Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-17 / 31. szám

31. szám. (8) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, április 17. nek és nem is lehetnek tisztában ma még afelől, hogy milyen is lesz voltaképpen az újonnan ki­alakuló helyzet? Ha olvasunk is úgy a magyar, mint az osztrák sajtóban csak nem naponkint olyan híresztelé­seket, amelyek a valószínűség köntösében szeretnének az ér­deklődő világ előtt megjelenni, ez csak egyik vagy másik eshe­tőségnek taglalása, a csapongó képzelet tetszetős mázával be­vonva, — de semmiesetre sem bizonyosság. Ki tudná azt ma még tény­ként megállapítani, hogy az osz­trák és magyar kormány tárgya­lásainak mi lesz a végeredménye ? Es mégis, hetek óta, úgy az egész osztrák, mint a közönsé­ges magyar sajtó, kész tényként állítja a világ elé, ezt a még be nem következhetett, — egyszerű eshetőséget. Vagy ki volt ott, ki hallotta, amikor az uralkodó olyan nyilat­kozatot tett, hogy ő semmi szin alatt bele nem egyezik a bank- elkülönitésbe ? Es mégis ezt a mendemondát, amely józan mérlegelés mellett, még eshetőség számba sem me­het, — bizonyos, könnyen meg­érthető célzatossággal, mint meg­dönthetetlen tényt, akarja az egész osztrák és a magyar saj­tónak egy része, a köztudatba becsempészni. Hogy sokfele eshetősége van minden és igy a mostani válsá gos helyzetnek is, — azt tagadni nem lehet.- de hogy a sokféle eshetőség közül melyik válik ténynyé, — azt, ma még, sem a két ország kormánytérfiai, sem senki más a világon, de talán még maga az uralkodó sem tudná megmondani, Hiszen éppen az a feladata a két kormány tárgyalásának, hogy már feltápászkodott s bűnbánóan any­jára emelte könnybe lábadt szemeit. Kovácsué dühös volt. — Hát most csak menj öntözni ! ha eltörted, menj igy ! . . . Bánom is én, csinálj amit akarsz. Jó dara­big nem lehetett egyebet hallani a kis szobában, mint a beteg tüdejü napidijas lihegését. Pista félve, remegve állt az anyja elé . . . — Anyuka ne haragudj. Szeret­ném nagyon megönteni a házmes­terék Micijét. Akkor Ígért nekem egy igen szép tojást. Ad nekem „azt“ az üveget .... Kovácsué felugrott : — Hallgatsz ! ? és hagyj nekem békét ! Megrázta durván a gyerek kar­ját . . . — Hagyj már nekem békét ! . . . ne szivd a véremet! . . . Pista szomorúan ült. a küszöbre. Sirt. Kovácsné megsajnálta a fiát. — Gyere! veszek neked másik rózsavizet. A gyerek szinto fuldoklott már a sírástól : — Nem ! . . . nekem nem kell. Add nekem „azt“ az üveget! . . . amivel az urak locsolnak. Azt az üveget anyukám ... azt add ne­kem I . . . azt a tényt megállapítsa; sőt az uralkodó is, nem puszta formali­tásból fogja megtartani a célba vett tömeges kihallgatást, hanem azért, hogy döntő elhatározáshoz tudjon jutni. Az alkotmányválság eshetősé­gét is szeretik bombaként a va­júdó politikai helyzet közepébe dobni. De erre az eshetőségre, mint feltétlenül bekövetkezhető tényre, lehet-e, szabad-e, alkotmányos uralkodó jogara alatt élő alkot­mányos országban, csak egy pil­lanatra is gondolni? Alkotmányválságot csak az al­kotmányos tényezőknek olyan magatartása idézhetne elő, amely összeütközésbe jut a szentesített tételes törvényekkel. Es vájjon, akkor, amidőn a magyar ország­gyűlés képviselőháza, a senki ál­tal kétségbe nem vont törvényes alapon állva, követeli az önálló nemzeti banknak végrevalahára való megvalósítását: lehet-e, sza bad-e a másik alkotmányos té­nyezőről, az uralkodóról, azt fel­tételezni, hogy ő fog szembe he­lyezkedni a törvényes korlátokon belül megnyilatkozó közóhajtással? Kinek állna érdekében a fe­lülről felidézett alkotmányválság? A magyar nemzetnek-e, amelyet újólag egy megrázkódtató, pasz- sziv rezisztenciába kényszerítene, az igy kialakuló helyzet, amely felett a végelkeseredés venné át az uralmat ? Az uralkodónak-e, akinek úgy is elég gondot okoz Lajtámul elterülő országának és tartományainak belső súrlódása, ami mind inkább az állandóság jellegét ölti magára? — vagy talán az olyan féltve gondozott nagyhatalmi állása a két biroda­lomnak teszi kívánatossá a ma­gyarországi alkotmányválságot ? Aki komolyan mérlegeli eze­ket a felvetett kérdéseket, — Kovácsnak valami különös tűz gyulladt ki szemeiben. Fölkelt ül­téből. kiegyenesedett s rákiáltott az asszonyra: — Hallódé! . . . Mfért nem adod?! . . . Minek az neked? . . . Mondd ! Add oda annalc a gyerek­nek azt az üveget! . . . Es az asszony csak ált a helyén halaványan . . . lelki szemei előtt, megint elsuhogott az illatos asz- szony . . . Kovács pedig a fülébe kiáltotta: — Add oda annak a gyereknek azt az üveget 1 . . . Kovácsné engedelmeskedett. Pista megdörzsölte a szemeit és ragyogó örömmel kapott az üveg után. Kovácsné pedig erősen hát- baverte ,• araikor a kezébe adta, a fogai közt sziszegte : — Nesze! . . . „egyen meg a fene !“ . . . Visszament a szobába. Pilla­natig hideg ürességet érzett a szi­vében . . . azután keservesen zo­kogva borult az asztalra. Vájjon a parfümös üveget si­ratta ? . . . Avagy talán ezért sirt, mert azt tudta mondani az ő aranyos, édes fiacskájának, hogy : „egyen meg a fene“ 1 ? . . . Salamon Adolf. azelőtt az alkotmányválság bom­bája, csak egyszerű játék-petár­dának fog bizonyulni! Az önálló magyar nemzeti bank felállítása sohasem volt végcélja az önálló gazdasági be­rendezkedésnek, — mert ez ma is csak elengedhetetlen eszköze, előfeltétele az önálló vámterü­letnek. Aki lemond az önálló banknak 1911-ben való felállításáról, az ugyanakkor lemondott az 1917- ben felállítandó önálló vámsorom­póról is. — szóval Magyarország egész gazdasági önállóságáról. Jöhetnek akármilyen eshetősé­gek a politikai válság miként való kialakulásánál: de az az egy eshetőség nem követkézbe- tik be, hogy a nemzet többsége, gazdasági önállóságáról akár most, akár bármikor lemondani tudjon! Egy havi közigazgatás. — A közigazgatást bizottság ülése. — Zemplónvármegye közigazgatási bizottságának f. hó 15 ikén d. e. 9 órakor megtartott ülése igen élénk, lefolyása volt. A bizottsági tagok ezúttal a szokottnál nagyobb mér­tékben vettek részt a vitában. Kü­lönösen érdekes vita fejlődött ki Eiserth István kir. főügyészi helyet­tes azon felszólalása körül, melyben szóvá tette, hogy az Erzsébet köz­kórház elmeosztályán nem járnak el kellő gondossággal a betegek elbo­csátása körül. De nem kis vitára adott alkalmat városunk csatorná­zási ügye sem. Ebben a kérdésben szokatlan erélyt tanúsított a bizott­ság, amennyiben kötelezte a várost, hogy 15 nap alatt kérelmezze az engedélyezési eljárást. Szóval ezút­tal — 03 ez elég szokatlan — iga­zán teljesítették a bizottság tagjai azokat a kötelezettségeiket, melyek elvégzésére hivatva vannak. Az érdekes lefolyású ülésen a bi­zottság tagjai nem igen nagy szám­ban vettek részt. Jelen voltak Mecz- ner Gyula főispán elnöklete alatt : Dókus Gyula alispán, a bizottság választott tagjai közül: Fejes István, Lehoezky Eudre, Matolai Etele, Molnár Béla dr., Nagy Barna és br. Sennyey István ; a referensek közül ; Tburánszky László, főjegyző, Bér náth Aladár és Isépy Zoltán tb. fő­jegyzők, Görgey Géza és dr. Mizsák József aljegyzők, dr. Szirmay Ist­ván t. főügyész, Somogyi Bertalan t. alügyész, dr. Lőcherer Lőrincz t. főorvos, Pintér István árv. elnök, Eisert István kir. főügyészi helyet­tes, Beregszászy István kir. tanfel­ügyelő, Eisemann Oszkár kir. pónz- ügyigazgató, Révész György tvha- tósági főállatorvos és Gnädig Lipót kir. főmérnök. Alispáni jelentés. Elsőnek az alispán márczius havi jelentését tárgyalták. A jelentés fel­öleli a vármegye közigazgatásában március hóban előfordult eseteket. A hosszú jelentésből a következő­ket soroljuk csupán fel: A belügy­miniszter két uj szolgabirói állás rendszeresítését engedélyezte, me­lyek közül egy Tokajban és egy Nagymihályon lesz rendszeresítve. Vármegyénkből márczius hó folya­mán kivándorolt 564, visszatért 95 egyén. Útlevél 1045 állíttatott ki. A sorozások folyamatban vannak. A törvényhatósági utak eléggé jó karban vannak Voltak ugyan a fel­vidéken elszórtan fennakadásók a hóolvadás miatt, de ezek mind meg­szűntek. Az alsógyertyáui hidat el­sodorta teljesen a jégzajlás. Gondos­kod £S történt azonban aziránt, hogy az u hídon a gyalog és korlátolt kocsiközlekedés fenntarttassék. A mezőgazdasági viszonyok kielégitőek a vetések állása jó.-A közigazgatás menete rendes. Beérkezett az alis­páni iktatóba 2058, a közigazgatásiba 569, a központi választmányiba 20, az elnökibe 16, összesen 13663 ügy­darab. A jelentés annak bejelentésével ért véget, hogy a kereskedelemügyi miniszter engedélyezte Tokajban, Hoinonnán és Nagymihályban a te­lefon létesítését külön dij fizetése mellett. A bizottság köszönettel vette tudomásul a miniszter intéz­kedését, de felír a miniszterhez, hogy engedélyezze ezeknek a köz­ségeknek, ép úgy mint, Tőketere- bes, Gálszécs és Varannónak, Uj- hellyel az ingyenbeszólgetést. A közkórház ellen. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után Eiserth István kir. fő­ügyészi helyettes szólalt fel. Beje­lentette, hogy Hudák György sztá- rai fö'dmüves, akit egy hónapi ke­zelés után mint gyógyultat bocsá­tottak ki a helybeli közkórház el- meosztályábó I, alig hogy hazaért, meggyilkolta a feleségét. Kéri, hogy a közkórház igazgatósága fi- gyelmeztettessék nagyobb gondos­ságra. Kérte azonkívül, hogy a fegyverviselést korlátozzák, mert a falusi nép körében gyakran történ­nek gondatlanságból elkövetett em­berölések és súlyos testi sértések. Mindkét kérdés felett nagyobb vita indult meg, melyekben részt vettek: Lehoezky Endre, Matolai Etele, Molnár Béla bizottsági tagok, Lőcherer Lőrincz t. főorvos és Dókus Gyula alispán. A bizottság elhatá­rozta, hogy a kórház igazgató fő orvosát felkérik, hogy az elmebete­gek elbocsátása körül nagyobb gon­dossággal járjon el. A fegyvertartás szabályozása végett pedig átírnak a vármegyéhez. Csatornázás. Dókus Gyula alispán bejelentette, hogy átvizsgálta Sátoraljaújhely vá­ros csatornázási terveit, melyeket a földmivelésügyi miniszter megbí­zottja készített, valamint a város újonnan készített terveit is, melyek azonban még részletesen kidolgozva nincsenek A közig, bizottság uta­sította a várost, hogy a részletes terveket sürgősen dolgoztassa ki és addig is, mig azok elkészülnek, 15 nap alatt, kérje meg az engedélye- lyezési eljárást. Állomás kibővítése. A sátoraljaújhelyi állomás kibőví­tése iránt beadott kérelemre most érkezett le a miniszter válasza, mely­ben értesíti a bizottságot, hogy az állomás kibővítése iránti tervek most készülnek. Azonban a legszüksége­sebb munkálatok elkészítése már az 1908 és 909 években foganatosítva lesz, amennyiben az erre szükséges 250.000 koronár már megszavazta a képviselőház. Egyben értesítette a miniszter a várost, hogy a személy és teher vonatok megállása iránt már intézkedett adig is, mig a kö­zépperonok elkészülnek. troltn Emelt az í trágyát <9 a testsúlyt, m eg szán­téit'« kCh&gfct, váladékot, éjjeli imdást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Rocké“ eredeti csomagolást. F. llofimann-IaA Roche & Co. Basel (Svájc) Kapható orvost rendeletre a gyógyszertárak?* ban. — Ara tivegenfefnt 4.— korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom