Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-07 / 28. szám
28. szám. (2 ) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda április 7. A mi parlamentünkből. — Városi közgyűlés. — Eléggé élénk érdeklődése mellett a képviselőtestületi tagoknak folyt le a legutóbbi városi közgyűlés. Különösen a kisállomás kibővítése ügyében érkezett miniszteri leirat és a kőbánya bérbeadása provokáltak élénkebb, behatóbb eszmeeserét. De nem tárgyaltattak le megjegyzés nélkül a tárgysorozat többi pontjai sem, ami bizonyos előrehaladásnak a jele, amennyiben bizonyítja, hogy a képviselőtestület tagjai kezdenek élénkebben érdeklődni a város ügyei iránt. Az élénk lefolyású ülésről az alábbiakban hozunk részletes tudósítást : Megnyitás. Rendkívüli képviselőtestületi gyűlést tartott, f. hó 5 én Sátoraljaújhely város képviselőtestülete. A gyűlésen Kis s Ódon h. polgármester elnökölt, aki pontban 3 órakor nyitotta azt meg a képviselőtestületi tagok élénk érdeklődése mellett. Jelen voltak már ekkor: Halász József, Reichard Gyula, Horváth Gyula, dr. Roth József, Némethy Bertalan, Kádár Gyula, Grünbaum Simon, Oláh Béla, dr. Chudovszky Mór, Isépy István, Szőllősy Arthur, Hönsch Dezső, Kincsessy Péter, Matolai Etele, Miklóssy István, dr. Búza Barna, Zinner Henrik, dr. Erényi Manó, Gáthy Géza, Zorabory János, Armágyi János, Hericz Sándor, Ku- lies János, Polgár Sámuel, Alexander Vilmos, Bettelheim Sándor, Tu- ray János, Majoros Gyula, képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagja közül .-Pataky Miklós. Schmied Lajos,Kérészy Gyula, Rakmányi Jenő. Első tárgyként a város és Nyo- márkay Ödön és társai között létrejött szerződés került napirendre. Miután azonban a képviselőtestületi tagok */g része nem volt jelen, a szerződés tárgyalására újabb 15 napos határidőt tűztek ki április 22-ére. A kisállomás kibővítése tárgyában a kereskedelemügyi mi nisztertől érkezett leirat keltette az első hosszabb vitát. A város képviselőtestülete Grünbaum Simon képviselőtestületi tag ajánlatára kérelmezte a kereskedelemügyi miniszternél, hogy a kisállomásuál teherért és igy a gróf ur felgyógyulásáról kezeskedhetem . . . A grófné: Áldja meg az isten, doktor. Megyek hozzá tüstént . . . Csanády : Szó sincs róla. A gróf urat pem szabad izgatni. A grófné: De én az anyja va- gyok 1 Csanády: Éppen azért! Két*há- rom nap múlva meglátogathatja . . rövid időre . . A grófné : Hihetek magának, doktor ? Csakugyan meggyógyul? Csanády: Kellő vigyázat és gondos ápolás mellett két hét múlva elhagyhatja a kórházat. A grófné; (Könnyein át mosolyogva !) Köszönöm', doktor, köszönöm. Alig várom, hogy láthassam, hogy beszélhessek vele. Meg fogom őt győzni, hogy . . . hogy ez a házasság lehetetlen, . hogy nem veheti el azt a leányt . . hogy egy Vasváry gróf a családja tradíciójának is tartozik valamivel . . . Nem lehet, nem szabad ezt tennie . . . Isten önnel . , doktor! . . . Isten önnel . . . Fehér Jenő. pályaudvart létesítsen. A kereskedelemügyi miniszter most arról értesítette a várost, hogy a kérelmét nem teljesítheti egyrészt, mert erre az óriási költséget igénylő befektetésre fedezete nincsen, másrészt, mert ez felesleges, amennyiben a jelenlegi teherpályaudvar egyáltalán nem mondható a munkával tulter heltnek. Egyben értesíti a miniszter a várost, hogy a Kossuth-Ferenc utca kikövezésétől előáll, de az utasok részéről esetleg felmerülő panaszokat a városra fogja hárítani. E tárgyhoz elsőnek Búza Barna szólott. Véleménye az, hogy egyszeri megtagadásra nem szabad kétségbeesni és ezért Írjon fel a város újból a teherpályaudvar érdekében. Grünbaum Simon hosszabb felszólalásban részletesen kifejtette mindazokat az okokat, melyek feltétle nül szükségessé teszik, hogyha már nem létesítenek egy teheráru pályaudvart, legalább tömegáruk le és feladását tegyék lehetővé a kisál- lomáson. Oláh Béla lehetetlennek tartja, hogy a Grünbaum által előterjesztett kérelmet teljesítse a kormány. Az egyedüli, amit kaphat a város, az egy rakodó vágány. Ezt kérelmezzék. Búza Barna úgy látja, hogy nagyon eltérők a vélemények s ezért javasolja küldjön ki a képviselőtestület a polgármester elnöklete alatt Oláh Béla, Grünbaum Simon és Kérészy Gyula tagokból álló bízott ságot, akik majd részletesen kidolgozzák a kereskedelemügyi miniszterhez intézendő kérelmet. Némethy Bertalan helyénvalónak tartaná, ha a képviselőtestület egy közlekedési bizottságot alakitana. A képviselőtestület a Búza Barna indítványát fogadta el, egyben utasította a polgármestert, hogy a közlekedési bizottság megalakítása iránt legközelebb terjessze elő javaslatát. Apróbb ügyek. Dr. Schön Vilmos végrendeleti- leg 1000 koronás alapítványt tett, melynek kamatai évről évre egy, a sátoraljaújhelyi főgymnáziumban a magyar nyelvben legjobb előrehaladást tett tanulónak adandók ki. A vallás és közoktatásügyi miniszter az alapító oklevelet jóváhagyta. A képviselőtestület a miniszter intézkedését tudomásul vette. A város — rohamosabb fejlődése érdekében — tudvalevőleg 10 évi községi adómentességben kívánt részesíteni minden újonnan épülő emeletes házat és erről szabályrendeletet alkotott. Felebbezés folytán előbb a megye, most meg a minisz tér semmisítette meg ezt a határozatot azzal az indokolással, hogy ez alkalmas a város jövedelmének csökkentésére. A képviselőtestület pedig — mit is tehetett volna egyebet — tudomásul vette a miniszter döntését. Az elhagyott gyermekek gondozási költségeinek fedezésére a városnak 1908-ban 10,598 koronát kellett volna fizetni. A város azonban csak 3576 koronát fizetett és igy a hátráléka 6922 kor. Ehhez jön az 1909-ben fizetendő 4432 kor-, ösz- szesen tartozik a város 11,354 koronával. A város azonban költség- vetésében e célra csak 3000 koronát irányzott elő, felírnak hát a vármegyéhez, hogy a fedezetlen 8354 koronát vagy fizesse a vármegye, vagy kérje azt a kormánytól államsegélykép. Kuba Ferenc és társainak a város kötelékébe való felvételi dijának leszállítása iránt beadott kérelmüket pártolólag intézték el és a felvételi dijat 70 koronáról 30-ra szállították le. A kőbánya Ugye került ismét napirendre. A vármegye tudvalevőleg megsemmisítette a város azon határozatát, mellyel a kőbányát évi 1200 koronáért adta bérbe, A képviselőtestület újabb pályázatot hirdetett a bányára évi 1800 kor. bért kötve ki. Pályázó azonban nem jelentkezett. A képviselő- testület többek hozzászólása után kimondotta, hogy a jelenlegi bérlőt — ha az az 1800 koronás bért ineg nem adja — 15 nap alatt kimozdítja a bérletből, a termelést azonban 48 órán belül beszüntetteti Vege. Lendák Lajos, Medve János, Koróda János és Jolán illetőségét megtagadták. Elhatározták, hogy a régi kórház átalakítási munkálatait 25000 korona előirányzattal házilag végzik. Építési vezetőül Jaczkó Béla műszaki rajzolót rendelték ki, mig az ellenőrzéssel Oláh Béla és Hajnal Dezső képviselőtestületi tagokat bízták meg. A gyűlés d. u. 5 órakor ért véget. SZÍNHÁZ. Az uj szezon küszöbén. — ápr. 6. Néhány nap múlva újból megkezdi társulatunk — ezúttal már az uj direktor vezetése alatt — az előadások sorozatát. Nem kívánunk jóslásokba bocsátkozni a jövő szezont illetőleg, elvégre előre senki sem tudhat biztosat, de amennyire az előjelekből következtetni lehet, bátran merjük állítani, hogy a küszöbön álló pótszezon minden tekintetben felül fogja múlni a múlt szezon sikereit. Biztosíték erre nézve nekünk Palásthy Sándor személye. Paiásthy Sándor személyében összepontosult a közelmúltban a szinügyi bizottság egyhangú bizalma akkor, mikor a színházat neki adták bérbe az 1910-ik évre, valószínű tehát, hogy kellett Palásthy- nak bírnia olyan előnyökkel, melyek őt a többi öt pályázó direktor elébe helyezték. Az első előny — ami legfőképen jött számításba a döntésnél — az, hogy Palásthy Sándor átvette a Polgár Béla halálával gaz datlanul maradt társulatot és ezzel megélhetést biztosított szerződéseik lejártáig körülbelül 60 embernek. De nem hihetjük, hogy csupán ez az egy cselekedete Palásthynak biz. tositotta számára a színházat. Palásthynak más, nagyobb kvalitásokkal is kellett bírnia, hogy 5 — kü- lön-külön is tekintélyes — pályázó közül ő nyerte el a színházat, mert bármennyire méltánylást érdemlő cselekedet is a társulat egészben való átvétele, oly nagy súllyal nem eshet a bírálat móriegébe, hogy ezek mellett fölöslegessé váljék minden művészi előny. Palásthynak nagyban emelte az értékét a többi pályázók fölött az a körülmény, hogy városunk közönsége már régen ismeri az ,ő művészi kvalitásait, úgy a színjátszás, mint a rendezés terén. Tudta a szinügyi bizottság, hogy Palásthy egy izig-vérig szinész-ember, aki a színészetért rajong és aki már a saját művészi hírneve épségben maradása érdekében sem fog a közönség igényeinek meg nem felelő, művészi tekintetben értéktelen, vagy kevésbé értékes társulatot szervezni. Ez a körülmény volt az, mely szintén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az újhelyi színházat a többi pályázókkal szemben Palásthynak ítéljék oda. Es ezt a körülményt mérlegelve mi is arra a következtetésre jutunk, hogy a pályázók között első sorban Palásthy jöhe tett számításba és hogy a szinügyi bizottság helyesen döntött. Es különösen most, amikor már ösmerjük a Palásthy művészeti prograramját, mellyel az újhelyi pótszezont kívánja vezetni, nyugodtan állíthatjuk, hogy egy minden tekintetben sikerültnek Ígérkező színi szezonnak nézünk elébe. 20 előadást tart összesen Palásthy ebben a szezonban, ezek közül 14 lesz bérletes előadás s ezekre az előadásokra 7 premiert tervez. Ezek a következők volnának: „Mary-Ann“, Kacsóh Pongrácz operettje a király színház műsorából, „Szerencse malacz“ Eisler nagy operettje a bécsi Carl- Theater műsoráról, „Gretchen“ vígjáték a Magyar színház műsoráról, „Csepürágók“, „Nagymama“ operettek, „Király“ vígjáték és „Forradalmi nász“ színmű. Ezenkívül mint reprizek színre kerülnek : „Üdvöske“, „Bányamester“ operettek, „Éjjeli menedékhely“ színmű stb., amiket a részletes műsorból lesz alkalma megtudni a közönségnek. Nagy művészi programmal indul neki a társulat az uj szezonnak és valószínű, hogy be is váltja azokat. Palásthy személye és művészi múltja kellő biztosítékot nyújt erre. Természetes, hogy a teljes sikerhez a közönségnek is hozzá kell járulni és tőletelhetőleg anyagilag biztosítani az igazgatót arról, hogy az eddigi és ezutáni áldozatkészsége sem marad raéltányolatlanul. Melegedjék föl egy kissé a közönség is, mutassa ki áldozatkészségét és akkor nyugodtan nézhetünk a közelgő színi szezon elé, mert az minden tekintetben kielégítő, művészi értékekben gazdag lesz. Szezon végéről is be kell számolnunk. B. Polgár Bélánó f. hó 4-én, vasárnap fejezte be színi szezonját. Szombaton este „Erdészleány“ ment élén Kállayval, vasárnap este pedig a Katalinban vett búcsút tőlünk P. Szepesy Szidi igazgatónő és Kállay Jolán vendégprimadonnánk. Méltó befejezése volt ez az előadás a szezonnak. A társulat ezúttal igazán kiválót produkált. A darab minden szépségét érvényre juttatták az ősz- szevágó, szép kerekded előadásban. Különösen P. Szepesi Szidi és Kállay Jolán értek el nagy hatást. Az előadást legfeljebb a zenekar hiányossága zavarta. A közönség mindvégig lelkesen ünnepelte a bucsuzókat. Magas Béla és M. Fekete Rózsi ju taiomjátéka. A péntek esti előadásnak különös érdekességet kölcsönzött az, hogy a színtársulat művész- párjának jutalomjátéka tartatott meg, továbbá, hogy a társulat egy uj tagját Szalóky Dezsőnek játékát és rendező képességét megismerhettük. M. Fekete Rózsi a „Barátságból“ c. egyfelvonásos vígjátékban lépett fel. Maga a darab kitűnő helyzetkomikumot tartalmaz s hogy magasabb irányú, igazolja az, hogy a fővárosi előkelőbb színházak is játszották Paylar e szellemes víg- játékát. A fő női szerepet az ünnepelt iVl. Fekete Rózsi játszotta, ki a művésznő díszes jelzőjét kivívta ez estén. Graciózitás vonul végig játékán, minden mozdulata megnyerő, beszédmodora tiszta, csengő, alakja és arca bájos. Csak a legszebb jövőt jósolhatjuk neki. A közönség valósággal ünnepelte és 2 szép virágcsokorral kedveskedett neki. E darabban fellépett Szalóky Dezső is, Vízvezetéki és csatornázási berendezéseket tartását csekély évi dij mellett vállalok. Uj jutányos árban; házi vízvezetékek jókarban berendezéseket részletfizetésre is eszközlök. Magam a nagyérdemű közönség b. pártfogásába ajánlva, maradok kiváló tisztelettel t FACíNI QUIR1N0 Sátoraljaújhely Andrássy-utcza 42. szám.
