Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-16 / 5. szám

5. szám. (3.) FELSOMAGYARORSZ ÁGI HÍRLAP Szombat január 16. vári siketnéma intézetnek 20 korona segélyt szavaztak meg. A magyar földrajzi társulat és az antialkoholista egyesület segély iránti kérvényét alap híján elutasították. Interpelláció. Hönsch Dezső interpellációt terjesz­tett elő, melyben a bérkocsiállomá­sok szétosztását sürgeti. A rendőr- kapitány válaszában kijelentette, hogy a szétosztás ideiglenesen meg­történt és a kijelölt állomások asz- faltirozása után véglegesen is el­osztja a bérkocsisokat. — Az inter­pellációra adott választ a képviselő- testület tudomásul vette. Hitelesítő ülés f. hó 18-án d. u. fél 4 órakor lesz. Nyílt levél Dókus Gyula alispán úrhoz. Az ipartestületi ügyek elinté­zése csak nem akar előbbre ha­ladni. Különösen a tisztújító köz­gyűlést megsemmisítő tanácsi ha­tározat ellen beadott felebbezés az, melynek elintézése égetően sürgős volta dacára is botrányo­san lassú tempóban halad. A ha­tározat ellen múlt év szeptembe­rében adták be a felebbezést és ugyancsak még e hónapban ter­jesztették azt felsőbb elbírálás végett a megyéhez. Azon­ban négy hónap óta nem csinál­tak ez ügyben semmit. E helyen tordulunk tehát Dó­kus Gyula alispán úrhoz azon ké retemmel, hogy ezen ügyet sür- gossen elintéztetni kegyeskedjék egyrészt az ügy sürgős voltára való tekintettel, másrészt azért, mert a kereskedelemügyi minisz­ter ur őnagyméltósága által az ipartestület vizsgálata alkalmából az alispán úrhoz intézett leiratá­ban alispán urat az ipartestületi ügyek gyors elintézésére utasi tóttá. Ösmerve alispán ur igasságsze retetét és az iparosokkal szem­ben eddig is tapasztalt szives jóindulatát, hisszük, hogy jelen kérelmünk a legrövidebb időn belül teljesittetni fog és az uj helyi iparosok létérdekét oly kö­zelről érintő ügyek mielőbb köz- megelégedésre elintézést nyernek. Több iparos. A calabriai szerencsétlenekért. — A város segélyakciója — A vész madara meglibegtette szár­nyait a föld fölött. Megállt öreg vi­lágrészünk egyik legszebb pontja fölött: örökké mosolygó, ragyogó verőfónyes ég alatt. Szárnya suho­gására megmozdult a föld, betelt a próféták átka: Kitörtek a vulkánok s a tengerek végik ostorozták a gyáva földet. Mélységes gyászban egész Olasz­ország ! A kulturvilág minden népe — szive mélyéig megrendülve — sir! A halottakat fel nem támaszthat­juk, de — a megmaradt nyomorul­takon segithettetünk. Ez nem kö­telesség többé: ez parancs. Az em­beri becsületérzés parancsa. Fillé­reinket gyűjtsék össze s küldjék el a hajléktalan, családja-fosztott, va- gyonja vesztett, félig őrült szeren­csétlen emberek ezreinek, a kiket annyira megpróbált az Ur. Ez az emberi érzés vezette a vá­ros képviselőtestületét, mikor a pol­gármester indítványára elhatározta, hogy a calabriai földrengés által nyomorba jutottakon erejéből telhe- tőleg segíteni fog és e célra város­szerte hivatalos gyűjtést indít, sőt a gyűjtést maga részéről 200 koro­nával megkezdi. A segítség nyújtása sürgős. Nincs veszteni való időnk egy percnyi sem és ezért a város polgármestere már a mai nap folyamán kibocsá­totta a gyüjtőiveket és az adako­zásra szólító felhívást, mely szó- szerint a következő : Kérelem a közönséghez. A város képviselőtestülete f. 1909 évi január hó 15-én tartott közgyü lésében az Olaszországot ért azon csapás hatása alatt, — mely két virágzó várost és falvakat 160000 emberrel egyetemben elpusztított, elhatározta város szerte könyör ado­mányok gyűjtését s ennek eszköz lésével engem bízott meg. Ha volt valaha ok emberi rész­vétre, úgy ez esetben kell, hogy mindenki siessen filléreivel a nyo­mor enyhítéséhez Sok ember-társunk, özvegyek s árvák megmentéséről van szó, ugyan azért felkérem Sá toraljaujhely város mindenkor ne­mesen érző közönségét az adako zásra. Nem kívánom a társadalmat túl­ságosan igénybe venni, csak arra kérem polgártársaimat, hogy fillére­ket áldozzon s ezzel nemes cseleke­detet gyakoroljon. A gyűjtés esz­közlésével városi alkalmazottakat bí­zok meg, akik általam kibocsájtott, a város pecsétjével ellátott ivén fog­ják a gyűjtést eszközölni, testületek külön gyűjtő ívvel láttatnak el. Minden legcsekélyebb adomány ha az csak fillér is, kellő nyilvános­sággal fog nyugtattatok Sátoraljaújhely, 1909. óv január hó 16-án. Kiss Ödön h. polgármes­ter. HÍREK. Schweitzer János. Ma, amikor már az is érdem, hogy ha egy köztisztviselő köte­lességének igyekszik megfelelni, — szinte jóleső érzéssel kell tudomást vennünk arról, hogy vannak még tisztviselők — gyéren ugyan, mint a fehér holló — akik a kötelességü­kön felülit is teljesítenek, akik nem nézik magukat automatának, mely a beledobott fizetés ellenében kö­telességének tartja egy, annak az értéknek körülbelül megfelelő mun­kamennyiséget teljesíteni, de azon felül nem végez munkát, hacsak valami pótlók cziinón újabb összeg bedobásával meg nem indítják a sablonszerű gépmunkát. Jelen cikkünk keretében egy olyan tisztviselővel kívánunk fog­lalkozni, aki a kötelességteljesités- ben nem ismer határt, aki nem a mai modern munkateljesítés hive, — szóval, aid tetőtől talpig a munka embere. Schiveitzer János sátoraija újhelyi kir. fogházfelügyelő ez a tisztviselő, aki a kötelességteljesilés- nek, a munkabírásnak oly tanujelét adta, melynek elismerése elől nem zárkózhatott el a felettes hatóság sem. A közigazgatási bizottságban, ahol rendesen csak panaszok hangzanak el, ahol néha órákig egyebet nem íalihat az ember, mint fegyelmi eljárások elrendelését, a legutóbbi ülésen kivételesen dicséretet is hal­ottunk egy köztisztviselőről, sőt — és ez már igazán szenzáció számba mehet — e dicséreten kívül még íirályi kitüntetésre is terjesztették ::el. Ha nem ismertük volna Schwei­tzer Jánost, azt hittük volna, hogy már megint valami stréber gomb- yuk fájdalmainak enyhítéséről van szó, de igy be kellett látnunk, hogy néha van igazság is a földön és akadnak még emberek, akik az érdemeket méltányolni tudják. Mi ösmerjük Schweitzer Jánost ezt az izig vérig becsületes mun­kás embert. Mi ismerjük a műkö­dését s ezért tudjuk értékelni a nagy horderejét annak az elisme­résnek, amelyet a közig, bizottság legutóbbi ülése juttatott Schweitzer- nek és amelynek szószólói Eisert István kir. ügyész és Meczncr Gyula főispán voltak. Hivatali főnőké a legnagyobb nyilvánosság előtt állí­totta ki Schweitzerről az elismerő bizonyítványt akkor, amikor a bi­zottság ülésén olyan embernek tün­tette fel, aki nélkül működésében jelentős eredményeket felmutatni képtelen volna, aki nélkül az új­helyi szőlők még ma is olyan álla­potban volnának, mint egy évtized előtt. Lehet, sőt bizonyos, hogy az új­helyi szőlők felvirágoztatása, az ál­lami jövedelem jelentékeny eme­lése nem csupán a Schweitzer ér­deme, de el kell ismerni, hogy eb­ben az eredményben nagy része, sőt legnagyobb része Schweitzer Jánosnak van, aki már reggeli 4 órakor, sőt nyáron már 3 órakor talpon van és dolgozik késő estig, hogy mindenben személyesen intéz- kedhessék, hogy mindenütt rendet teremtsen. De vau ám eredménye és a mun­kájának az előbb említetteken kí­vül is. Fogháza valósággal minta- fogház, ahol a legnagyobb fegyelem a legkíméletesebb bánásmóddal pá­rosul. Szigorú a rabokhoz, de jó emberbaráti szive nem tűri el az őrszemélyzet részéről a foglyokkal szemben elkövetett legkisebb igaz- talanságot sem. Az őrszemélyzet között valóságos katonai fegyelmet tart fenn és innen van, az hogy ebben a fogházban történik az őr személyzet részéről a legkevesebb szabálytalanság. De szigorúsága mel­lett a legmesszebbmenő atyai gon­doskodással ügyel az embereire, akik hálásak is érte és valósággal istenítik felügyelőjüket. A magánéletben egyik leguép szerübb és legkedveltebb alakja az újhelyi társadalomnak Schweitzer János. Ki nem ismeri a „táboros ur “at, — amint őt városszerte hív­ják — akit ha az utczán végig megy, a legkisebb iskolásgyerektől, a legmagasabb állású tisztviselőig mindenki szívesen köszönt és aki­nek minden ösmerősóhez van úgy futtában is egy-két tréfás meg jegyzése ? Ilyen Schweitzer János a tiszt­viselő és magánember. Es ezért fogadtuk őszinte szívből jövő öröm­mel a közigazgatási bizottságban elhangzott elismerő szavakat és azt a határozatot, mely lehetővé teszi, hogy rövid időn belül királyi elis­merésben legyen méltó része annak az embernek, akit példaképen állít­hatunk minden köztisztviselő elé. — 40 éves szolgálati jubileum A m. kir. pénzligyigazgatóság mellé rendelt számvevőség tisztikarának szép, családias ünnepélye volt f. hó 14 05, amidőn szeretett főnökük Sza. lay Lőrinc in. kir. pénzügyi szám- tanácsos, számvevőségi főnök e na­pon töltötte be állami szolgálatának 40 ik évét. A számvevőség tisztikara Rimay Lehel m. kir. pénzügyi szám- tanácsos vezetésével testületileg fel­kereste hivatalában a jubiláns fő­nököt, a kit a tisztikar uevében Ri- may tanácsos keresetlen, szívből jövő meleg szavakkal üdvözölt. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a jubiláns, meghatottságtól re­megő hangon köszönte meg kartár sainak szívélyes jó kivánataikat. A tisztikar szeretet főnöke tiszteletére bankettet óhajtott rendezni, azon­ban a jubiláns főnök kívánsága folytán, aki egész életében kerülte a feltűnést és ünnepeltetóst, — él- állott ezen tervétől. Az ünnepelt tisztviselőt jó kivánataikkal felke­resték Eisemanu Oszkár kir. pénz ügyigazgató, Tokody helyettes pénz­ügyigazgató, Móldoványi adótárnok és számosán a pénzügyi tisztviselők és a város inteiligencziája köréből. A m. kir. pénzügyminisztériumból is kapott üdvözlő táviratokat. — Á Tulipánszövetség kérelme a közönséghez. A Tulipánszövetség Magyar Védő Egyesület sátoraljaúj­helyi fiókjának elnöksége felkéri a hazafias érzelmű Zemplónvármegye lelkes közönséget, hogy most a far­sang idején is mutassa meg, hogy pártolja a hazai ipart nem szóval — de tettel. Itt van a vidám mulatság ideje, a társaskörök, egyletek stb. kérjék minden esetben, hogy a mu­latságra szóló meghívóikat kizárólag honi papiroson nyomják s csakis ott eszközöljék megrendeléseiket, a ho! erről biztosítva vannak. Szép höl­gyeink pedig a vidám mulatság köze­pette se feledkezzenek meg arról, hogy milyen nagy szolgálatot tesz­nek a honi iparnak azzal, ha a far­sangon is ruha szükségleteiket honi kelméből készíttetik. Kérjék minden kereskedőnél a honi kelmét, hadd haladjon, gyarapodjon a hazai ipar minden vonalon, mert az ilyen nemes pártolással sok-sok embernek teszünk szolgálatot, sok embernek adunk ke­nyeret. Minden vásárlásunkban csak a magyar készítményeket szerezzük be s kerüljük azt ami idegen ; a ma­gyar ipar már sokban kiállja a ver­senyt az osztrák és más ipari ter­mékekkel, de csak úgy lehet nagy és virágzó, ha minden időben kitar­tással támogatjuk, pártoljuk, nem szóval, — de tettel. — Szőlészeti szakosztályi ülés. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egye­sület szőlészeti szakosztálya ülést tartott f. hó 15 én d. u 2 órakor a vármegyeháza főispáni kistermé­ben. A gyűlésen melyen a szőlő- birtokosok érdekeire vonatkozó több fontos határozatot hoztak Thutánszky László szakosztályi elnök elnökölt. — A sárospataki népnevelési egye­sület f. hó 9-én, a városháza tanács­termében S z i n y e i Gerson dr. nyu­galmazott tanár, kir. tanácsos elnök­lete alatt gyűlést tartott. Hódossy Béla, tanitóképzőintézeti igazgató azt indítványozta, hogy miután a kormány Sárospatakon kilenc tan­erős állami népiskolát akar emelni, hasson oda a népnevelési egyesület, hogy egyidőben óvodát is építsen. Radácsy György tbeológiai tanár az analfabétáknak és az ismétlősök- nek oktatásáról szólt. Lieber man S. Sándor a tudományok népszerű­sítésére hivatott szabad liczeumok megindítása ügyében tett javaslatot. Szerinte a nemzeti becsület nem csu­pán azt kívánja, hogy az analfabé­ták száma apaszttasséic, hanem, hogy megnyittassók a közönség szélesebb rétegei számára a további ismeret- szerzés útja is. Balog K. ifjúsági egyesületek szervezését kívánja. A fölvetett eszmékhez Dombi L. dr. Bálint N. ref. lelkész, C z i r á k y D. és M o s k o v i t s I. szólották. — Izr. nőegylet teazsúrja. A hely­beli izr. nőegylet a legközelebbi tea uzsonnát az eddigieknél széle­sebb keretben f. hó 31-én rendezi a Magyar Király szálloda nagytermé­ben. — Ä szabadlyceumban (városháza nagyterme) f. hó 18-án, hétfőn este 8 órakor Dr. Révész Bódog tart jogi előadást. Csütörtök este, f. hó 21-én pedig Gárdos Mór a vegetációról ér­tekezik. Mindkét előadás igen érde­kesnek ígérkezik. — Tiltakozás az adójavaslatok ellen. A Zemplén és közvetlen szomszéd várraegyebeli pénzintézetek f. hó 20-án d. u. 2 órakor, Sátoraljaújhely város tanácstermében gyűlést tarta­nak, melyen tiltakozásukat fogják kifejezni a tárgyalás alá kerülő adó- javaslatok ellen, mely tiltakozásukat illetékes helyen itásban is beter­jesztik. — Az állami tisztviselők lakbére. A lakbérosztályozás — amint az előre látható is volt, — nem min­denütt keltett örömet az állami tiszt­viselők között. Sok helyütt határo­zottan elégedetlenkednek, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom