait, áttért a napirendre. A gyűlés első tárgya két szolgabirói állás betöltése volt. Az állásokra 5-en pályáztak, névszerint: Pavletits Gyula, Mertens Arthur, Somody József, Spillenberg Béla és Székely László, utóbbi a választás előtt visszalépett. A főispán ezután a kijelölő bizottság tagjaival: Mailáth József gr., zempléni Moskovics Géza, Lengyel Manó, Sennyey Miklós br., Bernáth Béla és Lehoczky Endrével visszavonult a jelölés megejtésére és addig a gyűlést felfüggesztette. Választás. Rövid tanácskozás után a főispán újból megnyitotta a gyűlést és bejelentette, hogy a kijelölő választmány mind a négy jelöltet jelölte, még pedig — miután egyformán érdemeseknek tartja őket az állásra — betűrend szerinti sorrendben. Bejelenti, hogy a választások mindkét szolgabirói állásra külön-külön fognak megejtetni. A szavazatszedő küldöttségek a következőkép alakultak meg: Az I. küldöttség— itt szavaztak az A—M. betűs bizottsági tagok — a főispáni kisteremben működött. Elnöke Kincsessy Péter, tagjai: Widder Gyula és Görgey Gyula, jegyzője Mattyasovszky Kálmán lettek. — A II. küldöttség — itt szavaztak az M — Z betűs bi zottsági tagok — az alispáni kisteremben működött. Elnöke Bessenyey István, tagja : Szladek Károly és Ehlert Gyula, jegyzője dr. Mizsák József lettek. Az első szolgabirói állásra egyhangúlag Pavletics Gyulát választották meg. A második szolgabirói állásért erős küzdelem folyt mely végeredményében a következő volt. Leadatott összesen 294 szavazat, ebből Somody 162-öt, Spillenberg 119-et és Mertens 13-at kapott és igy Somody Józsefet 30 általános többséggel választották meg szolga- biróvá.. Választás No. 2. Ezután az I. osztályú szolgabirói állás került betöltésre. Erre az állásra pályáztak Gosztonyi István és Marton Sándor szolgabirák. A választás az előbbi küdöttségek előtt folyt le és Gosztonyinak 67 szótöbbséggel való megválasztásával végződött. A választási eredmény kihirdetése után a főispán Kossuth Pál közig, gyakornokot tb. szolga- biróvá nevezte ki és azután mindhárom uj szolgabiró letette a hivatali esküt. Bizalom. Még a homonnai közkórház választmányába megválasztották dr. Dick Sándort és Böszörményi Sándort és aztán egy irtózatosan nagy bizalom következett. Eisemann pénz- ügyigazgató ur sajgó sebére nem nyújtott — úgy látszik — elég irt a közig, bizottság egyik nem régi bizalmi nyilatkozata. Kellett hát egy újabb bizalom. Szmrecsányi Béla méitóságos ur nyújtotta be az indítványt s a törvényhatósági bizottság — mert nem is kerül pénzbe —» megszavazta a bizalmat és elhatározta, hogy felír a pénzügyminiszterhez a korcsmaengedélyek megvonása iránt. Es a pénzügyminiszter, fütyül erre a bizalomra is, mint ahogy fütyült az előbbire, meri. hát első az állam érdeke, s ez elsősorban az, hogy ne juttassunk családokat koldusbotra. A pénzügyigazgató ur azonban élvezheti a bizalom édes voltát és kenegetheti sajgó sebét azzal az irral, amit a törvényható ság tagjai uyujtottak neki számszerűit 29 én. Kossuth szobor ügye. A Kossuth-szobor ügyében elhatározta a vármegye, hogy elfogadja a város ajánlatát, mely szerint a vármegyékét áthelyezési költségeinek egynegyed részét viseli. Azonkívül a városnak adja a kút felszerkezetét, de ennek ellenében köteles a város a kút csőhálózatát fenntartani. A szobor leleplezési költségeire 3000 koronát szavaztak meg és a leleplezési programm egybeállításával a szoborbizottságot bízták meg. Végül pedig elutasították Schön Sándornak a kút. elhelyezése tárgyában beadott felebbezesét. Darányi köszöneté. Abból az alkalomból, hogy az uj bortörvény megalkotásáért a kereskedelmi kamarák és sajtó egy részéről támadások érték a földmi- velésügyi minisztert, Zemplén vármegye közönsége bizalmat szavazott a miniszternek. Most érkezett be a miniszter köszöneté, amelyben Darányi munkásságához a törvényhatóság további támogatását kéri. A közgyűlés tudomásul vette a köszönetét és a levelet a levéltárba helyezni rendelte. Ezzel az ügygyei kapcsolatosan vették tudomásul a földmivelésügyi miniszternek a bornyilvántartások mikénti vezetését elrendelő leiratát is. Apróbb ügyek. Az aradi vesztőhely megváltásához a törvényhatósági bizottság 500 koronát szavazott meg a közművelődési alap terhére, melyből 250 korona az 1909 évi, 250 kor. az 1910 évi költségvetésbe lesz beillesztendő. Sárospataknak a marhalevél kezeléséből befolyó dijak iránt hozott határozatát ésSátoraljaujhely városnak újlaki Nagy Árpád meg- jutalmazására hozott határozatát megsemmisítették. Sátoraljaújhely városnak a vízvezeték átvétele és a Komendovics Ágostonnal kötött szerződés tárgyában hozott határozatát jóváhagyták. A közgyűlést még tegnap befejezték. — junius 15. Batthyány Tivadar köszöneté. Kincsesy Péterhez a sátoraljaújhelyi függetlenségi pártkör elnökéhez gróf Batthyány Tivadar abból az alkalomból, hogy a május 31-iki nép- gyülés táviratilag üdvözölte; a következő köszönő levelet intézte : Igen tisztelt Elnök ur! Sátoraljanjhelyen az önálló magyar nemzeti bank mellett tartott népgyülésből hozzám intézett szives távirati üdvözletért vagyok bátor legforróbb hálámat és kö- szönetemet tolmácsolni. Amennyire fájlaltam hogy orvosaim tilalma folytán a Sátoraljaújhelyen tartott népgyülésen részt nem vehettem, annyira megörvendeztetett, hogy ottani igen tisztelt elvbarátaink lelkesedéssel és eréllyel foglaltak állást törvényes jogunk alapján, az önálló magyar nemzeti bank fölállítása mellett. Nem szenved kétséget, hogy Magyarország boldogulása elsősorban anyagi megerősödésétől, ez pedig attól függ, hogy az országot idegen pénzhatalmak béklyóiból felszabadiva, gazdaságilag függetlenné tegyük. Ennek pedig egyedüli módja, hogy mindenek előtt hitelviszonyainkat függetlenítsük az önálló magyar nemzeti bank fölállítása révén. Ezért küzdők tántorithatlaneréllyel a magyar jegybank mielőbbi föl állítása mellett. Mi a törvényhozás tagjai eredménynyel csak akkor működhetünk, ha országvilág előtt demonstrálva van, hogy elveink iránt hűséggel viseltetünk és hogy az ország polgárságának nagy Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 4- oldal
