Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-08-19 / 66. szám

66. szám (3) FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, augusztus 19. Ha már hozzáfogott ilyesmihez a rendőrség, megtehetné azt is, hogy az alkonyati és vacsora utáni órák­ban sem engedné a járdákat a rém sok cseléd által elfoglaltatni. A „nagy­pest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. — Tanuló felvétetik Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában. TANÜGY. ságák“-at valósággal kiszorítják a a korzót pótoló fő- és Kazinczy-ut- cza járdáiról. A cseléd-kisasszonyok és udvarlóik lármája és trágárkodása bizony a szobákba kénytelenit min­den tisztességes nőt. Pedig azért a sok adóért dukálna egy* kis szabad levegő és séta lehetősége. • — Tűz. A sztropkói járásban fekvő Kelese községben nagy tűz pusztí­tott. Alig egy óra alatt huszonnégy lakóház és sok melléképület hamvadt • el. A kár meghaladja a 30,000 ko­ronát. — Zucker ienöné szülésznő értesíti a t. közönséget, hogy a budapesti bábaképző intézetben sikeresen el­végzett újabb tanfolyamról hazaérke­zett és megbízható szolgálatait fel­ajánlja. — Az országos orvosszövtség sors­játékához. Megragadjuk azt az al­kalmat, hogy az országos orvosszö­vetség sorsjátékot rendezett az or­vosi nyugalomdij- és segélyintézet javára, miszerint elmondjuk vélemé­nyünket az orvosról. Az orvos az emberiség jótevője, az ember legiga- zabb, leghasznosabb barátja, neki kö­szönhet az emberi fat a legtöbbet a világon. A rettenetes nagy betegsé­gek ellen az orvos ragad fegyvert, a tudomány fegyverét, az orvos vet gátat a gyermehalálozásnak, a ragá­lyos * betegségek pusztításainak és ezer-ezer uj gyógymódot és gyógy­szert talál fel, gyógyít, kutat, tanul folyton, hogy megmentse az emberi­ség szenvedőit. És mégis a hálátlan­ság legjobban az orvost éri, A leg­több orvos küzködik nagy tudománya mellett a rtiegélhetésért, küzköd vé­res verejtékkel a mindennai kenyér­ért. így történhetett azután az, hogy a mai napig az orvosoknak nem volt nyugalomdij és segélyző inté­zete. Az országos orvosi szövetség most megállapítva az orvosi nyuga­lomdij- és .segélyző intézetet, ennek czéljaira világhírű tanárorvosaink vezetése mellett egy koronás sors- jegyaől ál-ó tárgysorsjátékot rende­zett, melynek húzása ez év október lk-én lesz Budapesten. E bizottság élén többek között a következők ál­lanak : Eétly Károly dr. udvari ta­nácsos, Thanhoffer L. dr. király ta­nácsos, egyetemi dékán, Lenhossek M. dr. az anatomiaiai intézet igaz­gatója, Lichtenberg Kornél dr. apó- líklinika főorvosa, Nékám dr. tanár és Onody dr. tanár. E kiváló taná­rok, kik annyi emberéletet mentet­tek már meg, vezetése alatt áll az a sorsjáték, mely hivatva van az agg elbetegült és munkaképtelen orvosok állapotán segíteni. A .társadalomnak tehát legszentebb, legnemésebb, de egyúttal a legnagyobb kötelesége, hogy e nemes és jótékonyezéihoz a maga filléreivel hálateli szívvel hoz­zájáruljon. Szép és nemes vonás az orvosoktól, hogy őkezen alapot nem közadakozás utján akarják megsze­' rezni, noha nagy emberbaráti szol­gálataik folytán ehhez teljes joguk lett volna, hanem sorsjátékkal, mely­nél számos nyereménytárgynál a fő­nyeremény 50.000 koi’ona értékkel bír. A sorsjegy ára 1 korona s kap­ható mindenütt, de legkönnyebben Budapestre fordulni az országos or­vosszövetség sorsjátékirodájához, Bu­dapest, Váczi-utcza 17. — Megvételre kerestetik Jókai ösz- tzes művei nemzeti kiadása 100 kö­tet bekötve jóállapotban. Eladni szándékozók szíveskedjenek e lap kiadóhivatalában jelentkezni. — Egy intelligens izr. leány-tanuló kitűnő helyen teljes ellátást kaphat. Bővebbet a kiadóhivatal. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pá­zsitot akarnak létesíteni, ajánljuk hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedéséből Bu­dapesten a „Sétatéri“ vagy a „Mar­gitszigeti“ fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Buda­oo A f-zemplóni ev. ref. egyházme­gyei tanítóegyesület f. hó 7-én tar­totta meg évi rendes közgyűlését Gálszécsen Péter Mihály papi- és Dó­kus László világi elnök elnöklete alatt. A közgyűlés az ev. ref. temp­lomban folyt le. Péter Mihály papi elnök megnyitó beszédének — me­lyet múlt számunkban szószerint kö zöltünk, — elhangzása után öröm­mel jelenté, hogy Dókus László vil. elnök 3 darab 20 koronás aranyat adott át neki az egyesület czéljaira illetőleg, hogy abból az egyik 20 koronás arany pályamunka jutalma­zására fordittassék, a másik kettő 2 évi tagsági dij legyen, s bejelentó elnöktársa azon Ígéretét, hogy ez­után minden éven meghozza áldoza­tát mindaddig, mig adománya 100 koronára nem növekszik, melyet mint alapítványt fog felajánlani az egye­sület czéljaira. Viharos éljenzés hang­zott fel e kijelentésre, s a vil. elnök ez adományáért jegyzőkönyvi kö­szönettel fog a közgyűlés adózni. Ezután az általunk szintén múlt szá­munkban közölt évi jelentés olvasta­tott fel, mely világot vet az egyesület egy évi működésére; mind az elnöki megnyitó, mind az évi jelentés jegy­zőkönyvbe vétetni határoztatott. Már az elnöki megnyitó felveté azon mélyreható kérdést, hogy mi lesz a felekezeti tanítókkal, ha fize­tésük, amiként az méltányos volna, az állami tanítókéval egyformán nein rendeztétik. E kérdés aztán a sza­bolcsi tanítók azon átiratával kap­csolatban, melyben az országgyűlés megkeresése iránt szorgalmazzák a hasoncélu egyesületeket, — élénk megbeszélés, megvitatás tárgyát ké­pezte. Az egyesület megegyezik a szabolcsiakkal abban, hogy e tárgy­ban mozogni, sürgetni kell, de az utat nem helyesli. Egyesületünk a helyett, hogy az országgyűléshez fordulna megtartja a törvényes utal és felettes hatóságai utján fogja kérni e sérelem megszüntetését. S hisszük is, hogy a felsőhatóság szi­vére veszi az ügyet, a zsinat tekin­télyes testületé rábírja az államkor­mányt, hogy felekezeti tanítók, mint a közös nemzeti ügy munkásai, ne legyenek kénytelenek mintegy vi­selni a megbélyegzést. A pénztárnoki jelentés szerint az előbbbi évekkel szemben a bevéte­lek tekintetében jelentékeny emel­kedés mutatkozik, de még mindig vannak olyanok, akik a dijakat nem szívesen fizetik. Ezekkel szemben a már egyszer alkalmazott s azon jó­nak bizonyult eljárás fog ismét al­kalmaztatni, hogy hátralékaikat az egyházlátogatóság fogja beszedni. Hogy az egyesületbe minden tag bevonassák : kimondotta a közgyűlés hogy annak ezután az ideiglenes ta nitók is tagjai tartoznak lenni; e határozatnak, illetőleg az alapsza­bálynak ily irányú módosítását fogja kérni az egyesület a f.-zempléni egy­házmegyétől. Az alapszabályok más pontjainak módosítása is szükségessé vált. Az egyesület három fiók körre van felosztva. Hogy működései a körökben is élénkebb legyen, a há­rom helyett jövőre csak 2 kört ál­lít fel az egyesület, vagyis a hár­mat kettőre összevonja. Az egyik­nek neve lesz „gálszécsi-kör“ a má­siké „abarai kör“. Ennek a határo­zatnak a jóváhagyását is az egy­házmegyétől várja az egyesület. Felolvastatott a tavaly, kitűzött ezen pályakérdésre „az ifj. egyesü­letek feladata és köre az ev. ref. egyházban“ érkezett egyetlen munka felett írott bírálat. A kérdésre 40 koronát* szavazott meg az egyesület de a pályamunka nem ütvén meg a mértéket, kimondatott, hogy e kér­dés még egyszer pályázatra bocsát­tat k. A vallástanitás intensivebbó tételét czélozta az egyesület, midő a sauj- helyi kör indítványára felhívja a ta­nítók figyelmét arra, tegyék tanul­mány tárgyává, hogy a bibliai tör­ténetek című népiskolai könyvben, melyek a lényegtelenebbek s melyek a lényegesek tervszerű vallástani- tásra nézve. Hisszük, hogy e nagy- fontosságú ügyet a tanítók szorgal­mas tanulmány tárgyává teszik. A köri gyűlések jegyzőkönyveiből általában arról győződött meg az egyesület, hogy a körökben elég élénk volt az élet a lefolyt iskolai évben is. Többen minta tanításokat, némelyek korszerű kérdésekről fel­olvasásokat tartottak. Azok közül a legkitűnőbb felolvasás: Vallásos és hazafias nevelés, Kendecsy Pál aba­rai tanitótól a közgyűlésen is felol­vastatott s mint igen derék dolgozat emlékkönyvbe vétetett. A választmányban a hely üres lé­vén : beválasztattak Szilágyi István vásárhelyi és Karakó Ferencz szür- nyegi tanítók. Számos apróbb ügy foglalkoztatta még az egyesületet. A közgyűlés el­tartott déli 1 óráig. Ekkor közebédre gyűlt össze a jelenlévő 22 tanító, az Erzsébet szállodába Természetes, hogy dictiókban nem volt hiány. Péter Mihály papi elnök Dókus L. vil. elnököt és a tanítói kart, Karakó Ferencz Péter Mihályt, Sallay Simon az elnökséget éltette. így végződött a derék egyesület közgyűlése. IRODALOM. Petőfi verseiről. Irta: Búza Béla. A költőnek hazája van. S a költő a hazáját végtelenül tudja szeretni. Csudás kor szülte Petőfit. Rajongó lelkesedéssel volt tele a nemzet. A század uralkodó eszméi mámoritó erejükkel lázba hoztak minden hon­fiúi keblet. Fiatal tetterő és szent lelkesedés mozgatták a történelem kerekét. Az oly sokáig vészterhes ál­mot alvó nemzetnek nagyot kellett zökkennie, hogy belejöjjön a kerék­vágásba, s utolérje a felette észre­vétlenül elsuhant időnek gyors futá­sát. Talaja volt a nemzeti felbuzdulás­nak a hazafias lelkesedésnek. Ezen a talajon termett a Petőfi páratlan hazafias költészete. E magyar Tyrtaeus mesés hangon rázta fel álmából Talpra magyarjá­val az alvó nemzetet. A Rákóczi szi­vet rázó tárogatója nem hatott kü­lönbül, mint az eddig ismeretlen hang, amelyen Petőfi szólott az ő nemze­téhez. A szebb jövőbe veti reményét. O az első, aki kíméletlen haraggal tá­mad azokra, akik folyton a múlt di­csőségéről írnak éneket. »Tudjátok-e, mik vagytok, Kik a múltról daloltok ? Halottrablók ! Halottrablók ! Sírjából felássátok A holt időt, Hogy őt Babérokért árulhassátok. En nem irigylem koszorútokat: Penész van rajta és halolti szag! En tégedet köszöntelek, Te a beteg Emberiségnek orvosa: jövendő !“ Harag.vó lelke megszólal az Unió érdekében. Mély keserűséggel látja a két országra szakadt egy nemze­tet. Legszebb költeményei közé tar­tozik ez, (Erdélyben.) melyet Koltón egy ebéd alkalmával dikezióképen rögtönözve mondott el. Harag, kese­rűség, igaz hazafiui fájdalom, lelke­sítés, buzdítás, mindez lángoló tűz­zel nyilatkozik meg soraiban. Hatásos képpel kezdi : „Barangol és zúg. zug az őszi szél Csörögnek a fák, száraz lombjai Mint rab kezén a megrázott bilincs, Hallgass zugó szél. hadd kiáltsak ón ! Ha el nem hallgatsz, tulkiáltalak Mint a nősirást az égi háború! Egy nemzet és két ország hallja meg Mi bennem eddi^ titkon fórra csak S amit keblemből mostan kiröpitek, Mint a volkán az égő köveket, Az fórra bennem, az fájt ón nekem, Hogy egy nemzetnek két országa van, hogy E két országos nemzet a magyar! S azután végig lángoló haraggal be­szél. Sokszor megbámulom én Petőfi lángeszét ebben a versben. Tünemé­nyesen nyilvánul itt is, hogy nem versiró, de ő költő volt. Es mindenütt és mindenben ott ragyog a legszebben, ahol a harag, a fájdalom szólal meg belőle. Hazafias verseihez sorozhatjuk azt is, amelyet a magyar ifjakhoz irt. Megfélemlítő vers. Hasonló a vil- lámcikkázáshoz, hasonló az ég dör­géséhez. Maga mondja benne: .Felhő alakjába lelkem átöltözik. Úgy száll a hon felett nyugattól keletig Sötéten, csendesen; Ha volna menyköve, mint van a felhőnek, Csapásitól, ifjak sokan hevernétek A port élettelen.“ S bizony mintha az ég zengését hall­gatnék néma félelemmel, úgy hat nak reánk utolsó szavai : „Ti bálványimádók, hiúság rabjai! Jertek, gyilkot fogok szivembe mártani, Hadd frecsesenjen vére Szét fejeitekre .. . tán sikere leszen. Tán megtértek tőle ... jertek hozzám ezen Uj keresztelőre !“ Van Petőfinek egy verse, amely­ben a szabadságért folytatott küz­delmekről elmélkedik. A sok vér és drága élet, mely érette már elhullott, mérhetetlen. De övé a diadal a csa­ták utolsóiban. Ezt ő mondja: a köl tő. Ez prófécia; ennek teljesedni kell. (Folyt, köv.) A szerkesztőség üzenetei: A kis Engl , . . Tokaj. Köszönjük a tudó­sítást, de mert a fővárosi lapok is tárgyal­ták és nem vármegyénkben történt, az esettel oly részletesen nem foglalkozha­tunk. Amennyire lehetett, feldolgoztuk, Hazafias felháborodása egyébként igen örvemdetes ós még örvendetesebb volna, ha a kedves papánál ki tudná eszközölni, hogy a kormánypárton nagy befolyását érvényesítse — a Gotterhalte kiküszöbö­lésére. Komotau, Egyformán használják. Az ut is körülbelül egyforma. A Zemplénmegye olvasójának abbeli pana­szára. hogy laptársunk az előfizetési díja­kat előre beszedte, de már hetek óta meg nem jelent, csak azt felelhetjük, hogy er­ről mi nem tehettük és ha csakugyan igy történt, bizony nagyon jogos a méltatlan­kodó panasz. W. I. Buttka. Legközelebb sorra kerül. B. A. Helyben. Nagyon helyesen csele­kedett. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. 1934-1903. Tkvsz. Póthirdetmény. A tokaji kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság közhírré teszi, mi­szerint a Tolcsvai Hitelszövetkezet végrehajtatónak Sztankay Béla és neje Paraszkay Mária végrehajtást szenvedők elleni 520 korona és jár. iránti- végrehajtási ügyében 1828/ 1903. tk. sz. a. kibocsátott árverési hirdetményben a b.-olaszii 23. számú tjkvben foglalt 609 hr. számú ingat­lan 25 kor. becsárban, — a b.-olaszi 72. sz. tjkvben foglalt 631. hr. sz. ingatlanra 30 kor. becsárban, — a b.-olaszii 179. sz. tjkvben foglalt ós 10000 kor. agrárkölcsönnel terhelt 625 hr. számú szőlőre 2808 korona becsárban, — a b.-olaszi 221. számú tjkvben foglalt 611 hr. sz. ingatlanra 30 kor. becsárban és a b.-olaszii 357. sz. tjkvben foglalt és 3300 kor. ag­rárkölcsönnel terhelt 803. hr. számú szőlőre 102 kor. becsárban 1903. évi augusztus hó 31 -ik (harminczegy) napjának d. e. 10 órájára kitűzött árverés az 1881 LX. t.-cz. 167. §-a alapján Békefi András budapesti la­kos végrehajtató érdekében is 304 korona 25 fillér tőkekövetelése s já­rulékai kielégítése végett megtartatni fog. Kelt Tokajban, 1903. junius 18. Plathy, kir. jbiró.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom