Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-27 / 25. szám

25. szám (8) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, márczius 27. Választások nélkül mit sem ér a megyegyülés. Voltak hát azok is. Az 1908. évi 47 te. 64 §-ában meghatározott bor­ellenőrző bizottságba a vármegye részéről kiküldendő 2—2 tagot vá­lasztották meg. Megválasztaltak: Sátoraljaújhely rend. tan. város területére: Kincsessy Péter és dr. Hodosi Kiss Ernő. Sátoraljaújhelyi járás: Nyomár- kay Frigyes, Mogyoróssy János. Tokaj község területére : dr Krő- czer László és Benedek Pál. Tokaji j.: Kállay Emánuel és Zombory Géza. Szerencsi j.: Dr. Kovács Gábor és Hézser Emil. Bodrogközi j.: Öibey János, Pau licky Ferenc. Nagymihályi j.: Dr. Eperjessy Ferenc és Thuránszky Tihamér. Gálszécsi j. : Malcher Béla és Fábry Béla. Varannói j.: Gál Sándor és Mauks Árpád. Homonnai j.: Pápai Pál és Tho- ronszky Elek. Szinnai j. : Danes János és dr. Marton Dénes. Mezőlaborci j.: Szegedy Bazil és Gojdics Antal. Sztropkói j.: Csintalan Bertalan és Reuter Rezső. * Voltak még más apróbb ügyek melyek között első helyen áll a ke­reskedelemügyi miniszter azon le irata, melyben a Sátoraljaújhelyben létesíteni kért vasúti üzletvezetőség ügyében a legnagyobb fokú jóaka rátáról biztosította a várost. Szóba került még a jegyzők nyugdíjügye is és más ügyek, de ezekről tér- szüke miatt részletesen nem refe­rálhatunk. Tanügyi politikáról. Nem tudo?n megérteni az azt ag­resszív hangot, melyet Lefkovits ur, a Zemplén c. lap közeli száma, ban irt cikkében a mai tanügyi po­litika ellen használ. Ha egyes kitö­én újra elfoglaltam pihenő helye­met. Folytattuk ott, ahol az imént elhagytuk. De most, mintha babo­nás szerencsét hozott volna az én pénzem, az asszony nyert, egyre nyert. Az aranyoszlopocskák vissza­vándoroltak, egyik bankó a másik után tűnt el a ridikülben. Az én számításom szerint rövid egy óra alatt kétezer frankot nyert az én pénzemmel. Ekkor felállt a játéktól. Szemei­vel engem keresett a tömegben. Boldogan siettem hozzá: — Madame ! Gratulálok, hogy sze­rencsét hoztam önnek ! Mosolyogva bólintott a fejével és a kezembe nyomott egy csomó pa pirpénzt. — Köszönöm uram 1 Itt az ötszáz frankjai Jónapot, — De madame! mondtam én da­dogva — hiszen ez nem sürgős. Es ha jó! emlékszem, én meghívtam önt vacsorára ! Gyilkos szemekkel nézett végig rajtam : — Uram 1 En tisztességes asszony vagyok ! Es fölemelt fővel ellebegett. Benda Jenő. réseit komolyan vennők, azt kellene hinnünk, hogy a tanügyi kormány az elemi népiskolák számára tör­vénybe iktatott egy oly tantervet, mely háttérbe állítja a vallási ne­velést s mely a gyermekek erkölcsi jellemének fejlesztésével mit sem törődik. Többek közt arról panaszkodik cikkíró, hogy az uj tanterv heti 5—6 órát szán a szerinte lélekölő nyelvtantanitásnak s a hittannak alig 3—3-at. S úgy találja, hogy ezen kis tanítási idő mellett a gyer­mek nem sajátíthatja el a helyes erkölcsi elveket, meg nem ismer­heti a hit tételeit, a bibliai történe­teket, az egyháztörténetet s a val­lásgyakorlatokhoz megkívánt tudni­valókat stbt. Semmi kétség, hol a tanító a hit­tant hozzá nem illő közönnyel ta­nítja, hol nem tud eléggé alkalmaz­kodni az uj paedagógiai vívmányai­hoz : ott a tanító eredményt nem ér el heti 2—3 órányi tanítási idő mellett, de ép annyira nem, több tanítási idő mellett sem. Ahol azon­ban a tanító a hittant a didaktikai szempontok figyelembevétel s buz­galommal tanítja, ott a heti 2—3 óra teljesen elég arra, hogy a gyermek megtanulja a valiástana ismereti ré­szeit. Amely felekezet, vagy szülő mé­gis kevésnek találja gyermekénél vallástani ismereteit, annak jogában áll a gyermekeket hitoktatásra fogni az iskolai időn kívül is. Erkölcsre való nevelési feladatát az iskola, az uj tanterv szerint, az­zal is betölti, hogy minden egyes tantárgyat úgy oktatja, hogy annak nevelő tartalma, lélekemelő hatása legyen. Az oktatás a gyermeknek főkép azon képzeteit szaporítja, me­lyek legjobb irányban hathatnak az érzelem körére és cselekvésére. Az iskola tehát nem csupán a vallás, példaadás, szoktatás, fe­gyelmezés stb. eszközei vei neveli a gyermeket, hanem, az uj tanterv szerint, kapcsolatot hoz a nevelés és oktatás minden tárgya által, a gyermek erkölcsi fejlesztését is tá­mogatja. Az uj tanterv úgy jött létre, hogy az elmélet mesterei: az országos köz- okt, Tanács elébb megtették a tan­tervre javaslataikat, ezmegküldetett az ország 3 legnagyobb tanitó-egye- sületének, hol a tanács hetekig ta­nácskozott rajta gyűléseken, mig egy-egy részletre terjedő munkában kifejtette véleményét. A tanítóság ezen tapasztalataiból leszűrt taná­csait, véleményét az orsz. Közok­tatási Tanacs áttanulmányozta s csak aztán állapította meg végleg az uj népiskolai tantervet. A tanterv tehát az egész magyar tanítóság közreműködésével jött létre. Legnagyobb elfogultság kell tehát ahhoz róla azt állítani, misze­rint meg nem felel az iskola szük­ségleteinek s hogy hátra szorítja a vallás erkölcsi nevelést. Elfogultság nemkülönben, a Zem- plénmegyei Tanfelügyelőséget meg­vádolni, hogy az tulbuzgalomraal a felekezeti iskolákat államosítani ipar­kodnék. A tanfelügyelő ur csak a legutóbb megtartott közigazgatási bisottsági gyűlésen, midőn a megyé­ben történt iskolalátogatásairól be számolt, megemlítette, hogy a me­gyében két felekezeti iskolában ki­tűnő eredményt tapasztalt. Ezen egy tény is tanúskodik arról, hogy a Tanfelügyelő urnák eszeágában sincs minden felekezeti iskolát államivá változtatni, mert különben csak nem dicsérné meg egyes felekezeti isko­lákban elért eredményt. A Tanfelügyelő ur csak az igaz­ság és törvény szellemében jár el s szívesen szól elismeréssel a fele­kezeti iskolákról is, ha azok dicsé­retet érdemelnek. Ahol azonban a felekezeti iskola feladatának meg­felelni nem tud, ott, igen természe­tes, állami iskolát óhajt állítani. A Tanfelügyelő urnák egyáltalán semmi kifogása aziránt, ha valamely iskola föntartója egy hitfelekezet, mert szerinte az iskolánál az a főköve­telmény, hogy az jó legyen s hiva­tásának megfeleljen. Ezt óhajtja a Tanfelügyelő ur Zemplénben és ezt célozza a közoktatásügyi kormány által kiadott uj népiskolai tanterv is. Liebermann S. Sándor. SZÍNHÁZ. Színházi műsor : Vasárnap : Délután „Tatárjárás.“ Este „Kóbor Istenek“ Kállay Jolán felléptével. Hétfő : „Dcllárkirálynő.“ Kedd • „Virraszt a szerelem.“ Szerda: „Erdészleány“ Kállay Jolán felléptével. Csütörtök: „Kivándorlók.“ Bátossy Endre 25 éves jubileuma Péntek: „Gyújtogató“ és „Melinda“ Magas Béla ős M. Fekete Rózsi jutalom- játéka. Szombat: „Szerencse malacz.“ Vasárnap : „Katalin“ Kállay Jolán és P. Szepesy Szidi búcsufelléptével. Baba. Szerdán a „Baba“ c. ope­rettet elevenítette fel a társulat. Kállay Jolán játszotta a címszere­pet kedvesen. Legnagyobb sikere ez estén Belezuay Margitnak volt, aki Lancelo szerepében úgyszól­ván erején felülit nyújtott. A kö zönség hálásan is fogadta a nyúj­tott élvezetet és nem egyszer adott tetszésének zajos kifejezést. A többi szereplők is igyekezték jót produ­kálni. Nebántsvirág. Csütörtök este Kállay Jolán és Szalóky Dezső felléptével a „Nebántsvirág“ operett ment. A címszerepet Kállay Jolán kreálta az ő ösmert művészi képességeivel. Éneke pedig az eddigieknél is szeb­ben csendült ez estén. Méltó part­nere volt Celestin orgonista szere­pében Szalóky Dezső. Ez esti sze­repléséből meggyőződhettünk, hogy kiváló, értékes erőt nyer benne a tár.-uiatuuk. Játéka distiuguált és a mi fő : természetes volt. Jók voltak még: B. Polgár Fánny, Bátossy, Völgyi és Kertész. Erdészleány harmadszor ment pén­teken este és meg kell állapítanunk, hogy az eddigieknél jóval nagyobb sikerrel. Ami eddig ritkán történt, a közönség teljesen megtöltötte Szőregh Gyula tiszteletére — mert az őjjjutalomjátéka volt — a szinhá- házat. Szőregh Gyula Walperl szabó szerepét alakította újból. Alakitasa — talán az ünneplés hatása alatt — az eddigieknél is nagyobb sikert aratott. Krisztina szerepében Beleznay Minka szerepében Ágotayné értek el szép sikereket. A többi szereplő a régi volt. Bátossy Endre jutalomjátóka csü törtökön lesz. „A Kivándorlók“, Herceg Ferenc nagysikerű szín­müve kerül ekkor színre. A szerep­oszfás — mint már közöltük — első­rangú és ilyen lesz az előadás is. Hisszük, hogy a közönség is mél­tányolni fogja azokat az érdemeket, miket Bátosy 25 évi szinészkedése alatt ért el. Búcsú fellépések. Virágvasárnapján élvezetes színházi estében lesz ró szünk. Ekkor vesznek búcsút tőlünk a „Katalin“ c. csudaszép zenéjü operettben P. Szepesy Szidi igazga tónő és Kállay Jolán vendégprima- donnánk. Mindkét művésznő kiváló, elsőrangú kvalitásait ösraerjük, azok­ról most dicshymnuszokat zengeni igazán fölösleges. Mindenki tisztában van azzal, hogy mekkora értékes erőket vészit bennük társulatunk. A közönség szeretete, mely állan­dóan megnyilvánult irántuk az egész szezonon keresztül, hisszük, hogy ez estén még fokozottabb mértékben fog megnyilvánulni és az eddigiek­nél jóval színesebb, melegebb szín­házi estében lesz részünk. Magas Béla és Fekete Rózsi juta­lomjátéka, — mely péntek estére lett kitűzve — igen érdekesnek ígérkezik. A müvészpár a Gyujto- gatókban fog fellépni, mely darab­ban különösen Magasnak lesz ha­tásos szerepe. Fekete Rózsi a szín­társulat igazán szeretetreméltó egyé­nisége. Jatéka közvetlen természe­tes és az emberi szivekben alakítása bizonyos melegséget teremt. A jó színésznőnek minden tulajdonsága egyesül benne és bár csak a nai­vitás (tehát epizódszerepek) köré­ben ismerjük, e téren feledhetetlen alakításokat nyújtott. Bájossága, szépsége, graciozitása, mind olyan vonzerők, a melyekkel a közön­ség szeretetét magának biztosította. Magas Béla — Szőreghel együtt — a társulat mindenese. Otthonos igy a kómikum, mint a dráma terén. Fellépése elegáns, játéka a szín­művész kiváló vonásait tartalmazza. Közönségünk a babérokat termő szép jővőt biztosíthatja neki. Hangja, gesztusa, nonchalancze modora, deli termete az, amely a publikum eme reményét igazolja. Egyes da­rabokban (Tanítónő, Bíboros, Csá­szár katonai, Kék egér stb) való­ságos mesteri alakítást nyújtott és játékában olykor önálló felfogás nyilvánul meg és kiemelkedik a sablonból. — Érdeklődéssel tekin­tünk az életbeni, úgyszintén a szín­padi müvészpár jutalomestélye felé. Ágotay Ferenc is tart julalomjáté­kot a hólfőn zónaelőadásban szinre- kerülő „Dollárkirályiiü“-ben. Agotay- nak nem egy kellemes estét köszön­het közönségünk, melyeket különö­sen mint rendező nyújtott. A kö­zönség ebbeli elismerésének bizo­nyára tanujelét fogja adni hétfőn. Változás a színtársulat vezetésében. A B. Polgár Béla halálával megüre­sedett Sátoraljaújhely—munkácsi szinkerületet — mint már előre is jeleztük — Palásthy Sándor az m. kir. operaház tagja nyerte el. A bi­zottság csütörtöki ülésén egyhangú­lag adta Palásthynak a kerületet a többi öt pályázóval szemben, ezzel is mintegy tanujelét adva annak a nagy bizalomnak és szeretetnek, mslylyel városunk közönsége Pa­lásthy személye iránt már rég idők­től érez. Palásthy virágvasárnaptól átveszi az itteni társulatot teljes egészében és egy heti pausa után — melyet uj darabok betanulására fordítanak — husvét vasárnapjától tovább folytatja a szezont május 1-ig. — Bizalommal nézünk Palásthy vállalkozása elé, mert reméljük, hogy azokat a művészi készségeket, melyeket szinészkedése ideje alatt tapasztaltunk nála átviszi az izga­tásba is. felkérjük lapunk tisztelt elő­fizetőit, hogy a február hó végén lejárt előfizetési dijat lehetőleg postafordultával küld­jék be, nehogy a lap további küldésében akadály legyen. Tüdőbetegségek, húrotok, szamár­köhögés, skrofiilozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „RoeAé“ erédeti csomagolási. 1*. Ilűflmsnn-Ls Reche A Co. Basel ÍSriicl Kapható orvMi «nfleletre a gj<fcr*zertírak- ban. — Ar» tlveteflUint 4>— fcoron*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom