Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-08-01 / 61. szám
61. szám. (4) F E L S 0 M A G Y A R O R S Z A G I HÍRLAP Szombat, augusztus 1. pontos kiszolgálás által, a magyar gazdaközönséggel fennálló nekünk rendkívül becses összekötteteseinket mindenkor ápolni óhajtjuk. Midőn még megjegyezzük, hogy Kalmár Vilmos ur Budapest, IV., Teréz körút 3. 1903. január 1 -sejétől nincs többé irodánk képviseletével megbízva, legjobban ajánljuk magunkat s maradunk kiváló tisztelettel: A Csehországi Thoraasmüvek foszfátliszt eladási irodája Bécs. — Vérengzés a Deák-utcán. Folyó hó 26-án két iparossegéd iszonyúan összeszurt egy védtelen, néma embert. Bokolai Aéla egy másik társával ittas fővel hazafelé haladt éjjeli 10 óra után. Velők szemközt, közel a „Medve“ korcsmához haladt Szvi- tilí’a János, a Lukács-bandának egyik cimbalomhordozója hátán a cimbalommal. A két ittas iparossegéd előbb útját állotta, azután belékötött majd kést rántottak és a néma embert karján és fején úgy megszúrták, hogy a szerencsgtlen ember összerogyott és óriási vérvesztést szenvedett. A késelő emberek elmenekültek, miga magára hagyott Szvitilla Jánost a gyorsan előhivott dr. Stern Ármin városi alorvos vette gondozás alá s az iszonyúan összevagdalt embert a kórházba szállitatta. A vérengző iparossegédek ellen az eljárást megindították. — Dunky Fivérek cs. és kir. udvari fényképészek f. hó 8-án szombaton és p-én vasárnap főtér 9. Juhász Jenő ügyvéd ur telkén lévő műtermükben levételeket eszközölnek. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk j hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedéséből Bu- j dapesten a „Sétatéri“ vagy a „Mar-! gitszigeti“ fümagkeveréket. Ezeket | már 29 éve szállitja Mautner Buda ! pest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. IRODALOM. Petőfi verseiről. Irt»: Bűzd Bdli. „Meglátogatni csak t-6 fogsz, hogy elsúgd 1 Testven búdat, óji fergeteg. Testvéri búdat, mert hiszen testvére Voltál te lelkem érzeményinek." Halljátok a búgó éji förgeteget?: Mint sír, mint nyöszörög, mily kétségbeesetten nyög! Tudjátok honnan jött? A költő sírjáról, hol a kóró terem, hová virágot senki nem ültet. A múltak emléke felett kóválygó I lelkem, méla merengéssel, babonás I áhítattal áll meg egy bús csatatéren.1 Es maga elé idézi, a'félszázad előtti történt eseményeket. A fújó paripák száguldását vélem hallani. Agyú dörgés, kard pengése, trombita harsogás- . . .! „A földön is harag, Az égen is harag, Kifolyt piros vér és Piros napsugarak!“ Háború van és pusztulás. A szabadságért, életéért küzdő magyar1 utolsó csep vérét ontja ki a csata j téren Es ez az utolsó csep vér, a leg- j drágább nekünk s legfájdalmasabb.! Mert ez utolsó csep vérben volt a I Petőfi lelke is. Az a kéz, mely a Talpra magyart írta, lehanyatlott, é/ nem írt többé lángoló tollal, lángoló betűket. * Az a lélek, mely isteni szikra volt. mely csudás szépségű nyelven, mesés hasonlatokkal szóllott hozzánk, elhagyta az ügyvelőt, s átadta a/.t a felbomlásnak, a pusztulásnak. Testéből por lett, melyet ismeretlen nyugovó helyéről, az őt éj felen kint meglátogató búgó szél hord széjjel e honban. Szelleme, — óh, vájjon szellemét megtartották ' é az unokák maguknak ? Megtartotta é e nemzet magának ? . . . ... Visszaemlékezek a költő halálára. Sírjára virágot nem ültethetek. Porait nem tudom felkeresni, hogy ott imádkozzak. Mert ő megjövendölte, hogy az ő sírján csak I kóró fog teremni, porainak csak az éji fergeteg fogja testverő búját elzúgni. S a mit ő megjövendölt, az mind beteljesült. Halálára visszaemlékezve, — mert sirjára virágot nem ültethetek, elmerengek az ő csudás költészetén. * Legszebb ideálom a férfin, kinek a küzdelem hevében veriték gyöngyözik a homlokán. Aki küzd a sors csapásaival, aki daczol az élettel, aki nemes önérzettel telt kebelét bátran tartja oda a gúnyolódó világ nyilainak. Oly szép, oly nemesitő gondolat az, a fájdalom, a szenvedés közepette férfias elszántsággal küzdeni tovább. Hiszen szép a csendes, virágos, tarka völgy. Édes benne a patak locsogása. A susogó falombok oly ábrándosán hatnak a kedélyre. A virág-szirmokon ülő harmatcseppe- ken megtört napsugár hét ragyogó színe csudás ámulattal tölt el, és néma tisztelettel késztet meghajolni az,ezerszép természet előtt. Oh, de lelkünk csak akkor rázkódik meg igazán, ha látunk egy egeket ostromló, bömbölő Aetnát., ha látunk egy szilaj orkánt, mely őrült ként fut végig a tenger hullámain, rémséges hosszúját töltve a tajtékzó vizen, ha látunk villámokat czikkázni végig az ég boltozatján, ha halljuk a megfélemlítő dörgést és csattanást, miknek hallatara a vadállatok szűkülve vonóinak barlangjaik mélyére. Mennyivel fönségesebb, gyünyör- ködtetőbb a haragvó természet! Hiába! a tenger gyöngye könnyekből fakad! Es én azt hiszem, hogy ahol csak valódi igaz gyöngy akad, azt mind a fájdalom, a szenvedés szülte. Petőfi kétségtelenül sokat szenvedett. Többször kellett neki izzadt, veritékes homlokkal szállani szembe a gúnyolódó élettel, mint a boldogságnak virággal hintett útjain járkálni. 0 kétségtelenül sokat szenvedett! Es mennyi gyöngyöt termett né- künk az ő szenvedése ! Mennyi igaz, valódi drága gyöngyöt! Az ő mártír koszorúja igaz gyöngyökkel van sűrűn kürűlrakva, — és mi, midőn e gyöngyökben gyönyörködünk, eszünkbe sem jut talán, hogy e mártir-koszorú hosszú szúrós tövisei egykor egy lánglelkű költőt sebeztek véresre, ki annyi szenvedéssel, annyi fájdalommal hozta fel •számunkra a sok drága gyöngyöt a tenger fenekéről : lelkének mélyé bői. 0 maga mondja : „Virágos kert a költő szíve, J)e másnak tenni a virágokat. Mig ezeket szét osztogatja Onönmagának csak tövis marad S a puszta kert és tépett, pillangó Eszébe sem jut senkinek talán. Midőn élvezettel mereng a Szegény költő mártír koszorúján.“ Hanem e mártir-koszorú aztán valóban becses a Petőfi költészetében Egy-két fájdalomszűlte gyöngyszemet, egy-kél kincset e sok közül fogok bemutatni. A ki nem restelíi a fáradságot, nézze meg, olvassa el. Bizony megsiratja a „szegény költőt.“ En már megsiratta r sokat. Most is egy könnyűm cseppent le a lapra, ahol első szerelmét siratja el, a meghalt Etelkét. Minden szava, minden sora olyan igaz. Es a maró fájdalom közepette ez a legnagyobb zsenialitása, hogy amit ir. az igaz, nem hamis hazug, nem affectátió. Oly inegrenditően igaz a fájdalma, hogy könyet csal az ember szemebe. Némelyik szavával, mintha a szivünkbe markolna. „Hová lettél te szebb reményeimnek Korán kiégett hajnal csillaga? Keresni foglak; — nem talállak é meg? Vagy még meglátjuk egymást valaha? Ha majd az éjnek hallgatag felében Halvány sugárt a hold a földre vet : A temetőnek küszöbét átlépem. S fejem lehajtom sirhalmod felett, Fülébrodondsz é akkor álmaidból, S elhagyod mély hűvös nyoszolyád ? Hogy meghallgasd amit ajakam szól: A szerelemnek epedő szavát.“ stb. Valóban, mintha nem is földiekkel, hanem szellemmel, szellemi hangokon beszélne. Szinte félünk megérteni e hangokat, kétkedve : vájjon a mi nyelvünkön szólott e tényleg, vagy csak meglopta a költő a túlvilágnak, a paradicsomnak szellem- hangjait, s mi elég vakmerőek vagyunk meghallgatni, midőn azon megszólal. Nem lopta. A fájdalom szólaltatta meg nála e ritka tehetséget. A fájdalom, elhunyt kedvese után, akit feledni nem tud, kinek halála mély, sajgó sebet ütött az ő nemes szivén. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG. * Szőlészeti értekezlet Tokajon. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ Tokajon szept. 8-án (Kisasz- szonynap) nagyszabászu szőlészeti értekezletet kiván tartair. Ezen az ülésen dr. Drucker Jenő, az egyesület igazgatója kifogja fejteni a magyar szőlőbirtokosok országos képviseletére hivatott új egyesület munka programmját, előterjesztés fog történni, hogy az értekezlet a borital- adó leszállítása, illetve, a házi fogyasztás adómentesítése érdekében állást foglaljon, s harmadszor Egey Szilárd, a tarczali vinczeHér iskola igazgatója fog előterjesztést tartani a tokaj-hegyaljai borok pinczekeze léséről. Utána Benedek Pál mutatja be „Boregyenlősitő“ találmányát, és esetleg még más helyiérdekű kérdések lesznek felvetve és megvitatva. Ezen az értekezleten minden tokaji és vidéki szőlőbirtokos résztve- het, ha a „M. Sz. 0. E.“-nek nem is tagja. Amennyiben az értekezlet megtartása előtt, vagy az ülés folyamán az egyesület Tokaj-vidéke-beli tagjainak száma az alapszabályok értelmében szükséges 50-et elérné, úgy mindjárt meg is tartanák az egyesületi tagok az állandó hely i bizottság ülését, melyen az elnök, alelnökök és titkár választása is megtörténnék, va'amint a bizottság további teendőire nézve is javaslat történnék. Ha ez utóbbi meg nem tartathatnék, úgy az értekezlet után, ha pedig megtörténhetik, úgy a bizottsági ülés után bankett lesz, melyen bárki részt vehet. Úgy ezen bánkettre, mint a délutáni programúira nézve a helyi bizottság, melynek élén Benedek Pál, Kudász Kálmán, id. Prá- gay Aurél, Ivrajnyák Géza, Vigh Endre és Dienes Gyula állanak, fog részletes előterjesztést tenni. Nem kételkedünk benue, hogy ezen vidékünkre nézve nagy közgazdasági jelentőséggel biró értekezlet a szőlőbirtokosság részéről általános támogatásra számíthat. Akik a „M. Sz. 0. E.“-ébe mint uj tagok be kívánónak lépni, forduljanak vagy a helyi bizottsághoz, vagy közvetlenül az egyesület igazgatóságához (Budapest., IX. Üílői-út 25. sz.) alapszabályokért és tagsági nyilatkozatokért. Úgyszintén lehetséges lesz az értekezlet folyamán is tagul jelentkezni. A szerkesztőség üzenetei: E, I. Marienbad. Köszönjük legközelebbi számban jönni fog. Jó üdülést. G. I. L -Teplicska. Mai póstával a kívánt elment. Üdv. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA. HIRDETÉSEK . FELVÉTETNEK A KIADÓHIVATALBAN. Ilit iiplltf ajánlom, hogy a legjobb minőségű korpa = a szeptember, október, november, deczember havi szállításra nálam olcsón már most beszerezhető. Tessék ajánlatot kérni Fischer Heiman liszt és korpakereskedőnél Sátoraljaújhely. Kérjen tsá KEL LG én KARY-Iéle lej óbb tisztítószert. Sárga és fekete finom czipőknek a legjobb tisztítószer. Különösen Boxcalf-, Oscaria-, Chevreaux és lakk- czipők részére. BÉCS, XIII. Eladó ház. Kazinczi-utcza 540. és 536/a és a gyártelőpi-uteza 730/2. és 730/3. számú házat szabad kézből adom — Értekezni Gyulai lgnácz építőmesternél, Kazinczi- utcza 540. szám. és egyéb építési anyagok eladók. értekezhetni a kórházépítési irodában. Szerencs nagyközség képviselőtestülete egy — a régi városháza területén építendő — teljesen uj városháza, valamint a tolonc- ház átépítésére vonatkozólag, melyek öszköltségei körülbelül 80000 koronát tesznek kip ezennel pályázatot hirdet. A nyilvános árlejtés Szerencs község házánál f. év angusalus hó n-ik napján délután j órakor tartatik meg. Az árlejtési feltételek, építési tervek és költségvetések Szerencs község jegyzői hivatalánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők é-; lemásolhatók. Szerencs, 1903. julius 23-án. Az építészeti bizottság.
