Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-17 / 31. szám
31. szám. (8) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, április 17. nek és nem is lehetnek tisztában ma még afelől, hogy milyen is lesz voltaképpen az újonnan kialakuló helyzet? Ha olvasunk is úgy a magyar, mint az osztrák sajtóban csak nem naponkint olyan híreszteléseket, amelyek a valószínűség köntösében szeretnének az érdeklődő világ előtt megjelenni, ez csak egyik vagy másik eshetőségnek taglalása, a csapongó képzelet tetszetős mázával bevonva, — de semmiesetre sem bizonyosság. Ki tudná azt ma még tényként megállapítani, hogy az osztrák és magyar kormány tárgyalásainak mi lesz a végeredménye ? Es mégis, hetek óta, úgy az egész osztrák, mint a közönséges magyar sajtó, kész tényként állítja a világ elé, ezt a még be nem következhetett, — egyszerű eshetőséget. Vagy ki volt ott, ki hallotta, amikor az uralkodó olyan nyilatkozatot tett, hogy ő semmi szin alatt bele nem egyezik a bank- elkülönitésbe ? Es mégis ezt a mendemondát, amely józan mérlegelés mellett, még eshetőség számba sem mehet, — bizonyos, könnyen megérthető célzatossággal, mint megdönthetetlen tényt, akarja az egész osztrák és a magyar sajtónak egy része, a köztudatba becsempészni. Hogy sokfele eshetősége van minden és igy a mostani válsá gos helyzetnek is, — azt tagadni nem lehet.- de hogy a sokféle eshetőség közül melyik válik ténynyé, — azt, ma még, sem a két ország kormánytérfiai, sem senki más a világon, de talán még maga az uralkodó sem tudná megmondani, Hiszen éppen az a feladata a két kormány tárgyalásának, hogy már feltápászkodott s bűnbánóan anyjára emelte könnybe lábadt szemeit. Kovácsué dühös volt. — Hát most csak menj öntözni ! ha eltörted, menj igy ! . . . Bánom is én, csinálj amit akarsz. Jó darabig nem lehetett egyebet hallani a kis szobában, mint a beteg tüdejü napidijas lihegését. Pista félve, remegve állt az anyja elé . . . — Anyuka ne haragudj. Szeretném nagyon megönteni a házmesterék Micijét. Akkor Ígért nekem egy igen szép tojást. Ad nekem „azt“ az üveget .... Kovácsué felugrott : — Hallgatsz ! ? és hagyj nekem békét ! Megrázta durván a gyerek karját . . . — Hagyj már nekem békét ! . . . ne szivd a véremet! . . . Pista szomorúan ült. a küszöbre. Sirt. Kovácsné megsajnálta a fiát. — Gyere! veszek neked másik rózsavizet. A gyerek szinto fuldoklott már a sírástól : — Nem ! . . . nekem nem kell. Add nekem „azt“ az üveget! . . . amivel az urak locsolnak. Azt az üveget anyukám ... azt add nekem I . . . azt a tényt megállapítsa; sőt az uralkodó is, nem puszta formalitásból fogja megtartani a célba vett tömeges kihallgatást, hanem azért, hogy döntő elhatározáshoz tudjon jutni. Az alkotmányválság eshetőségét is szeretik bombaként a vajúdó politikai helyzet közepébe dobni. De erre az eshetőségre, mint feltétlenül bekövetkezhető tényre, lehet-e, szabad-e, alkotmányos uralkodó jogara alatt élő alkotmányos országban, csak egy pillanatra is gondolni? Alkotmányválságot csak az alkotmányos tényezőknek olyan magatartása idézhetne elő, amely összeütközésbe jut a szentesített tételes törvényekkel. Es vájjon, akkor, amidőn a magyar országgyűlés képviselőháza, a senki által kétségbe nem vont törvényes alapon állva, követeli az önálló nemzeti banknak végrevalahára való megvalósítását: lehet-e, sza bad-e a másik alkotmányos tényezőről, az uralkodóról, azt feltételezni, hogy ő fog szembe helyezkedni a törvényes korlátokon belül megnyilatkozó közóhajtással? Kinek állna érdekében a felülről felidézett alkotmányválság? A magyar nemzetnek-e, amelyet újólag egy megrázkódtató, pasz- sziv rezisztenciába kényszerítene, az igy kialakuló helyzet, amely felett a végelkeseredés venné át az uralmat ? Az uralkodónak-e, akinek úgy is elég gondot okoz Lajtámul elterülő országának és tartományainak belső súrlódása, ami mind inkább az állandóság jellegét ölti magára? — vagy talán az olyan féltve gondozott nagyhatalmi állása a két birodalomnak teszi kívánatossá a magyarországi alkotmányválságot ? Aki komolyan mérlegeli ezeket a felvetett kérdéseket, — Kovácsnak valami különös tűz gyulladt ki szemeiben. Fölkelt ültéből. kiegyenesedett s rákiáltott az asszonyra: — Hallódé! . . . Mfért nem adod?! . . . Minek az neked? . . . Mondd ! Add oda annalc a gyereknek azt az üveget! . . . Es az asszony csak ált a helyén halaványan . . . lelki szemei előtt, megint elsuhogott az illatos asz- szony . . . Kovács pedig a fülébe kiáltotta: — Add oda annak a gyereknek azt az üveget 1 . . . Kovácsné engedelmeskedett. Pista megdörzsölte a szemeit és ragyogó örömmel kapott az üveg után. Kovácsné pedig erősen hát- baverte ,• araikor a kezébe adta, a fogai közt sziszegte : — Nesze! . . . „egyen meg a fene !“ . . . Visszament a szobába. Pillanatig hideg ürességet érzett a szivében . . . azután keservesen zokogva borult az asztalra. Vájjon a parfümös üveget siratta ? . . . Avagy talán ezért sirt, mert azt tudta mondani az ő aranyos, édes fiacskájának, hogy : „egyen meg a fene“ 1 ? . . . Salamon Adolf. azelőtt az alkotmányválság bombája, csak egyszerű játék-petárdának fog bizonyulni! Az önálló magyar nemzeti bank felállítása sohasem volt végcélja az önálló gazdasági berendezkedésnek, — mert ez ma is csak elengedhetetlen eszköze, előfeltétele az önálló vámterületnek. Aki lemond az önálló banknak 1911-ben való felállításáról, az ugyanakkor lemondott az 1917- ben felállítandó önálló vámsorompóról is. — szóval Magyarország egész gazdasági önállóságáról. Jöhetnek akármilyen eshetőségek a politikai válság miként való kialakulásánál: de az az egy eshetőség nem követkézbe- tik be, hogy a nemzet többsége, gazdasági önállóságáról akár most, akár bármikor lemondani tudjon! Egy havi közigazgatás. — A közigazgatást bizottság ülése. — Zemplónvármegye közigazgatási bizottságának f. hó 15 ikén d. e. 9 órakor megtartott ülése igen élénk, lefolyása volt. A bizottsági tagok ezúttal a szokottnál nagyobb mértékben vettek részt a vitában. Különösen érdekes vita fejlődött ki Eiserth István kir. főügyészi helyettes azon felszólalása körül, melyben szóvá tette, hogy az Erzsébet közkórház elmeosztályán nem járnak el kellő gondossággal a betegek elbocsátása körül. De nem kis vitára adott alkalmat városunk csatornázási ügye sem. Ebben a kérdésben szokatlan erélyt tanúsított a bizottság, amennyiben kötelezte a várost, hogy 15 nap alatt kérelmezze az engedélyezési eljárást. Szóval ezúttal — 03 ez elég szokatlan — igazán teljesítették a bizottság tagjai azokat a kötelezettségeiket, melyek elvégzésére hivatva vannak. Az érdekes lefolyású ülésen a bizottság tagjai nem igen nagy számban vettek részt. Jelen voltak Mecz- ner Gyula főispán elnöklete alatt : Dókus Gyula alispán, a bizottság választott tagjai közül: Fejes István, Lehoezky Eudre, Matolai Etele, Molnár Béla dr., Nagy Barna és br. Sennyey István ; a referensek közül ; Tburánszky László, főjegyző, Bér náth Aladár és Isépy Zoltán tb. főjegyzők, Görgey Géza és dr. Mizsák József aljegyzők, dr. Szirmay István t. főügyész, Somogyi Bertalan t. alügyész, dr. Lőcherer Lőrincz t. főorvos, Pintér István árv. elnök, Eisert István kir. főügyészi helyettes, Beregszászy István kir. tanfelügyelő, Eisemann Oszkár kir. pónz- ügyigazgató, Révész György tvha- tósági főállatorvos és Gnädig Lipót kir. főmérnök. Alispáni jelentés. Elsőnek az alispán márczius havi jelentését tárgyalták. A jelentés felöleli a vármegye közigazgatásában március hóban előfordult eseteket. A hosszú jelentésből a következőket soroljuk csupán fel: A belügyminiszter két uj szolgabirói állás rendszeresítését engedélyezte, melyek közül egy Tokajban és egy Nagymihályon lesz rendszeresítve. Vármegyénkből márczius hó folyamán kivándorolt 564, visszatért 95 egyén. Útlevél 1045 állíttatott ki. A sorozások folyamatban vannak. A törvényhatósági utak eléggé jó karban vannak Voltak ugyan a felvidéken elszórtan fennakadásók a hóolvadás miatt, de ezek mind megszűntek. Az alsógyertyáui hidat elsodorta teljesen a jégzajlás. Gondoskod £S történt azonban aziránt, hogy az u hídon a gyalog és korlátolt kocsiközlekedés fenntarttassék. A mezőgazdasági viszonyok kielégitőek a vetések állása jó.-A közigazgatás menete rendes. Beérkezett az alispáni iktatóba 2058, a közigazgatásiba 569, a központi választmányiba 20, az elnökibe 16, összesen 13663 ügydarab. A jelentés annak bejelentésével ért véget, hogy a kereskedelemügyi miniszter engedélyezte Tokajban, Hoinonnán és Nagymihályban a telefon létesítését külön dij fizetése mellett. A bizottság köszönettel vette tudomásul a miniszter intézkedését, de felír a miniszterhez, hogy engedélyezze ezeknek a községeknek, ép úgy mint, Tőketere- bes, Gálszécs és Varannónak, Uj- hellyel az ingyenbeszólgetést. A közkórház ellen. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után Eiserth István kir. főügyészi helyettes szólalt fel. Bejelentette, hogy Hudák György sztá- rai fö'dmüves, akit egy hónapi kezelés után mint gyógyultat bocsátottak ki a helybeli közkórház el- meosztályábó I, alig hogy hazaért, meggyilkolta a feleségét. Kéri, hogy a közkórház igazgatósága fi- gyelmeztettessék nagyobb gondosságra. Kérte azonkívül, hogy a fegyverviselést korlátozzák, mert a falusi nép körében gyakran történnek gondatlanságból elkövetett emberölések és súlyos testi sértések. Mindkét kérdés felett nagyobb vita indult meg, melyekben részt vettek: Lehoezky Endre, Matolai Etele, Molnár Béla bizottsági tagok, Lőcherer Lőrincz t. főorvos és Dókus Gyula alispán. A bizottság elhatározta, hogy a kórház igazgató fő orvosát felkérik, hogy az elmebetegek elbocsátása körül nagyobb gondossággal járjon el. A fegyvertartás szabályozása végett pedig átírnak a vármegyéhez. Csatornázás. Dókus Gyula alispán bejelentette, hogy átvizsgálta Sátoraljaújhely város csatornázási terveit, melyeket a földmivelésügyi miniszter megbízottja készített, valamint a város újonnan készített terveit is, melyek azonban még részletesen kidolgozva nincsenek A közig, bizottság utasította a várost, hogy a részletes terveket sürgősen dolgoztassa ki és addig is, mig azok elkészülnek, 15 nap alatt, kérje meg az engedélye- lyezési eljárást. Állomás kibővítése. A sátoraljaújhelyi állomás kibővítése iránt beadott kérelemre most érkezett le a miniszter válasza, melyben értesíti a bizottságot, hogy az állomás kibővítése iránti tervek most készülnek. Azonban a legszükségesebb munkálatok elkészítése már az 1908 és 909 években foganatosítva lesz, amennyiben az erre szükséges 250.000 koronár már megszavazta a képviselőház. Egyben értesítette a miniszter a várost, hogy a személy és teher vonatok megállása iránt már intézkedett adig is, mig a középperonok elkészülnek. troltn Emelt az í trágyát <9 a testsúlyt, m eg szántéit'« kCh&gfct, váladékot, éjjeli imdást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Rocké“ eredeti csomagolást. F. llofimann-IaA Roche & Co. Basel (Svájc) Kapható orvost rendeletre a gyógyszertárak?* ban. — Ara tivegenfefnt 4.— korona.
