Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-10-10 / 79. szám
79. szám (2) F E L|S OMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat október 10. amelyeket tisztázni kötelességünknek tartunk, másrészt pedig megakarjuk mutatni azt az utat, amelyet Ujhely rend. tanácsának a fogy. adók és adópótlékok beszedésénél követnie kell, ha ismét' nem akar ellentétbe jutni a törvényerejű pénzügyminiszteri rendelettel, amely a város érdekeit van hivatva inegvé- dehnezni. A város háztartásában elsőrendű és nagy fontosságú kérdés a fogy. adók és* a városnak ajándékozott fogyasztási adópótlékok mikénti be szedése. Az ezen adókból befolyó jövedelem van hivatva a legtöbb városnak és ezek Között leginkább Sátoraljaújhelynek a pénzügyi vi szonyait rendbe hozni és képessé termi arra, hogy mindazon üdvös feladatokat, melyeknek megoldását céljául tűzte és a melyeket elegendő pénzanyag hiányában mai napig meg nem valósíthatott, a fogy. adó- természetű jövedelmek helyes behajtásával tényleg megvalósíthassa. Azért merjük állítani, hogy aj fogy. adók helyes behajtásával Sá- toraljaujhel város évi jövedelme tetemesen meggyarapittatnék, mert a kezeink között lévő és megdönthetetlen bizonyíték által beigazolást nyert az, hogy a Schweiger kezelése alatt szeszfogyasztási adópótlék alól vonattak el olyan tárgyak, amelyek a törvényerővel bíró szabályrendelet értei- { mében megadóztatandók lettek volna. Vagyis, hogy egész világosan és érthetően fejezzük ki magunkat, a a város egyenes megkárosításával a fogy. adókezelő nem szedett adót olyan szeszes italok után, a melyek után a szabályrendelet értelmében szednie kellett volna és a saját zsebének gyarapítására olyan előnyöket élvezett, amelylyel a város jövedelmét érzékenyen megcsonki tóttá. Nem késünk az elmondottak igazolására szószerint ideiktatni a sátoraljaújhelyi pónzügyigazgatóság által e tárgyban a városi tanácshoz intézett átiratot, amely hangzik a következően: Sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság, S.- A.-Újhely. 37696/V-903. A tekintetes városi tanácsnak S.-A.-Ujhely. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztériumnak f. év március hó 21-én kelt 28825/903. számú rendelete alapján a Sátoraljaújhely város fogy. adóhivatalánál teljesített vizsgálat során meggyőződés szereztetett arról, hogy Sátoralja- Ujhely város az általa mggváltott fogy. és italadóval kapcsolatban házilag kezelt fogy. adópótlék kezelését és beszedését az e tárgyban alkotott s kormányhatósági- lag jóváhagyott szabályrendelet rendelkezéseitől eltérő mó 'on eszközli. Ugyanis egyrészről dacára a hivatkozott szabályrendelet (10. §. 3. pont) tilalmának a fogy. adópótlék beszedéséért felelős közeg: Schweiger Ignácz kimérési üzlettel bir, de másrészről a szesz fogy. adópótlék alóli kivétel kedvezményét élvező és a sátoraljaújhelyi takarék- pénztár néven álló kimérési üzletre nézve nem vezettetik a szabályrendelet 5. §-ának 3. és 7. pontjában meghatározott kiviteli és beviteli árujegyzék s a szesz fogy. a dó pótlék megfizetése alól a szabályrendelet most hivatkozott §-ának IV. e) pontja egyenes és világos rendelkezése ellenére kivétetik a város területén kimérőknek vagy kismértékben! elárusítóknak eladott égetett szeszes folyadék is. A nagym. m. kir. pénzügyminisztériumnak f. ér aug. 28-án 54987. számú e tárgyban kiadott rendeletére való utalással felhiva- tik ennélfogva a tek. városi tanács, miszerint a fogy. adópótlékok beszedésére felelős közegül, a szabály- rendelet hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő egyént alkalmazni, a szabályrendelet pontozatait mindenben betartani és a jelen felhívás folytán teendő intézkedéseknek eredményét ezén hatósággal mielőbb közölni szíveskedjék annál is inkább, mert a fent idézett pénzügyminiszteri rendelet alapján a tek. tanácshoz intézett ama felhívásnak eredményéről a nagyméltóságu in. kir. pénzügyminisztériumhoz jelentés lesz teendő. A kezelésre alkalmazásba vett egyén neve ide mindenesetre bejelentendő. M. kir. pénzügyigazgatóság Sátoraljaújhely, 1903. szept. 11 én Szikszay Károly, s. k. pénzügyig’, helyette«. Aki figyelmesen átolvasta az idézett rendeletet, annak kommentárra nincs többé szüksége. A kevésbé szakértők kedvéért azonban szükségesnek tartjuk ahhoz a következő rövid magyarázatot fűzni. Sátoraljaújhely város a kincstártól megváltott fogy. adók és az adópótlékok kezelését Schweiger Ignácz- ra bízta, ki maga szesznagykereskedést folytat és tudvalevőleg az újhelyi korcsmárosok nayy-trafikosa. Megtörtént tehát az a furcsa eset, hogy akit a fogy. adójövedék szempontjából legjobban kellett volna ellenőrizni, az ellenőrizte önmagát. Vagyis, hogy még egy hasonlattal is érthetővé tegyük a helyzetet, ez éppen olyan dolog volt, mintha a magyar államkincstár a szeszgyárosokat bízná meg azzal, hogy annyi szeszadót fizessenek be az állam pénztárába, amennyit önmaguktól behajtanak. Vagyis mintha a Kecskére bízták volna a káposztát. Ilát ez bizony nem volt helyes cselekedet Ujhely város elöljáróságától, hogy ez igy történt és hogy ez négy éven át folytatódott mindaddig, mig most a pénzügyminiszteri beavatkozás, mint az igazságszolgáltatás sújtó keze süti rá a bélyeget erre a fejnélküli gazdálkodásra. Hogy pénzösszegben mennyi az, amelylyel a város a négy éven át a pénzügyigazgatósági rendelet értelmében megkárosítva lett, annak megállapítása nem képezi a mi feladatunkat. Úgy tudjuk, hogy van egy „városi bizottság“, amely hivatva lesz a be nem szedett adók summáját kipuhatolni és a megtorló intézkedéseket saját lelkiismerete szerint alkalmazni. El ne felejtse azonban ez a bizottság, hogy működéséért nemcsak a saját lelkiismeretének, hanem a pótadókkal súlyosan megterhelt polgároknak is számadással tartozik ! Visszatérhetünk tehát cikkünk kiinduló pontjához, vagyis oda, hogy a városi fogy. adók és adópótlókok helyes és szabályszerű kezelése a város jövedelmét tetemesen, nézetünk szerint évi 10—15000 koronával fogná emelni. Hogy ez megtörténhessen, ahhoz a legelső lépés, hogy az adók beszedésére és ellenőrzésére a város egy rendszeres hivatalt szervezzen, amelynek helyisége ne a Schweiger korcsmája mellett, hanem a városházán legyen. Mindaddig, amig ez meg nem történik, nem adta tanujelét a város annak, hogy a törvényileg eltiltott Schweigerrel mindenféle összeköttetést meg akar szakítani és megszűnt az ő üzleti érdekeit istápoló eszköz lenni. Erre annál inkább szükség van, mert csak igy adja meg a kellő komoly és hivatalos színezetet a város annak az orgánumnak, amelylyel szemben az adózó közönség is sietni fog kötelességének eleget tenni. így kell annak lenni és igy van ez minden városban, ahol a vezetőkörök lelki- ismeretesen teljesitik a rájok bízott fontos hivatást. A második legfontosabb és elmaradhatatlan kellék, hogy a fogy. adóhivatal vezetésére egy arra hivatott és e téren jártas szakembert kell szerződtetni. Van ilyen szakember elég az országban és 2000— 2400 korona évi fizetés mellett rendszeresített állásra annyi és olyan kvalitású pályázók lesznek, hogy öröm lesz közöttük válogatni. Tudomásunk szerint ugyancsak 2400 korona volt a Schweiger Ignácz bevallott tiszte)etdija is, ezen állás rendszeresítésével tehát a kezelést újabb megterheltetés nem érné. Ha ezen tanácsunkat a város megfogadja és a fogy. adók kezelésére egy 1i ztességes szakembert alkalmaz, akkor eleget tett kötelességének és a jövő be fogja igazolni, hogy milyen nagy csalódásban vannak mindazok, akik a „nélkülözhetetlen“, de elcsapott Schweiger távozását csapásnak tekintik. Nem csapás az, hanem Áldás! •fí Lassacskán felderül tehát a városi manipulációknak, Schweiger ignácz univerzális bériőségének minden titka. Érdekes dolgoknak jövünk nyitjára. A kormánypárt kortescpuletének egyik hatalmas oszlopáról kisül most, hogy szeszszel és be nem szálli- í tott fogyasztási pótadókkal volt | bélelve. S ez előtt a bálvány előtt borultak le remegve a szegény korcsmárosok, s egy szavára tódultak szavazni, ahova a hatalmas bálvány parancsolta. Most leomlott a bálvány, s az újhelyi korcsmárosok szabadabban vehetnek lélekzetet. A polgármester már intézkedett, s a fogyasztási adó kezelésével okt. 1 étől Szöllösy Sándor számvevőt bízta meg. Reméljük, bogy ez a megbízás csak ideiglenes, mert véglegesen csak a képviselőtestület intézkedhetik fi tözoltó-ögy rendezése. in. A tüzoltóegylet jól tudván azt, hogy rendszeres és sikeres működés leginkább a fizetett hivatásos tűzoltóságra alapítható, a t. városnál a a fizetéses tűzoltók szaporítása iránt előterjesztést tett, a városi közgyűlés azonban ennek helyt nem adott. Egyletünk a városi pénztár anyagi kímélését méltánylandó szempontnak tekintheti ugyan, de ha fizetéses tűzoltók nem szaporíthatok, az ön- kéntesi intézmény fejlesztése és erősítése múlhatatlanul szükséges. Hogy tehát az egyletbe való önkéntes belépésre és az abban való megmaradásra a hajlandóság jobban felkeltessék, szükséges, hogy az önk. tűzoltóknak az egyesület legalább a nyári ruhának szolgáltatásával viszonozza az ő működésűket és megkímélje őket az ily anyagi áldozattól. Ennek elhatározása nélkül az önk. tűzoltóságra való kedvet feléleszteni n m lehet. A tűz eseteknél tapasztaltatok, hogy a városi rendőrség a mentés és vagyon védelem körül cükséges rendet fentartani csekély .étszáma folytán elégtelen. A kellő rend hiánya a tűzoltóság működését s a parancsnokság intézkedéseit is nagyon hátráltatja. Felkérendő a t. városi képv. testület, miszerint megfelelő módon intézkedni szíveskedjék, hogy a tüzeseteknél a csendőrség is kivonuljon. A laktanyai lovak szaporítása egy uj kocsis félfogadását is igényli, nemkülömben egy pár uj lószerszám beszerzésével is jár. Minthogy azonban a jelenlegi pár lónak szerszáma is elavult, ehelyett is uj szerszám szükséges. Az uj pár ló tartása szintén uj terhet képez. El nem hallgathatjuk azonban, hogy a t. város által lovainknak eddig szolgáltatott takarmány nagyon is kifogás alá esik. Ennek orvoslása jövőben szintén kérendő. Ügy a fizetéses mint az önk. tűzoltók buzdítására és serkentésére célirányos volna annak elhatározása, hogy az oltásnál és mentésnél magukat kitüntető tűzoltók, jutalomban részesíthessenek. Mindezen javaslataink a tűzoltási ügy rendezése során elkerülhetetlenek és hogy az anyagi megti rhel- tetés szempontjából mily következményekkel járnak, hozzávetőleges Költségvetés szerint a következő ö.sz- szeállitás mutatja: A. B e r u h á z á s. 1) 2 drb utcai vízmedence 480 K. 2) 1 pár ló 400 K. 3) 2 pár lószerszám 200 K. 4) 1 tolóiéira 1200 K. 5) 4 szívó és 200 méter nyomótömló 500 K. 6) szertár és istálló kibővítése 1000 K. összesen 3780 K. A 6. szám alattira nézve | ótlólag megjegyezzük, hogy a szertár kibővítése azért szükséges, mert mai állapotában a szerekkel való kivonulás lényegesen megnehezítve van, a gyors kivonulás pedig első rendű cél ós^érdek. B. Évi teher emelkedés. 1. ) Kocsis fizet' ; : és ruházata 600 K. 2. ) Nyáii ruhák és jutalmazások 300 K. összesen 900 K. és egy pár ló tartása. 111. S z i n h á z. A tűzoltó ügy rendezése kapcsán, bár az egyleti kezelést nem érinti szemeiül nem téveszthető a színház tüzrendószeti állapota és védelme. A színház még ha tűzbiztonsági szempontból correctül van is felépítve minden városban külön felszereléssel bir, mely a különösen nagy fokú igényeknek kell hogy megfeleljen s s állandó gondozás tárgyát képezze. Városunkban fájdalom tagadhatatlan, hogy a színházi építkezés a tűzbiztonsági követelményeknek egyáltalán meg nem felel, tehát az óvintézkedések kettős fontosságúak. Ezekből folyólag a városi képviselő testület figyelmét felhívni kell miszerint a színház tüzrendészeti felszerelése sürgősen kiegészíttessék a a következőkkel : 1. Két axstincteur, 2. I. emeleti és karzati folyosón víztartó hordók és kupák állitandók fel, mert a zsinórpadláson levő egyen- kint 500 literes, tehát csekély űrtartalom két víztartó csak a színpadon használható : a színpad és nézőtér közötti közlekedés pedig teljesen el van zárva. 3. Minden ablakra 1—1 függő vas létra alkalmazandó. 4. Egy mentő zsák szerzendő be. 5. A meglevő de megromlott gyönge nyomású színpadi vízvezeték helyre állítandó és az elrothadt tömlők újakkal kicserólendők. mindezen szerek a már meglevőkkel együtt megfelelően gondozandók. Jelentse ki az egyleti választmány, hogy a színházi felszerelést laktanyai gondozás alá venni kész. A parancsnokság erre eddig is hajlandó volt, de a városi hatóság ezt figyelembe nem veiteEzeken kívül szigorúan érvényesíteni kell azt a tilalmat melynél fogva a színházban pótszékeket alkalmazni tilos. Éppen a leglátogatottabb estéken alkalmazzák a pótszékeket, a mit seholsem tűrnek, itt pedig kétszeres elővigyázattal kellene kerülni. Továbbá kötelezendő a színház igazgatója vagy más érdekelt fél hogy a színházat a közönség számára addig megnyitnia nem szabad mig a tüzörség vezetője erre az engedélyt meg nem adta. A tüzörség vezetője pedig az engedélyt csak akkor adhatja meg, ha meggyőződött arról, hogy az összes védelmi szerek kellő állapotban vannak, valamint a vészlámpák a folyosókon és nézőtéren megyujtva vannak és hogy a mentő ajtókon való kijárás minden tekintetben biztosítva van.