Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-24 / 16. szám
16. szám. (2.) FELSOMAGYARORSZAGI HÍR LAP Szerda, február 24. a megyéknek, városoknak, egyeseknek is milyen közeitől érinti a legfontosabb érdekeit ez a politikai életet domináló kérdés és mennyire szükséges, hogy ennek megnyugtató elintézésére az egész nemzet egyértelmüleg törekedjék. A iüggetlenségi párt kitart híven az álláspontja mellett. Remélnünk kell, hogy a többi tényezők is többre fogják becsülni a tisztességes, munkás békét, mint a felfordulást. Olvasmányok. Hangos feljajdulások járták be nemrég a sajtót amiatt, hogy a nagy- közönség kezei között ólján olvasmányok forognak, amelyek a lelkét megfertőzik és nem ritkán a bűn örvényébe sodorják. Akkoribban siirün emlegették a Nick Carter-t, amely a gyönge lelkek fantáziáját felcsigázza s e rémmesék hőséhez hasonló cselekedetekre izgatja. Ha jól tudom, intézkedtek is a könyv terjedése ellen. Hiú fáradozás! Az olvasmányoknak, — akár ponyvára valók, akár irodalmi magaslaton állanak, mindenkor meg volt és meg lesz & hatásuk. A Robinsonról, amelyet gyermekkorunkban oly szívesen 1 apozgattunk, senki sem állíthat hatja, hogy máglyára való. Mégis, hányszor olvastuk a lapokban, hogy hajótörött hősének hányattatása és kalandjai rezgésbe hozták egy pár gyermekifju lelkét és ellenálhatatlan eiő vonzotta őket hasonló kalandok keresésére. Elhagyták a szülői házat és neki vágtak a világnak, hogy ismeretlen világrészekbe hajózzanak. Persze, amikor megcsípték őket és visszavitték a kétségbeesett szülők karjai közé, elröstelkedtek, mint ahogy eiröstelkedünk mi, ha egy- egy színdarab hatásosabb jelenete könnyeket csal a szemünkbe. De azért senkinek sem jutna eszébe azt hangoztatni, hogy Robinsont el kell venni a fiatalság kezéből. Most minő könyveket adjunk a serdülő ifjúság kezébe, nehéz megállapítani, keresztül vinni még nehezebb. Mindnyájan tudjuk, hogy fiatalabb éveinkben hetet,-havat jót- rosszat összeolvastunk. A könyvek között csak egy különbséget tettünk : azt, hogy az egyiket az asztal fölött, a másikat az asztal alatt olvastuk. Es nem ártott meg nekünk. Egészséges érzékkel mégis csak rátaláltunk a végén arra, a mi lelket nemesitő, szivet és elmét tápláló és eldobtuk azt ami léha és rossz. Minél jobban ügyelünk a fiatalságra annál rosszabb. A tilalommal rátereljük a figyelmüket a tiltottra, amely mindig édesebb a megengedettnél. Hagyjuk őket bókén ; minden olvasmánynak meg van a maga haszna, még a rossznak is, mert annál jobbnak tünteti fel a jót. Egy dolgot azonban aggasztó tünetnek tartok : azt hogy fiatalságunk aránylag korán mélyed el komor filozófiai könyvekolvasásában 12—18 éves fiatalemberek ma úgy beszélnek Nietzsche-ről és Schoppenhau- erról, mintha egyebet se olvastak volna életükben. Féltem őket a túl korai bölcselkedéstől. Féltem a lelkűk derűjét, az arcuk mosolyát, féltem az életkedvüket, a vidámságukat. Félek, hogy a nagy problémák súlya alatt idő előtt meggör- n^ednek s a kora vónség borús érzete nehezedik rájuk. Féltem a fiatalságukat, amelyek gondatlan tréfáira, kedves álmaira, múló örömeire oly szívesen gondolunk vissza. Csak az ilyen gondtalan fiatalság adhat erőt az élet nagy kálváriájához. Ha valaki közülök belefogott a nagy filozófusok valamelyikének olvasásába hajtsa össze a könyvet és tegye félre érettebb kor érettebb éveire. Nekünk, az ideálokban élő, fiatalos lelkesedéstől tüzelő magyar nemzetnek, piros pozsgás, derűs, villogó- szemii ifjúságra van szükségünk, nem pedig halovány, kora vén, pápaszemes gyermekekre! Az italmérési adóról. Az italmérési adó elleni feleb- bezések elbírálásával megbízott küldöttség •— (elnökletemmel) a felszólamlásokkal f. hó 3-ától 13-áig nap-nap mellett foglalkozván : legyen szabad e részben felmerült észrevételeinket előadni és t. országgyűlési képviselőinknek szives figyelmükbe ajánlani. Az 1899-i XXXVI. t. c. és ahhoz kiadott végrehajtási utasi tás értelmében a korcsmárosok által fizetendő italmérési adó nem százalék, de fokozat (scala) szerint állapítandó meg. A fokozat kis és nagy községekbe 20, 40. 60, 80 és 100 korna. Kiveti a pénzügyőri biztos, illetőleg a kir. p. ü. igazgatóság. A mely korcs- máros a kivetésben megnyugszik, adóját a felszólamlási bizottság se le nem szállíthatja, se fel nem emelheti. De meg kell még említenünk, hogy minden községre nézve meg van határozva — a lakosság számának alapján — a legkisebb összeg, a melynek az illető községtől — e címen — okvetlenül be kell jönnie. Es pedig minden 500 lakos után 40 koronának. Az 500 lakoson felül levő szám — ha csak a 100 at eléri — már 500-nak vétetik, úgy, hogy ha a községnek 500 lakosa van 40 koronát kell az ottani korcsrrárosnak, illetőleg korcsmárosoknak fizetniök: ha ellenben van csak 600 lakos, — már 80 koronának kell tőlük bejönnie. — Nincsen szándékunk ez ellen kifogást tenni, mert ilyen esetben csakugyan kell elválasztó vonalat állítani, tehát ki nem kerülhető, hogy a kis szám miatt is már oly különbség álljon elő, mint akár 400 miatt. De ez az említett fokozat (scala) némely esetben igazságtalanságra vezel. Mert: Például tegyük fel, hogy egy kis községnek 80 koronát be kell adnia. Van benne két korcsmáros. Az egyikre — még pedig a kinek forgalma nagyobb — ki van vetve 20 korona. Ez természetesen belenyugszik, nem felebbez, tehát a bizottság nem emelheti; de kénytelen a másikra — akinek forgalma csekélyebb — a 60 koronát alkalmazni, hogy a 80 korona bejöjjön. Ez nagy igazságtalanság, amelyen csak úgy lehetne segíteni, hogy a felszólamlási bizottság fel lenne hatalmazva a tulkevéssel megrovott korcsmáros adóját felemelni. — Vagy pedig akként, hogy már a kivetést is pontos kimutatás alapján, — a melyet lehetőleg magának az adóval megrovandó korcsmárosnak is alá kellene Írnia — egy bizottság teljesítené. Mert láttunk oly kimutatásokat, a melyekben az elfogyasztott ital- nemiiek feltűnően csekély meny- nyiségben voltak felvéve, mig ellenben — kivált a kisebb forgalmú korcsmárosok általában oly kifogással állottak elő, hogy az ő rovásukra sokkal több van kimutatva, mintsem a menynyit elfogyaszthattak. Sokkal gyakrabban fordul elő azonban egy másik eset, a mely a bizottsági tagokat némi zavarba hozza. — Például: egy korcsmáros forgalmi kimutatása feltüntet körülbelül 10 vagy valamivel több hektolitert, egy másiké 50-et; a méltányosság és a másokkal való összehasonlítás alapján italmérési adóját az előbbinek a legkisebb fokozatban 20 koronában — az utóbbiét a következő 40 koronában állapítjuk meg. De most jön egy harmadik — például 40 hektoliter forgalommal, 30 koronás fokozat nincs, tehát — melyiket alkalmazzuk rá ? A 20 korona kevés, a 40 sok; — ha 40 koronát rovunk rá, ő zúgolódik, mert nincs olyan forgalma mint amannak, a kire nem több mint 40 koronát állapítottunk meg; ha pedig 20 koronát határozunk, a másik érzi magát sértve, hogy kisebb forgalmával is ugyanannyival van megróva. De ekkor a kincstár érdeke sem látszik eléggé figyelembe véve lenni. — Ez leggyakrabban fordul elő a 20 és 40 koronás fokozat közt, de előjön ez magosabbak közt is. Az sem felel meg nagyon a méltányosságnak, hogy a 100 koronánál magosabb fokozat nincsen, mert nem lehetvén 100 ko rónánál többel megadóztatni a legnagyobb forgalomnak örvendő korcsmárost sem : ez a szegényebbekkel szemben a gazdagabbaknak kedvez. Ezen természetesen akként lehetne segíteni, ha a mostani kisebb 20—100 fokozatok közzé mindenütt beszúrnák a közbeeső — most hiányzó kerekszámokat — a 30, 50, 70, 90 koronás tételeket; a legnagyobbakra pedig, a 100 koronán felül, még például 125, 150, 175, 200 koronás fokozatokat állapítanának meg. Ilyen intézkedések a méltányosságnak felelnének meg és közmegnyugvással találkoznának. Matolai Etele. HÍREK. Az I. M. I. T. felolvasó estélye. Csak dicséretre méltó volt azon eszme, mely az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Ujhelyben rendezett estélyében valósult meg. Ezen egyesület fennen hirdeti, hogy a zsidóságnak a magyarsággal teljesen összeforni kell, hogy az igaz.i zsidó szivében a magyar érzés lakózzék. Az I. M. 1. T tehát ápolja és műveli a zsidó irodalmat magyar szellemben, kiváló magyar bibliafordításokat bocsát közre és felolvasó „J\)oriu leüélpapir, 50 leüélpapir és 50 boríték 1 KORONA Landesmann Miksa és Társa könyv-és papirkereskedésében. mi nincsen úgy. Kifelé, azaz délfelé dűl ugyan a Sátorhegy, de annak meg ellenkezőleg a kráter belseje felé kellene mutatni szakadék oldalát, pedig a Hajagos és S.-Patak felé a legmeredekebb. De ezek csak íutó'agos turistás megfigyelések. Lehet, hogy az ötöshegy szórna, volt kráternek peremmaradványa, de akkor is a Várhegy nem a kráter közepén támadt, miként az a Zsólyomka forrása felől látszik, hanem a Sátorhegy vonalába esik s valószerüen ugyanannak a vulkános ajkulásnak hasadékján tódult kifelé, melyen a Hajagos-, Sátor- és Várhegy egyeakint kitörtek valaha.* * A májuskuti hármaskuti, zsó- lyamkai völgyek, a Torzsás, Sátorhegy szebbnél-szebb kiránduló- és sétahelylyel kínálkoznak. A hármaskuti források épp oly kitűnők, mint a sátoraljai Anna-, József-kutforrá- sok. A villás szőlők- és jeles pin* A dr. Szabd József által leirt kitódu- lás helyét, hol rhyolit ékelődött a zöld traehytba, nem találtam. Valószinüen beépítették az újhelyi uj honvédkaszárnya udvarába, de Spottkovszky tanár szőlőjében van egy másik intrusio, hol zöldes puha trachyt ékelődött barna kőzetbe. A zöldes kő a levegőn megkeményedik és igen jó fehér építőkövet ád. czéikről (szomorodni, asszubor) csak az tud beszélni kinek része volt bennök. Olcsó az újhelyi piacz. Hetivásárokon mindent lehet kapni, a mi nyaralóknak kell. A nappalok melegséget mérsékli az erdős hegyekről lefolyó üde erdei felszél, a hajnali és esteli órákat pedig kellemesekké teszi a Bodrog síkságáról feláramió siksági alszél. A Bodrogban (kocsin egynegyed-, gyalog félóra) hideg, a zsólyomkai omlásban kádfürdőket, Haoházon vasas Erdőbényén timsóst, Szobráczon glaubersavas kénfürdőt lehet kapui. Mindez közel van Ujhelyhez. Közel van Kassa, Ungvár, a Vihorlát, Lemberg (8.óra), Krakkó (12 óra), a Tátra, a Tisza, Helmecz, Lelesz, Szentes és Karosa román stilü templomával. Közel vannak a vinnai, jeszenői, kövesdi, füzeséri, regécz-i várromok, szóval Ujhelyben fővárosi ember igen kellemesen és olcsón tölthet 6—8 hetet; kivált beteg, vézna gyerekek üdülnek föl és kapnak erőre hamar az újhelyi hegyek között. Azért, ajánlom Ujhelyt és vidékét a turisták és üdülők figyelmébe. Itt bizonyára többet talál, mint Tokajon habár a tokaji hegy a Bodrog és Tisza síkjával szintén vonzó tájék. (Folyt köv.)
