Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-11-28 / 93. szám
93. srám (4) FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, november 28 fájó teher. Mielőtt ezt megtenné, gyónni kívánt. Szepessy segédlelkész bár minden tehetségével oda igyekezett hatni, hogy e sötét szándékáról lebeszélje, a „mérnök ur“ erősen megmaradt terve mellett. Egyet azonban mégis hajlandó volt megígérni. Ha pénzbeli zavarából kimenekül, — megkísérli a további küzdelmet. így ment fül egy levéllel Bernáth Béla orsz. képviselőhöz Tállyára, hogy pártfogást osdekeljen ott is. Csüggedten tért onnan vissza — vagy talán nem is volt ott s most csak annál nagyobb bizalommal ostromolta a jólelkii segédlelkészt kétségbeejtő helyzetének illusztrálásával, Sikerült is aztán neki 14 koronát tőle kicsikarni s azzal elindulni, hogy elfoglalandó hivatalában jelen- kezzék. Egy héttel később visszatért Ismét zavarban volt, — de nem mert nyilatkozni a betegen fekvő segédlelkész látogatói előtt. — Megint zsarolni akarta, de ennek már elejét akart venni Szepessy s egyszerűen kicsukta az esteli órákban sűrűn visszatérő kellemetlen vendéget. Keservében aztán elment Szerencsről. Már-már lelkiismeret fur- dalást kezdett érezni a .segédlelkész a magára hagyott, támasznélkül maradt mérnök ur túlságos negligálása miatt, midőn harmadnapra nagy meglepetéssel olvasta a mérnök urnák Sátoraljaújhelyben való lépre- kerülését. — A „Zemplén“ buzdít és óva int. A Zemplén cimü helybeli újság tudvalevőleg nemcsak politikai barom- métere és hírvivője olvasóinak, hanem lui barátja is. Ezen szent érze- ményből kifolyólag mindig intenzív tanácsokkal látja el olvasóit. Mostan a hadsereg feje fáj igen a derék Zemplénnek, azért olvasói jó szivére és józan belátására appelátván, azon hadköteleseket, kik 1880., 1881.. 1882. ben születtek, felszólítja, hogy önkényt jelentkezzenek a hatóságnál. Teszi ez azért, mert A törvényen kívüli állapot nagy zavart idézett elő, különösen a tör vényhatóságok katonai ügyosztályaiban. Ez ideig már ötödször halasztották el a sorozást s a liadkö- kütelesek jelentkezése sem történ- téuhetik meg a régi rendes mederben, mert ez idő szerint a jelentkezésre nincsenek kötelezve. Azonban minden hadköteles, ki az 1880., 1881, 1882. években született, igen okosan csel kszik, ha a hatóság munkájába jelentkezéssel megköny- nyiti. Amióta az ex-lex állapot tart ugyanis nagy számmal vannak azok. akik tartózkodási lakóhelyet változtattak. Minderről azonban nem tudhat a katonai ügyosztály, mert a jelentkezni mulasztókat ezen kötelességük teljesítésére nem szoríthatja. Csupán a belátásra “apellálhat. a józan ^gondolkozásra bivat- kozhatik, mikor kéri a hadkütolese- hogy mielőbb jelentkezzenek. Reméljük, hogy nem lesz a Zemplénnek egy olvasója se, akinek a szivét hidegen hagyja ez a lelkes felszólítás. A papák és mamák pediglen bizonyára nyakára ülnek hadköteles fiaiknak, hogy a hadsereg „zempléni“ fejfájásai elállitsak. Ezen buzdításon kívül a Zemplén »óva is int.“ Intés a kivándorlóknak című lúrecskéjében ugyanis óva inti olvasóit., hogy ne hogy ki menjenek Amerikába, Ami nem tévesztheti el hatását és igy remélhető, hogy a Zemplén egy olvasója sem fog kivándorolni Amerikába, — már csak azért sem, mert isten bizony- olyan jó tanácsokat, buzdításokat es óvaiutóseket a sehol a világon nem fog kapni senkitől, mint a „Zemplénétől, — Öngyilkos fiatal ember. Schleicher Frigyes helybeli koóyakgyáros öny velőjét, Ei c hl e r Józsefet Pi tőfi-ulcui lakásán ma délben felakasztva találták. A : Szerencs éd len végű 21 éves leml) ergi szüleié.-ü fiatal ember már három napja aiéin mutatkozott, senki sem tudta, hogy iiol van. Hozzátartozói a rendőrség nek is bejelentették eltűnését, mely rögtön sürgöuyzött Nagyváradra, hol Eichler testvérbátyja katona. Onnan megnyugtató válasz nem érkezett, azért az eltűnt könyvelő főnökét is értesítették, aki Eembergben időzött Schleicher rögtön haza is jött és kutatni kezdett az eltűnt könyvelő után. Ma délben aztán a kamrában felakasztva találták a szerencsétlen sorsú fiatal embert, ki már harmadnapja csünghetett a felszögezett kötélén. Az öngyilkos könyvelő, kit, szimpatikus megjelenéséért mindenütt kedveltek, két levelet hagyott hátra. Egyet édes atyjának, egyet pedig főnökének. Mindkét levélben megháborodott elméjét hozta fel szomorú tette okául. — Műkedvelői előadás. Sárospatakon 1903, évi deczember hó 5-én, az ev. ref, főiskola nagytermében, a sárospataki Kossuth-szobor alapjavára műkedvelői előadás lesz. Színre kerül : Buborékok Vígjáték 3 felvonásban Irta Osiky Gergely. (Rendező Diviaczky Rezső A szereplők a jogakadémia hallgatói közöl kerülnek ki, Kezdete este T lírakor. Belépő dij : Személy jegy 2 kor.. Diák jegy 50 fill. — Színház. Komjáthy János színtársulatának tegnapi és tegnapelőtt előadásáról szóló refe- rádánkat a következő két elő adással kapcsolatosan a jövő számunkban hozzuk. — Tanuló felvétetik Landesmann Miksa és társa könyvnyomdájában. — Betörés. Czernvinán a biró lakásába betörtek, ottan a faláda pénztárt feltörték s mintegy 300 korona állami adó pénzt elloptak. A tettest még az ideig nem sikerült kézrekeriteni. — Tolvaj cseléd. Bőig dry András helybeli mészárost érzékenyen megkárosította Matisz Istvánná nevű hűtlen cselédje. Azon ürügy alatt, hogy vízért megy, a kupába csent élelmiszereket rendszeresen hordoz gáttá egyik ismerőséhez, ki Gyur- kovits Géza építőmester házában lakott. A sűrűn kútra járó korsó azonban pórul járt, amennyiben kisült a ravasz asszony turpissága és letartóztatták. Sok lopott sódar, szalonna, zsir, tengeri és egyéb élelmi szer terheli lelkét. — Érdekes a mai számunk id. Heckseher Sámuel hamburgi cégnek szerencse jelentése. Ezen cég a nyeremények azonnali kifizetése által már gyakran elismerésben részesült amiért is ezen hirdetésre olvasóinkat figyelmeztetjük ■ — A Club kávéházban, mely mióta gazdát cserélt élénk látdgatottság- nak örvend, ezen a héten is egy varázsló bűvész fogta magát produkálni. Szombatra és Vasárnapra Keményfi bűvész hirdet társulatával előadást a kávéházban. — Rendőri hirek. A múlt hét rendőri krónikája ugyancsak élénk volt. A hideg időjárás megnehezíti a megélhetési módot, ami sok bűnre tért egyént csábit a lopásra. Különösen az aprómarha jószágnak van nagy lopási kelendősége. A kapitányságra nincs nap, hogy ne érkezne panasz, hogy hol itten dézsmálták meg a tyuk és libaketrecet, hol máshol próbálkoztak a tolvajok. Schveiger Albert vendéglőst a múlt napokban szép számú liba erejéig károsítottak meg ismeretlen alakok. Néhány napnál később Jelenek Gyula nyug. szolgabiróriak Gubás-utcai lakásán is járt betörő, felt'eszitette az ablaktáblákat, de lármás munkája felriasztotta a házbelieket, mire a pórul járt betörő a balfenéken undorral eltávozott — egy szomszéd házához.. Itt Vida Péter máv. moz- donyfütőnek van a lakása, melynek ablakán át akart az ismeretlen egyén a szobába hatolni, de nem sikerült. Mindössze 4 cserép virágot (!) vitt magával. A csüggedhet.ellen betörő azonban nem hagyta abba kis játékait, hanem tovább kísérletezett az ' éji homályban és Széky Rezső máv. i főkalauznak, a közeli Alsótemető-ut- i czai lakására tévedt, hol sikerült is neki a szobába behatolni és egy ke- ! vés ruhaneműt elemelni. TANÜGY. államosítás helyett segélyezés. (v) A felekezeti iskolák föltétien hívei mosolyogva és önelégülten dörzsölik kezüket, valóságos győzelmi mámorban úsznak. Wlassics ; miniszter távozása s Berzeviczy Albert jövetele az államosítás meg- j akasztását s a felekezeti iskolák fejlesztését jele Ti. Hogy mit jelent nálunk az állami iskolák háttérbe szorítása és j mit a felekezeti iskolák föllendü- j lése, nem nehéz kitalálni, Az állami iskola képviseli a magyarságot, a j hazafiságot Minden állami iskola j a magyarságnak egy-egy mentsvára. A felekezeti iskolák ezt nem képvi- j selik, aminthogy a felekezetek sem képviselik a magyar állameszmét, sőt vannak felekezetek, melyek hol nyílt, hol titkos ellenségei a magyar állameszmének. Nagyon természetes, hogy iskoláik, a felekezeti iskolák és az általok képviselt eszmének a terjesztői. Távol áll tőlem, hogy a felekezeti iskolákat általánosságban hazafiság tekintetében megvádoljam. Készséggel elismerem, hogy a felekezeti iskolák általában hazafiasak, de sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy ezen általános szabály alól rendkívül sok a kivétel. Rettenetes nagy a száma azoknak a felekezeti iskoláknak, melyek teljesen hazafiatlanok, vagy hazafiságuk dolgában igen sok a kívánni való. Nálunk tekintetbe véve a nemzetiségek ellenszenves magarartását, a felekezeti iskolák előtérbe tolata és segélyezése az állami iskolák rovására magyar nemzeti szempontból valóságos bűn és hazaárulás a nemzet ellen. Nagyon sovány vigasztalás az, hogy az ellenőrzés joga úgy is az állam kezében van s tovább is az állam kezében marad. Tapasztalás igazolja, hogy az ellenőrzés nem teszi magyarrá a nemzetiségi vidékeken létező felenezeti iskolákat, de az állami iskola, az igenis magyar még a legelszigeltebb körülmények között is. Ha az ellenőrzés laza, akkor nem ér semmit, soha sem lesz meg a kívánt eredménye, ha szigorú akkor meg sok bajnak a kutforrása, s a gyak ri összekoccanás folytán a nemzetiségek elit nszenve csak fokozódik, s a mi a fő, ezen baj állandósul, s mely a felek«zet (a nemzetiségek) és az allam közötti örökös harcot jelenti. Helytelenebb tanügy- politika, a mi viszonyaink közepeit, nem is képzelhető, mint a felekezeti iskolák előtérbe tolása. A Wlassics által kezdeményezett csendes és tervszerű államosítás a legjobb és legbiztosabb ut, mely a mely a mailett, hogy a legexponáltabb vidékeket állami iskolákkal hálózta be, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a hazafias irányban működő felekezeti iskolákat megfelelő segélyezésben részesítse. Nagyon szép frázis az, hogy az államnak nem szabad a társadalmi tényozők segítségét negligálni, de sőt ellenkezőleg a lehetőségig felhasználni. Nem szabad — úgymond — az adózó polgárokat túlterhelni. . . Mit jelent ez? Az adózó polgárok kímélését jelenti ? A felekezeti iskolák talán vagyonnal rendelkeznek s azok föntartásához a hitfelekeze- tek tagjai (az adózó polgárok) egyetlen fillérrel sem járulnak hozzá? Ha igy volna, akkor érthető lenue a felekezeti iskolák előnye gazdasági szempontból. De igy van-e ? Ugyebár hogy nem, hisztn a legtöbb hitközség a maga iskoláját, csak nagy áldozatok árán képes föntartani s nem egy esetben 50—00 sőt 100 percentes pót dóval róják meg tagjaikat. Hol van hát ebben a polgárok kímélése, a gazdasági előny ? Hát elképzelhető-e az, hogy egyazon ember jobban érozze a pénz hiányát, ha azt mint állampolgár s kevésbbé, ha mint hitközségi tag adja ki ? Ami pedig a két _ iskola közötti külömbséget illeti, a már előbb említett hazafias iránytól eltekintve, vezetés és nevelés szempontjából az állami iskolát, illeti meg az elsőbb' sóg. A felekezeti iskolák föntartói és vezetői is beismerik, hogy az állami iskolák mintagyanánt szolgálhatnak. Miért van az tehát, hogy Tisza és Berzeviczy az államosítás elejtésével a felekezeti iskolák segélyezésére helyezik a fősulyt? Az üres, a semmitmondó frázisokkal kit akarnak becsapni, a felekezetet. vagy a nemzetet? Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA. bármily állású megbízható egyének budapesti bankházban sorsjegyeknek részletfizetésre való eladására, az 1883. évi XXXI. t.-o. alapján, Tőke és kockázat nélkül némi szorgalommal könnyen elérhető havonta 300—500 korona kereset, mm Ajánlatok intázendők a „Szerencse Híradó“ kiadóhivatalának, postafiók 180. Budapest. ■■ Főnyeremény SZERENCSE A nyereméesetleg nyékért az 600 000 kor. JELENTESI áll. kezesk. Felhívás részvételre a IVyercmény-esélyre melyen a Hamburg állam által biztositott nagy pénzlutri játékban 10 millió 856.562 márka biztos nyereménynek kell kihúzatni, A nyeremények ezen előnyös pénzlutrinál a következők: A legnagyobb nyeremény esetleg 600.000 márka. Premium 300000 mk. 1 55 200000 55 1 55 50000 55 1- 5) 45000 55 2 55 40000 55 1 55 35000 55 1 55 30000 55 1 nyer. 100000 55 1 55 80000 55 1 » 60000 55 1 55 50000 55 1 55 40000 55 4 55 30000 55 5 55 20000 55 3 55 15000 55 16 55 10000 55 40 55 5000 55 100 55 3000 55 160 55 2000 55 619 55 1000 )) 812 55 400 55 75 55 300 55 összesen 111000 sorsjegy 53795 nyerf' mény és 8 Premium és azok rövid pár hó alatt 7 osztályban biztos húzásra jutnak, a sorsjegyek felére tehát biztos nyeremény jut. Az első osztályú főnyeremény értéke 50000 márka, mely a 2-ik osztályban 55000 márka, a 3-ik osztályban 60000 márka, a 4-ikben 70000 márka, az 5-ik- ben 75000 márka, a6-ikban 80000 márka és a 7-ikben 600000 márkára emelkedik. _Az első osztályhoz, melynek húzása hivatalosan állapíttatott meg, egy egész eredeti sorsjegy csak 7 korona fél „ 3.50 K. negyed „ „ „ 1.75 K. Ezen betétek a következő osztályhoz, valamint a pontos nyereményjegyzék, a hivatalos áliamczimerrel ol- látott. sorsjátéktervezeten láthatók meg, melyet kívánatra ingjon és bérmentve küldök. Minden résztvevőnek húzás után rögtön továbbítom felszólítás nélkül a hivatalos húzás jegyzéket. A nyereménypénznek kifizetése és elküldése direct általam, a legmélyebb diseretio mellett azonnal eszközöltetik. Rendelményeket kérek postaut.úványnyal. Forduljunk egyenesen az ajánlatokkal a közeli húzás ué|elt azonnal uajy f! év dcccnib. hó 1T-Í£>" bizalommal id. Heckscher Sámuel banküzletébe Hamburg,
