Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-20 / 6. szám

POLITIKÁI ÚJSÁG egjolen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat viasza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 2- Kiadóhivatal: Landesmann Miksa es Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMŰNK ATÁRS: Dr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egye szám ára I 0 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabt) árban közlünk Minta közigazgatás. Lapunk legutóbbi számában „több iparos“ aláírással egy nyílt levél jelent meg, melyben Dókus Gyula alispánt arra kérik az ipa­rosok, hogy az 1907. évben meg­tartott ipartestületi közgyűlés el­len beadott felebbezés ügyében hozott I. fokú, tanácsi határozat ellen beadott ielebbezést intézze el. Mint most utólag értesültünk, ez a határozat az alispán részé­ről még múlt év november 18-án elintéztetett, sőt a véghatározatot december 5»én ki is kézbesítették a feleknek. Minket nem illehet szemrehányás a nyílt levél meg­jelenésért. Azt az iparosok egy része irta s mi nem tudhattuk, hogy az az ügy már el lett in­tézve. Az alispán ez ügyben hozott határozata ugyanis a következő: Véghatározat A sátoraljaújhelyi ipartestü let elöljáróságának lelebbezése folytán felülvizsgálat alá vet­tem Saujhely város tanácsá­nak folyó évi 10674 sz. a. hozott véghatározatát, mellyel az említett ipartestület 1907. évi február 24 tartott közgyű­lésén hozott határozatokat meg­semmisítette az ipartestület elöljáróságát további szabály szerű eljárásra utasította. A felülvizsgálat eredményé­hez képest a íelebbezett I. fokú határozatot feloldom és utasitom az I. loku iparható­ságot, hogy az eljárás alap­jául szolgáló feljelentés B. pontjában Székely Imre ipar- hatosági biztos és Gáthy uéza ipartestületi jegyző ellen emelt panaszokat tegye megfelelő vizsgálat tárgyává s hozzon igy ezen panaszok, mint a beadvány C. pontjában kife­jezett óvás lelett is érdemle­ges határozatot. Az ipartestület elöljárósá­gának folyó évi 781 sz. alatt hozott II. fokú határozatom ellen 10363 sz alatt iktatott felebbesését hivatalból vissza­utasítom. Indokolás. Miután Hericz Sándor és társai az eljárás alapjául szol­gáló kérvényükben nem csu­pán az 1907. február 24-iki gyűlés határozatainak megsem­misítését kérelmezték hanem panaszolt cselekményekkel kap­csolatban úgy Székely Imre iparhatósági biztossal mint Gáthi Géza ipartestületi jegy­zővel szemben is megtorló in­tézkedések alkalmazását kér­ték sőt Gáthy Gézát a köz­gyűlési jegyzőkönyv megha- misitásával is gyanúsították és mindezen panaszpontokon a vizsgálat eddig lefolytatva nem lett és határozat nem hozatott. A felebbezett 1. fokú hatá­rozatot már ezen okoknál fogva is feloldani kellett. Ettől elte­kintve fel kellett oldani az I. fokú határozatot az?rt is, mert az az 1907. évi február 24-iki közgyűlés határozatait meg­semmisítette ugyan ; ezen ren­delkezésnek következményeit azonban világosan meg nem állapította és igy határozat al­kalmatlan arra, hogy végre­hajtásnak szolgáljon alapul A többször említett közgyű­lés főtárgya ugyanis az ipar- testületi tisztujitás megejtése volt, hozott határozatainak meg semmisítése alatt tehát azt is érteni kellene, hogy a megvá­lasztott előljárósági tagok el­nök számvevők stb. elvesztik a választás által nyert megbí­zatásukat és igy az I. fokú határozat azon rendelkezése, mellyel az ipartestületi elöl­járóságot további szabályszerű eljárásra utasítja, nemcsak ha­tározatlan és homályos hanem ellentétben áll a választás meg­semmisítésének okszerű követ­kezményeivel is. Mindezeknél fogva intézked­nem kellett, hogy a panasz egész terjedelmében megvizs­gáltassák az összes előterjesz­tett kérelmek felett határozat hozassák s hozott határozatok jogkövetkezményei végrehaj­tása alkalmas módon megálla- pittassanak. A 781/908 sz. II. fokú vég­határozat ellen beadott feleb- bezését azért utasitom el, mert e határozat csupán a beadott panaszok felett hozandó ügy­döntő határozat előkészítése tekintetében tartalmaz intéz­kedést és igy az ellen önálló felebbezésnek helye nincs, ha­nem az az által állítólag szen­vedett sérelem orvoslása 1901. XX. t.-c. 4 § nak 2-ik bekez­dése értelmében csak a vég­határozat ellen irányuló feleb bezésben kérhető. Erről Saujhely város taná­csát a felterjesztett iratok visz- szaküldése mellett azzal érte­sítem, hogy ezt a véghatáro- zatot, mely ellen a kereskede­lemügyi miniszter úrhoz feleb­bezésnek van helye. Hericz Sándor panaszosnak Móré Dániel ipartestületi elnö knek és az iparhatósági biztosnak kézbesittesse ki. Sátoraljaújhely, 1908. no­vember 18. alispán hiv. táv. Ihuránszky László, főjegyző. Tehát most a közgyűlés után 2 évvel ott állunk, ahol állotunk a felebbezés beadásakor — a kezdet kezdetén. Az alispáni ha­tározat nemcsak uj határozatim zatalra, hanem a vizsgálat kiegé­szítésére is utasítja a város taná­csát. Szóval van reményünk, hogy újabb 2 év múltán, vagyis a mandátum lejárta után egy évvel eljutunk a tisztújító közgyűlés megsemmisítéséig. Hát nem minta közigazgatás ez? 1906. februárban volt a vá­lasztás. Ugyan-e hónapban lett beadva a felebbezés is. A város igen tisztelt tanácsa azonban jó­nak látta az ügyet — persze mert Gáthyról is volt benne szó — kissé szüneteltetni és csak mikor már panasszal fordultak az iparosok a miniszterhez, 1907. év szeptemberében, tehát a fe­lebbezés beadásától számitott 1 és fél év után látta jónak új­ból elővenni az ügyet és ekkor a városnál eddig sohasem tapasz­talt gyorsasággal lefolytatták a tanúkihallgatást és meghozták a határozatot. Az egész eljárás alig egy hetet vett igénybe. A határozatot természetesen megfelebbezte az ipartestület elöl­járósága és — ugylátszik siker­rel. Az alispán ugyanis — mit is tehetett volna egyebet — meg­semmisítette a város által csak úgy kutyafuttában készített férc­munkát, mely mindennek nevez­hető volt, csak a felebbezésben foglaltak helyes elintézésének nem és most 1909. január 20 án, a tisztújító közgyűlés után 2 évvel ott állunk a kezdet kezdetén: a vizsgálat megindításánál. Igazán elszorul az ember szive, ha látja ezt a gazdálkodást, amely még mindig, a régi recipé sze­rint folyik a városnál. Nem tudja az ember, hogy kacagjon, vagy boszankodjék-é, látva ezt a jel lemezhetetlen nemtörődömséget, mellyel a város tisztviselői a vá­rost fenntartó iparos osztállyal, az ő tulaj donképeni kenyeres gaz­dájukkal szemben követnek. Mert tévedés ám azt hinni, hogy a város az alispáni határo­zat kikézbesítésén kívül tett már valamit ez ügyben. Dehogy, az ilyen szándék távol áll a mi de­rék tisztviselőinktől, hiszen ez munkával járna, már pedig a mi városi tisztikarunk — tisztelet az egynéhány kivételnek — semmi­nek sem ellensége a munkán kí­vül. De van még egy reménye az iparosoknak, hogy ezt az ügyet még az elöljáróság mandátumá­nak lejárta előtt, tehát egy éven belül elintéztethetik. Es ez az, ha panasszal fordulnak újból a miniszterhez. Es az egy lépés még segíthet és mi úgy vagyunk in­formálva, hogy a megvalósítása nem fog soká késni. Csakhogy ezúttal ám nem az ipartestület ellen, hanem a mélyen tisztelt tanács ellen fogják kérni a vizsgálatot. Ez pedig — mi legalább azt hisszük — kellemet­lenkövetkezményekkel járna, mert ez a vizsgálat — már úgy tiszta véletlenségből is — valamivel többet talalno még kisütni, mint az a bizonyos, 1907. nyarán meg­tartott főispáni vizsgálat. Az iparosok türelme már fogy­tán van. Elég volt várniok az elintézésre 2 teljes esztendeig, tovább már nem igen akarnak. Jó lesz hát sietni ennek az ügy­nek gyors és pontos elintézésével, mert isten bizony cifra dolog talál kerekedni, melynek azonban elő­reláthatólag nem az iparosok isszák meg a levét. Az adóreform kérdéséhez.* Néhány szó Dr. Búza Barna képviselőnkhöz. Dr. Búza Barna képviselőnkről el teli ösmerni, hogy megvan a kon­zekvens ereje arra, hogy ott fent ép úgy, mint választói előtt elmondja véleményét, meg nem tagadja meg­győződését, még ha az úgynevezett irányadó közvélemény vagy egy ré­szének határozott ellenvéleményére is akad. Ez a tulajdonsága is biztat ben­nünket arra, hogy informáljuk mi is és meggyőzzük arról, hogy minő veszélyeket zudit hazánk különösen vidéki népeire az uj adóreformja­vaslat. Nem magyarázzuk azt, hogy a tör­* Politikai főmunkatársunk, aki jelen­leg távol van. jövő számunkban valdszi- nüieg válaszolni fog e közleményre. Lapunk -4- oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom