Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-08-26 / 67. szám
Hatodik év 67. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, augusztus 26. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vi3sza nem adunk. Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő; Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Wekerle-iér 502. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. jCol a kormánypárt? Nem csak az ellenzék harcol már a nemzeti követelésekért. Megszólal szerte az országban a kormánypárti közönség, s nyíltan harcba száll azokért, amiket csak az ellenzék követelt eddig, s a miknek olyan felháboriió makacs- sággal állt ellent eddig az or- szággyülési kormánypárt. Debrecenben, Szegeden, Mezőtúron, Szarvason és sok más magyar városban megnyilatkozott már a kormánypárt határozottan a magyar vezényszó, a magyar jelvények mellett. Minden egyes nyilatkozatból kiérzik az eddig erőszakosan visszafojtott magyar hazafias érzés hatalmas kitörése, minden nyilatkozatból kétségtelenül látható, hogy azok a jó urak szívók mélyén eddig is hívei voltak ezeknek a követeléseknek, csak nem merték mondani, mert nem volt szabad, mert ép ezek ellen kellett szavazniok. Most aztán érzik, hogy itt az idő, s akár tetszik a kormánynak, akár nem, bátran félredobják az eddigi hazudozást, s kirukkolnak lelkűk igazi érzésével és akaratával. A magyar nemzet erőszakkal és vesztegetésekkel évtizedeken át elfojtott lelkiismerete szólal meg ezekbén a kormánypárti ha tározatokban. Nagy értékű jelenségek ezek. Mert visszaállítják az emberekbe vetett hitünket. Már- már megrendült ez a hitünk, mikor láttuk, hogy a magyar kormánypárt milyen makacsul ellene szegül a magyar vezényszó behozatalának Ez már nem puszta szolgalelküség, ehhez elvetemültség kell. Nem akartuk hinni, hogy ilyen elvetemült legyen a magyar kormánypárt. S csakugyan látjuk, hogy nem az. Látjuk, hogy él bennük a magyar hazaszeretet érzése, s nem elvetemültség, csak szolgai gyávaság volt, ami eddig visszafojtotta. Az idők pohara megtelt: most már a kormánypárt hazafisága is széttöri azt a jégburkot, amelyet a korrupció s a szolgaság vont körülte, s kicsordul a főispáni elnyomás szűk 1 or- látaiból. S kétszeresen értékes, ez azért, mert most már nem csak az or szágban egyre terjedő ellenzéki mozgalom, hanem a saját válasz tóik is szorítják, kényszeritik az eddig a Bécs iránt való szolgai engedelmességnél egyébhez nem értő országgyűlési kormánypártot arra, hogy a nemzet ügye melló sorakozzék Azért kérdezzük, a debreceni s az ezt követő kormánypártok hazafias felbuzdulását olvasva, hogy hol van hát, mért nem szólal meg a zemplénmegyei, vagy mondjuk, csak az újhelyi kormánypárt? Hiszen ennek a kormánypártnak igen sok értelmes, derék úri ember bér tagja van, akiknek igaz ma- hazafiságát sose vontuk kétségbe. Mért nem mozdúlnak meg, hogy szavuk súlyát ők is odavessék a nemzeti követelések mérlegébe, hogy egy erős tégladarabbal ők is hozzájáruljanak a nemzeti hadsereg szépen készülő épületéhez? Vagy nem akarják a magyar vezény szót, a magyar jelvényeket, — hívei a német szónak, a fekete-sárga rongynak ? Ilyet még feltenni se akarunk felőlük. Vagy nem mernek tán nyilatkozni, mert félnek, hogy aj gazdájuknak nem fog az tetszeni, s majd kikapnak érte? S eltitkolva igaz érzelmeiket, lesik az ellenzék küzdelmének eredményét s csak akkor akarnak majd örvendő kiáltással kirohanni a prédára, ha győzelmes lesz ez a küzdelem ? Ilyen Blattomban spekuláló gyávaság is bizonyára távol áll tőlük. Gyűljenek hát össze ha magyarok s ha férfiak, mutassák meg, hogy nem csak virslis vacsorákon tudnak bizalmat szavazni a katonai terhek emelését erőszakoló kormánynak, de mernek ha kell hangot adni hazafias akaratuknak s meggyőződésüknek, s mint debreceni és szegedi elvtársaik, mondják ki nyíltan, követelik-é ők is a magyar vezényleti nyelvet ? A haza iránt való kötelesség most a bátor, szabad, férfias megnyilatkozás. b. b. Iskolaavatás Bodrog-Sárán. — Ballagi megtérése. — Magában véve is nagyon szép dolog az, hogy a kis BodrogSára község református lakossága nagy áldozatok árán elemi iskolát építtetett, amelyet vasárnap avatott fel szépen sikerűit ünneppel. De politikai jelentőségűvé tette ezt az ünnepet az az érdekes nyilatkozat, amit a liszkai kerület orsz. képviselője, Ballagi Géza tett alkalmi beszédében. A felavatási ünnep első szónoka . öröskényi vámosujfalusi ref lelkész volt, akinek legtöbb érdeme van az iskola létesítésében. Utána Kovács János, az iskola leendő tanítója beszélt, majd Kállay Manó köszöntötte Köröské <yit. Azután Búza Barna szólott az iskola kulturális és nemzeti jelentőségéről, s éltette Ballagi Gézát, akinek jelentékeny része volt az iskola létesítésében, s akit eddigi elvi ellentéteik dacára is azért köszönt, mert hiszi, hogy ezentúl Kossuth Lajos útján fog járni. Erre mondta el Ballagi szenzációt keltett beszédét. Kos-1 suth tanításából különösen kettőt emel ki: a nemzeti népoktatást, — amelynek fejlesztése körűi sok bűn terheli eddigi kormányainkat, — s a nemzeti hadsereget. Mind a kettő elengedhetetlen kelléke az állami létnek. Azután igy folytatta: — Én uraim őszinte hive voltam a 67 es közjogi alapnak. Búza Barna: Isten bocsássa meg. Ballagi Géza: Hiszem, hogy azok után amit most mondani fogok, megbocsátja ezt nekem az isten. Kijelentem, hogy amelyik percben végleg meggyőződöm — s ehhez már nagyon közel állok — hogy a 67-es alapon a magyar nemzeti hadsereg nem valósítható meg, abban a percben kilépek a 67-es pártból s csatlakozom ahhoz a párthoz, amely 35 éve küzd lankadatlanul Magyarország függetlenségéért. Elmondta azután, hogy nem akart ezen a helyen politikai nyilatkozatot tenni, de Búza Barna beszéde olyan erős szuggesztiv hatással volt rá, hogy elmondta lelke legtitkosabb gondolatait. Ezért élteti Búza Barnát. Mondani se kell, hogy óriási lelkesedés és taps fogadta ezt a nagy jelentőségű kijelentést. A függetlenségi kör zászlajára újabban érkezett adományok: Rónay Albert (Halap) 10 K Meczncr András (Spatak) 70. sz. ivén 10 K Groszmami-nővérek 46. sz. ivén 14 K Buza ndvérek (Tolcsva) 20 K Pekáry-nővérek (Tokaj) 131. sz. ivén 35 K Nemthy Józsefné 129. sz. 24 K A gyűjtő ivek beküldését újból és nyomatékkai megsürget/ük. * A függetlenségi kör zászlószen- telési ünnepére a meghívók és a szögek a jövő hét folyamán fog nak szétküldetni. Ováczió Barabás Bélának. Barabás Béla, orsz. képviselő, a függetlenségi párt népszerű alelnöke szombaton átutazóban vendége volt városunknak. Délután 1/% 5 órakor érkezett ide Kassára utaztában, hogy nehány órát baráti látogatással töltsön dr. Kiss Ernő ügyvéd házánál, kinél apósa dr. Mariska Vilmos bpesti egyetemi tanár is családostul tölti a vakációt Nevét mindenki, de személyét kövesen ismerik itt. Ujhelyben, hol most fordult meg először. Mégis többen felismerték, amidőn «i Rein-féle czukrászda előtt ült az említett társaságban. Ittlétének hírére a függet lenségi kör vezetősége tiszteletét kívánta tenni nála, de Barabás estefelé és az alkonyati órákban látogatást tett néhány ismerőse, Hönsch Dezső főmérnök, Matolai Etele és id. Bajusz József házánál. A két utóbbit azonban nem találta otthon. A függ. kör megbízottjai üldözték a jeles vendég nyomát, de ráakadni nem tudtak és mert nem tudták, hogy kinél szállott meg és valószínűnek tartották, hogy az esti vonattal elutazik, kénytelenül belenyugodtak, hogy Barabással a függetlenségi kor ezúttal nem érintkezhetett. Este 9 óra táján azonban a We- kerle-téren csoportosulás támadt. A még szép számban itthon vakációzó egyetemi ifjak több polgárral vegyest képezték e csoportot, mely rövid perczek alatt nagy embertömeggé nőtt! Megtudták, hogy Barabás Béla itt „volt“, nem nyugodtak, mig meg nem tudták, hogy itt „van“ s mikor erről bizonyosokká lettek, futó tűz- kónt terjedt el a kiváló képviselő inkognito itt tartózkodása a városban úgy. hogy pár perez alatt hatalmas tömeg állott már a főtéren, énekelte Kossuth-nótát és éljenezte Barabást. Ekkor többen felkeresték a függetlenségi kör nehány vezető emberét és megkérték, hogy vezessék a Barabás részére oly spontán és lelkesen keletkezett ovációt. így kerültek dr. Fried Lajos és társai a menet élére, kik szívesen vezették azt dr. Kiss Ernő Korona- utczai emeleti lakása elé. Útközben egyre szaporodott az éneklő, éljenző tömeg, s mikor a czélpont előtt megállóit, fekete volt az egész Korona utcza. Barabás Béla épp a vacsoránál ült a vendéglátó családdal, midőn az egetverő Éljen Barabás! kiáltásokból meglepetve értesült, hogy itt az ő tiszteletére történik valami. Megjelenvén az emelet erkélyén, a nép lelkesedése mélységes szeretettel tört ki. Kossuth-nóta eldalolása után dr. Fried Lajos intézett hozzá rövid, de rendkívül hatásos üdvözlő beszédet, mely a vendégre is láthatólag kitűnő tbenyomást tett. Az üdvözlet és éljenzések elhangzása után siri cseűd lett, mindenki lélekzetét elfojtva leste a Barabás hangját, melyről oly ', sokat hallottak beszélni. Nos, Barabás első szavai azonnal megkapták a sziveket. Kellemes, hatalmas orgánuma válaszközben ki kitört, és amit mondott, s ahogy mondta, egyhamar nem lesz feledve Sátoraljaújhely közönségénél. Barabás Béla körülbelül a következőleg felelt dr. Fried üdvözlő szavaira : „Tisztelt polgártársak! Valóban meglep és meghat az Önök figyelme. Loptam magamtól két napot, hogy pihenve is hazafias kötelességet teljesítsek. Holnap reggel Kassára n egyek a Rákóczi kiállítást megnézni és átutazóban érin- tém Zemplén földjét s betértem teljesen mint magánember régi kedves barátomhoz, hogy e családi körben pár kellemes órát töltsék. Nem tudom hát, hogy mily vizsga szemek, mily kutató lelkek mégis felkerestek, felfedezték itt létemet és Önök, mint e földnek
