Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-19 / 49. szám

49. szám. (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, junius 19. A Hegyalja borkereskedelme.* *) Mint hegyaljai szőlőbirtokos, eléggé ismerem azokat a rendkivül szomorú körülményeket, amelyek között az ottani bortermelők élnek. A szőlők felújítása óta, amelyre a filoxera ál­tal teljesen elpusztított szőlőbirtoko­sokat a magy. kir. kormány erősen buzdította, tehát 10 év óta ezen szegény birtokosok csak a legkese rübb csalódásokat értek el. Talán érdekelheti a hegyaljaikat, hogy mikép gondolkozik egy bécsi ember a tokaji borvidék viszonyai ról, a hol a világ legjobb bora te­rem. A tokaji borok a szőlők felújítása óta igen olcsók. Az árak az évjárat és a minőség szerint 136 literes gönczi hordókban literenkint 25—50 fillérig váltakoznak. Ezen árban a hordók vételára is benne van, ame­lyek a termelőknek darabonként kö rülbelül 12—15 koronába kerülnek. A gyenge homoki magyar boro­kért gyakran nagyobb árakat érnek el, mint a Hegyalja pompás hegyi boraiért. Ennek az a nagy szegény­ség és keserves állapot az oka, amelyben a tokaji bortermelők sző­lőik újjá telepítése óta élnek. Kény­telenek boraikat minden körűimé nyék között és bármily csekély áron eladni illetőleg elpocsékolni, hogy a télen legyen miből élniök. Mindenki azt kérdi erre ; „De- hát hogyan lehetséges ez?“. Az agrárbank nyomasztó és ma­gos kamatozású kölcsöne és az ot­tani takarékpénztárak uzsoráskodása, — amelyek kölcsöneik után 10—12 százalék kamatot is szednek, továbbá a vevők és kereskedők kartelje az okai annak, hogy a borok ára mindig kevesebb s mindig mé­lyen az értéken alul maradós hogy emellett a bortermelők mindig sze­gények maraduak. Ezért fizetnek az ottani takarékpénztárak nagy oszta­lékokat, a kereskedők, meggazda­godnak a borkereskedelem mellett, a termelők azonban amig élnek, *) E cikket egy bécsi nagykereskedj irta, kinek a Hegyalján szőlőbirtoka van s ezért különös érdekkel bir. sen visszafelé három amerikai meg állította, gyanús volt, kikutatták, megtalálták az iratokat és bár ígért nekik ezreket, mégis bevitték a fő­hadiszállásra Washington elé. Ez az Andréé daliás, szép huszon­négy esztendős francia ember volt, akit a kaland vágya vitt az angol hadseregbe, az amerikai forradalom színhelyére. Nagyon müveit, igen tehetséges katona volt, őrnagyi ran­got viselt a handseregben és a jelen megbízatása is amellett bizonyított., hogy Clinton tábornok nagyrabe- csiilte. Benedikt Arnold, az áruló gene­rális neszét vette az elfogatásnak és átszökött az angolokhoz, mielőtt elfoghatták volna, de West point vára meg volt mentve. Andréé a hadi törvényszék elé került és mint közönséges kémet kötél általi halálra Ítélték. Az ítélet és a kivégeztetés közti idő alatt azonban Andréet az amerikai tisz­tek nagyon megszerették. Az a nyugodt hősiesség amivel a sorsát fogadta és az a csendes halálra szántság, amiben a fogság napjait töltötte, az amerikai tisztek szivét annyira meglágyította, hogy meleg rokonszenvvel kezdtek viseltetni az ellenséges kémmel szemben és vol­tak köztük olyanok is, akik nagyon összebarátkoztak a fogolylyal. Tu­dása és katonai erélyei elragadták az amerikaiakat, és a kivégeztetés előtt néhányan kérvényben folya­mindig koldusok maradnak és gyer­mekeikre nem hagynak egyebet, mint egy teljesen eladósodott birto­kot. A hordó kereskedés is spekulánsok kezében van, akik a hordók árait még soha nem létezett magasságig verték fel és ezzel ismét csak a borok árát nyomták le, mert hisz a Hegyalján a borok ára hordóstól együtt értendő, azaz más szavakkal, a hordó árát a termelőknek egyál­talán nem fizetik meg. Az egészeit kistermelőktől (parasz­toktól) akik nem voltak abban a helyzetben, hogy az 1908. évi szü­retkor a drága hordókat megvásá Tolhassák, a spekulánsok csekély mennyiségű boraikat 18—25 fillér árban vásárolták össze. Ha meggon­dolja az ember, hogy ebben az esz­tendőben olyan szomorodni bor ter­mett, melynek cukortartalma 28—30 fok volt, tehát olyan édes volt, mint akár az asszu bor, akkor nagyon tisztán látja, a tokaji bortermelők elszomorító helyzetét. Önkénytelenül is felmerül itt az a kérdés: „Hát nem tudja mindezt a magyar kormány és nem tesz semmit ezen állapotok megszünteté­sére, a szegény termelők érdekében ?“ Igen, a kormány tudja mindezeket. Ezen állapotok megjavítása végett uj és szigorú bortörvényt készített és a tokaji borvidéket az idegen borok behozatala elől elzárta. Azon­ban mindez tiz évvel elkésett. Hogyan lehet tehát ezeken a vi­szonyokon változtatni, miután ez igy már tovább nem maradhat? Szervezkedniük kell a termelőknek, amint szervezkedtek a kereskedők, akik ma diktálják a tokaji borok árait. A kereskedők karteljével szem­ben meg kell csinálni a termelők szervezetét. Azonkívül a tokaji bor­termelők ne építsenek több szőlőt, sőt a már beültetett szőlőknek egy részét is parlagon kellene hagyni. Mindenek előtt egy bizottságot kellene választani az ezen körbe eső kérdések megvitatására és meg­beszélésére, továbbá egy elaboratu- mut kellene kidolgozni és egy en quetet összehívni. A bizottságot és 'az enquetet olyan emberekből kell modtak Washingtonhoz, az amerikai fővezérhez, hogy kegyelmezzen meg Andréenek. Washington azonban a kegyel­met megtagadta, annyit engedett, hogy ne kötél, hanem katonához méltó golyó általi halál legyen a fogoly osztályrésze és hogy bebizo­nyítsa, hogy nem a szive sugalata, hanem a hadi szokásokhoz való kénytelen ragaszkodás készteti a szigorúságra, az ilyen formán való kegyelem megadást maga vitte hí­rül a fogoly Andréenak. — Andréé őrnagy! — mondta neki Washington, mivel önt, hős katonának és derék, kötelességtudó embernek ismertem meg, golyó ál­tali halálra változtattam a hadbíró ság ítéletét. Ezzel kezelt fogott Andréeval megcsókolta homlokát, mire Andréé átadott neki egy kis czeruzarajzot, amelyet maga készített magáról egv nappal a kivégeztetés előtt és amelyen ezek a szavak állottak : — Washington tábornoknak hó­doló tisztelettel, Andréé. Washington könybe lábadt sze­mekkel indult kifelé. Andréet más­nap agyonlőtték. Mikor a háború véget ért és Was­hington elnöke lett az egyesült ál­lamoknak, egy év múlva ott ahol Andréet kivégezték, azon a helyen egy szobor dicsérte a nagy generá­lis dicsőségét és ez a szobor Andréé szobra volt. „Andréenek a katonai összeállítani, akik a viszonyokat ala­posan ismerik és akikről előre fel lehet tenni, hogy nem csak jó taná­csokat tudnak adni, hanem valóság­gal is segítségére tudnak lenni a Hegyaljának. A bizottság és enquet tagjai közé minden körülmények között egy bizonyos számú termelőt is fel kell venni, akiknek itten döntő súlyú szavuk is legyen. Ezen enquet tanácskozásának a tárgyai a következők lennének . 1. Mikép lehet segíteni a hegyaljai bortermelőknek évek óta tartó ne­héz helyzetén ? 2. Micsoda rendszabályokat kel­lene alkalmazni a borárak hanyat­lásának a megakadályozására, ame­lyek ma alig érik el a termelési költségeket ? 3. Mit kell tenni, hogy a tokaji bor ismét visszanyerje régi, jó hírnevét? 4. Mit keli tenni a bor kellendő- ségének az emelésére? 5. Miként lehetne a termelőket és fogyasztókat közvetlen összekötte­tésbe hozni? 6. Hogyan lehetne a termelőknek olcsóbb pénzt szerezni a szőlők meg­munkálására és az évenkint szüksé­ges hordók beszerzésére ? 7. Micsoda intézkedések szüksége­sek a borhamisítások eredményes megakadályozására, amelyek a szi­gorú törvény dacára is még mindig sűrűn előfordulnak ? Talán akad a magyar parlament­ben egy képviselő, aki ezen borvi­déknek az érdekeit képviselni fogja és aki a magyar kormányt köteles­ségére emlékezteti, hogy itt minden eréllyel siessen a bortermelés segít­ségére. Talán ezen állapotok ismertetése fölkelt i az érdeklődők figyelmét úgy a belföldön, mint a külföldön és talán buzdítani fogja őket a bor- vételre, ami mindenesetre igen ör­vendetes volna. A bortermelőknek pedig csak azt mondhatom és azt tanácsolhatom, tartsanak össze, alakítsanak maguk között, mint Ausztriában, bortermelő társaságokat a kereskedőknek azon ligája ellen, amely őket ki akarja zsákmányolni. Az isteu csak azokon segít, akik magukon is segítenek. hősiesség és kötelességtudás min­taképének emlékére állították George Washington és katonai bajtársai.“ * Ez a szobor jut eszembe, amint itt ülök a bodapesti városliget egy messzire esett bronz szobra alatt és azon tűnődöm, hogy milyen nagy ember lehetett az, aki az ellenségé uek is szobrot állitatott, mert szép­ségeket és tiszta erényeket látott benne. * Ott a mi New-yorki iskolánkban minden gyerek tudta az Andréé történetét és az angol katonák iránt tanúsított megvetésünket csak nö­velte az a tudat, hogy az egyetlen hős angol katona is franczia volt. A vérrokonságot nem érzik odaát a britt testvérek iránt. A szabadság- harc, az 1812 iki angol amerikai háború, ami a Kanadai határokat szabta meg és ahol az augolokat szintén legyőzte a yankei flotta, ki­irtotta belőlük a testvéri szereletet és mint ahogy mi a németet tart­juk örökös ellenségnek, az amerikai az angolt tekiuti annak. Ahogy a nagy teremben halálos csöndben, lélekzetvétel nélkül ülünk ott diákok 2000-en és hallgatjuk a száz mesét Georg Washingtonról a szabadságharcról, a hős Andréeról, a hazaáruló Benedikt Arnoldról, a három toprongyos amerikai kato­náról, akik nem fogadták el az ez* HÍREK. — Függetlenségi köri élet. A meleg napok beköszöntővel kellemes élet kezdődött a Függetlenségi kör kert­helyiségében is. A kuglizás a köri tagok állandó és nagy részvételével naponként folyik. A múlt vasárnap dijkuglizás volt a körben, amelyen az 1. és II. dijat (Luna borotváló készülék, vázába foglalt ói a) Atya­fiam István, a III. dijat (nickel do­hány készlet) Demjén István nyer­ték meg. Holnap vasárnap ismét dijkuglizás lesz, három értékes tárgy van kitűzve nyereményül. Ma este a felügyelő bizottság felülvizsgálja a kör 1908 évi számadását, hétfőn pedig a választmány tart ülést. Ezen ülés viharosnak Ígérkezik, amennyi­ben fontos belső ügyek és politikai dolgok, valamint egy nyári mulatság kerül szőnyegre. Szóval a politikai helyzetre való tekintettel, a Függet­lenségi körben is kezd az élet moz­galmas lenni. — Az érett ifjak mulatsága. A sátoraljaújhelyi rom. kath. főgimná­ziumban az 1908—909. tanévben érettségit tett ifjak a főgimnáziumi „Erzsébet“ alap gyarapítására junius hó 26-án a színházi vendéglő kert­helyiségében zártkörű táncmulatsá got rendeznek. Személyjcgy : 2 K., családjegy : 5 K. A mulatság este nyolcz órakor veszi kezdetét. — Az érettségit tett ifjak juniálisa iránt nagy az érdeklődés. Es ez termé­szetes. Az életbe készülő ifjak meg­ható buouja ez, mely egy kedves táncmulatságban jut kifejezésre. Azok, akiknek valamikor szintén részük volt ilyen diákmuriban, csak kedves emlékek kíséretében gondol­hatnak reá vissza. A zsenge, a ne­héz élet minden megpróbáltatásának ellenállni készülő ifjúi kedély nyi­latkozik meg az ily irányú mulatsá­gokban s igy csak az öröm és büsz­keség érzetét keltik fel a szülők keblében. Méltán remélhetjük tehát, hogy a közönség érdeklődése ez al­kalommal sem fog elmaradni s fel fogja keresni e kedves mulatságot. A rendezők a legnagyobb szorga­lommal buzgólkoduak az előkésziile­reseket, pedig mezítláb harcolták át a hideg telet csizma híján,• ahogy elvonul előttünk a csillagos és sávos lobogó ezernyi eleven hőse, csatája és minden szabadság, legyen köz­társaság és egyenlőség, azért hogy ne kelljen harmadik György király­nak adót fizetni — mikor ezt a sok szép romantikus históriát, versben, dalban, képben elénk vetíti színesen, meleg pátoszszal — akkor tudjuk, hogy most van február 22-ike és egy ilyen napon született Georg Washington. * A hideg átjárja a lelkemet is, a szobor mereven néz a messzeségbe és azon gondolkodom, hogy mennyi része van abban Washingtonnak, hogy mi az iskolában ott sohse ha­zudtunk és mindig azon iparkodtunk, hogy jellemes, becsületes, bátor és igaz emberekké váljunk ; hogy mek­kora része van abban Washington­nak, hogy az amerikai ember jel­lemszilárd és mindenek fölött igaz­mondó, őszinte? és ki hiszi, ki nem, de én állítom, hogy ezt a nemzeti erényt az egyetlen Washington lelke — ahogy az az iskolákon átszürő- dött — oltotta bele abba a 80 mil­lió emberbe, ott túl a tengeren. Ha pedig a pedagógus olvasóim akarnak gondolkodni valami fölött, akkor gondolkodjanak afölött, hogy milyen szerepe van a „példádnak a pedagógiában. Alapittatott 1831-ben. A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali) részvénytőkéje és készpénzbeli tartalékai 324- millió korona, Felvétetnek; élet-, tűz-, betöréses-lopás elleni, — továbbá jég- és baleset biztosítások. —-

Next

/
Oldalképek
Tartalom