Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-21 / 32. szám
32. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, április 21. mi lesz . . . ? Ellenfeleink azt jósolják, hogy nem állíthatunk külön magyar bankot. — Hát leszünk egy kis időre bank nél kül, lesz felakadás, lesz baj, lesz zavar, de a melyből a kivezető utat még is csak meg kell találnunk és ez nem lehet más, mint ■— felállítani a külön önálló magyar nemzeti jegybankot! A bank-kérvény leszavaztatásáig — reményiem utoljára irom: „Cae terűm Carthaginem delendam esse censeo“ — magyarul: „kü lönben a közös bank szabadal mát lerombolandónak vélem“. Matoiai Etele Az ipartestület közgyűlése. Hívei vagyunk ugyan a békének és egy cseppet sem óhajtjuk a már úgyis végletekig feszült ellentéteket még jobban szítani, de kénytelenek vagyunk újból foglalkozni az ipartestület dolgaival. Kénytelenek vagyunk újból bevilágítani az ipartestület gazdálkodásába, hacsak nem akarunk részesei lenni annak a munkának, mely elhallgatva az ipar testület jelenlegi vagyoni helyzetének igazi állapotát, bekötve igyek szik tartani továbbra is az iparosok szemét, hogy azok ne láthassák, mily vétkes könnyelműséggel gazdálkodtak eddig az ő vagyonukkal. Az ipartestület évi rendes közgyűlést tartott f, hó 18-ikán. Hogy ezen a gyűlésen a szenvedélyek mily magas fokra lángoltak, hogy az iparosok két pártja mily ádáz dühvei harcolt egymás ellen, hogy az egymás elleni gyűlölet mily óriási mértékben dúl az ipartestület tagjai között, az mind méltó a megörökítésre ugyan, de mind eltörpülnek amellett a törekvés mellett, mellyel az ipartestület vezetősége még mindig igyekszik félrevezetni az ipartestület tagjait és távol tartva őket a valóság raegösmerésétől, továbbra is minden igyekezetével tö rekszik elpalástolni azokat az anyagi veszedelmeket, melyekbe eddigi vétkes könnyelmüségü gazdálkodásukkal sodorták a testületet. Az ipartestület pénzügyi válsága tetőpontjához ért. A székházépítés, — mely ellen elkeseredetten harcolt a tagok egy része és harcoltunk mi is — bele sodorta a testületet a legsúlyosabb anyagi válságba, mely elől immár menekvés nem létezik. Az elöljáróságnak, — mely eddig is a legféltettebben titkolta és tagadta ezt a válságos helyzetet — kötelessége lett volna ezt a tényt közölni a tagok összességével és — kettő, forduljon vissza a kaszárnyába, én is mindjárt ott leszek s majd ott meghallja a többit 1 Inkább ment volna a pokolba, mint a kaszárnyába. Ezer ördög kínzását szívesebben elviselte volna, mint Komorovcsák kapitány egyszerű szidását. De elment, mert ezt a parancsot kapta. A regulának pedig engedelmeskedni kel). Mi történik vele : ezen nem igen volt ideje gondolkozni. Nyomában volt az ezred réme. Fekete baju szát fehérre lepte » hó, fehér volt még a szemöldöke is. Szeme azonban félelmes sötéten villogott : — Tud-e vívni, professzor ur? dörgött az önkéntesre. — Mindent tanultam, de ezt nem. kapitány ur. — Nem ? Úgy meg kell tanulnia. Micsoda katona maga ? ha még fegyvert se tud forgatni és micsoda tanár, ha még ezt se tanulta meg? Mától fogva a szurony vívását fogja mindennap gyakorolni. Megértette ? Ezzel előhozatott két háromméte- res dorongot s előhívott egy izmos szakaszvezetőt. A dorongok vége rongygyal volt betakargatva, mintha azáltal nem fájna annyira az ütés. «— A tanár úrral gyakorolja a miután már más menekvés amúgy sincsen — kérni őket, hogy együttes munkával, félretéve minden eddigi ellenségeskedést, igyekezzenek megtalálni a megfelelő utat arra, hogy a testület az őt fenyegető veszedelemből menekülhessen. Ezt vártuk mi most az elöljáróságtól és ezt várta mindenki, aki az ipartestület valóságos helyzetét ismeri. E helyett azonban mit tapasztalhattunk ? Az elöljáróság pozíciójának erősítése céljából, a tényeknek meg nem felelő, nem reális mérleget állított össze és hogy ez ellen a mérleg ellen az ellenzék részéről intézendő igazságos támadásokat gyengítse, sőt lehetetlenné tegye, újból belevetette a harcba a már oly sokszor bevált felekezeti gyülöltséget és újból sikeresen. Az ipartestület tagjai a legutóbbi gyűlésen újból nem meggyőződés, ha nem felekezetek szerint csoportosulva vonultak fel és az ügyek higgadt, nyugodt megtárgyalása és egymás meggyőzése helyett a vallási gyülölség által felkeltett szenvedélyektől elragadtatva meghiusi tottak minden nyugodt tárgyalást. Hiába volt ezen a gyűlésen minden békítő kísérlet, hiába az iparbiztos kérlelő szava, hiába az ellenzék vezérének : Hericz Sándornak, nyugodt tárgyilagos bírálata, melyben világosan bizonyította, hogy a mérleg összeállítása nem reális, az ott kimutatott eredmény nem felel meg a valóságnak ; a felkeltett szenvedélyeket lecsillapítani lehetetlen volt. Úrrá lett a közgyűlési teremben a vallási és személyi gyülölség, melyet lecsillapítani hiú kísérletnek bizonyult mindazok részéről, akik azt megpróbálták. Pedig ha kissé nyugodtabban viselkedtek volna, ha türelmesen végighallgatták volna az ellenzék tárgyilagos, igazságos bírálatát, be máskép alakult volna a helyzet. Megtudhatták volna az iparosok, hogy még mindig félre vannak vezetve, hogy a tényeknek meg nem felelő mérleget állítanak eléjük, hogy a múlt évi gazdálkodás nem 152 korona 03 fillér pénztári felesleggel, hanem 899 kor. 57 fillér hiánnyal végződött és hogy ez év ben sem 308 kor. 54 fillér fölösleggel, hanem legjobb esetben is 743 kor. 06 fillér, de valószínűleg nagyobb fedezetlen hiánynyal fog végződni az évi mérleg. Megtudhatták volna, hogy mily vakmerő beállításával a tételeknek igyekeztek a mérleget kedvező sziliben feltüntetni. Láthatták volna, hogy az ipartestületi kávéház 950 koronás óvadékát és Nagy Gáborné részére történt 104 kor. 00 filléres gyűjtést a vagyonmérleg helyett a rendes évi mérlegbe állították be s ott is csak szuronyvivást. Ne sajnálja, csak üssön rá, éppen úgy, mint a cigány trombitásra szokott. A tanár ur is csak olyan katona, mint a többi. A szakaszvezető a szó szoros értelmében megfogadta a parancsot. Kezébe vette az egyik dorongot, a másikat Ollósnak adta, aztán neki. rohant s kétszer háromszor úgy mellbe csapta, hogy raegtántorodott. A kapitány azonban talpra parancsolta, s ebben a formában tovább folyt az oktalan oktatás. Mikor félóra múlva végeszakadt szegény 01 lós Géza talán ember sem volt már. — No látja professzor ur, ezt kell magtanulnia. Ez többet ér a világ mindenféle filozopterénél a nagyon üdvös hatással van az egészségre is. Most menjen, tanuljon, majd holnap folytatjuk ismét a szuronyvivást. Folytatták is heteken keresztül. Ollós Géza azonban ekkorra sem tudta megtanulni. Kantot, Schop- penhauort nagyon jól megtanulta, de a szuronyvivást sehogy se tudta megtanulni. Hej, de sokat szenvedett ezért a kapitány úrtól ! (Folyt köv.) bevételként, hogy a 152 koronás pénztári fölösleget kihozhassák. Pedig sem az óvadék, sem a gyűjtés nem az ipartestületó, azt elköl- teniök nem szabad, tehát azt bevételként szerepeltetni sem szabad. De ha már beállították a bevételi rovatba, be kellett volna állítani a kiadási rovatba is, mert ez az ipartestületet, mint tartozást terheli. Természetesen igy egész máskép alakult volna a mérleg képe és a fenti eredmény tűnt volna ki. Ezért kellett hát felkelteni a vallási ellentéteket s inscenálni azt a verekedésig fajult áldatlan harcot, mely lehetetlenné tett minden nyugodt tárgyalást. Ez történt a gyűlésen. Hogy he lyesen történt-e azt a jövő fogja bebizonyítani. Mi a magunk részéről nem kívánunk többé bővebben ebbe a harcba befolyni. Nincs is értelme. Az ipartestüiet anyagilag a tönk szóién áll. Ezt lehet ideig- óráig még a tényeknek meg nem felelő összeállítású mérlegekkel eltakarni az iparosok szeme elől, de rövidesen ki fog törni a válság önmagától — és akkor már alig ha lesz segítség. Ezért csak azt tanácsolhatjuk újból a testület érdekében az előljá róságnak, ne leplezze tovább a már úgy is kitörni készülő anyagi válságot ; álljon becsületesen, bátran az iparosok elé, tárja fel azoknak a valódi igaz helyzetet a maga szomorú valóságában és az iparosok pedig tegyenek félre minden személyes bosszút, gyülölséget és kéz kezet fogva igyekezzenek módot keresni arra, hogy az jpartestületet megmentsék attól a vagyoni tönktől, melybe az eddigi mcggondolat lanul könnyelmű gazdálkodása a vezetőségnek sodorta azt. Ez legyen most az első kötelesség, ha meg akarják menteni az ipartestületet és ha akarják, hogy az eddigi folytonos civakodás, áldatlan harc helyébe az áldásthozó béke és munkálkodás lépjen. így van még remény, hogy Ujhelyben virágzó ipar legyen és az iparosokra egy szebb, egy megelégedettebb jövő következzék. * A gyűlés lefolyásáról kevés irni valónk van. A szenvedélyes csatározások közepette lefolyt gyűlésen a többség elfogadta n múlt évi zárszámadást és az ez évi költségvetést, az elöljáróságnak pedig megadta a felmentvényt. Elhatározták még, hogy a Klein Izidor épitész nek az elöljáróság által tőkctöriesz tés nélkül megszavazott 7 percentett az utólagosan felvett 20 000 koronára nem adja meg, hanem ragaszkodik a régi szerződéshez és tőketörlesztéssel együtt csupán 5 és fél százalékot hajlandók fizetni. Végül még elhatározták, hogy Búza Barna orsz képviselőt ésMeczner Gyula főispánt küldöttségileg kérik fel a kereskedelemügyi miniszternél való közbenjárásra oly irányban, hogy a testület tagjai a tagdijak szedése alól mentessenek fel és ál litassanak helyre a régebben szedett magasabb szabaditási, szerződtetési, behatási stb. dijak. SZÍNHÁZ. Színházi műsor : Csütörtök : „Király" vígjáték (Bemutató). l’éntek: „Mary-Ann.“ (Zóna). Szombat: „Szerencse malacz“ operett. (Bemutató.) Amily nagy lelkesedéssel fogad tűk annak idején Palásthyt, oly nagy kezd lenni most a kiábrándu lásunk. Azt hittük, hogy Palásthy- ban egy erős kezű, határozott művészi programmal rendelkező direktort nyerünk és e helyett tapasztalnunk kell, hogy sem erős kéz nincs, de még kevósbbó van művészi pro- gramm. A társulat vezetése a legnagyobb összeviszszaságban megy minden rendszer nélkül, ugyannyira, hogy sokkal felfordultabb állapotokkal állunk szemben, mint Polgár Béláné ideje alatt. Vagy nem-e erre vall a szombati és vasárnapi előadás? Hát szabad a mi színpadunkon az „Asszonyregi ment“-et szinrehozni? Ez egy minden vérnélküli tákolmány, melynek sem librettója sem zenéje nincs, hanem csupán azért Íródott, hogy a pesti Ínyenc közönségnek trikókba öltözött nők felvonulását mutassa be. Vagy előadás volt a hétfői ? Hát nem-e valóságos merénylet volt-e Bródy kiváló színmüve ellen a hétfői előadás? A tanítónő szerepét R. Széli Minka játszotta, akit vastag betűkkel hirdettek a szinlapon. Ugy- látszik, hogy a vendégmüvésznőnek ez volt az első (és ha igy folytatja az utolsó) kísérlete a szinipályán. Méltó partnere volt ifj. Nagy István szerepében a vendégmüvésznő férje. Jóizlésü rendezőnek ilyen maszkban nem szabad lett volna őt kibocsátani a színpadra. Szóval az előadás botrányosan rossz volt,ugyanannyira, hogy a közönségnek mintegy harmada még előadás közben ott hagyta a színházat. Kedden újabb beugrásokkal ment a „Kivándor!ó.“A beugrattaké az érdem, hogy valamennyire élvezhető volt az előadás. Úgylátszik'pályázik a direkció arra, hogy elszoktassa a közönséget a színháztól. Hát ha ez a célja, ezt könnyen elérheti. Nem kell sok hozzá, csak még egy pár ilyen előadás, további rendszertelen vezetés és a mai Gül babához hasonló „újdonságok“ szinrehozatala. Mi a legjobb akarattal vagyunk a direkció iránt és ezért figyelmeztetjük : lássa be végre, hogy helytelen ulon jár és ne tegye a végsőkig próbára a közönség türelmét, mert utóvégre is ő fogja annak kárát látni. HÍREK. Aktuális strófák. Az „Izr. Nőegylet“ elnöksége. A fess izr, asszonyok között Erősen folyik a korteskedés S ha a szebbik lesz a győztes, Egyáltalán nem lösz meglepetés. Színház. Már benne vagyunk a szép tavaszban, Márkiütött rajtunk a „tavaszi láz" S ha kiváncsi Ön, megsúgom halkan, Hogy azért üres oste a — színház. A csillagász. Este van, este van, Ki-ki nyugalomba Egyedül csak Hornyay Van fenn a toronyba, Nézi a, nézi a Csillagos szép eget, Hát hogyha felfedez Üstököst még egyet. —nikás. — Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete f. hó 22 én d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tart Kiss Ödön h. polgármester elnöklete alatt. — A gyüléstárgy- sorozatán nem egy fontos ügy szerepel, mely a város érdekeire felette fontos s ezért hisszük, hogy a képviselőtestület tagjai ezen az ülésen nagy számban fognak részt venni. — Az adózó közönség figyelmébe. A város adóügyosztálya közhírré teszi, hogy az 1909-évre vonatkozó tőkekamatadó kivetési lajstrom és a II. o. kér. adó pótkivetési lajstroma f. hó 20 ától; a földadó felosztási jegyzék f. hó 19-étől kezdődőleg 8 napon át közszemlére tétettek a város adóügyosztályában és hogy ezek ellen a) azon adózók, kik ezen adónemmel már a múltban is meg voltak róva, a lajstrom kitétele napjától, ö) azon adózók, kik ezen adónemmel most első Ízben rovattak meg^ adókönyvecskéjükbe történt előírástól számított 15 nap alatt terjeszthetik elő felmszólamlásaikat,
