Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-11-25 / 92. szám
92. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda november 25. várja a gyógyító irt a magyar nyelv, a magyar vezényszó. Pedig a válság sarkpontját ez képezte. Lehetett-e hát e nélkül az ellenzéket leszerelni? Az obstrukció tehát tovább folyt s most kezdte Tisza ennek erőszakos megtörését hangoztatni. Dr. Zsindely István. F'olyt. köv. Súlyos közjogi bonyodalom. — Szinnay, Körber és Tisza — Újabb, és igen nagy horderejű politikai összeütközés támadt a szabadelvűpárt oszlopos tagjai között. Összekülömböztek a szent és sérthetetlen kiegyezésen, amely isten „kedvező“ kegyelméből immár 36 esztendős, de azért lelkes hívei csak most kezdenek veszekedni rajta, hogy mi is hát tulajdonképen az értelme. Történt többek közt, hogy Körber is beleszólt a dologba, s magyarázta a kiegyezési törvényt a saját felfogása szerint, úgy, hogy azt mi csak az osztrákok .beleegyezésével változtathatjuk meg. No de kár volt neki kinyitani a száját. Mert iszonyúan lefülelték idehaza. Megszólalt Szinnay István — akinek most különös passziója Körbert szidni — :i:) s úgy lecáfolta és lesajnálta Körber barátunkat, hogy az szegény hirtelenében bizonyára azt se tudta volna megmondani, hogy fiúnak szülte-é a kedves mamája, vagy leányzónak. így dörgött és viliámlott többek közt Szirmay: Hamis, irgalmatlanul hamis az a közjogi tétel is, hogy a kiegyezési törvény bármely módosítása csak úgy járhat gyakorlati érvénynyel, ha ahhoz Au-'ztria is hozzájárul. Nem úgy van az kérem! Azokat a kötelességeinket, melyek a pragmatika sanctióból folynak, Magyarország kétféleképen, teljesítheti : ugyanazon módon, ugyanazon elvek szerint és ugyanazon eszközökkel, mint Ausztria, vagy pedig külön, más elvek alapján, eltérő módon, különböző eszközökkel. Csak akkor kell egyforma elhatározás mind a két állam részéről, ha a pragmatika sanctióból származott kölcsönös kötelességeinket közös institúciókkal akarjuk teljesíteni: közös diplomáciával, és egy szervezetbe szorított hadsereggel ; de teljesíthetjük ezt másképen is: külön diplomáciával, önálló hadsereggel is és ebben az esetben életbe lép az ezt elhatározó törvény, amint azt a király és országgyűlés megalkotta Hamis tehát a Körber ur tani tása, ha azt hirdeti, hogy abba is volna beleszólása Ausztriának, ha egyszer Magyarországnak eszébe jutna ezeket e külön intézményeket felállítani és az 1867. XII. t.-c. ily értelemben megváltoztatni. Ha már olyan nagyon érdeklődik az osztrák miniszterelnök a magyar közjog sarkalatos tételei iránt, tessék elolvasni azt az alaptörvényünket is, amely szól „de independentia“ és tessék elolvasni a koronázási eskü és hitlevél szövegét, meg az 1723. 2. és 3-ik törvényeket, amelyek mindmegannyi- an biztosítják Magyarország önállóságát, függetlenségét. És váljon önálló és független volna-e ez az ország, ha törvényt csak egy idegen állam beleegyezésével hozhatna hatályosan ? Ugyebár, hogy nem ? Csak örülhetünk tehát, hogy Körber ur ilyen leplezetlenül kitárta polgári meggyőződését. A ki ilyeu gonoszul ^megtámadja Ma*) Eskünkbe jut erről Vázsonyi Vilmos. Az is, míg a Pesti Hírlap kormánypárti lap volt. s igy a kormányt nem volt szabad szidni, folyton csak Ausztriát szidta. Azt szabad bántani, hát azért nem haragszik meg a pártvezetőség. gyarország alkotmányát, az nem maradhat tovább osztrák miniszterelnök sem. Csakhogy — s itt következik a sajnos és végzetes konfliktus —■ egy másik István is beleszólt a dologba, s ez az István már.egy cseppet se volt olyan snájdig, mint a mi Istvánunk. Tisza István ugyanis — némileg eltérőleg Szirmaitól — ezeket mondta a parlamentben : Egy, a mai jogállapot megváltoztatását célzó magyar törvény a szentesítés ténye által teljes formai jogérvényre emelkednék, annak a közösen elintézendő ügyekre vonatkozó határozmányai azonban hatályba csak akkor léphetnek, a célba vett uj rend csak akkor valósulhatna meg, ha a másik államban is megfelelő törvény jönne létre. Ellenkező esetben nem uj rendet, de a meglevő rend alapjait bontaná meg. Tehát érvényes törvény lenne és az a hatálya is meg lenne, hogy megbontaná a meglevő rendet, csakis az a hatálya nem volna meg, hogy létre is hozza az uj rendet, amit létre akar hozni, mert természetesen az uj rend csak akkor valósulhatna meg, ha arra vonatkozólag Ausztriában megfelelő törvény alkottatnék. (Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: A közös ügyekre nézve.) Igen a közös ügyekre nézve. (Helyeslés jobbfelől.) T. Ház! Célom jelenleg csak az volt, konstatálni azt, hogy igenis ogy ilyen magyar törvény megbontaná a létező rendet, tehát a létező rend nem maradhatna érvényben, ha ilyen egyoldalú tör vénynyel megváltoztatnék. Természetes, hogy ugyanazon jogot, melyet vindikálunk magunknak, koncedáljuk teljes készséggel az osztrák törvényhozásnak is. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás half oltói.) A közös ügyekre vonatkozólag Magyarország, mint a mujtban, úgy jelenleg is változatlanul a paritás álláspontján áll, és teljes el- forditése volna az igazságnak u :y tünteti fel a magyar törvényhozás állásfoglalását, mintha az bárminő tekintetben a paritáson akarna csorbát ütni. * Nyilvánvaló, hogy közéletünk két kitűnő Istvánjának itt homlokegyenest eltér a meggyőződése. Szirmay szerint ha magyar törvény változtat a kiegyezési törvényen, az azon* módon szent, érvényes és végrehajtható. Tisza szerint pedig csak akkor hajtható végre, akkor érvényesülhet, ha Ausztria is hasonló törvényt hoz. Tehát Tisza lényegében Korbernek ád igazat, mig Szirmay feltétlen szabad akaratunkat hirdeti. Miután pedig bizonyosak vagyunk benne, hogy Szirmay István legény a talpán, aki nem enged a kimondott szavából: kétségtelen, hogy itt a két kiváló István között súlyos bonyodalom támadt, amely Isten tudja, hogyan fog elintéződni. —Kilép-e Szirmay a kormánypártból és Tisza ellen fordul, vagy Tiszát kényszeríti jobb meggyőződésre: ez még a jövő titka Biztos csak az, hogy ez a nagyfokú nézeteltérés kiogyen- lithetetlenül nem maradnak Mert Szirmay utóvégre se Bullagi, aki el- bodrogsárázza a kimondott szavát. Vájjon mit szolnak már most ehhez az újhelyi kormánypártiak, s melyik Istvánhoz csatlakoznak ? Hall- gatnak-é az ő Tyrtaeusukra, Szir- mayra, mikor »de indepedentia« énekel? Érdeklődve várjuk a kérdés fejlődését, de addig is egy tanácsot adunk Szinnay doktornak : Ha Tisza ma mond valamit, ne Írjon róla rögtön vezércikket, hanem várja be, hogy holnapután hogyan fogja Tisza a ma kimondott nyilatkozatát helyreigazítani. Mert azért Lapsus Pista a mi miniszterelnökünk, hogy mindig visszaszijja a mit mond. Zászlóbontás jYagy-jYííhályon. Hogy az országos függetlenségi párt által folytatott elszánt küzdelem mennyire talál viszhangra az ország minden vidékein annak egyik legszembeötlőbb biznnyitéka, hogy a legmamelukabb választókerület — a nagymihályi — is megsokalván a nemzeti jogok eltiprását, megmoz- dúlt és óriási lelkesültséggel kibontotta a függetlenségi lobogót. Kiküldött tudósitónk a következőkben számol be a gyűlés lefolyásáról : A nagymihályi választókerület függetlenségi polgárai vasárnap, nov. 22-én a „Csillag" szálloda földszinti termeiben rendkívül látogatott nép- gyülést tartott, melyen a zemplén- megyei függetlenségi párt részéről Pekáry Gyula elnök vezetése mellett dr. Fried Lajos, dr. Búza Barna, ifj. Horváth József és Fuchr Jenő, — ’a kassai jogakadémia ifjúságának képviseletében Holló Zoltán ifjúsági elnök és Szent-Imrey Tamás is megjelentek. Sok száz főnyi választópolgár jelenlétében nyitotta meg Pekáry elnök a gyűlést és a tőle megszokott hazafias buzdítás után átadta a szót dr, Fuchs Ignácznak. Dr Fuchs Ignácz erőtől duzzadó, nagyszabású beszéd keretében mutatott rá közállapotaink romlottságára, különösen kiemelvén azokat a mulasztásokat, melyeket a kormánypárt — ígérete megszegésével — a gazdasági önállóság és a magyar nyelvnek a hadseregben való érvényre jutása tekintetében elkövetett. Kitörő lelkes éljenzés fogadta a hatalmas szónoklat hazafiságtól mélyen áthatott lelkes szavait, melyek igy végződtek: — Harcolni fogunk mindaddig, mig meg lesz az önálló magyar hadsereg ! Harcolni fogunk mindaddig, mig gazdasági politikánkat minden idegen hatalomtól függetlenül az önálló vámterület alapján saját belátásunk szerint intézhetjük. A percekig tartó éljenzés lecsila- pulta után Holló Zoltán a kassai jogakadémiai ifjúság csatlakozását fejezte ki lelkes szavakban, mire az elnök a függetlenségi kör megalakulását enunciálta. Az előkószitő bizottság által megszerkesztett alapszabályok változatlan elfogadása után a tisztikar megválasztása következett, Díszeinek : K o s s u t h Ferencz, elnök: Szemere Géza, alelnökök: dr. Fuchs Ignácz s R on c s i n sz k y Ágoston, titkár: Horváth Sándor jegyzők: Holló Andor és Body Győző, pónztárnok: Friedmann Mihály, ellenőr: Miskovics Béla, háznagy: F r imme r György. Azonkívül egy 20 tagú választmány és 5 tagú felügyelő bizottság. Este 150 teritékü díszvacsora volt a vendégek tiszteletére. Az első felköszöntőt Pekáry Gyula mondta Kossuth Ferenczre, a függetlenségi és 48-as párt elnökére és vezérére. Utána dr. Fuchs Ignácz a zemplén- megvei függetlenségi párt kiküldötteire emelte poharát, megköszönve nekik azt a lelkes buzdítást, mely- . ly 1 a kör megalakulását elősegítették. Majd dr. Fried Lajos és dr. Búza Barna lelkesítették ékes szavú beszédeikkel a jelenvoltakat, kitartásra és elszánt férfias küzdelemre buzdítván őket. Felköszöntőket mondtak még: Holló Andor Nagymihály függetlenségi választópolgáraira; — Richtzeit Arthur dr. Fried Lajosra és dr. Búza Barnára, dr. Moskovics Ervin homonnai ügyvéd az újonnan megválasztott tisztikarra, dr. Fuchs Ignácz a kassai kiküldöttekre, Rieht- zeit Arthur hírlapíró Horváth Sándorra. A vacsora a leglelkesebb hangulatban a késő éjjeli órákig tartott. A gyűlésből a következő távirat ment Kossuth Ferenczhez: Nagyságos Kossuth Ferencz j országgyűlési képviselő urnák Budapest. A ma megalakult nagymihályi függetlenségi pártkör Nagyságodban a függetlenségi eszmék tántoríthatatlan bajnokát és vezérét diszelnökéül megválasztván, Isten áldását kéri Nagyságodra és a vezetése alatt álló pártra. Dr. Fuchs Ignácz alelnök, Holló Andor jegyző. MEGYE ÉS A VAROS A kis cselszövök vagy a becsempészett klotűr. Nem tudjuk megérteni, hogy mért nem Dókus Gyulát nevezi ki a király miniszterelnöknek. Mikor a mi alispánunk az ő ügyes cselszövésével egy hét alatt el tudná némitani az obstrukciót. íme, mit csinál az az alispán, akinek ezen a téren tanítványa lehetne Tisza miniszterelnök: A vármegye szervezeti szabály- rendeletének a közgyűlés vezetéséről szólő része eddig igen szép és liberális volt. Többek közt benne volt az a rendelkezés is, amit olyan csúf erőszakkal sértett meg a májusi közgyűlésen Hadik főispán: hogy minden bizottsági tag minden kérdéshez kétszer szólhat. Ez nem tetszett a jó uraknak. A »szabadelvű« kormányzat, a mit itt folytatnak, úgy irtózik a szólásszabadságtól, mint az ördög a szenteltvíztől. De nyíltan még se mertek kirukkolni sötét szándékukkal, nem merték indítványozni a szabadelvű rendelkezés megváltoztatását. Hanem jött kapóra egy kedvező alkalmuk. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló miniszteri rendelet utasítja a vármegyéket, hogy a szabályrendeleteiket ehhez a rendelethez képest alakítsák át. A szeptemberi megyegyülésen jelentette Dókus Gyula alispán, hogy a szervezeti szabályrendeletet a miniszteri rendelet szerint átalakította, s igy átalakítva bemutatja. Miután az alispán kijelentette, hogy a szabályrendeletben tisztán csak a miniszteri rendelet által kívánt módosításokat eszközölte, a közgyűlés felolvasás nélkül egészben elfogadta azt. Most aztán kisül, hogy nem csak ilyen változtatások vannak ott, hanem megváltoztatták a szabályrendeletnek a szólásszabadságot biztosító részét is. Kimondja az új szabályrendelet, hogy minden tag minden kérdéshez csak egyszer szólhat. De ez még nem elég a ,,szabadelvű“ uraknak. Becsempésztek egy egész új paragrafust, a mely egyszerűen megfojtja, elkobozza a megyegyülésen a szólásszabadságot. Kimondja ez a szakasz, hogy a vita bármely szakában tiz bizottsági tag indítványára egyszerű szavazással határoz a gyűlés, hogy bezárassék-e a vita. Vagyis, ha újra valami politikai vita lesz, egyszerűen aláír egy ivet tiz bizottsági tag, arra a főispán felteszi a kérdést, és a virslievők szótöbbséggel kimondják a vita bezárását és akkor aztán nem szólhat tovább senki, hanem jön a szavazás.