Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-30 / 9. szám

9 szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szcmbat január 3Ö. Ezt nem is kívánjuk. Hiszen ilyen fizetést csak igen kevés kivétel kap a fővárosban, de kívánjuk azt, hogy az a szerepkör, a melyre vál­lalkozott a társulat, hivatásos embe­rek kezébe legyen letéve és nem minden ambitio nélküli emberekébe. Az a kevés hivatott elem, mely a társulat között van, ilyen módon kimerül rövid időn belül teljesen, mert ha csak egy nap is nem vesz részt valamely darabban, már a közönség fél a sikertelen estétől. Hivatásos színész és színésznő van ebben az országban elég, a kik panaszosan vallják, hogy a szerző­dés-hiány őket a cabaretbe kény­szeríti. Tessék csak ezeket a meg­illető rendesebb fizetésben biztosí­tani és nem kórista, vagy épen csak egy fokkal jobb fizetéssel meg­kínálni, bizton tudom, szívesen sze­gődnének vidékre, a honnan csak megizmosodva kerülhetnek ismét a főváros világot jelentő színpadaira. Igenis tisztelt Direktor ur, ez igy van. A tisztességes jobb rendű gá­zsit a kiszámítás szerint nyugodtan fizetheti. Milyen örömmel nézzük mi pél­dául a drámai resortban (bocsáuat az üzleti kifejezésért, de nekünk az egész olyan Üzletszerűnek tűnik fel) a törekvő, a szereptudó Harmat Zsenit, Szőreghet és Magast. Lát­juk, hogy értelmesek és cóhbeli emberek, de bizony azután már csak elvétve tudunk egy egy jele­netet, mely a többiek kezében vé­letlenül sikerült volna. Az operett nél ugyanez az eset, vagy még szomorúbb. A primadonna kultuszt nem üzzük, de azért a jó prima­donnát — hiába — szeretjük. Jászai Mariska sok jeles művészi tulajdon* sága mellett a mai operettek pajkos közvetlenségét nem tudja termé­szetévé tenni, mig Beleznay kis­asszony vérbeli táncos Soubrette, de kénytelen a rendező által kiosztott énekes számokat is elfogadni, amit elenyészően csekély hanganyaga csak küzdelemmel tud megoldani. A férfi énekesek között Váradit és a reményekre jogosító Martont vehetjük komolyan. A többi sze­replők talán egyes epizód szerepeik­ben érvényesülnek, de arra, hogy művészi értékkel becsüljük, nem érdemesek, vagy legalább még nem érdemesek. A közönségnek az a jogos kí­vánsága tehát, hogy az igazgató gondoskodjék egy olyan primadon­náról is, aki némileg egyesíti ma­gában azokat a tulajdonságokat, melyek a közönség és színpad kö­zött a közvetlenséget tudják meg­szerezni. Gondoskodjék egy komi­kusról, aki nem csupán karzatfogá­sokkal akarjon érvényesülni. Legyen szigorú a rendezésben, hogy az előadás alatt mindenki pontosan tudja kötelességét és ízléstelenséget sohase kövessen el szerepében. Silány életképek, gyenge tákol- mányu más darabok szinrehozatalát kerülje. Holmi Fekete tenoristák és 7 Schlézingerek nem intelligens kö­zönségnek valók. A zenekarnál, mely számra nézve a mi kis színházunk akusztikájához épen elég erős, szintén látunk nagy fogyatékosságot abban, hogy a kar­mester ur épen csak azzal látszik szik törődni, hogy a zenekar le- játsza a partitúrát, de azzal, hogy az énekesek egy méterrel előbb, vagy hátrább vannak énekükben, ez őt éppenséggel nem zavarja, ami a legkiválóbb primadonnát is kihozhatja sodrából. Végül a díszletek és garderob hiányosságait kellene a lehetőség határain belül kiegészíteni. Az illú­zió rovására esik sok abból, hogy egy-egy főúri salon, vagy bálterem díszletei alig festenek egy polgári berendezésű szobánál különbül, vagy annyira sem. A toilettek. stylszerü- sége is elengedhetlen feltétel. Nagyobb igényünk egyelőre nincs, de ennyit a Sátoraljaújhely—mun­kácsi szinikerület bármelyik igazga­tójával szemben mindenkor fentar- tunk. * Ezek után pedig újra csak azt kérdjük, hogy nem-e kell pirulnunk Munkács előtt? Munkács városa nem ad évi 1000 korona szubven­ciót, mint mi; nem ad fadotációt, mint mi és a színháza oly kicsiny, hogy állandó zsúfolt ház mellett sem képes a direktor oly bevételt összehozni ott, mint nálunk, ha állandóan csak közepes házai van­nak. Es Munkács nincs megelégedve a társulattal, az újhelyi szinügyi bizottság pedig elismerő okle­velet állított ki Polgár Bélának azért a nagy „művészi élvezetért“ amelyet városunk közönségének nyújtott. De hisszük, hogy a munkácsi vé lemények elolvasása után a mi szin­ügyi bizottságunk és el fog kezdeni gondolkozni és befogja látni, hogy eddig teljesített munkája ép a város közönségének érdekeivel ellenkezik és a direktor érdekében való. Be fogja látni, hogy a társulat ellen felhozott panaszok, kifogások nem rosszakaratú rágalmak, hanem jogos Kívánságok. Ha pedig a szinügyi bizottság még ezek után sem teljesítené a közönséggel szembeni kötelességét és megmaradna régi álláspontja mellett, akkor a közönség — mely­nek türelme már végsőkig tétetett próbára — fogja értésére adni Polgár igazgató urnák, hogy a neki adott pénzbeli segély, fadotáció és felemelt helyárak ellenében joga van, ha nem is elsőrendű, de lega­lább is valamit produkálni képes társulathoz és ha nem is kifogásta­lan, de legalább tűrhető előadá­sokhoz. HÍREK. felkérjük lapunk tisztelt elő­fizetőit, hogy a január hó végén lejárt előfizetési dijat lehetőleg postafordultával küld­jék be, nehogy a lap további küldésében akadály legyen. — Elserth István — főügyész-he­lyettes. Egy érdemekben gazdag tisztviselőtért ujaban jól megérdemelt előléptetés. A király Eiserth István kir. ügyészt, asátoraljaujhelyiügyész ség általánosan tisztelt vezetőjét jelen szolgálati helyén való megha­gyása mellett kir. főügyész-helyet­tessé nevezte ki. — Czimadományozások. A király Wielland Lajos sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki bírónak az ítélőtáblái bírói cimet és jelleget és Görgey Gyula kir. járásbirónak nyugdíjaz­tatása alkalmából az Ítélőtáblái bírói czimet adományozta. E királyi el­ismerések — melyek a czimadomá- nyozásokban jutnak kifejezésre — ezúttal az igazságügynek két érde­mes munkását érték. — Városi közgyűlés. Sátoraljaúj­hely város képviselőtestülete február hó 1-én, hétfőn d. u. 3 órakor rend­kívüli közgyűlést tart. — A köz­gyűlésen több fontosabb ügy kerül tárgyalásra. — Közigazgatási bizottsági ülés Zemplónvármegye közigazgatási bi­zottsága február havi ülését február hó 8-án reggel 9 órakor tartja meg a vármegyeháza nagytermében Mecx- ner Gyula főispán elnöklete alatt. — A főgimnázium emlékünnepélye. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgim­názium a kegyesrend alapítójá­nak, Kalazanti szent Józsefnek em­lékére, az intézet tornacsarnokában 1909. február 2 án d. e. 10 órakor matinét rendez, melyre a t. szülőket és a tanügy barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság. A műsor a következő: 1. Auber: Ima a „Por­tiéi néma“ c. dalműből. Előadja az énekkar. 2. Verdi: Misei ere a „Tro- badour“ c. operából. Előadja a ze­nekar. 8. Ünnepi beszéd. Mondja : dr. Barna Leander, főgim. tanár. 4. Zsasskovszky : Kalazanti szent Jó­zsefhez. Előadja az énekkar. 5. Vá- radi Czobor: Regina coeli. Melo­dráma. Szavalja Kantha Géza VIII. o. t. Zongorán és harmóniuinon ki­sérik : Thuránszky László Vili. o. t. és Schweitzer Károly IV. o. t. 6. Árkádéit; Ave Maria. Előadja a ze­nekar. 7. Palásti Gyula: Kalazanti szent József. Szavalja; Benke Béla VII. o. t. 8. Kölc8ey-Erkel; Himnusz. Előadja az énekkar. — Ünnepelt főrabbi. Az ungvári izr. hitközség főrabbija Lőw Lázár e hó 14 én tölti be életének 70 esztendejét. Nemcsak hitközsége, hanem a hazai zsidóság, de a kül­földön élő tisztelői is örömmel ra­gadják meg az alkalmat, bogy a nagyhírű ősz főpapot ez alkalomból üdvözöljék. A napokban egy 60 tagbél álló értekezlet 18 tagú elő­készítő bizottságot küldött ki azon célból, hogy ezt az ünnepélyt elő­készítse. Ezen bizottság már most felhívja a rabbi nagyszámú tiszte­lőit, régi híveit, a hazában s a kül­földön élő tanítványait, hogy ve gyenek részt az ünuepeltetésben, mely Ungvárott lesz megtartva. Az ünnepély pontos idejét a bizottság legközelebbi alkalommal közhírré fogja tenni. — Szabad lyceum. Csütörtök este Dr. Chudovszky Mór kórházi főor­vos igen érdekes előadást tartott az alkoholizmusról. Előadását számtalan példával élénkítette, különösen a norvégi tapasztalatai keltettek nagy hatást. A vetített képek is jék vol­tak. A városháza nagyterme zsúfo­lásig megtelt tanulni vágyó közön­séggel, mely előadás befejeztével megtapsolta az előadót. A jövő hét miisora a következő : Hétfőn ; (febr. 1-én) A vulkanizmusról és földren­gésről. Előadó. Diószeghy László. Csütörtökön: (febr. 4-én) kereske­delmi ismeretek. Előadó: Kozma Armin. — Alakuló közgyűlés. A „Keres­kedelmi Kör“ folyó hó 31-ón vasár nap d u. 3 órakor a városháza dísz­termében tartja alakuló közgyűlését, melyre a tagsági iv aláíróit tisz­telettel meghívja a végrehajtó bi­zottság Tárgyak : 1. A végrehajtó bizottság jelentése, 2. körelnök vá­lasztása, 3. jegyzőkönyv és alapsza­bályok hitelesítőinek választása, 4. alapszabályok tárgyalása és elfoga­dása, 5. szavazatszedő bizottság vá­lasztása, 6. a tisztikar és választ­mánynak választása. — Kérelem a közönséghez. Két nemes faj szárnyas van, lövése 1909. jan. 1-től kezdve tilos. A ti­lalmat a törvény rendeli, a törvény­tiszteletben pedig minden igaz ér­zésű embernek elől kell járnia jó példával. A jelzett két szárnyas vad : a fogoly és a fácxán. A vadász- társaság tudomására jutott hogy a tilalmi időszakban ezeket a vadakat a városban árusítják. Felkérem a t. közönséget, hogy kínálat esetén az árusító ellen a feljelentést a rendőr- kapitányságnál vagy bármely va­dászembernél szíveskedjenek meg­tenni, hogy kedvenc vadjaink óltal- mazása céljából az illetők ellen a megtorló eljárást lefolytathassuk. Sátoraljaújhely 1909. jan. 29. Matolai Etele társasági elnök. — A délolaszországi károsultak és az ajkai szerencsétlenség által súj­tottak részére befolyt adományok folytatólagos nyilvános számadását térszüke miatt lapunk legközelebbi számában hozzuk. — Balesetek. Szécsócyi József helybeli mészárossegédet folyó hó 26-án husvágás közben baleset érte. Az éles vágókós a hús között ki­pattant és bal kezét súlyosan meg­sértette. A sérültet lakásán ápolják. — Ugyancsak vágóeszköz sértette meg Bimba Pál máv. pályamuukást is. Talpfa kapcsolás közben a jege3 talpfán megcsúszott és a kezében lévő vágó-fejsse jobb lába fejébe szaladt. Sérülése komolyabb ter­mészetű. — Tolvaj cseléd. Varga Ferencz helybeli hentes feljelentést tett a rendőrségnél Illés Juliánná nevű cselédje ellen azért, mert a tolvaj leány három heti szolgálati ideje alatt mintegy 200 koronáig megká­rosította. A cseléd felhasználva szol­gálatadójának és nejének távollótét, a hentesüzlet áruasztalának fiókjá­ból apránként ellopott közel 200 korona ezüst és nikel pénzt. A lo­pott pénzen barátnőjével, Ilkó An­nával megosztozott. A nyomozás során az ellopott pénznek egyik részét Illés Juliánná szolgálatadójá­nak padján, a másik részét Ilkó Anna gazdájának padján találták meg. A tolvaj cselédek oda rejtet­ték el a pénzt azzal a szándékkal, hogy ha majd falujokba mennek, magukkal viszik a zsákmányt. — Az ebtulajdonosok figyelmébe. A rendőrkapitány a város ebtartó kö­zönségéhez a következő felhívást bocsátotta ki’ Az ebtartás és ebadó­ról szóló városi szabályrendelet 3. szakasza alapján felhívom az ebtartó közönséget, hogy a birtokában lévő ebeket azok számának és minősegé­nek pontos megjelölése mellett f. évi február hó 15 éig a rendőrkapi­tányi hivatalba naponkint d. e. 9 órától 12 ig bejelenti el ne mulasz- szák. Bejelentési űrlap a hivatalban kapható és ottan is kitölthető. A bejelentés és adófizetésre való kö­telezettség a kutyáknak csak 6 hó­napos koránál áll be. Az ebadó az összeírás után a városi tanács áltaj fog kivettetni s az ebvédjegyek az ebadónak a városi pénztárba történt befizetése után fognak kiadatni. A felhívás ellen mulasztók kihágást követnek el és 40 kor. ig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni, az ebvédjegy nélkül járó kutyák pedig ki fognak irtatni. Sátoraljaúj­hely, 1909. január hó 26. S c h ra i d t Lajos, rendőrkapitány. „Jüoriu leüélpapir, 50 leüélpapir és 50 boríték 1 KORONA Landesmann Miksa és Társa könvv-és Dapirkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom