Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-11-11 / 88. szám

88. szám. (4) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda november 11. inezett, mely ellen a legszigorúbb erköicsbirónak sem lehet kifogása. — Érdekes a mai számunk id. Heckscher Sámuel hamburgi czégnek szerencse jelentése. Ezen czég a nye­remények azonnali kifizetése által már gyakran elismerésbe részesült amiért is ezon hirdetésre- olvasóin­kat figyelmeztetjük. — Péchy Jenő a Kazinczy-utczáu, a Polgári bank épületében modern, nagy fodrászüzletet nyitott. — Serényi órás és ékszerésznél Budapest, Erzsébet körút 28. pontos órák, divatos ékszerek, készpénzért valamint részletfizetésre, legolcsóbb szabott árakon, vásárolhatók. Képes árjegyzéket kívánatra ingyen és bérmentve küld ezen elismert első­rangú cég. : T \NÜUY. oo Uj ivó. . A. monoki Óvodához, hol az c 'oiKn állás Hlavathy Mar­git elhalálozásával üresedésbe jött, — a vallás és közoktatásügyi minis­ter Fábián Erzsébet oki. óvónőt egyelőre helyettesi minőségben ki­rendelte. oo Adomány A kőparubai r. kath. iskola építési költségeinek fedezésé hoz a király, magánpénztárából adományozott 200 koronával járult. oo Szeszraktár az iskola alatt. La­punk egyik barátja azt kérdezi tő lünk, hogy mért nem vesszük fel a sürgetések rovatába: hogy mikor szállásolja ki a hatóság a kíspiaczi szeszraktárt a zsidó iskola alól ? Majd ha a levegőbe repül 300 gve­rek? — Módunkban van megnyug­tatni tisztelt barátunkat. Mi úgy tud­juk, hogy nem olyan veszélyes az az állapot, mint a milyennek általá­ban feltüntetni szokták, annál is in­kább, mert robbanás esetén a sze­rencsétlenségtől megvédi a gyereke­ket az óriási vastagságú menyezet. Különben is, mint értesülünk a szesz­raktár rövidesen kihurcolkodik mos­tani helyéről. * A közigazgatási bizottság tegnap­előtti ülésében szintén foglalkozott az izr. iskola ügyével. Beregszászy tanfelügyelő jelentette, hogy felszó­lítására a hitközség a hibákat egye­lőre nagyjából rendbehozta, a vég­leges teondőket azonban csak egy későbbi gyűlésen fogja elhatározni, illetve a szeszraktárt az iskola épü­let alól kiköltöztetni, Fejes István bi­zottsági tag nem elégedett meg a tanfelügyelő jelentésével hanem sür­gős orvoslást óhajtott, annál is in- i kább, mert a nevezett Kástenbaum- j iskola a megye gondnoksága alatt I is áll. A tanfelügyelő azonban kije­lentette, hogy ez inár az ő UatásKd-1 rén kivül esik, a további teendők a rendőrhatósághoz tartóznak. A főis- j pan hozzászólása után ily értelem-1 vették tudomásul a tanfelügyelő j ebbeli jelentését. oo (y) Zemplénvármegye térképe.! | Rég érzett hiányt pótol a Lővy Adolf | I helybeli könyvkereskedő kiadásában ma megjelent Zemplénvármegye tér­képe. Impozáns, szép mii, -- több mint 2 [L| méternyi terjedelemmel. Iskoláink földrajzi oktatásában ha-! tulmas segéd eszköz, a gyakorlati életben pedig különösen kereskedők, iparosok, gyárak, pénzintézeteknek és-hivataloknak szinte nélkütözhe j teilen. Feltünteti vármegyénk hü j képét a legapróbb részletezéssel ; ! Fischer Géza kir. mérnök szorgal-1 mát dicséri rajta az, hogy a közsé­geknek egymástól való távolsága kilométerekben fel van tüntetve,! ami a gyakorlati életben igen hasz­nálhatóvá teszi. Páratlanul áll azon- j ; ban minden térkép felett azon jó j elrendezésnél fogva, hogy várme- ! gyénk mind a 452 községe fel van j sorolva rajta, s a községek neve után ott olvasható ügyesen össze állított jelekből hogy melyik járás­ban fekszik, hány lakossal bir, mi­lyen vallásu lelkésze,, iskolája, ovo-1 dája vagy állami jellegű tanintézete 1 van. E- a ztiká egész földr.ij — Leégett borház. Szegky Elemér-1 nek a sárospataki út mentén fekvő | régi borháza folyó hó 7-én kigyul- j ladt és teljesen leégett. A leégett j borházat szőlőmunkások lakiák és; leégett az egész berendezés, a sze­gény munkásoknak minden holmija, ruhája, A tűz a kályhából kipattant szikrából keletkezett, oltani nem le­hetett, mert egy szem viz sem volt | kéznói. — Vetesek állása Málczán. Málczán — levelezőnk értesítése szerint — a vetések Kitünően állanak. A mos­tani meleg idő alatt az összes ve­tések egyszerre keltek ki, « már az egész határ szépen zö'dül. Ha még egy pár hétig tart az enyhe időjá­rás, akkor az őszi vetés teljesen ki­fejlődve kerül a tél alá. A gazda­közönség teljesen m -gvan elégedve! a vetéssel, — A positivismus Annak a böl­csei mi iránynak, a mely lassanként! az egész társadalmi és tudományos] életet hatalmába ejtette, megalapi- j tója Comte Ágoston, a ki a tudo­mány csalhatlanságában hisz és azt tartja a társadalom és állam legfőbb birájának és az emberi boldogság és jólét megalapítójának. Matematikus volta alkalmassá tette őt a szigorú következtetésre. A fejlődés elvének alapján áll s teolológiai, metafizikai | és pozitív, vagyis szorosan vett tu­dományos korszakot különböztetett meg az emberiség fejlődésében. Ez utolsónak mással, mint tényekkel számolni nem szabad, Ebből követ­kezik, hogy a végső okok kutatása nem lehet a tudomány feladata. Az emberiség fejlődése abban áll, hogy az ember felülkerekedik az állaton. E munkát a társadalom végzi, a tár­sadalom tehát fölötte áll az egyén akaratának és érdekének. A társa­dalom iránti kötelezettségeket a ne­velés fejleszti az emberben. Legfőbb ezek közt az altruizmus. Comte ezt a tisztán tudományos alapon álló társadalmat mégis val­lásos módon akarja megalapítani. Hívei valóságos szektát alkották. A Comte-féle tan egészben véve igen komoly és figyelemre méltó kísér­let a tudományok 1840. körüli ál­lapotának összefoglalására, de mégis ha alapelvét igaznak fogadjuk' is el, annak magának változnia kell ab­ban a mértékben, amint a tudomány előrehalad. Comte Ágostonról szól. a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 198. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesz­tője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet Írója is. Egy- egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona, füzetenként is kapható 60 fillérjével; Megjelen minden héten egy füzet, Kapható a kiadóknál (Révai Test­vérek Irodalmi Intézet Részvénytár­saság Budapest, Vili., Üllői-út 18 sz.) s minden hazai könyvkereske­dés utján, havi részletfizetésre is. | — Uzsorakamatok. Egy ép oly gaz dag, mint fukar budapesti magánzó nemrég megnyerte a 600.000 koro nás főnyereményt. Hogy barátai és ismerősei ne vehessék „barátságát“ igénybe, el akarta a nagy eseményt titkolni, azonban sajátságos módon elárulta magát. Midőn ugyanis a ha­talmas nyereményösszeget megkapta elhatározta, hogy ezen alkalomból kifolyólag jótékonyságot gyakorol és egy osztálysorsjegyet vásárolván, elküldte azt ajándékba egy \id4ki árvaháznak.. Régi szokásához híven, nevét a sorsjegy hátára irta, bár ez alkalommal titokban akart jótékony­ságot gyakorolni. Mily nagy volt a bosszúsága az öreg zsugorinak, mi­dőn néhány nap múlva -az árvaház köszönő levelét megkapta és még inkább bántotta, midőn nemsokára Török A. és Tsa bankháza, — Bu­dapest, “VI., Teréz-körut 49 sz. — értesítését vette, melyben örömmel tudatják, hogy a sorsjegy 60.000 koronát nyert. így történt meg ez alkalommal, hogy az árvaháznak az ajándék-sorsjegy befektétetett cse­kély tőke uzsorakamatokat jövedel­zát adja vármegyénknek, ügyes el­rendezésével e térképről Zemplón- vármagye földrajza minden kézi­könyv nélkül világosan olvasható le. Czagány Ferencz állította össze, nagy szolgálatot téve ezáltal a köz­ügynek, s nagyban emelve vele a tér­kép pedagógiai értékét. Lővy Adolf í kiadót pedig hálás elismerés illeti, hogy 3 nagy hiányt pótló müvet te­temes áldozatok árán bár, de közre adta. A térkép ára vászonra felhúz­va 15 korona. A kiadónál rendel­hető meg. (Az olvasható ebben az ismerte­tésben is, hogy az uj térképről Zemplénvármegye földrajza minden kézikönyv használata nélkül világo­san leolvasható. Hisszük, hogy ez csak frázis, melynek maga (y) se akart nagyobb jelentőséget tulajdo­nítani. Knopfler Sándor megyei föld­rajza, mely épen Lővy Adolf kiadá­sában sok kiadást ért már el, ma népszerűbb és hézagpótlóbb, mint valaha. Igen sok évnek kutatását, dolgozását nem szabad igy egy toll­vonással eltüntetni akarni, r. v.) TÖRVÉNYSZÉK-” §§ Esküdtszéki tárgyalások. Az es­küdtszék első tárgyalásán, novem­ber hó 16-án szándékos emberölés bűntettével vádolt Fsdler Mária bűn­ügye kerül sorra. A rá következő napon, 17-én pedig Mitró József ügyét tárgyalják, ki gyilkosság bűn­tettével van vádolva. Az érdekesnek Ígérkező tárgy alásokon elnök Forn- szek Béla, szavazóbirák pedig Oha- náth Miklós és G'órom’uty Balázs lesz­nek. §§ Esküdtek névsora. A november 16 án kezdődő esküdtszéki ülésszakra a következő esküdtek lettek behiva : Potoczky Dezső Berzók, Kiliján Ber­talan B.-Keresztül’, Hlavathy Endre, Malonyai Ferencz T.-Terebes, Vince János, Ligeti Ignácz, Veret Ferenc Sárospatak, Katona Zsigmond Sáros­patak, Szemere Géza Lasztomér, Schweiger Sándor, Dr- Kellner Soma, gr. Andrássy Gyula Zombor, Vógh Bertalan Sárospatak, Bánóczy Kál­mán, László Ferencz, Szomjas Fe­rencz Tarczal, dr. Farkas Róber. K.-Helraecz, Katinszky Gáza, Székely Imre, Körtvélyessy István Lasztócz, Br, Sennyey Béla Bély, Br, Vécsey Béla B. Szerdahely, Pavietits Ferenc Sárospatak, Dolozselek Albert, Kin- csessy Péter, Kvassinger Ödön 0.- Líszüa, Petrovics Gyula Homonna, Widder Albert Barancs, Vécsey-Oiáh j Miklós Tokaj, Schwartz Herman. I A közönség köréből.*) Nyit levél Vágó Gyula áll isk. igazgató úrhoz. Tekintetes Uram! A fiamtól tudtam meg, hogy igaz- J gató úr rendeletéből az állami iskola kapuját reggelenként csak fél 8 óra­kor nyitják ki. Jól tudom, hogy igazgató urat eb- I ben az intézkedésében jó szándék vezette. Úgy gondolom, hogy azt akarta vele megakadályozni, hogy a gyerekek már korábban ne cső­düljenek az iskolába rendetlenkedni, vagy ami még valószínűbb, talán | egészségi szempontból *, tanterem I levegőjét félti igazgató ur az elő- I adás megkezdése előtti megrongá lástől. Mondom, nem tudom czóljái igaz- | gató ur rendelkezésének. Hanem J annyi bizonyos, hogy oly káros Ol­dalai vannak ezen újításnak, hogy lehetetlen, hogy be ne lássa igaz­gató ur, hogy ezen az állapoton változtatni kell. Akit reggel az állami iskola felé vezet az útja, úgyszólván mindig láthat a kapu előtt ácsorogni gye­rekeket. Hozzátehetem mingyárt: didergő gyerekeket. Kik ácsorognak rendesen az is­kola kapuja előtt? Könnyű kitalálni, hogy a legszegényebb gyerekek. Azok a finom úri gyerekek termé­szetesen nem fogják elhinni, hogy nincs minden gyerek papájának arany zsebórája, hogy nem lóg tün­dén falon jól járó ingaóra. A szegény gyerekek nem lehet­nek poutosan fél 8 órára az iskola előtt. És ahol nincs óra, ott bizony- nyar*nincs jó ruha se, csak nyárról visszamaradt fogyatékos czafatok. Igazgató ur! helyesnek, humánus­nak, épületesnek tartja-e Ön azt a látványt, melyet a küszöbön álló télben az utczán didergő gyerekek serege fog nyújtani? Reményiem *ok szegény család­apával együtt (hisz az állami iskola gyerekei tőlünk kerülnek ki!) hogy ez a baj orvosolva lesz. Legalább a meleg folyosókra bo­csássák be a didergőket, ha a tan­terem ajtaját bezárják előlük. Akár így, akár ú^y segítenek a bajon, — a humánusan éraő szív­nek nem szabad tétlenül nézni az úgy is sok nyomort, nélkülözést szenvedő gyerekek didergését. Mert ki tudja, azok a kékre fa­gyott arezon legördülő könycseppek nem boszulják-é meg magukat?! Egy szegény esaládapa. *) Al*k és t»rtalomért s bsküldS felelj*. A szerkesztőség üzenetei: Kuruc Tokaj. Köszönjük. Önnek a legke- vésbbé szült az az üzenet, Lám, lám, épen az veszi észre, akit nem illet. Különben is, tessék elhinni, ilyen levéllel, mint az Óné, minden taddsitdnk ki tudna minket engesztelni. Talán?! o. vers kiszedve várja jövő szá­munkat. Nős állami tisztviselő. Panasz os cikke mai ^apunkból kiszorult. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. 1675-1688.-1903. vhtó sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a sa- ujhelyi királyi jbiróságnak 1903. évi V II. 436/1 és 1902. évi V. II. 281/3 számú végzése következté­ben dr Tátray Dezső és dr. Kiss Sándor ügyvéd által képviselt Iski Ferencz vencselői lakos és Sárospa­taki Takarékoénztár javára Szécsy János ■- n*je sárospataki lakosok ellen 3b-’ a 4415 K s jár. erejéig 1902. é i junius hó 21-én és 1903. aug. 10-én foganatosított biztoztosi- tási kielégítési végrehajtás utján le foglalt és 2960 kor.-ra becsült követ­kező ingóságok u. m. : cséplőgépek, termények, házibutorok, «+b. nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a saujhelyi kir jbiróságnak 1903. évi Y. 11 '436/4' és 35/6 sz.végzése folytán 4798 kor. tőkekövetelés, ennek esedékes ka­matai 1l/3°/0 váltódij és biróilag már megállapított költségek erejéig Sá­rospatakon alperesek lakásán le­endő eszközlésére 1903. évi no­vember hó — 16-ik napjána* — dél­utáni 3 órája határidőül kitüzotik és ahhoz a venni szándékozók, ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, ! hogy az érintett ingóságok az 1881. éviLX. t.-c. 107. és 108. §-ai értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingó­ságokat mások is le is felülfoglal­tatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t,-cz. 120 §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Saujhely 1903. évi okt. hó 28. napján. Fejér Zoltán kir, bir, vógreh«jté,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom