Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-16 / 5. szám
5. szám. (3.) FELSOMAGYARORSZ ÁGI HÍRLAP Szombat január 16. vári siketnéma intézetnek 20 korona segélyt szavaztak meg. A magyar földrajzi társulat és az antialkoholista egyesület segély iránti kérvényét alap híján elutasították. Interpelláció. Hönsch Dezső interpellációt terjesztett elő, melyben a bérkocsiállomások szétosztását sürgeti. A rendőr- kapitány válaszában kijelentette, hogy a szétosztás ideiglenesen megtörtént és a kijelölt állomások asz- faltirozása után véglegesen is elosztja a bérkocsisokat. — Az interpellációra adott választ a képviselő- testület tudomásul vette. Hitelesítő ülés f. hó 18-án d. u. fél 4 órakor lesz. Nyílt levél Dókus Gyula alispán úrhoz. Az ipartestületi ügyek elintézése csak nem akar előbbre haladni. Különösen a tisztújító közgyűlést megsemmisítő tanácsi határozat ellen beadott felebbezés az, melynek elintézése égetően sürgős volta dacára is botrányosan lassú tempóban halad. A határozat ellen múlt év szeptemberében adták be a felebbezést és ugyancsak még e hónapban terjesztették azt felsőbb elbírálás végett a megyéhez. Azonban négy hónap óta nem csináltak ez ügyben semmit. E helyen tordulunk tehát Dókus Gyula alispán úrhoz azon ké retemmel, hogy ezen ügyet sür- gossen elintéztetni kegyeskedjék egyrészt az ügy sürgős voltára való tekintettel, másrészt azért, mert a kereskedelemügyi miniszter ur őnagyméltósága által az ipartestület vizsgálata alkalmából az alispán úrhoz intézett leiratában alispán urat az ipartestületi ügyek gyors elintézésére utasi tóttá. Ösmerve alispán ur igasságsze retetét és az iparosokkal szemben eddig is tapasztalt szives jóindulatát, hisszük, hogy jelen kérelmünk a legrövidebb időn belül teljesittetni fog és az uj helyi iparosok létérdekét oly közelről érintő ügyek mielőbb köz- megelégedésre elintézést nyernek. Több iparos. A calabriai szerencsétlenekért. — A város segélyakciója — A vész madara meglibegtette szárnyait a föld fölött. Megállt öreg világrészünk egyik legszebb pontja fölött: örökké mosolygó, ragyogó verőfónyes ég alatt. Szárnya suhogására megmozdult a föld, betelt a próféták átka: Kitörtek a vulkánok s a tengerek végik ostorozták a gyáva földet. Mélységes gyászban egész Olaszország ! A kulturvilág minden népe — szive mélyéig megrendülve — sir! A halottakat fel nem támaszthatjuk, de — a megmaradt nyomorultakon segithettetünk. Ez nem kötelesség többé: ez parancs. Az emberi becsületérzés parancsa. Filléreinket gyűjtsék össze s küldjék el a hajléktalan, családja-fosztott, va- gyonja vesztett, félig őrült szerencsétlen emberek ezreinek, a kiket annyira megpróbált az Ur. Ez az emberi érzés vezette a város képviselőtestületét, mikor a polgármester indítványára elhatározta, hogy a calabriai földrengés által nyomorba jutottakon erejéből telhe- tőleg segíteni fog és e célra városszerte hivatalos gyűjtést indít, sőt a gyűjtést maga részéről 200 koronával megkezdi. A segítség nyújtása sürgős. Nincs veszteni való időnk egy percnyi sem és ezért a város polgármestere már a mai nap folyamán kibocsátotta a gyüjtőiveket és az adakozásra szólító felhívást, mely szó- szerint a következő : Kérelem a közönséghez. A város képviselőtestülete f. 1909 évi január hó 15-én tartott közgyü lésében az Olaszországot ért azon csapás hatása alatt, — mely két virágzó várost és falvakat 160000 emberrel egyetemben elpusztított, elhatározta város szerte könyör adományok gyűjtését s ennek eszköz lésével engem bízott meg. Ha volt valaha ok emberi részvétre, úgy ez esetben kell, hogy mindenki siessen filléreivel a nyomor enyhítéséhez Sok ember-társunk, özvegyek s árvák megmentéséről van szó, ugyan azért felkérem Sá toraljaujhely város mindenkor nemesen érző közönségét az adako zásra. Nem kívánom a társadalmat túlságosan igénybe venni, csak arra kérem polgártársaimat, hogy filléreket áldozzon s ezzel nemes cselekedetet gyakoroljon. A gyűjtés eszközlésével városi alkalmazottakat bízok meg, akik általam kibocsájtott, a város pecsétjével ellátott ivén fogják a gyűjtést eszközölni, testületek külön gyűjtő ívvel láttatnak el. Minden legcsekélyebb adomány ha az csak fillér is, kellő nyilvánossággal fog nyugtattatok Sátoraljaújhely, 1909. óv január hó 16-án. Kiss Ödön h. polgármester. HÍREK. Schweitzer János. Ma, amikor már az is érdem, hogy ha egy köztisztviselő kötelességének igyekszik megfelelni, — szinte jóleső érzéssel kell tudomást vennünk arról, hogy vannak még tisztviselők — gyéren ugyan, mint a fehér holló — akik a kötelességükön felülit is teljesítenek, akik nem nézik magukat automatának, mely a beledobott fizetés ellenében kötelességének tartja egy, annak az értéknek körülbelül megfelelő munkamennyiséget teljesíteni, de azon felül nem végez munkát, hacsak valami pótlók cziinón újabb összeg bedobásával meg nem indítják a sablonszerű gépmunkát. Jelen cikkünk keretében egy olyan tisztviselővel kívánunk foglalkozni, aki a kötelességteljesités- ben nem ismer határt, aki nem a mai modern munkateljesítés hive, — szóval, aid tetőtől talpig a munka embere. Schiveitzer János sátoraija újhelyi kir. fogházfelügyelő ez a tisztviselő, aki a kötelességteljesilés- nek, a munkabírásnak oly tanujelét adta, melynek elismerése elől nem zárkózhatott el a felettes hatóság sem. A közigazgatási bizottságban, ahol rendesen csak panaszok hangzanak el, ahol néha órákig egyebet nem íalihat az ember, mint fegyelmi eljárások elrendelését, a legutóbbi ülésen kivételesen dicséretet is halottunk egy köztisztviselőről, sőt — és ez már igazán szenzáció számba mehet — e dicséreten kívül még íirályi kitüntetésre is terjesztették ::el. Ha nem ismertük volna Schweitzer Jánost, azt hittük volna, hogy már megint valami stréber gomb- yuk fájdalmainak enyhítéséről van szó, de igy be kellett látnunk, hogy néha van igazság is a földön és akadnak még emberek, akik az érdemeket méltányolni tudják. Mi ösmerjük Schweitzer Jánost ezt az izig vérig becsületes munkás embert. Mi ismerjük a működését s ezért tudjuk értékelni a nagy horderejét annak az elismerésnek, amelyet a közig, bizottság legutóbbi ülése juttatott Schweitzer- nek és amelynek szószólói Eisert István kir. ügyész és Meczncr Gyula főispán voltak. Hivatali főnőké a legnagyobb nyilvánosság előtt állította ki Schweitzerről az elismerő bizonyítványt akkor, amikor a bizottság ülésén olyan embernek tüntette fel, aki nélkül működésében jelentős eredményeket felmutatni képtelen volna, aki nélkül az újhelyi szőlők még ma is olyan állapotban volnának, mint egy évtized előtt. Lehet, sőt bizonyos, hogy az újhelyi szőlők felvirágoztatása, az állami jövedelem jelentékeny emelése nem csupán a Schweitzer érdeme, de el kell ismerni, hogy ebben az eredményben nagy része, sőt legnagyobb része Schweitzer Jánosnak van, aki már reggeli 4 órakor, sőt nyáron már 3 órakor talpon van és dolgozik késő estig, hogy mindenben személyesen intéz- kedhessék, hogy mindenütt rendet teremtsen. De vau ám eredménye és a munkájának az előbb említetteken kívül is. Fogháza valósággal minta- fogház, ahol a legnagyobb fegyelem a legkíméletesebb bánásmóddal párosul. Szigorú a rabokhoz, de jó emberbaráti szive nem tűri el az őrszemélyzet részéről a foglyokkal szemben elkövetett legkisebb igaz- talanságot sem. Az őrszemélyzet között valóságos katonai fegyelmet tart fenn és innen van, az hogy ebben a fogházban történik az őr személyzet részéről a legkevesebb szabálytalanság. De szigorúsága mellett a legmesszebbmenő atyai gondoskodással ügyel az embereire, akik hálásak is érte és valósággal istenítik felügyelőjüket. A magánéletben egyik leguép szerübb és legkedveltebb alakja az újhelyi társadalomnak Schweitzer János. Ki nem ismeri a „táboros ur “at, — amint őt városszerte hívják — akit ha az utczán végig megy, a legkisebb iskolásgyerektől, a legmagasabb állású tisztviselőig mindenki szívesen köszönt és akinek minden ösmerősóhez van úgy futtában is egy-két tréfás meg jegyzése ? Ilyen Schweitzer János a tisztviselő és magánember. Es ezért fogadtuk őszinte szívből jövő örömmel a közigazgatási bizottságban elhangzott elismerő szavakat és azt a határozatot, mely lehetővé teszi, hogy rövid időn belül királyi elismerésben legyen méltó része annak az embernek, akit példaképen állíthatunk minden köztisztviselő elé. — 40 éves szolgálati jubileum A m. kir. pénzligyigazgatóság mellé rendelt számvevőség tisztikarának szép, családias ünnepélye volt f. hó 14 05, amidőn szeretett főnökük Sza. lay Lőrinc in. kir. pénzügyi szám- tanácsos, számvevőségi főnök e napon töltötte be állami szolgálatának 40 ik évét. A számvevőség tisztikara Rimay Lehel m. kir. pénzügyi szám- tanácsos vezetésével testületileg felkereste hivatalában a jubiláns főnököt, a kit a tisztikar uevében Ri- may tanácsos keresetlen, szívből jövő meleg szavakkal üdvözölt. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a jubiláns, meghatottságtól remegő hangon köszönte meg kartár sainak szívélyes jó kivánataikat. A tisztikar szeretet főnöke tiszteletére bankettet óhajtott rendezni, azonban a jubiláns főnök kívánsága folytán, aki egész életében kerülte a feltűnést és ünnepeltetóst, — él- állott ezen tervétől. Az ünnepelt tisztviselőt jó kivánataikkal felkeresték Eisemanu Oszkár kir. pénz ügyigazgató, Tokody helyettes pénzügyigazgató, Móldoványi adótárnok és számosán a pénzügyi tisztviselők és a város inteiligencziája köréből. A m. kir. pénzügyminisztériumból is kapott üdvözlő táviratokat. — Á Tulipánszövetség kérelme a közönséghez. A Tulipánszövetség Magyar Védő Egyesület sátoraljaújhelyi fiókjának elnöksége felkéri a hazafias érzelmű Zemplónvármegye lelkes közönséget, hogy most a farsang idején is mutassa meg, hogy pártolja a hazai ipart nem szóval — de tettel. Itt van a vidám mulatság ideje, a társaskörök, egyletek stb. kérjék minden esetben, hogy a mulatságra szóló meghívóikat kizárólag honi papiroson nyomják s csakis ott eszközöljék megrendeléseiket, a ho! erről biztosítva vannak. Szép hölgyeink pedig a vidám mulatság közepette se feledkezzenek meg arról, hogy milyen nagy szolgálatot tesznek a honi iparnak azzal, ha a farsangon is ruha szükségleteiket honi kelméből készíttetik. Kérjék minden kereskedőnél a honi kelmét, hadd haladjon, gyarapodjon a hazai ipar minden vonalon, mert az ilyen nemes pártolással sok-sok embernek teszünk szolgálatot, sok embernek adunk kenyeret. Minden vásárlásunkban csak a magyar készítményeket szerezzük be s kerüljük azt ami idegen ; a magyar ipar már sokban kiállja a versenyt az osztrák és más ipari termékekkel, de csak úgy lehet nagy és virágzó, ha minden időben kitartással támogatjuk, pártoljuk, nem szóval, — de tettel. — Szőlészeti szakosztályi ülés. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztálya ülést tartott f. hó 15 én d. u 2 órakor a vármegyeháza főispáni kistermében. A gyűlésen melyen a szőlő- birtokosok érdekeire vonatkozó több fontos határozatot hoztak Thutánszky László szakosztályi elnök elnökölt. — A sárospataki népnevelési egyesület f. hó 9-én, a városháza tanácstermében S z i n y e i Gerson dr. nyugalmazott tanár, kir. tanácsos elnöklete alatt gyűlést tartott. Hódossy Béla, tanitóképzőintézeti igazgató azt indítványozta, hogy miután a kormány Sárospatakon kilenc tanerős állami népiskolát akar emelni, hasson oda a népnevelési egyesület, hogy egyidőben óvodát is építsen. Radácsy György tbeológiai tanár az analfabétáknak és az ismétlősök- nek oktatásáról szólt. Lieber man S. Sándor a tudományok népszerűsítésére hivatott szabad liczeumok megindítása ügyében tett javaslatot. Szerinte a nemzeti becsület nem csupán azt kívánja, hogy az analfabéták száma apaszttasséic, hanem, hogy megnyittassók a közönség szélesebb rétegei számára a további ismeret- szerzés útja is. Balog K. ifjúsági egyesületek szervezését kívánja. A fölvetett eszmékhez Dombi L. dr. Bálint N. ref. lelkész, C z i r á k y D. és M o s k o v i t s I. szólották. — Izr. nőegylet teazsúrja. A helybeli izr. nőegylet a legközelebbi tea uzsonnát az eddigieknél szélesebb keretben f. hó 31-én rendezi a Magyar Király szálloda nagytermében. — Ä szabadlyceumban (városháza nagyterme) f. hó 18-án, hétfőn este 8 órakor Dr. Révész Bódog tart jogi előadást. Csütörtök este, f. hó 21-én pedig Gárdos Mór a vegetációról értekezik. Mindkét előadás igen érdekesnek ígérkezik. — Tiltakozás az adójavaslatok ellen. A Zemplén és közvetlen szomszéd várraegyebeli pénzintézetek f. hó 20-án d. u. 2 órakor, Sátoraljaújhely város tanácstermében gyűlést tartanak, melyen tiltakozásukat fogják kifejezni a tárgyalás alá kerülő adó- javaslatok ellen, mely tiltakozásukat illetékes helyen itásban is beterjesztik. — Az állami tisztviselők lakbére. A lakbérosztályozás — amint az előre látható is volt, — nem mindenütt keltett örömet az állami tisztviselők között. Sok helyütt határozottan elégedetlenkednek, mert a
