Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-19 / 49. szám

49. szám. (2)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szombat, junius 19.

A Hegyalja borkereskedelme.* *)

Mint hegyaljai szőlőbirtokos, eléggé ismerem azokat a rendkivül szomorú körülményeket, amelyek között az ottani bortermelők élnek. A szőlők felújítása óta, amelyre a filoxera által teljesen elpusztított szőlőbirtokosokat a magy. kir. kormány erősen buzdította, tehát 10 év óta ezen szegény birtokosok csak a legkese rübb csalódásokat értek el.

Talán érdekelheti a hegyaljaikat, hogy mikép gondolkozik egy bécsi ember a tokaji borvidék viszonyai ról, a hol a világ legjobb bora terem.

A tokaji borok a szőlők felújítása óta igen olcsók. Az árak az évjárat és a minőség szerint 136 literes gönczi hordókban literenkint 25—50 fillérig váltakoznak. Ezen árban a hordók vételára is benne van, amelyek a termelőknek darabonként kö rülbelül 12—15 koronába kerülnek.

A gyenge homoki magyar borokért gyakran nagyobb árakat érnek el, mint a Hegyalja pompás hegyi boraiért. Ennek az a nagy szegénység és keserves állapot az oka, amelyben a tokaji bortermelők szőlőik újjá telepítése óta élnek. Kénytelenek boraikat minden körűimé nyék között és bármily csekély áron eladni illetőleg elpocsékolni, hogy a télen legyen miből élniök.

Mindenki azt kérdi erre ; „De- hát hogyan lehetséges ez?“.

Az agrárbank nyomasztó és magos kamatozású kölcsöne és az ottani takarékpénztárak uzsoráskodása, — amelyek kölcsöneik után 10—12 százalék kamatot is szednek, továbbá a vevők és kereskedők kartelje az okai annak, hogy a borok ára mindig kevesebb s mindig mélyen az értéken alul maradós hogy emellett a bortermelők mindig szegények maraduak. Ezért fizetnek az ottani takarékpénztárak nagy osztalékokat, a kereskedők, meggazdagodnak a borkereskedelem mellett, a termelők azonban amig élnek,

*) E cikket egy bécsi nagykereskedj irta, kinek a Hegyalján szőlőbirtoka van s ezért különös érdekkel bir.

sen visszafelé három amerikai meg állította, gyanús volt, kikutatták, megtalálták az iratokat és bár ígért nekik ezreket, mégis bevitték a főhadiszállásra Washington elé.

Ez az Andréé daliás, szép huszonnégy esztendős francia ember volt, akit a kaland vágya vitt az angol hadseregbe, az amerikai forradalom színhelyére. Nagyon müveit, igen tehetséges katona volt, őrnagyi rangot viselt a handseregben és a jelen megbízatása is amellett bizonyított., hogy Clinton tábornok nagyrabe- csiilte.

Benedikt Arnold, az áruló generális neszét vette az elfogatásnak és átszökött az angolokhoz, mielőtt elfoghatták volna, de West point vára meg volt mentve.

Andréé a hadi törvényszék elé került és mint közönséges kémet kötél általi halálra Ítélték. Az ítélet és a kivégeztetés közti idő alatt azonban Andréet az amerikai tisztek nagyon megszerették. Az a nyugodt hősiesség amivel a sorsát fogadta és az a csendes halálra szántság, amiben a fogság napjait töltötte, az amerikai tisztek szivét annyira meglágyította, hogy meleg rokonszenvvel kezdtek viseltetni az ellenséges kémmel szemben és voltak köztük olyanok is, akik nagyon összebarátkoztak a fogolylyal. Tudása és katonai erélyei elragadták az amerikaiakat, és a kivégeztetés előtt néhányan kérvényben folyamindig koldusok maradnak és gyermekeikre nem hagynak egyebet, mint egy teljesen eladósodott birtokot.

A hordó kereskedés is spekulánsok kezében van, akik a hordók árait még soha nem létezett magasságig verték fel és ezzel ismét csak a borok árát nyomták le, mert hisz a Hegyalján a borok ára hordóstól együtt értendő, azaz más szavakkal, a hordó árát a termelőknek egyáltalán nem fizetik meg.

Az egészeit kistermelőktől (parasztoktól) akik nem voltak abban a helyzetben, hogy az 1908. évi szüretkor a drága hordókat megvásá Tolhassák, a spekulánsok csekély mennyiségű boraikat 18—25 fillér árban vásárolták össze. Ha meggondolja az ember, hogy ebben az esztendőben olyan szomorodni bor termett, melynek cukortartalma 28—30 fok volt, tehát olyan édes volt, mint akár az asszu bor, akkor nagyon tisztán látja, a tokaji bortermelők elszomorító helyzetét.

Önkénytelenül is felmerül itt az a kérdés: „Hát nem tudja mindezt a magyar kormány és nem tesz semmit ezen állapotok megszüntetésére, a szegény termelők érdekében ?“ Igen, a kormány tudja mindezeket. Ezen állapotok megjavítása végett uj és szigorú bortörvényt készített és a tokaji borvidéket az idegen borok behozatala elől elzárta. Azonban mindez tiz évvel elkésett.

Hogyan lehet tehát ezeken a viszonyokon változtatni, miután ez igy már tovább nem maradhat?

Szervezkedniük kell a termelőknek, amint szervezkedtek a kereskedők, akik ma diktálják a tokaji borok árait. A kereskedők karteljével szemben meg kell csinálni a termelők szervezetét. Azonkívül a tokaji bortermelők ne építsenek több szőlőt, sőt a már beültetett szőlőknek egy részét is parlagon kellene hagyni.

Mindenek előtt egy bizottságot kellene választani az ezen körbe eső kérdések megvitatására és megbeszélésére, továbbá egy elaboratu- mut kellene kidolgozni és egy en quetet összehívni. A bizottságot és 'az enquetet olyan emberekből kell

modtak Washingtonhoz, az amerikai fővezérhez, hogy kegyelmezzen meg Andréenek.

Washington azonban a kegyelmet megtagadta, annyit engedett, hogy ne kötél, hanem katonához méltó golyó általi halál legyen a fogoly osztályrésze és hogy bebizonyítsa, hogy nem a szive sugalata, hanem a hadi szokásokhoz való kénytelen ragaszkodás készteti a szigorúságra, az ilyen formán való kegyelem megadást maga vitte hírül a fogoly Andréenak.

— Andréé őrnagy! — mondta neki Washington, mivel önt, hős katonának és derék, kötelességtudó embernek ismertem meg, golyó általi halálra változtattam a hadbíró ság ítéletét.

Ezzel kezelt fogott Andréeval megcsókolta homlokát, mire Andréé átadott neki egy kis czeruzarajzot, amelyet maga készített magáról egv nappal a kivégeztetés előtt és amelyen ezek a szavak állottak :

— Washington tábornoknak hódoló tisztelettel, Andréé.

Washington könybe lábadt szemekkel indult kifelé. Andréet másnap agyonlőtték.

Mikor a háború véget ért és Washington elnöke lett az egyesült államoknak, egy év múlva ott ahol Andréet kivégezték, azon a helyen egy szobor dicsérte a nagy generális dicsőségét és ez a szobor Andréé szobra volt. „Andréenek a katonai

összeállítani, akik a viszonyokat alaposan ismerik és akikről előre fel lehet tenni, hogy nem csak jó tanácsokat tudnak adni, hanem valósággal is segítségére tudnak lenni a Hegyaljának. A bizottság és enquet tagjai közé minden körülmények között egy bizonyos számú termelőt is fel kell venni, akiknek itten döntő súlyú szavuk is legyen.

Ezen enquet tanácskozásának a tárgyai a következők lennének .

1. Mikép lehet segíteni a hegyaljai bortermelőknek évek óta tartó nehéz helyzetén ?

2. Micsoda rendszabályokat kellene alkalmazni a borárak hanyatlásának a megakadályozására, amelyek ma alig érik el a termelési költségeket ?

3. Mit kell tenni, hogy a tokaji bor ismét visszanyerje régi, jó hírnevét?

4. Mit keli tenni a bor kellendő- ségének az emelésére?

5. Miként lehetne a termelőket és fogyasztókat közvetlen összeköttetésbe hozni?

6. Hogyan lehetne a termelőknek olcsóbb pénzt szerezni a szőlők megmunkálására és az évenkint szükséges hordók beszerzésére ?

7. Micsoda intézkedések szükségesek a borhamisítások eredményes megakadályozására, amelyek a szigorú törvény dacára is még mindig sűrűn előfordulnak ?

Talán akad a magyar parlamentben egy képviselő, aki ezen borvidéknek az érdekeit képviselni fogja és aki a magyar kormányt kötelességére emlékezteti, hogy itt minden eréllyel siessen a bortermelés segítségére.

Talán ezen állapotok ismertetése fölkelt i az érdeklődők figyelmét úgy a belföldön, mint a külföldön és talán buzdítani fogja őket a bor- vételre, ami mindenesetre igen örvendetes volna.

A bortermelőknek pedig csak azt mondhatom és azt tanácsolhatom, tartsanak össze, alakítsanak maguk között, mint Ausztriában, bortermelő társaságokat a kereskedőknek azon ligája ellen, amely őket ki akarja zsákmányolni. Az isteu csak azokon segít, akik magukon is segítenek.

hősiesség és kötelességtudás mintaképének emlékére állították George Washington és katonai bajtársai.“

*

Ez a szobor jut eszembe, amint itt ülök a bodapesti városliget egy messzire esett bronz szobra alatt és azon tűnődöm, hogy milyen nagy ember lehetett az, aki az ellenségé uek is szobrot állitatott, mert szépségeket és tiszta erényeket látott benne.

*

Ott a mi New-yorki iskolánkban minden gyerek tudta az Andréé történetét és az angol katonák iránt tanúsított megvetésünket csak növelte az a tudat, hogy az egyetlen hős angol katona is franczia volt.

A vérrokonságot nem érzik odaát a britt testvérek iránt. A szabadság- harc, az 1812 iki angol amerikai háború, ami a Kanadai határokat szabta meg és ahol az augolokat szintén legyőzte a yankei flotta, kiirtotta belőlük a testvéri szereletet és mint ahogy mi a németet tartjuk örökös ellenségnek, az amerikai az angolt tekiuti annak.

Ahogy a nagy teremben halálos csöndben, lélekzetvétel nélkül ülünk ott diákok 2000-en és hallgatjuk a száz mesét Georg Washingtonról a szabadságharcról, a hős Andréeról, a hazaáruló Benedikt Arnoldról, a három toprongyos amerikai katonáról, akik nem fogadták el az ez*

HÍREK.

— Függetlenségi köri élet. A meleg napok beköszöntővel kellemes élet kezdődött a Függetlenségi kör kerthelyiségében is. A kuglizás a köri tagok állandó és nagy részvételével naponként folyik. A múlt vasárnap dijkuglizás volt a körben, amelyen az 1. és II. dijat (Luna borotváló készülék, vázába foglalt ói a) Atyafiam István, a III. dijat (nickel dohány készlet) Demjén István nyerték meg. Holnap vasárnap ismét dijkuglizás lesz, három értékes tárgy van kitűzve nyereményül. Ma este a felügyelő bizottság felülvizsgálja a kör 1908 évi számadását, hétfőn pedig a választmány tart ülést. Ezen ülés viharosnak Ígérkezik, amennyiben fontos belső ügyek és politikai dolgok, valamint egy nyári mulatság kerül szőnyegre. Szóval a politikai helyzetre való tekintettel, a Függetlenségi körben is kezd az élet mozgalmas lenni.

— Az érett ifjak mulatsága. A

sátoraljaújhelyi rom. kath. főgimnáziumban az 1908—909. tanévben érettségit tett ifjak a főgimnáziumi „Erzsébet“ alap gyarapítására junius hó 26-án a színházi vendéglő kerthelyiségében zártkörű táncmulatsá got rendeznek. Személyjcgy : 2 K., családjegy : 5 K. A mulatság este nyolcz órakor veszi kezdetét. — Az érettségit tett ifjak juniálisa iránt nagy az érdeklődés. Es ez természetes. Az életbe készülő ifjak megható buouja ez, mely egy kedves táncmulatságban jut kifejezésre. Azok, akiknek valamikor szintén részük volt ilyen diákmuriban, csak kedves emlékek kíséretében gondolhatnak reá vissza. A zsenge, a nehéz élet minden megpróbáltatásának ellenállni készülő ifjúi kedély nyilatkozik meg az ily irányú mulatságokban s igy csak az öröm és büszkeség érzetét keltik fel a szülők keblében. Méltán remélhetjük tehát, hogy a közönség érdeklődése ez alkalommal sem fog elmaradni s fel fogja keresni e kedves mulatságot. A rendezők a legnagyobb szorgalommal buzgólkoduak az előkésziilereseket, pedig mezítláb harcolták át a hideg telet csizma híján,• ahogy elvonul előttünk a csillagos és sávos lobogó ezernyi eleven hőse, csatája és minden szabadság, legyen köztársaság és egyenlőség, azért hogy ne kelljen harmadik György királynak adót fizetni — mikor ezt a sok szép romantikus históriát, versben, dalban, képben elénk vetíti színesen, meleg pátoszszal — akkor tudjuk, hogy most van február 22-ike és egy ilyen napon született Georg Washington.

*

A hideg átjárja a lelkemet is, a szobor mereven néz a messzeségbe és azon gondolkodom, hogy mennyi része van abban Washingtonnak, hogy mi az iskolában ott sohse hazudtunk és mindig azon iparkodtunk, hogy jellemes, becsületes, bátor és igaz emberekké váljunk ; hogy mekkora része van abban Washingtonnak, hogy az amerikai ember jellemszilárd és mindenek fölött igazmondó, őszinte? és ki hiszi, ki nem, de én állítom, hogy ezt a nemzeti erényt az egyetlen Washington lelke — ahogy az az iskolákon átszürő- dött — oltotta bele abba a 80 millió emberbe, ott túl a tengeren.

Ha pedig a pedagógus olvasóim akarnak gondolkodni valami fölött, akkor gondolkodjanak afölött, hogy milyen szerepe van a „példádnak a pedagógiában.

Alapittatott 1831-ben.

A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali)

részvénytőkéje és készpénzbeli tartalékai 324- millió korona,

Felvétetnek; élet-, tűz-, betöréses-lopás elleni, — továbbá jég- és baleset biztosítások. —-