Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-07-29 / 60. szám

60. szám (2) F E L S ÖM A G Y A R O R S Z A G I HÍRLAP Szerda, julius 29. íme ezt súgja nekem e pillanat­ban a magyar szív, ez felel meg bizonyára az egész nemzet, érzel­meinek. mert ismétlem, ne adja is­ten, hogy valaha ellentét legyen magyar szív és magyar szív dob­banása között. Es midőn az összes magyar szi­vek összhangé it hangsúlyozom, hogy ne foglalnám ebbe ■ bele a legelső magyar embernek, a királynak is érzelmi világát, hogyne gondolnék arra az összhangra, a melyet a ko­rona és g nemzet érzelmei között ápolnunk, és mindig tökéletesebbé tennünk kell; tökéletesebbé pedig a nemzeti érzelem teljességének alapján. Ezen célért kell munkálkodnunk mindannyiunknak határozottság­gal. mérséklettel, kímélettel, de lan­kadatlan gondoskodással. Es ha a mai ünnepély ennek a munkának egy hatalmas impulsust ad és en­nek sorsát előbbre viszi, akkor úgy fogunk reá gondolni, nem mint va­lami mulékony és értéktelen tünte­tésre, hanem mint egy szebb jövő kiinduló pontjára, melynek méltó szülőhelye ez a nemes város. K .ssa szab kir. város fel virágozására, di­cső és fényes, jövőjére emelem po­haramat. (A beszédet folytonos vi­haros taps és éljenzés szakítja meg.) * Üdv Apponyinak ezért a »be- harangozást-éít. Elűzte véle a li dércznyomást, mely nemzeti be­csületérzésünkön feküdt Tapsvi­har volt reá a visszhang. A la­koma közönségénél, mely valóban iránytadó nemzeti tényezőkből állott, óriási lelkesedést szült ez a gyönyörű felszólalás Gróf Hadik Béla Zemplénvár- megye főispánja és Dokus Gyula, Zemplénvármegye alispánja is ott voltak. Az ő aiczuk és az ő te­nyerük is piros volt. Le'kesedtek és tapsoltak ők is De jutott é vájjon eszökbe, hogy Zemplénvár- megyét ennek a történelmi jelen­tőségű napnak a dicsőségétől ők fosztották meg? Jutott-e eszökbe. hogy ennek a beszédnek Rákóczi szülőmegyéje székházában kellete volna első sorban elhangzania ? Jutott-e eszökbe, hogy azon a me­gyei gyűlésen, mely á Rákóczi- ünnep rendezését elhatározta, meg tették azt az indítványt, hogy az ünnepre ne csak a törvényható­ságokat, hanem a kormányt és törvényhozást is hivja meg Z.m- plénvármegye's így tegye méltó an országossá a mi legilletéke­sebb ünnepünket. Jutott-e eszébe Dókus Gyula alispánnak, kit Mol­nár volt főispán nem ok nélkül nevezett »állig begombolkozott diplomatának«, hogy ő elnökölt a gyűlésen, mely ezt az indítványt leszavazta és hogy az indítvány elfogadása kizárólag rajta múlott? Belátja-e, hogy ő pápább volt a a pápánál; hogy ami nem volt kényes a Khuen-Héderváry kor mányra nézve, azt a Széli Kálmán kabinetje is bizvást megtette vol­na 5 hogy gróf Apponyi és társai akkor is lejöttek volna felújítani ősi vármegyénk fényét, miként el­zarándokoltak most a vezeklő és engesztelő útra?! Belátja e, hogy a nemzeti érzések és kötelessé­gek rovására diplojnatizálni nem szabad, nem lehet bünhődés nél kül ? Mert büntetés rá nézve mind­az, ami a kassai ünnepen történt és büntetés reá nézve az a jogos szemrehányás, mely vármegyénk közönségében múlhatatlanul kélni fog ellene. Ilyen tettek és hibákra bízvást alkalmazható a költő szava, magad tépted le a babért Ez az egyik tanulság A kassai ünnep szép, igen szép volt, de mégsem teljes. Nem volt i országos a szó valódi értelmében. A fővárosi sajtó ezt általában, fáj­dalmasan konstatálta. Legkímeri- tőbben szól erről a Budapesti Hír­lap, mely julius 27-iki vezércikkéi ben részletezi, hogy mi és ki hi­ányzott. Természetes, hogy nem­zeti szabadságharcz ünnepéről lé­vén szó, a szemrehányástól men­tesek nem lehetnek a »Dicsősé­ges nagy urak«, kikre a B. H eme igazságos sorai vonatkoznak : Es hová tűntek mágnásaink, hogy a Rákóczi ünnepére csak egy Api ponyi, egy Zichy, egy Andrássy}, egy Vay és két Hadik jutott? Rá­kőcz-i kuruc-seregében tizenöt mág­nás tábornok szolgált; az unokák most stigmatizálják az ősöket, meg­bélyegzik apáikat azzal, hogy nem ünnepük Rákóczit, a > kinek zászlaja alatt küzdeni azoknak dicsőség volt. Jár-e vájjon a Budapesti Hírlap az Erzsébet tanyára ? Lesz e reá felelet a Zemplénben, hogy ne ünnepeljünk, hanem dolgozzunk?! Jár-e vájjon a Budapesti Hirlap és a többi fővárosi lap Pácinba? Lesz e nyilatkozat a Zemplén-ben melyben a B. H. szerkesztője vagy cikkírója »tolakodó cucilista« dí­szes nevével lészen majd felru­házva ?! Vagy csak nekünk nem szabad megirni azt, amit nyíltan és sok­kal erősebben megir a Budapesti Hirlap ? Csak tőlünk cucílizmus s tolakodás ez, a B H -tói már nem? Ez az igazság ? „Az unokák most stigmatizálják, az ősöket, megbélyegzik apáikai\ azzal, hogy nem ünnepük Rákó­czit, akinek zászlaja alatt küzdeni azoknak dicsőség volt“. Ezt üzenték Önöknek az or- i szág szivéből a nemzet nevében,! Dicsőséges nagy urak. Tehát volt idő, midőn nekünk, a sajtóbeli közvélemény legszeré-j nyebb napszámosainak, mégis iga­zunk volt. Ez a második tanulság. * A kassai ünnep szép, igen szép volt, de mégsem volt teljes. Hi­ányzott a nép, igy írják és beszé Ilik mindenütt. Hát ez igen szó ; moru. De ki az oka ennek ? maga a nép, a lelkes magyar nép ? az lehetetlen. A nemzeti ünnep akkor volna igazán teljes, ha ott volna »a nép és katonaság«­Kassán a katonaságot nagyon hítták, de nem jött A népet pe­dig, mely jött volna, nem nagyon hívták. S a tolakodó cucilista nép igy maradt el s igy lett a külön­ben fenséges ünnep igazán hiá­nyossá. Ez a harmadik tanulság. Törvénysértő adóhivatal. A múlt héten járta be a lapoi,at a pestvidéki pénzügyigazgatóság kö­vetkező, helyes, törvényes és alkot­mányos rendelete : budapejtuidéki tip kir. pénHÜ$yi$aH$até5á$től. 82,814. j VI. 1903: szam­Körrendelet valamennyi kerületbeli m. kir. adó- hivata'nak. A költségvetésen kívüli állapotra j való tekintettel utasítja a kir. pénz-1 ügyi igazgatóság, hogy a bélyeg- hiányról felvett s beérkezett hiva­talos leleteket könyvelje el és a kiszabást a felemelt illeték mellő­zésével teljesítse, ugyancsak el könyvelendők s kiszabandók lesz­nek a jogilletéki esetek is. a fize­tési meghagyásokat azonban mind­két esetben csak a költségvetésen kívüli állapot megszűntével kézbe- síttesse. ' Ezen rendelet a költségvetésen kívüli állapot megszűntével hatá­lyát veszíti. Budapest, 1903. juliüs 20-án Collel, s. k. í gy látszik, az újhelyi pénzügy­igazgatóság vagy nem ismeri, vagy nem tiszteli úgy a törvényt, mint pestvidéki kollegája, mert itt ép el­lenkezőleg minden tartózkodás nél­kül küldi az adóhivatal a leletekről szóló fizetési meghagyásokat, s nem csak arra merészkednek, hogy tör­vény és alkotmány ellenére végre­hajtással való fenyegetés mellett kö­vetelik jogtalanul az illetékeket, de még a bűntetéskép felemelt illetéket is kirójják, ami a legnyilvánvalóbb törvénytelenség. Kérjük a pénzügyigazgatóságot, kövesse a pestvidéki pénzügyigazgató hazafias példáját, s szüntesse be eze­ket a visszaéléseket. Az ellenzék diadala. Egy hatalmas erővel szaporodott újra a vármegyei bizottság függetlensági párti tagjai­nak száma. Violet Gyula plébánost választották meg Erdőbényén, — a nagy tehetségű szónokot s rendület­len elvtársunkat. Benne kipróbált ve.zérharczost nyer a megyegyülés ellenzéke. Zsindely lsfván s Violet beválasztása kedvező hatással lesz a megyei tanácskozások színvonalára, s hatalmasan megerősíti az ellenzé­ket. Sajnos, hogy felekezeti ellentétek rontották meg a bényei választás szép harmóniáját Mind a két jelölt függetlenségi yárti volt, s igy — fáj­dalom — csak felekezeti jellegű volt a választási küzdelem. Reméljük, hogy csak múló jelenség marad ez a vallási ellentét, s a két derék pap hazafiasságának sikerülni fog ebben a jó magyar ellenzéki községbe a felekezetek békés egyetértését hely­reállítani. — Tudósításunk igy szól: Erdőbényén juh 27-én történt meg a megyebizottsági tag választás a Szőllősy József, illetve báró M ald- bott Ödön lemondása folytán meg­üresedett bizottságijtagságra. Sajnos, ez a kérdés ismét életre keltette azt a bizonyos tengeri kígyót — a fele­kezeti versengést, mely jegy ideig szunny adott. A nagy és szorgos munkaidő kö­vetkeztében csak 96 'szavazat volt összehozható, melyből 48 szavazatot kapott Danyi József ev. ref., 48-at pedig Violet Gyula rom kath. lel­kész. A szavazat-arány tehát egyeidő lóvén : a sorsnak kellett dönteni. A sors kedvencze Violett Gyula róm. kath. lelkész lett, ki mint független­ségi érzelmű, a megyén a függet­lenségi pártnak tevékeny tagja lesz. hírek. ■— Augusztus—Október. — Az augusztus-októberi negyed al­kalmával bizalommal kérjük ama tisz­telt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, az előfizetés megújítására és lapunknak ismerőseik körében való terjesztésére. — A kiadóhivatal. — Körjegyző választás F. hó 20-án ment végbe a megüresedett traucon falvi körjegyzői állás betöltése. Há­rom pályázó közül egyhangúlag Mdüks György sárospataki városi adóügyi jegyzőt választották meg trauezon- falvi körjegyzőnek. —- A sátoraljaújhelyi gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör augusztus hó 2-án a „Nyul“ kerthelyiség táncter­mében tartja havi mulatságát, melyre nem tagok részére belépti dij szemé­lyenkint 1 korona, családonként 2 korona. A mulatságon, mely délután 4 órakor kezdődik, a gyártelepi ze­nekar fog játszani, azonkívül a da­lárda is közreműködik. — Halálozás. Kátai Mór, a Klein Nándor-féle uradalom volt tiszttar­lója, utóbb újhelyi magánzó, tegnap julius 28-án váratlanul meghalt. A hirtelen haláleset számos barátai és széleskörű ismeretsége körében nagy részvétet kelt. — Nagy boreladás. Tercsinyi Hen­rik tállyai bornagykereskedő e na­pokban vettTolcsván Schőilfeld Hen­rik közvetítésével régi borokat kbl. 40,000 koronáért, u. i. 1883, 1888 és 1889-es borokat. — Halálozás. Iiercz Annin, hely­beli kereskedő, a Herz - Kálmán fia ezég tulajdonosa f. hó 24-én éjjel hosszú szenvedés után meghalt. Az újhelyi társadalom benne egy igen derék, értelmes polgárt vesztett, kit az egész városban társadalmi és val- láskülömbség nélkül szerettekAs be- * csültek. Az önkéntes tiizoltóegylet- nek legrégibb tagjai közé tartozott és annak idején egyik buzgó tényező volt az egylet felvirágoztatásában, a lelkes összetartásban. Evekkel ezelőtt egy tűzesetnél hősies önfeláldozást tanúsított, mikor is szerencsétlenül járt. Egy égő petroleumos hordó ki- guritásánál ruhája meggyűlt és oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy hónapig tartott, mig betegségéből fellábadt, de azóta egészsége soha sem volt teljes. Általános vélemény, hogy mellbajának csiráit, a mely évek hosszú során át kínozta és végre is — mondhatni, már a megváltó — halált okozta, e szerencsétlen tűz­esetnél szerezte. Az ipartestületnél is, amig egészsége engedte, hasznos tevékenységet fejtett ki. Halálát öz­vegyén, Friedmann Reginán és 2 kis-,, korú fiú gyermekén kívül széleskörű , rokonság siratja. Temetése julius,,,, 26-án délután 5 Órákor óriási részvét mellett ment végbe. A tűzoltó egylet képviseletében melynek szertárnoki minőségben pa­rancsnoksági tagja volt, ifj. Meczner Gyula h. polgármester, főparancsnok vezetése alatt megjelent az egész pa­rancsnokság. Dr. Goldberge,r Izidor hitszónok megható gyászbesződbep méltatta az elhunyt polgári erényeit és a veszteséget, mely a gyászba borult családot és a város polgársá­gát érte. Mint kereskedő, mint pol­gár és mint családapa egyar.-i,nt.meg- érdemli, hogy emlékét megőrizzék, kik őt életében ismerték, tisztelték és kinos betegségének hosszú, tarta­ma alatt baráti részvéttel viselked tek irányában. — A paulai szent Vinczéröl nevezett szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló „Carolineiim“ felsőbb leány- nevelő tanintézet Sátoraljaújhelyben. Az intézet feladata a gondjaira bí­zott növendékeket vallásos és haza­fias szellemben nevelni, s azoknak állásukhoz mért! lehetőleg egye­temes kiképézteté‘áét-fekközölni: A növendékek körük á^ÁIőismeretük szerint oktatást nyernek a 4 elemi és . 4 Oszt. polgáriüskdlá számára elő­írt tantárgyakban, miként ezeket a nagymélt. róm. kath. püspöki ka;- és a magas minisztérium előírja. A zon­gora és czimbalomjátszásban minden növendék, kinek szul&i zeneoktatást kívánnak, naponkint’külön oktatást és gyakorló órát kap. Külön okta­tást nyerhetnek franczia és német nyelvben ; továbbá viz-,' olaj- és se­lyemfestészetben, gépvarrás, fehér­nemű és ruhaszabászat és varrásban. A szellemi kiképeztetés és szivneme- sitésre irányzott törekvés mellett az intézet arra is gondot fordít, hogy a növendékek egészséges testi fej­lődése is biztosittassék. Kedvező idő­ben a városban sétálnak, vagy a környékben kirándulásokat tesznek, de különben is minden szabad időt a kertben töltik, fürdőről is gon­doskodva van. Az egészségre az in­tézeti háziorvos ügyel fel. Komolyabb betegség esetében az illető szülők azonnal értesittetnek és a beteg nö­vendék elkülönített szobában egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom