Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-09-05 / 70. szám
70. szám (2) FELSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, szeptember 5. Maschine beszerezni. Ez nem maradhat igy. Istennek hála az ébredés már megkezdődött A sza bad szellem vármegyénkben is kezd gyökeret verni, a közönség is kezdi belátni, hogy a kormánypárt, mely a nagy krízis alatt sem tart konferenciát, hanem igazi strucpolitikát követ, lassan kint h járja magát. Valóban legfőbb ideje már, hogy legközelebb Zemplémnegye mind a nyolc választókerületében kitűzzük a függetlenségi zászlót s ha nem is mint ellenségek, de mint ellenfelek álljunk szemben az uralkodó párttal teljes lelkesedéssel, félelmet, megalkuvást nem tűrő elszántsággal, mert Zcmplénmegyének le kell törölni már azt a szégyent, hogy mint a szolgalelküs'g t.pusál országszerte csak kicsinyléssel és szánalommal emlegessék. 35 év alatt a szabadelviipárt éle.éhez — mint egyalkalommal e lap hasábjain fejtegettük — semmi' nagyobb vívmány nem fűződik, csak személyes érdekek, hatalmi célok, apró torzsalkodások vezették, a nemzeti jogokért úgyszólván semmit sem tett, semmit sem áldozott. Nem emeltyűje, de akadálya volt a nemzet fejlődésének, a közvélemény tehát épen nem sajnálhatja, ha napja lealkonyul. cfl mi zdszlósz&nhíésünR. Az országgyűlési k'pviselök közül, alig, tiogy a meghívó elment, már is többen bejelentették jövetelüket. Eddig bírjuk Barabás Béla, dr. Lengyel Zoltán, dr. Rátk Endre, dr. Pap Zoltán, Uray Imre, Bizony Ákos képviselők Ígéretét, hogy Kossuth Ferencz kíséretében emelni fogják ünnepünk fényét. A pártban azonban már előbb is oly élénk érdeklődés nyilvánult, hogy képviselő vendégeink jelentékeny száma bizonyos. A szögek szétküldése a mai napon kezdődött. Előbb az idegen helyekre szánt szögek expediáltatnak, s csak azután kerül a sor a helybeliekre. * A meghívók oly óriási számban mentek szét, hogy nem csoda, ha valaki a névsorból tévedésből elmaradt vagy meghívója a postán valahogy elkallódik. Akinek a meghívó kezéhez nem jutott, de igényt tart rá, szíveskedjék azt a Függetlenségi Körben reklamálni. * A színházi páholyok úgy a szopt. 19- iki díszközgyűlésre, mint a szept. 20- iki diszebédre a hölgyek számára vannak fentartya. Földszinti és emeleti páholy ára: 6 K.. második emeleti páholyé 3 K., (mindkét alkalomra) Páholyjegyek csak szept. ió-ától kezdve válthatók Fuchs Jenő pénztárnoknál. Addig előjegyzések sem fogadtatnak el. * A szept. 20-iki diszebédhez, mely a városi színházban lesz, jegyek már most és legkésőbb szept. 15-ig válthatók. Egy i ‘táték ára 5 kor, mely az előjegyzésnél kifizeiendő. Ebédjegyek Fuchs Jenő pénztárnoknál és lapunk kiadóhivatalában kaphatók. * Kossuth Ferencz díszoklevelének aláírása végett szíveskedjenek a Függetlenségi Kör oly tagjai, kik azt még alá nem Írták, holnap vasárnap délután 3 órakor a körben egy begyülni. * Szállást kérünk! A zászlószentelési ünnepségekre szeptember 19 én és 20-án az országgyűlési képviselők nagy számán kívül az ország minden vidékéről küldöttségek fognak érkezni. Ezé két bízvást nevezhetjük nemcsak a függetlenségi kör, hanem Ujhely város vendégeinek S reméljük, hogy magyar vendégszeretetben lesz részük. Azzal a hazafias kéréssel fordulunk városunk lelkes közönségéhez, hogy vendégeinket fogadják szállásra azok, akiknek lakásviszony ab cz-t engedik. Aki ezt a vendégszerető előzékenységet teljesíteni kész, szi- I veskedjék e halandóságát Bokor József, Landesmann Miksa vagy Rein István elvtársunknál mielőbb bejelenteni, akik a rendezés ezen munkálatára megbízást nyertek. A mi gyűjtésűnk újabb szaporodásáról következőkben számolunk be. Befolyt: Szemes Petemé Mauks Árpád Polgár nővérek Jakubcsó nővérek Dolozselek Etel Dr. Zsindely István Or őszi Sándortió Boronkay Farkas Gyulay Lipótné Borsos József né Fuchs Gyulán é Ligeti nővérek Kellner Erzsiké ivén 3 K. » 12 K. „ 37 K. 10 F. „ (Spatak) 10 K. „ 9 K. 60 F, „ (A.-Berecki) 36 K. „ 3 K. „ 53 K 40 F. , 6 K. „ 40 K. 85 F. 3 K. A gyűjtőinek beküldését ne tessenek j már tovább halasztani, mert a rendező bizottságnak a gyűjtés eredményéről tá- 1 jékozva kell lennie. fi magyar néphez. No hát van már újságom számotokra is, jó magyar emberek. ; De olyan újság, hogy elkeseredik rá a szive mindeniteknek, ha elmondom Nem is tudom, hogyan kezdjem jel, mert olyan nehéz ebbe b. lefogni, mint mikor azt akarja valaki a jó barátjának tudtára adni, hogy meghalt az édesanyja. Mert bizony az édes anya után i senki sincs olyan közel a szivéhez, mint a szeretett édes fa. A fiaitokról szól most a hir, I emberek Akiket felneveltetek nagy j gonddal, nagy szeretettel, s aztán j huszonegyesztendős korukbm elvették őket tőletek, s elvitték nz ; idegen katonasághoz, hogy ott idegen tisztek gyötörjék őket csúnya német szóval Sokan vannak közietek bizonyára, akiknek az idén szabadul a katona fia, vagy katona atyafia Várjátok is otthon epekedve a szabadulás napját, október elsejét, csakúgy, mint a magyar fiú várja ott a nagy német kaszárnyában [ Az édes anya, a jó testvérek, a I hűséges szerető édes vágyakozásai számolják már a napokat, hogy mikor telik le valahára az a három esztendő, s mikor lesz újra köztük a három éve nem látott fiú. Ezen az esztendőn hiába fogtok várni öreg szülék, fatal testvérek. Nem ünnepnap lesz az idén október elseje, de szomorúság napja A várva várt kedves lm helyett csak egy bus levelet fogtok kapni: nem jöhpl haza a fiú, inert nem ereszti a császár. Ott tartja a német kaszárnyában még három hónapig egész újesztendeig talán még azután is. Még három hónapig! M.lyen keserves lesz ez a három hónap nektek is, nekik is! Ha egész napon át éhezik az ember, s avval biztatják, hogy majd a nap végén kap enni, amennyi kell: milyen kegyetlenség azután, mikor már az ételt kellene hozni, azt mondani. hogy várjon még három óráig Annak a kiéhezett embernek, aki egész nap arra számított, hogy majd a nap végén jóllakik, ez a három órai .várás nehezebb és kinosabb, mint az egész napi éhezés. így lesznek a ti fiaitok is, emberek. Három nehéz esztendő alatt mindig ezt az egy október elsejét számították; úgy vágytak már utána, mint az eltikadt szomjas ember egy ital vízre. Hát most még három hónapig keservesebb lesz nekik, mint az egész három esztendő. Ha majd nagyon elbusultok ezen a kegyetlenségen, ha nagyon fog fájni, hogy október elsejére se láthatjátok viszont a ti jó fiatokat : jusson eszetekbe, hogy ezt a keserűséget a kormánypárt gyávasága és gonoszsága szerezte nektek. Azoknak köszönhetitek ezt, akik a kormánypártra szavaztak a múlt választáson. Azoktól kérjétek számon a magatoi meg a gyermeketek nagy szomorúságát. Mert ha a kormánypárt megtenné azt, ami kötelessége, ha nem lenne gyáva, ha nem engedne mindent az osztráknak, akkor nem mernének ilyen erőszakos törvénytelenséget elkövetni. Szörnyű törvénytelenség ez. Mert az országgyűlés csak azt engedte meg, hogy három esztendőre vigyék be azt a magyar fiút katonának. Csak három esztendőt szavazott meg, egy napot se többet. Hát ha kiszolgálta a katona a három évet, egy percig i se szabad tovább bent tartani, hanem rögtön haza kell bocsátani. És ha bent tartják, az törvénysértés, 'az erőszakosság, és ha abban a nagy kormánypártban lenne csak egy csepp jóakarat is a magyar nemzet iránt, nem engedné, hogy ilyen felháborítóan erőszakoskodjanak vele. Ha majd eljönnek a ti kormány- párti képviselőitek beszámolni arról, hogy mit tettek értetek, kérjétek számon tőlük erőszakkal visszatartott fiaitok szenvedéseit Mert ők a bűnösök abban. Azt mondják majd nektek sokan, azt fogják magyarázni a liszt urak a katonáknak a kaszárnyákban, hogy a függetlenségi párt ennek a visszatartásnak az oka, mert nem akarja abbahagyni az obstrukciót, azt a nagy küzdelmet, amit egy félesztendeje folytat már az országgyűlésen. Nem igaz, hazugság, ne Irigy- jetek nekik! Tudj átok-é, miért küzd, mit akar most a függetlenségi párt? Azért, hogy a a magyar katonákat ne idegen tisztek kommandó Yozzák németül, hanem magyar tisztek magyarul. Ha a kormánypártban volna egy kis magyar érzés, már rég nem kellene ezért küzdeni, mert már rég magyar lenne a vezényszó De nem tudta még ezt se megcsinálni harminchat esztendő óta. Mert nem tud egyebet csinálni, csak azt, amit a bécsi németek parancsolnak neki Es ha a függetlenségi párt most hozzá nem fogott volna a magyar vezényszóért küzdeni, talán még ötven esztendő múlva is németül komandiroznák a magyar katonákat Hát mondjátok meg ti, magyar emberek: olyan borzasztó nagy vétek az, ha valaki azt követeli, hogy a magyar fiukhoz magyarul beszéljenek a katonaságnál? Én azt hiszem, hogy ezt minden tisztességes magyar embernek kötelessége követelni, és épen az a bűnös, aki nem követeli. A világ legutolsó, legapróbb nemzetei, a szerbek, az oláhok, a bolgárok mind a maguk nyelvén, szerbül, oláhul, bolgárul vezetik a katonáikat. Csak a magyar olyan nyomorult, hogy azt nem az édes anyanyelvén kommandirozzák a katonaságánál, az még a hazáját is csak német tisztek alatt, német parancsszóra védheti. A rác, az oláh ha elmegy katonának, a saját nyelvén beszélnek ott hozzá: a magyar katonával nem állnak szóba magyarul, hanem előbb megtanítják egy pár német szóra, s ezekkel a német szavakkal kommandirozzák. Mint ahogy a vadász ember német szóra tanítja meg a vizsla kutyáját. Hát nem gyalázat ez? Nem megérdemelnénk, hogy az utszéli koldus is szembeköpje a magyart, ha tovább is tűrné ezt a szégyent? Azért mondta ki a függetlenségi párt, hogy követeli, hogy a magyar katonaságnál magyarul beszéljenek. Nekünk nem kell a német vezényszó, mert mi csak a kutyánkat szoktuk németül kom- mandirozni. Es addig nem engednek megszavazni egyetlenegy uj katonát se, inig nem lesz magyar a katonaságunk nyelve Ezt mondta ki a függetlenségi párt és állja is szavát. S kérdezze meg mindenki a katona fiát, hogy nem jól teszi-é? Kérdezze csak meg, milyen keserűség az, mikor bemegy katonának, s parancsolgatni kezdenek neki idegen tisztek, akik nem értik az ő szavát, s ő se érti azoknak a nyelvét. Mikor látja, hogy az ő édes anya-
