Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-08-12 / 64. szám

64. szám (2)

FELSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szerda, augusztus 12.

eme fizetett pribékei — tanúsítottak a finom lelkű és ideálisan gondolkozó fejedelemmel szemben, midőn őt sárosi várában zivataros éjszakának idején megrohanták, ágyából kiráncigálták és egyenesen minden kihallgatás nélkül Bécs-Ujhely sötét, dohos és penészes börtönfa- lai közé zárták.

De kell-e önöknek, t. ü. gy.l mondanom,! — hisz a történelem eklatánsán bizonyítja, hogy a jezsuiták germanizáló és ferde nevelése nem ! volt képes az ifjút hazájától, annak nyelvétől és szokásaitól elidegeníteni, sem Bécs-Ujhely rideg bö'rtönfalai a férfit a haza szint szent ügyétől eltántoritani.

„Sub pondere ereseit palma“ — mondja egy latin közmondás, valóban t. h. ha valakire, úgy II. Rákóczi Perenezre alkalmazhatjuk ezt; ő is a börtön sötétében, az elha- gyottság és szenvedés kőpárnáján, csak elhanyatlott, tespedő és ezer sebtől vérző hazájára gondol, még mélyebb gyökeret ver lelkében hite, i még inkább megérleli nagy céljait,! még több erőt merit a jövő küzdelmére. Igen, t. h. ! mint a gyémánt sötét szirtek keblében érleli nemes fényét, úgy érlelte II. R. P. Bécs-Ujhely'sötét börtönfalai között a szabadság éltető sugarait.

Vagy emlitsem-e azt az önmegtagadónak párosult nemes tettet, melyről bátran merem állítani, hogy nincsen párja az egész világ históriájában.

. Ugyanis a majtényi páston történt gyászos fegyver letételt követői szatmári békén II. R. P. ezer milliót érő vagyonát vissza kaphatta volna, csak egy tollvonásba került volna. De ő kinek egy álma és egy munkája volt: álma a haza szabadsága.^ munkája a haza f'ólsza- \ hadit ás a ; 0, ki a Magyart oly sza haddá akarta tenni, hogy a szolgaság jármának egy szilánkja se érintse, nem Írhatta alá azt a rongyot, mely Magyarország önállóságát. Magyarország függetlenségét nem tartalmazta, inkább választotta a. szegénység, a hontalanság, a számki- vetettsóg és a bujdosás keserű kenyerét, mintsem hogy szent István birodalmát osztrák provincziára al- jasitva lássa . . .

Hát nemde t. h. a hol a szónoknak a történelem ily óriásáról kell beszédet mondani, kit jellemében és honszeretetében sem a nyers erőszak, sem a kecsegtető dicsőség nem volt képes megingatni, mondom, mikor egy ilyen férfiúról kell beszélni, ott eltörpül minden ékesszó és elhalványul minden díszes jelző, ott nem marad egyéb hátra, mint leborulni a nemzet nagysága előtt és ajkainkat hála imára nyitni.

Uram Istenem! ajkaimat imára nyitom és szám hadd mondja el a Te dicsőséged :

Dicsőség Neked hatalmas Isten, hogy II. R. P. fénylő, világitó és!

ragyogó tehetségének erejét, hazánk 1 szent földjén örök dicsőségül ma-1 gyárnak két századdal ezelőtt föltárna dni hagytad.

Dicsőség Neked hatalmas Isten, j hogy midőn „romlásnak indult a haj-1 dán erős Magyar,, és ólom szürke fellegek vonták be a négy folyó és a «három bérez egét és annyi vérrel megszentelt alkotmányunk lábbal tiportatott. II. R. P. dicső alakja met.orként jelent meg egeden, ki ketté hasította a sötétség fellegét lesújtva, mint a villám, pozdorjává zúzva az ellenséget és rájok meny- •'dörgött „ne bántsd a Magyart“

Dicsőség Neked uram Istenem, liógy'TI. R. P. a miénk volt, nekünk dolgozott, nekünk fáradt, „értünk hevült és oh jaj ! hogy miattunk szakadt meg s/.ive.“

Ex hoc incidente specialiter hozzátok fordulók, hazám reményteljes ifjúsága! A Kegyelet eme magasztos pillanatában könyörgöm 'és kérlek benneteket, fogadjátok meg ha kell esküvel, hogy ki-ki saját hatáskörében arra fog törekedni, minden erejét arra fogja centralizálni, hogy

1715-ik rendi országgyűlésnek 40-ik törvényezikkét, mely 11-ik R. F. -- oh pirulok, midőn e szót ki kell mondanom — hazaárulónak nyilvánítja, hogy ez a gyalázatos szeny folt, mely a magyar büszkeséget ilyetén megbélyegzi, megsem- misitessék ; továbbá, hogy csatlakozni fogtok ahhoz a mozgalomhoz, melyet a tanuló ifjúság Rákóczi szent hamvainak vissza hozatala érdekében megindított.

Tisztelt hallgatóim !

II. Rákóczi Ferenczre illenek a láng- lelkü Jezsajás próféta eme szavai: „s nyugodott rajta Isten szelleme.“ A jellem szilárdsága, az akarat erő nagysága, a határtalan tevékenység, a párját ritkító ügybuzgalom, az éles ész, a gyors Ítélő képesség, a szervező tehetség, az alkotó erő, a rettenthetetlen bátorság, a haza iránt való kimondhatatlan szeretet együttvéve és külön élénk tanúbizonyságot tesznek arról, hogy II-ik Rákóci Perenczen az Örökkévaló szelleme sugárzott.

Eme tulajdonságokat méltányolva kell. hogy, mint gránit sziklába a- czéllal, úgy vésse minden magyar ember szive táblájára mulásnélküli betűkkel Il ik R. P. dicső emlékét.

Te pedig megdicsőült nagy szellem! nézz le ránk a magasból és áldj meg bennünket. íme élünk szellemed lelkesít, példát buzdít, emlékedet ünnepeljük.

Az a lelkesedés, a mely e pillanatban szivünket megdobogtatja egy újabb eskü arra, hogy ezer éves hazánkat az utolsó csepp vérünkig megfogjuk védeni, egy újabb eskü arv^ hogy hazánk gazdasági önállóságáért és politikai függetlenségéért mindent készek vagyunk áldozni. S hogy erre képes a Magyar, arról tanúbizonyságot tehet egész Europa, mely látta a Magyart hatalmasnak a nápolyi öböltől a balti tengerig, látta ezer vis/.álylyal küzdve, szikla szilárdon állva a veszélyek közt ; látta számtalan esetben küzdeni: csatákat nyerni csatákat veszteni ; látta elhagyatva, elárultatva, megcsalatva, de megtörve, meghódítva soha! De hacsak gondolatban is fajulni kezdenénk, ha csak egy pillanatig is haboznánk, ha csak lankadni mernénk, midőn a haza önállóságáról és függetlenségéről van szó, akkor nagy szellem! jelenj meg estelenkit, mint az ős atya veszélyben forgó unokáinak s ints, kérj, korholy és követelj, buzdíts és vezess és mi követni fe- gunk, mint kétszázaddal ezelőtt. Azután következett az ünnepély tula/donkópeni fénypontja : Dr. Fried Lajos, közéletünk eme kiváló alakjának ünnepi beszéde. Nem lehet czélunk e helyen dr. Fried Lajos szónoki képességét ecsetelni, fölösleges is volna, mert van-e valaki megyénkben, ki az ő hatalmas rhe- tori képességét ne ismerné? Itt csak annyit mondunk, hogy az a beszéd az ékesszólás remeke volt. és bátran állíthatjuk, hogy az országban kevés Rákóczi ünnepélyen gyönyörködhettek ilyen költői fordulatokban gazdag beszédben. — Mély sajnálatunkra nem közölhetjük ezt a remek- szónoklatot, mert dr. Pried sohasem készíti előre a beszédeit és gyorsíróról sem történhetett gondoskodás.

A beszéd elhangzása után percekig tombolt, tapsolt és éljenzett a közönség, s nagy ovációkban részesítette dr. Fried Lajost,

Az ünnepély negyedik pontja : Petőfi Sándornak „Elet és halál“ ez. költeménye, melyet Steinfest Ödön VII. gymnazista szavalt melegen, lelkesen és igen szépen.

Ez után az ifjúság kuruez nótákat énekelt.

Kitünően és nagy tetszéssel szavalta el még Solymossy József Pósa — Rákóczi czimü alkalmi költeményét.

Az ünnepély 9 ik pontja volt: záró beszéd, melyet dr. Tárczy Pál ur mondott. A fiatal fiskális gyönyörű beszédét nagy tetszéssel fogadta a közönség.

Különben is, minden hazafias ünnepélynek Királyhelmeczen ő a lelkesítője, buzditója és támogatója, melyért e helyen is köszönetét mondunk neki.

Végül a Szózat és Kossuth nóták éneklése között véget ért az igazán lélek emelő ünnepély.

Este táncmulatság volt a Rigóban, ahol hajnalig mulatott a lelkes ifjúság.

HÍREK.

A morál.

. . . Nagy az újság, emberek, Héderváry megbukott 1 Mint valaha Jellasich,

Gyáva módon megfutott.

Ordó csillog, ragyog mellén,

— Homlokán a gyalázat,

Úgy ám bizon, igy jár, aki Zavarosban halászgat.

Pocsolyából került elő Pocsolyába fúlt bele,

Nagy fába vágta baltáját — Belétört ám a nyele.

Ki a hibás? tudakozzák;

Ki követte el a bűnt?

Reá fogják most már arra,

Aki messze s tovatűnt.

Én azt mondom : mindegy forma, — Együtt főzték a tervet,

Hogy rányomják a magyarra A rabigát, a terhet.

* *

*

Nem újság ez itt minálunk, Megvolt ez már réges-régen Félkegyelmű, koncra leső Mamelukok seregében.

— Ha meg akadt júdás-fillér — Találtak rá gaz himpellért,

Éhen kórász labanezot,

Aki azon fáradozott,

Ólálkodott, hasonesúszott,

Hogy kapja el a koncot. Nemzetrontó gaz hiénák Híztak rajtunk e korig.

Uralkodtak, s mi ezt tűrtük, Megalázva a porig.

Jogainkat bitorolták,

Húsunk ették, vérünk szívták,

— Gyáván tűrtük ezeket,

— Kufárkodni, vesztegetni, — így akarták eltemetni

Most a magyar nemzetet.

' * *

*

De hiába, mindhiába Győzött ám az igazság:

Kisütött a nap sugára,

És kiderült a gazság!

Hát ilyen a morál nálunk ?

Bizony furcsa állapot.

Csak a prédára lesnek itt A gaz lelkű állatok.

Valamennyi puszi-pajtás,

Mig a tervet koholják,

Esznek, isznak és a hazát A mocsárba betolják.

Mig titokba van a gazság;

Addig meleg a barátság:

Úgy — szorongatnak kezet,

S na elejti a bűn végre,

Akkor ők dobják fejére I A legnagyobbik követ.

És gárdája a gazoknak :

Mint Pilátus, mosakodnak,

A főbűnös retirál,

Uczczu, éljen a morál!!

Kóy Sándor.

Tisztelettel felkérjük azokat a t előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be

A kiadóhivatal.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Romsa.ier Lajos sátoraljaújhelyi főgymnásiumi h. tanárt a budapesti VI. kerületi állami reáliskolához helyettes tanárrá nevezte ki.

— Áthelyezés. A vallás- és közok tatásügyi miniszter Lengyel Mihály nagyszőllősi áll. polg. iskolai tanítót jelenlegi minőségében a tokaji áll. polgári iskolához helyezte át.

— Esküvő. Vértesi Zsigmond, a Lővy Adolf könyvkereskedő cég üzletvezetője folyó hó 9 én esküdött örök hűséget Groszman Rezsinek, Grossmann Gábor helybeli polgártársunk leányának.

— Próbabál. Révész Imre tánctanitó szünidei cursusának növendékeivel szombaton a Vadászkürt kerthelyi- sógében vizsgálatot tartott. Természetesen a szülők és a gyermekek hozzátartozói voltak leginkább jelen a tánezvizsgálaton s igy úgynevezett „hálás“ közönség előtt folyt az le. A növendékek hosszú hosszú sora egymásután ellejtette a szokásos táncokat, igeh szép volt a körmagyar előadása és az is biztos, hogy a négyest egy bálon se tánczolják oly pompás rendű colonokban végig, mint itt ezen a próbabálon. A jelmezes ruhájú kis tánezosok és tán- ezosnők azután a Toborzót, a Pa lotást és Gavotte-ot adták elő kifogástalanul és teljes elismerést kiérdemelve. A színes ruhák pompás kaleidoskopja gyönyörűségessé vált minden szemnek. Vizsga után vígan folyt a táncz sürli tourokban jóval éjfél utánig.

— Jutalmazás. A vallás és küzokt. miniszter a br. Frőlich féle alapítvány ezidei 120 korona kamatát a magy ar nyelv tanításában buzgó tevékenységet kifejtett Horváthy Gyula sziámii r. k. tanítónak adományozta.

— A sátoraljaújhelyi ált. ipartestü

let elagott szegény iparosok segélyezésére a régi „Nyul“ kerthelyiségé- 1903, év- augusztus hó , 16-án zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj : Személyjegy 2 kor. Családjegy 3 kor. Kezdete d. u. 5 órakor.

— Rakócziünnepély. A nagy-mi- hályi casinó egyesület által f. évi augusztus hó 16 án rendezendő Rákóczi-ünnepély programja a következő. 1. Szózat. Énekelve a közönség által. — 2. Ünnepi beszéd. Tartja Polányi Géza kir. közjegyző. — 3. Kurucdalok. Énekli Ambriskó Bertalan, tárogatón kiséri Ocskay Andor és a zenekar. — 4. Rákóczi Rodostóban, melodráma. Szavalja Dr. Eperjessy Lajos, zongorán Isépy Zoltánná, cimbalmon Stépán Aladár kisérik. — 5. Kurucdalok. Gordonkán előadja Olchvári Ernő. — 6. Hym- nusz. Énekli a nagyközönség. Délután 4 órakor népünnepély a „Vö- rösház“-nál, melyet este fényes tűzijáték fejez be. A tűzijátékot Stépán Aladár rendezi.

— Az országos szinészegyesület f.

év szeptember hó első felében megnyitja szinésziskoláját. A rendes tanfolyam két évre terjed. — Az országos szinészegyesület szinésziskoláját sikerrel elvégzett növendékek az országos szinészegyesület alapsza bályai értelmében az egyesület rendes tagjai sorába vétetnek fel. A szinésziskolába olyan ifjak és lányok vétetnek fel, kik a felvéti vizsgálaton a szinészpályára hivatottságot mutatnak. A szinésziskola növendékei elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek és úgy a drámai, mint az énekes szakban kiképzést nyernek. A szinészpályához szükséges elméletek, magyar nyelv és irodalom, színészet elmélőte, lélektan, aesthetika, általános művelődés- történet rendes tantárgyak. A gyakorlati kiképzésben különös gond fog tordittatni a tiszta, hibátlan kiejtésre, a természetes beszéd- és játékmodorra, valamint a növendékek színészi egyéniségének fejlesztésére. Hogy a növendékek a szükséges színpadi otthonosságot minél jobban elsajátítsák, a Vígszínház nyilvános előadásaiban mint néma szereplők fognak foglalkoztatni, azonkívül az iskola a növendékekkel évenkint több gyakorlati nyilvános előadást rendez. Táncz, vívás és illem tanulására minden növendék kötelezve van.A tan.