Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-23 / 7. szám
FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, január 23. 7. szám (2) nekik megmondani az igazat. Abból látni fogják, hogy a kisebb ember jövedelmi adója igenis kevesebb lett, mint eddig volt. Hiszen márcsak az, hogy a fej- adó, amely a szegény emberre eddig a legterhesebb volt, egészen megszűnik és hogy akinek 800 koronánál kevesebb az évi jövedelme, semmi adót nem fizet, eléggé mutatja, hogy ez a javaslat éppen a kisebb jövedelmű embereken akar segiteni. Ellenben azok, akik eddig ezrekre és százezrekre menő jövedelmeket éreztek, úgy hogy csak fillérekre menő adókat fizettek érte, tapasztalni fogják, hogy most már nem bújhatnak ki az adó alól, hanem jövedelmeik arányában kell nekik is részt venni a közterhek viselésében. Nem olyan együgyű a magyar polgárság, hogy egy pár adóemeléstől félő bank az orránál vezethesse, ne higyjen minden kósza beszédnek és ha már nincs módjában alaposan megismerni és megtudni, hogy mi van a2 adójavaslatban, vagy ha nem hisz azoknak, akik neki őszintén és jóakarattal meg mondják az igazat, hát várja meg a törvény életbeléptét és akkor Ítéljen majd leiette. Akkor látni fogja, hogy csak az ő javát akarta a kormány, hogy tényleg az ő helyzetén javított az adóreformmal és hogy nagy könnyelműség, valóságos bűn lenne tőle, ha most tellázadna ezek ellen a javaslatok ellen, megakadályozná, hogy segítsenek rajta, megfogná és visszatartaná azt a kezet, amely épp az ő vállairól akarja levenni a teher egy részét, hogy átrakja az erő sebbek vállára. Felhívás. Az adójavaslatok miatt nálunk is nagy izgatottság tapasztalható és különböző kívánságok merültek fel. Mindezek megbeszélése végett kérem az érdeklődőket, különösen iparosokat és kereskedőket, hogy vasárnap, január 24-én délután fél 4 órakor a városháza nagytermében legyenek szívesek összegyűlni. Sátoraljaújhely, 1909. jan. 22. Búza Barna, Alaptalan vádak. — jan. 20. (/() A modern kormányzat ma mindenütt a szocializmus intézményesítése felé halad. Világszerte szociális intézmények alakulnak és pedig állami kezdeményezéssel és támogatással. A törvénykezés pedig mindenütt hű kifejezője ennek a megindult uj irányzatnak. Az alsóbb néposztályok, a „kisember“ segítése, annak terhein való könnyítése lett a kormányzat egyik főcélja és feladata; másként oly életviszonyokat teremteni számára, amelyek közt az élet terheit és viharait rázkodtatás nélkül elviselheti. Ez az irányzat minálunk sem uj ség. A mostani kormányzat minden egyes lépése ennek az irányzatnak hódol, az általa beterjesztett törvényjavaslatok jórészben ez irányzat elveitől vannak szaturálva. A most beterjesztett adóreform is ilyen termesz ztü. Kiindulási pontja ennek se más, mint az alsóbb néposz- tályok terhein való könnyítés, a »kisember» segítése. Mint eddig nálunk ismeretlen elv jelentkezik benne a létminimum adó- mentessége, mely kapcsolatban az uj végrehajtási törvényben szabályozott létminimum elárverezhetetlenségével erős zárát képezi annak hogy a „kisember“ többé földönfutóvá ne lehessen. A modern nemzetgazdák sokszor hallott követelése volt ez, amely most ime minálunk is testet öltött. A létminimum adómentességét nincs, aki örömmel ne üdvözölné e hazában. Annál veszedelmesebb és robbanékonyabb gyuanyag azonban az újabb adóreformban egy másik szociális irányú alapelve : az adózásnak igazságosabb alapokra való fektetése. Ez is a szegényebb kis jövedelmű osztályok érdekében történik. De természetesen csak úgy érhető el, ha a kis jövedelmekről levett adóteher megfelelő arányban nagyobb jövedelmekre hárittatik át, amelyek az adózást rázkódtatás nélkül megbirják. Egyes nagyobb jövedelmű osztályok, melyeknél az uj adóreform több-kevesebb adóemelést jelentene, máris erősen védik érdekeiket és nem győzik hangoztatni, hogy az adózásnak ilyetén igazságosabb felosztása, velők szemben igazságtalan. Igazságtalanságról szó sem lehet, sőt éppen az ellenkezőjéről. Azzal, hogy az ő adójuk valamivel emelkedik és a szegény nép adója valamivel csökken, csak az adóteher abszolút igazságos elosztása közelitte- tett meg egy lépéssel. Mert a nagyobb jövedelmek adójának emelkedése nem oly mérvű, mint aminőnek azt hirdetik és nem oly mérvű, amely az adózók eddigi életviszonyaira befolyást gyakorolhatna. Pláne a kereskedőknél nem, akik adójukat szeretik a termelési költségekhez csatolni s azokkal együtt a fogyasztókra áthárítani. Hangoztatják még az uj adóre- örmmal szemben, hogy agrárérde- íeket szolgál a kereskedelem és ipar érdekeivel szemben. A föld adóján könnyít, míg az uj jövedelmi adó a kereskedők és iparosok jövedelmeire nehezedik rá. Feledik azonban, hogy a fundált jövedelemnek egy azon ku'cscsal való megadóztatása a bizonytalan, s csak 'elbecsülhető jövedelmekkel szemben a legnagyobD igazságtalanság volna ezen a földön. A föld jövedelmét és magát a 'öldet, mint adóalapot eltitkolni nem lehet, az arra kivetett adó mindig egyenlő teherrel sújtja a gazdát, jó vagy rósz termés esetén, mig a bizonytalan, s a legtöbb esetben gondosan eltitkolt jövedelmek, rendszerint igen kis adótétellel szabadulnak meg, a megadóztatás tériéitől. Az i!y jövedelmeknél tehát magasabb adókulcs használata jogszerű és indokolt, sőt a legteljesebb mértékben igazságos. Ha tehát gondosan átvizsgáljuk az előttünk fekvő adójavaslatot, ugjr meg fogunk győződhetni arról, íogy az az ellen felhozott vádak egy- től-egyig tarthatatlanok. Az egyéni önzés ts kapzsiság, — mely azonban egy ily közérdekű és csak teljes^egészében megbírálható reformmal szemben nem méltányolható, — emelhet ugyan vádakat de azok minden erejüket elvesztik, az uj adóreform kimutatott szociális értékével szemben. Ma pedig csak ez az egyetlen kritikai szempont jogosult. Aki más szempontból birál, az joggal teszi ki magát annak a meggyanusitás- nak, hogy a közérdeket egy jogosulatlan magánérdek alá akarja rendelni. Ez pedig vajmi kevés becsülést fog az illetőknek szerezni. Pénzintézetek gyűlése. — Kiküldött tudósítónktól. — Zemplént Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros és Szabolcs vármegyék pénzintézeteinek egy tekintélyes része gyűlést tartott f. hó 20-án városunkban, melyen a képviselőházban most tárgyalás alatt levő adóreformjavaslatot bírálták meg és annak, szerintük, rájuk nézve sérelmes pontjai ellen állást foglaltak. A gyűlésen a melyen az elnöki tisztet Zinner Henrik a sátoraljaújhelyi polgári takarékpénztár elnökigazgatója, a jegyzőt pedig Klein Andor, ugyanezen pénzintézet cég- iegyző főkönyvelője látta el, a pénzintézetek szép számban képviseltet ték magukat és a jelenvoltak a lehető legtárgyilagosabb modorban, kerülve minden személyes, avagy politikai élű támadást, csupán szorosan a tárgyhoz szólva birálgatták — néhol ugyan nem a legkíméletesebb hangon — a javaslatot. A minden tekintetben impozáns gyűlés lefolyásáról külömben az alábbi tudósításunk számol be részletesen ; Zinner Henrik elnök megnyitva a gyűlést üdvözölte a vidékről és idegen megyékből szép számmal megjelent pénzintézetek képviselőit fejtegette a javaslat sérelmes pontjait, különösen kiemelve, hogy úgy a kormánynak mint különösen pénzügyi bizottságnak beterjesztett tér vezete mely szerint a pénzintézeteket egy uzsoraadókulocC<al, 15«/o adóval kívánja sújtani, e.őbb utóbb vagy a vidéki pénzintézetek lassan sénti felszámolásához, vagy nyomorult közgazdaságunk katasztrofális kivégzéséhez fog vezetni. A megjelent pénzintézetek képviselőinek véleményeik és aggodal maik nyilvánítására alkalmat kíván adni, felhívja őket szóljanak a tárgyhoz. Mielőtt azonban ez megtörténne, előterjeszt egy kérvény ormába öntött feliratot, melyet a saujhelyi pénzintézetek készítettek elő és mely a képviselőházhoz és a pénzügymiriisteihez adatnék be Jégyző a kérvényt felolvasta, mely után Szőllosy Arthur a zem- Ménmegyei kereskedelmi ipar-, tér mény és hitelbank igazgatója örömmel magáévé teszi a kérvény min den egyes pontját, de hozzáteszi, togy ezt magában véve elegendőnek nem tartja, hanem a pénzintézetek szóilitanák fel saját kerület beli országgyűlési képviselőiket, togy szükség esetén még a kor mánnyal szembe is álljanak sorompóba a tervezet ellen. Halász József a megyei általános bank igazgatója pártolja a Szőlló'sy Arthur indítványát, de hozzáteszi, hogy azonkívül a lapokban állandóan tárgyalni kell sérelmeiket. Dr. Reismann Henrik az ungme- gyei gazd. bank alelnöke csatlakozik a megindított’ actióhoz és ajánlja, hogy tekintettel az idő rövidségére táviratilag hívják fel országgyűlési képviselőiket a reform ellen leendő állasfoglalásra. Bacskay Sámuel a csapvidéki ta iarékpénztár elnöke hozzájárul az előbbi indítványokhoz és jelenti, hogy országgyűlési képviselőjüket ők már figyelmeztették és felhívták az állásfoglalásra. Dr. Moskovics Ervin a hotnonnai tér. bank elnöke azt ajánlja, hogy íivják fel a városokat és községeiét szintén állásfoglalásra a tervezet ellen. Székely Károly a tokajhegyaljai takarékpénztár igazgatója az uzsorajavaslatot, mint merényletet közgazdaságunk ellen elitéli és indítványozza, hogy a felolvasott kérvényt annyi példányban nyomassák ki, a lány orsz. gyűl. képviselő van és azt egy kérő és figyelmeztető levél kíséretében .mindnek küldjék meg. Guttman Emánuel a nagyszőllősi takarékpénztár igazgatója szép szavakban és meggyőző érvekkel fejtegette, hogy a szóban levő törv, javaslat végeredményképen hová vezetne, ajánlja, hogy ott nyomban és sürgősen cselekedjenek ós e végből indítványozza, alakíttassák egy szőkébb körű bizottság, amely szervezzen a vidéki intézetekből egy monstre-d&\)\\i&tiot a képviselőkhöz ós pénzügyminiszterhez, hogy szeratől-szemben állva figyelmeztessék „szerencsétlen gondolatuk“ és javaslatuk visszavonására. Dr. Weinberger József a bodrogközi takarékpénztár igazgatója magáévá teszi a Guttman Emánuel indítványát és ajánlja, hogy az összes vármegyebeli orsz. gyűlési képviselőket, táviratilag értesítsék a deputatió felérkezóséről. Halász József a deputátitó a szervezésre felkérni kívánja a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankját, miáltal elérnék, hogy a deputatió az ország minden részéből toboroztatnék össze. A gyűlés végeredmény képen elhatározta, hogy a kérvényeket felterjeszti és pedig : ha dr. Búza Barna Sátoraljaújhely város képviselője annak pontjait magáévá teszi, az irányban előzetesen nyilatkozik, akkor a kérvény beadására őt kérik fel. A pénzügyminiszterhez beadandó kérvény szives felterjesztésére pedig felkérik Meczner Gyula Zemplénvármegye főispánját. A gyűlés ezen határozatának közlése mellett felkérik a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankját szervezze sürgősen a vidéki pénzintézetek deputátióját, hogy az még e hó folyamán a képviselőházban és a pénzügyminiszternél tisztelegjen. Dr. Wetnberger Jószef köszönetét mond a sátoraljaújhelyi pénzintézeteknek az aktio megkezdéséért és ezzel a elnök az ülést bezárta. HÍREK. i _ Aktuális válaszok. Kalábriára. Club kávéházban (Így szól a fáma) Történt egy érdekes eset, Hogy egy messinai honfitársunk Helyi lapokat keresett. És hogy véletlenül rája bukkant A „Sátoraljaújhelyre“, A nagy öröm — a polgártársnak — Könnyeket csalt a szemébe. A kalábriai strófát látva (Mit Krónikás bujában irt) Fejéhez kapott, sóhajtott egyet És hattól nyolc óráig sirt. És nyolctól hat óráig sirt. Karnevál hercege. Hogy hitelbe ki varrta frakkomat? Kiváncsi vagy rá, óh Krónikás, Kölcsön kaptam. 8 percentre, Mint az már „Általános“-no. szokás. Gy. S. ... és lön sötétség. „Az ur mondá: legyen világosság és Ion világosság“. Ezt Írja a szentirás. Es mi jámbor isten hívők hittünk a szentirás eme mondatában. Hittük, hogy az Ur parancsolatára lön világosság. De csak hittük, mert ma már kételkedni vagyunk kénytelenek a szentirás eme részében — mi, újhelyiek. Azt hittük, hogy a földön, éppen úgy, mint az égben ogye- düli parancsoló, egyedüli hatalom a mi Urunk, istenünk. Hát lehet, hogy az egész világon igy is van. de nálunk Ujhelyben nem. Nekünk Ujhelyben a legnagyobb hatalmássagunk a — sátoraljaújhelyi villany világítási és erőátviteli részvénytársaság. Nálunk csak akkor lehet világosság, ha ez a mindenható társaság akarja. Önök nevetnek tisztelt olvasók 1 Pedig akármilyen nevetségesnek tetszik is a fenti kijelen-
