Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-07-11 / 55. szám
Hatodik év 55. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szombat, julius 11. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyodévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér Kiadóhivatal Landesmann Miksa és Társánál. Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. > jVlagyarok vagyunk-e? Hiába volt a kormánypártnak a leszerelés felett való nag-y diadalmámora, s még nagyobb csúfolódása: a harc a nemzet jogaiért folyik tovább. S nincs, ami jobban, keserűbben jellemezné szolgaságunk nagy nyomorúságát, mint hogy magyar emberek, magyar parlamenti többség tagjai küzdenek a magyar nemzet jogai, a magyar nyelv, a magyar zászló ellen. Annak az elszánt kis csapatnak, amely nem adta fel a harcot, hanem ott maradt a csatatéren, hogy megfogyva bár, de törve nem küzdje tovább a szent küzdelmet, — magyar emberek ellen kell küzdenie. Küzdelmét magyar emberek akadályozzák, diadalát ma- gya.i emberek igyekeznek meghiúsítani. A legapróbb kis nemzetek: a 1 szerb, a román, a nem is független,- a török ielsőség alatt élő bolgár mind a maguk nyelvén, a maguk zászlója alatt vezetik a katonáikat. Csak a magyar katonákat kommandirozzák idegen nyel- | ven, csak a ^magyar katonának ikell idegen lobogó alatt szolgálnia Természetes, hogy minden ma gyár óhajtja ennek a megváltó I zását, óhajtja a hadseregben a nemzeti nyelv érvényesülését. S mégis mikor hatvan elszánt ember összeáll a mágyar törvény- hozásban, s azt mondják, hogy | nem tágítanak addig, mig a raa- ! gyár nyelv diadalát ki nem viv iják, — ellenük zúdulnak a ma- | gyár nemzet többi képviselői, s elkeseredve küzdenek azért, hogy ne sikerüljenek ezeknek a törek- : vései. Őrűletesen, kétségbeejtően bolond állapot ez, aminek a mását! nem mutatja a világtörténelem. Ha elmondanék idegen országok szabad népe előtt, hogy tu- ! lajdonkép mi történik most Ma-j gyarországon, — bizony nem hinnék el, bizony nem tudnák meg- j érteni. Hogy félév óta folytasson egy parlament kissebbsége elkeseredett, nagy küzdelmet a többség j ellen azért, amit maga ez a több- j ség is szive mélyéből óhajt: a nemzeti nyelv diadaláért, —- s a nemzet képviseletének többsége akadályozza minden eszközzel ezt a diadalt: ah 1 ilyen történhetik, ott régen érvényüket vesztették a józanésznek, a becsületnek, a természetnek máshol érvényes törvényei. S magyaroknak magyarok ellen keli küzdeni a magyar nyelv dia- adaláért. S a magyar törvényhozás többsége állja útját a magyar nyelv érvényesülésének. Hát van őrültség, hogyha ez nem az? S mindennek csak egy a magyarázata, egy a megfejtési kulcsa, — mindez az őrülten gyalázatos állapot csak egyképen magyarázható meg: hogy hazugság az önállásunk, hazugság az alkotmányunk, hazugság az a fényes parlamenti palota és hazugság az a fényes parlamenti többség, mert nem vagyunk szabad nemzet, hanem rabszolgák vagyunk. Nem a meggyőződés, nem a szabad akarat vezeti azokat, akik a magyar nyelv hívei ellen harcolnak, hanem a szolgalelküség. Hiszen aki magyar embernek szabad választása lenne, hogy magyar vagy nemet legyen-é a katonaság nyelve, s a németet választaná; aki magyar ember ilyenre képes, az egyszerűen nem ember, az valami képtelenül bolond szörnyetege a természetnek. Nem is arról folyik ott a harc, hogy akarják-é a magyar nyelvet, vagy nem, — hanem csak arról, hogy engedelmeskedjünk-é to= vább is az osztrák zsarnok akaratnak, vagy nem ? hogy rabok le- gyünk-é tovább is vagy szabadok ? Ha még egy csepp van ebben a nemzetben a kurucok és a honvédek véréből, csak egy felelet lehet erre a kérdésre: az, amit 48 ban felelt rá a nemzet. Könnyen lehet, hogy a harcz az országgyűlésből nemsokára átjön az egész országba, hogy az egész ország lesz a szintere a küzdelemnek. Feloszlathatják a képviselőházat, és uj választásokon kell megnyilatkoznia a nemzetnek, hogy akarja-é a magyar nyelvet a hadseregben, hogy nemzeti lobogóját akarja-é katonái kezében látni, vagy az osztrák ármádia ezer vereségtől piszkos feketesárga zászlaját? Készüljünk a harcra, hogy ne érjen meglepetés. Meglássuk majd hogy lesz-é annyi szolgai cinizmus a kormánypárt embereiben, hogy hazájuk nyelve ellen merjenek szavazni? Mert. az ellen szavaz most, aki a kormánypártra szavaz. Úgy legyen a magyarok istene hűséges az ő nemzetéhez, amilyen hűséges lesz ez a nemzet most nyelvéhez, önmagához! b. b. Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestületének julius 9-ére egybehívott rendkívüli közgyűlése Székely Elek polgármester vezetése alatt a városatyáknak élénk érdeklődése mellett folyt le. Az árvakassza. A napirend első tárgya a városi gyámpénztár 1902. évi zárszámadása volt. A pénzügyi-bizottság jelentése alapján a bemutatott zárszámadás vita nélkül elfogadtatott. A városi számvevő a maga jelentésében azt javasolta volt, hogy a múlt évben keletkezett 1300 korona kezelési felesleg ne a tartalékalaphoz csatol- tassék, hanem a kiskorúak és gondnokoltak javára visszautaltassék, vagyis hogy ezeknek 4 százalékban számított kamatjövedelme a kezelési felesleggel szaporittassék. A pénzügyi bizottság azonban azt javasolta, hogy ez a kezelési felesleg a házi pénztár javára utaltassák ki a tartalékalapból, megtérítéséül azon berendezési és felszerelési költségeknek, melyek az átszervezkedéskor, a folyó év elején életbe lépett uj árvaszéki ügyvitel és a most julius 1-én életbe lépett uj pénztári ügyvitel folytán kizárólag az árvákat érdeklőén felmerültek és ha ezt a közgyűlés elfogadja, foganatosítás előtt a belügyminiszter jóváhagyása bevárassék. A képviselőtestület a bizottság e javaslatát elfogadta. Elvesztek az akták. Ezt követte az állami elemi iskola 1898-ban épült régibb szárnyában f. é. február hóban felfedezett veszélyes ■ hiányok helyreállításának az ügye. Tudvalevő, hogy ez a szárny bedőléssel fenyegetett, erről a tan- felügyelő a vármegye közigazgatási bizottságának jelentést tett és innen felhívták a várost a hiányok azonnali helyreállítására, melyeknek költségeit az államépitészeti hivatal 2100 K.-ra köRségvetéselte. Az államépitészeti hivatal, mely az építés ellenőrzésével díjazás mellett meg volt bízva, a városhoz intézett átirataiTÁRC A. Kajla Marczi. Boglyas gyerek az én kedvem, De nem a szél tépte, Kedvesemnek borzolta fel Változó szeszélye. Repedt duda dudog, szuszog, De nincs semmi hangja, Ebugattát koresmárosné, Mit nevet kend rajta ? Adjék inkább egy Rezessel, Hadd terelem haza, Hogy ne legyek a szerelem Betege vagy rabja. Az iteze csak szaporodik, Talán van már tiz is; Vele együtt nő a bánat, Kesereg is, sir is. Keservében nagyot üt az Asztal közepére, Megtántorog a sok üveg, Mintha részeg lenne. Fakó Bandi, hej a nyüstit, Nem lesz feleséged ; Agyon verlek, mint a kutyát, Hogy mersz lopni méset. Réz-fokosát kézre kapja, Neki vág az éjnek, Sötét, az éj, indulata Százszorta sötétebb. * * Esküvőre bimel-búmol A falu harangja, Oly édesen, oly epedőn, Mintha gerle búgna. 0 A templomba gyülekeznek A koszorús lányok, Mindannyian szemen-szedett Viruló virágok. De a legszebb, legédesebb Köztük Sugár Panna ; Milyen tüzes, milyen édes Lehet az ő ajka. Csupa élet, elevenség, Tavasznak a csokra, Az Úristen örömében Napsugárból fonta. Ott villámlik az oltárnál, Ej fekete szeme, Ottan térdel lábainál Fakónak szerelme. Most toppan be Kajla Marczi, S egy suhintásra Vértől piros Sugár Panna Menyasszony pártája. Rémes sikoly a szív egét Befesti sötétre, Oda rogyik Sugár Panna, Elhunyt kedvesére. * Osetlik-botlik Kajla Marczi, Zavarodik lelke; Csetlik-botlik, mint a gerhes, Nincs nyugta egy perezre. Süni erdő, csalit liget Rej tekét keresi, Futó betyáf, terhelt szive, Üldözi, kergeti. S a templomnak véres árnya, Addig, addig rontja, Mig megőrül, s öntudatlan Beront a templomba. Ott térdepel éjjel-nappal, Hol bűn elejtette, Nagyot ordít, fel-felszökken, De lenyomja terhe. Sugár Pannát, szemem fényét Még szeretni merte, Vérbe fojtám a szerelmét, Meg is érdemelte. Nehéz legyőzni . . . Nehéz legyőzni keserved, De ha szűdben fészkel, sebed Százszorta nehezebb. Ha barátnyil sebez téged, Fájóbb, mint ha ellenséged, Uralni terhesebb. Ki vész, viharral szembe száll, Rendületlen, mint sziklaszál, Hogy az bős, nem vitás. De ha belül sir a lelked, S mást mulattatsz, ajkad nevet, Ez Önfeláldozás. Lapunk © oldal.
