Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-08-05 / 62. szám
62. szám (3) FELSOM AGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, augusztus 5. Irta Szécskay György. Szavalja Pál Lajos. 9. Bezáró beszéd. Tartja Dr. Tárczy Pál. 10. Szózat, énekli az if-! jóság. Kezdete délután fél 4 órakor. | Elek Sándor. | Elek Sándor nyug. ev. reLlelkesio életének 79-ik évében hosszas szenvecjés után folyó hó | 1-én városunkban elhunyt. A nagy | tiszteletű urat lelkesei közpályája alatt és később a nyugalom éveiben is minden tekintetben megérdemelt nagyrabecsülés környezte. A függetlenségi párt is egy derék, elvhü tár- J sat vesztett benne és azért kétszeres mértékkel osztozunk az általános részvétben s a csalid gyászában. Temetése f. hó 3-án nagy részvét mellett történt. — Hangverseny és Annabál Erdöbé nyén. A múlt, vasárnapon Erdőbénye. fürdőben jótékonyczélu Annabalt rendezett a fürdő igazgatósága, melyet részint professziónál us, részint műkedvelő szereplők buzgóságából minden izében kiváló sikerű konczert előzött meg. A közreműködők közül első helyen Werner Sárika czimba- lom művésznőt kell felemlítenünk, aki ezen szereplésénél is pompásan ragyogtatta folytonosan fejlődő tehetségét. Játékával jól megérdemelt tapsokra lelkesítette a közönséget, ami bizonyára buzdítja a fiatal művésznőt. A műsor többi száma is várakozáson felül sikerűit. Kállay Jolán énekmüvésznő kedves és meleg hanghangjával igen tetszett, Villányi Andor tanár pedig nagyon élvezhetőén adta elő a bányaszerencsétlenség monológot. Friss Heiman énekelt ezután és meghódította azokat is, kik eddig még nem hallották szép hangját. Végül Németh Pál ingerelte de- rűltségro ügyes humorú dalaival a közönséget. Hangverseny után reggelig tartó tánc volt. — Tüzeset. Ma délben erősen fél revert harangszó riasztotta meg városunk lakosságát és sok sok ember futott a felszálló vastag füstfelhők helye felé. Az Andrássy-utcza mellett északnak a hegyek felé húzódó Dörzsikközben, a közkórházi épülettel szorosan szemben lévő ház gyu- ladt ki és a tűz rohamosan terjed. A volt Rónai-féle ház égett és a tető borzasztóan lángolt. Majd meggyu- ladt tőle a közkórház női beteg osz- tá'ya, melynek fedele szintén égé, szén leégett. A betegeket természetesen már előbb kiszállították. Ek kor a tüzet szerencsére lokalizálni tudták, a közkórházi udvaron levő keresztepíiL't fedele, ahol ezelőtt az alorvosi lakás volt, most pedig az ideiglenes zsidó kórház van, szintén szikrát fogott, de a tűzi fecskendőkkel erre a fedélre vetette m gát a védelem, szerencsére sikeriel. A tűz oltóság elkésve jött, bár a laktanyához egészen közel fekvő helyszínre és a tűzoltók megjelenése után is sajnos fegyelmeilenség uralkodott a/, oltásnál, később azonban s főképp a gyártelepi tűzoltók és a katonaság megérkezése után igen erősen folyt a mentés. Több lakónak sok a kárja. A tűz teljes elfojtása a délutáni órákban még tart. A tűzesetnél tapasztaltakról még sok mondani valónk lesz. Most csak annyit, hogy úgy a tűzoltóság, mint a rendőrség feltűnően későn érkezett és ismételjük, a tűzoltók megérkezése után is óriási volt a fegyel- metlenség. Fejet vesztve tettek mindent. A telefon-tűzjelzők körüli hanyag eljárása a városi tanácsnak okozza, hogy a legjobb segítség: a katonaság, csendőrség és a gyári tűzoltóság csak későn értesülhet a tűzesetről és ennek helyéről. Úgy látszik, hogy csak valami nagy szerencsétlenség fogja a hatóság felületességét, közönyösségét és hanyagságát orvosolhatni. — Vizáradás. Valóságos árvizet csinált Ujhelyben az a felhőszakadásnak is beillő zápor, ami augusztus 4-én délben zunogott vagy egy jó óráig. Az utcákon végig rohanva tolyt, a szennyes viz, különösen sok kárt csilláit a főutca és palotás utca sarkán, ahol igazán botrányos gondatlansággal úgy van rendezve az űtcza, hogy az úttest sokkal magasabban fekszik mint a járda. Hozzá a csatorna fedői se voltak kinyitva, úgy hogy a lerohanó vi/. egyenesen befolyt a Szánky féle házban lévő boltokba. nagy károkat okozva ott. Bizony nem ártana utána nézni, s segíteni a dolgon, hogy többet ne történhessék ilyen baj a város főutcáján. — Tüzesetek. Szinnán e hó 2-án d e. 11 órakor tűz ütött ki. Leégett négy ház a hozzátartozó melléképületekkel együtt. Biztosítva nem volt semmi. A kár tetemes, mivel a&íszéna már otthon volt és az is odaégett. A tüzet a gyermekek vigyázatlansága okozta, a tűzzel való játéknak az eredménye. — 2-áról 3 ára eső éjjel pedig a mezőn 12 kereszt búzát gyújtottak fel, mely teljesen elégett. E gyújtogatás valószínűleg bosszú műve. A tetteseket azt lehet mondani ösrnerik, de rájok bizonyítani nem lehet. A kárvallott képviselőtestületi tag. —- Vigyázatlanságának áldozata. Tály- lyai tudósítónk az alábbi esetről értesíti lapunkat: Csontos József 10- 12 éves gyermeá drágán fizette meg gondatlanságát. Kint tartózkodott szüleivel a szőlőhegyen. Egy lankás domboldalon fekete szinü por ötlött szemébe. Minden további gondolkodás nélkül gyufát gyújtott s beléje dobta. Pedig ez puskapor volt melyet fel nem ismert; ez a gyufától felrobbant s arczába csapódott, súlyos égési sebeket ejtvén rajta. — Elragadták a lovak. Végzetes szerencsétlenség érte folyó hó 3 án Tasnády József gagyi plébánosnak Tállyán tartózkodott koc is t. A szántóföldre mentében elragadták jár müvét a lovak. A kezében maradt, fél gyeplővel lebukott szekeréről s a megvadult állatok magukkal tova ragadták. Egy arra menő mezei őrnek sikerült nagynehezen megállítani a felbőszült lovakat s a kocsist kiszabadítani válságos helyzetéből, s ko-1 moly természetű zuzódásokkal be-1 szállítani a városba, hol nagy hete-j jen fekszik. — Háború Liszkán. Véres végű üszszeütközés volt a szőlőmunkások j közt O.-Liszkán aug. 2-án éjjel. Gara és Blau cég óláh szőlőmunkásaival vesztek össze a benszülöttek, nyúlván kenyér féltékenységből. Valósá- j gos háború fejlődött ki, amely az j egész város csendjét felverte. A csendőrörs kénytelen volt Patakról segítséget kérni, úgy, hogy tiz csend- j őr tudta csak megfékezni a dühöngő tömeget. Az oláhok a csendőröket is megtámadták, s ezek lőni voltak kénytelenek. Egy oláh súlyosan megsebesült. — A csendőrparancsnokság a fegyverhasználat miatt vizsgálatot inditott a csendőrök ellen. , szór idézi fel lelkében a szomorú képet, ami neki mégis — úgy hiszem — oly végtelenül jól esik. Magam elé képzelem bánatos alakját. Csak úgy elmélázik, csak úgy elgondolkozik Révedező tekintete nem a lába előtt futó hangyát, nem az ut szélén virító tarka virágot látja. Tul a fűszálon, — túl a kéklő hegyeken lát. érez a nagy leiek egy fájdalmas emléket: „Láttam két hosszú nap Hideg t,elemidet, A szdtlan ajakat, A becsukott szemet. Mindent, mindent tudok! Es még sem hihetem ; Mindez nem álom-é? Kétkedem, kérdezem. Es hozzátok megyek És nézek szerteszét: Kern látom e szemed Tündökletes egét? Nem látom, mindenütt Hiába keresem. És haza térek és Sirok keservesen.“ Borongó lelkét bántja a napsugár is. Melankolikusan ir. De én nem hiszem, hogy ennél a három, kicsi, versszaknál valaha szebbet is lehessen Írni. „Játszik öreg földünk Fiatal sugarával a napnak : „ Pajkos enyelgés közt Egymásnak csákókat adnak. A Duna liullámín. Bérczén völgyén a vidéknek. Tornyokon, ablakon. Mindenhol Csákjaik égnek. Oly já kedvű a nap Jöttén, já kedvű lementén, Mintha nem is látná Sirhalmodat, édes Etelkám !“ És megrenditően szépek a többi versei is mind, miket e csapás hatása alatt irt (Kéket mutatnak még. . . . Hatalma# orvos az idő . .-. Panasz- kódáin hát. .. . Midőn nagyon bánt. ... Anyám anyám. . . . Messze vándoroltam. . . . stb.) Nem lehet azokat megmagyarázni, nem lehet azokat dicsérni. csak érezni lehet, hogy szépek. Csak az elboruló kedély tud róla beszélni, mit érez a lelkünk, a szivünk, midőn ezeket olvassuk. Szerelmi költészetének ezek a gyöngyei. Bámulatra méltó művészettel nyilatkozik itt meg mindenütt az a mélységes fájdalom, mely kedvese halálakor őt érte. Voltak ezután is szerelmi bánatai. A kétségbeesés, a kétkedés, hogy vájjon viszontszerettetik-e, — lantján szép hangokon szólaltak meg ismét.- De tegigazabb, legközvetlenebb volt a fájdalom, s leghatásosabb a művészete első szeretője sírjánál. Feledni akarja egy későbbi ideálját, mert csak kint okoz neki, ha viszontszerlem nélkül epekedik utána. Gyönyörűen ir akkor is : „Kit feledni vágytam S inár-már elfeledtem, Oh leány, miért tűnsz fel Újra képzetemben? Miért tűnsz fel újra IRODALOM. Petőfi verseiről. Irta:*Buza Béli. A temetőbe megy a költő és ismét szól Etelkéhez, oly édes hangon, mely talán a durva rögeken is képes áthatni. Átjárja a leszögezett koporsó deszkáját. „En vagyok itt, emésztő gyönyöröm! Én, sírodnak hű zarándoka; Kérdezni jöttem, hogy mit álmodál A föld alatt az első éjszaka?“ stb. Azután egy másik versében is közvetlenül beszélget elhunyt kedvesé vei: „Nem háboritom-e nyugalmad? Elásott kincse életemnek ! Ha szivem árva gyermekével: | A halvány arczu szenvedéssel Hozzád gyakorta kijövendok. • * Nem fog zajt ütni érkezésem. Sirhalmod mellé halkan lépek : Csak csókomat teszem fejfádra. — Azt is lemossa kőnyom árja — Es ekkor ismét haza térek.“ Milyen fájdalma lehetett annak, aki ennyire tudott szeretni ! Lángoló lelkének egész tüzével, szivének egész í melegével! Hányszor ismét visszatér I hozzá: az ő édes emlékéhez. HányPiros orezáiddal, Fekete szemedet. Fekete hajaddal? Miért jut eszembe. Dús lelked kincstára, Mely hét szinben játszik Szivárvány módjára, Melynek ellenállni Hasztalan törekvés. Mert bűvös háló az. Honnan nincs menekvés.“ stb. E leány később menyasszonya lett. Ujjongó lelkesedés szól ekkor lantja húrjain. — De nékem ez ujjongó költészet annyira nem tetszik! Lehet közvetlen, lehet őszinte, de sohasem mély hatású. Szinte jól eáik, midőn újra egy szomorú hangot találok. Beteg menyasszonyához szól: _A betegséggel szomszéd a halál: Gyógyulj meg édes, szép menyasszonyom. Mivé leszek, ha ajkaid helyett ■ Fejfádat csókolom? No halj meg, óh ne halj meg kedvesem ! Megénekeltem már egy holt leányt . . . . Ne kivánd, hogy két koporsó közé Szoruljak, ne kívánd.“ stb. Még egyszer magaslik ki szerelmi tészetében a fájdalom. Van még neki egy csudaszép verse, hol egy bus sejtelem nyilatkozik meg, s ahol művészetében a költő saját magát múlta felül. Van ebben a versben minden, ami szép lehet. Művészet, poézis, gondolatok, eszmék, hasonlatok, ragyogó nyelvezet, mesteri kidolgozás1 Az a czime, hogy : September végé'n „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok. Még zöldé! a nyárfa az ahlak előtt, De látod amottan a téli világot ? Már hó takará el a bérezi tetőt. Még ifjú szivemben a lángsugaru nyár. S még benne virit az egész kikelet, De íme, sötét hajam őszbevegyűl már: A tél dere már megüté fejemet. 11a oldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd. En feljövök érte a siri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt. Letörleni könyümet érted. Ki könnyedén elfeleded hivedet, S e szív sebeit bekötni, ki téged Még akkor is, ott is örökre szeret.“ Bár a Petőfi költészetében nagy tért foglalnak el szerelmi dalai, a szebbeket felsoroltuk már. Sok apró szép eszmével, sok ragyogó hasonlattal, sok megható fájdalommal találkozunk még ezután is, — azonban ezekre kiterjeszkedni, hosszadalmas volna. Es ha összehasonlítjuk fájdalmas szerelmi dalait azokkal, melyekből boldogsága sugárzik ki, akkor fogjuk látni, mennyivel fönségesebb, mennyivel magasabb valami a fájdalom a boldogságnál. Csak fájdalmában tündöklik, ragyog az ő költészete egész teljességében, itt látjuk az ő isteni tehetségét a maga szédítő magasságában. Valóban szédítő magosán áll 0 ilyenkor előttünk. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG. — Miniszteri adomány. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a Várannó- Hosszumező és az Izbugya—Hosszú- mezéi községek határában létesítendő mintaparasztgazdaság beruházási költségeire egyenként: 1350 koronát adományozott. — A m. kir. belügymi- a vég-árdói tüzkárosultak részére 200 korona segélyt adományozott. * Miskolczi VI országos sörárpa vásár. Az országos gazdasági egyesület, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek ürsz. Szövetségének központja a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület a Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Mezőgazdák szövetkezete Miskolczon 1903. évi augusztus 25-én kedden a vármegyeháza nagytermében Országos Sörárpavásárt rendez. A vásár d. e. 9—12 óráig, d. u. 2—4 óráig tart. A vásáron közvetlen vétel és eladás szabad. Bizománybán a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete“ is közvetíti az eladásokat. Minden eladást a rendező bizottság ellenőriz. Az eladások a vásárhely iségben kiállított, minták és bejelentési ivek alapján történnek. A vásáron résztveni óhajtó eladó árpájából a „Borsodmegyei Gazdasági Egyesület“ titkári hivatalának faj és minőségenként 5 kg. mintát s amennyiben az árpa eladásával a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét óhajtja meghízni, egyidejűleg ugyanazon mintából 4 kg.-ot a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének“ (Budapest, Alkotmány-utcza 31.) is beküldeni tartozik. A minták legkésőbb augusztus 22-ig beküldendők. A vásári üzlet szabályzatát és a bejelentési íveket levélbeli megkeresésre a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala megküldi. Termelők figyelmébe. A miskolczi .Hitelintézet r. t. igazgatósága azon kedvezményt nyújtja a t. termelőknek. hogy a sörárpavásárra bejelentett árpát a vásár napjáig miskolczi termény és áruraktáraiba fekbér felszámítása nélkül kész beraktározni, s arra megfelelő előleget adni. Ez ügyben szíveskedjenek a termelők közvetlenül a nevezett intézethez fordulni. A szerkesztőség üzenetei: Tudósitó. Tállya. Nem tudjuk, kitől hallotta, clo nem igaz. sose küldtünk vagy adtunk át semmiféle kéziratot. S. K. Miglécz. Köszönjük. Jövő számunkban hozzuk. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA.
