Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-10-07 / 78. szám
78 szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, októer 7. ténhetik, mert áll ugyan a város j majoriján több ló, (ha ugyan fisának) de mig a majorba ér az üzenet és onnan a lovak az őrtanyára feljönnek, hosszú idő telik el, amit a mentésnél kipótolni lehetetlen, Múlhatatlanul szükséges tehát, hogy a tűzoltó laktanyán legalább 2 pár ló legyen állandóan, főkép márciustól novemberig éjjel-nappal, a téli hónapokban pedig éjjel. Megengedhetetlen, hogy a tűzoltói célra adott lovak, más városi célra is használ tassanak, ez legfeljebb a téli hóna-l pókban történhetik meg, de akkor is egy pár lónak mindig vissza kell maradnia, nyári hónapokban mig az egyik pár lovat járatni fogják, másik az istállóban marad. Két pár lóra azért is múlhatatlan szükséget van, mert az egyik pár lónak az őrtanyai szükségletek beszerzése' (szerek mosásához viz és a lovak ! részére, takarmányhordása) végettj gyakran kell istállón kívül lennie! és mindez a g őrs kivonulást hátráltatja.. A gyors kivonulás még két pár ló mellett, 2 szivattyús 2 vizes 1 bordó mellett sem teljes igen gya^j ran, mert pl. emeletes ház égésénél. I vngy erősebb földszinti tűz veszély- j nél a szerkocsi és toló létra azokkal j el nem vihető és e/.ek késedelmes í kivonulása alatt a ttiz elharapódzása I a legsajnálatosabb eredményeket szülheti. A lovak szaporítása az istálló kibővítését vonja maga után. A parancsnokság felvilágosításai i szerint a leltrrilag felvett mentő és j oltó szerek szaporítása ez idő sze-1 rínt s előre láthatólag néhány éven át általában nem szükséges, csakis ! egy megfelelő tóié létrának beszer , zése képez sürgős szükséget. Van ugyan az egyletnek egy régi szerkezetű tolólétrája, melyett 100 írtért a kassai tűzoltóságtól 25 évi használat után vett át, de meggyőződtünk róla, hogy ezen toló létra egyfelől nagyon nehezen kezelhető, másfelől régi szerkezete és avult- sága folytán a rajta való operálás életbeszélylyel jár. Van azonkivül az egyletnek egy 1875 ben beszer zett kihúzó létrája, mely meg nem felei emelet magazságnak és ktilöm- i ben is felállításához 5 szakavatott ember szükséges, holott nekünk sok ; az emeletes házunk a nagyszabású középületek száma egyre szaporodik, (színház, állami iskolák, kórház, törvényszék, fegyház) s a mentés gyorsasága és sikerének alapfeltétele. Ezeknél fogva elkerülhetetlenül szükségesnek látjuk egy drb 1G—18 méter magasságú könnyen kezelhető legújabb szerkezetű tolólétrának be- j szerzését. Ezeken kívül a felszerelés 4 szi- 1 vótómlő és 200 méter uj nyomótömlővel volna felnyílandó, mivel egyrészt a jelenlegiek avultzk s kevés- bé használhatók, másrészt pedig, mivel: a 3 ik szám is szánmozdony fecskendőt felette ajánlatos volna a honvédségi tűzoltó szakasznak be- j gyakorlására állandóan a honvéd laktanyában tartani. A múlt évben ugyanis az egyleti főparancsnokság megkeresésére a helybeli zászlóalj felettes katonai hatósága megenged ni és elrendelni méltóztatott, hogy a honvéd legénységből egy 20—24 tagú tűzoltó szakasz alakíttassák, j mely ae egyleti oktató tiszt által a tűzoltásra szakszerűen kiképeztetik. Az eddigi tapasztalok szerint a hon j védség közreműködése a tűznél igen 1 üdvös segitség és a szivattyú kezeléséhez való begyakorlása lényeges szükséglet. Ennek érdekéből java- j soljuk a jelzett szivattyúnak átenge-1 (lését, ehhez azonban a tömlők fel-' újítása szükséges. (Folytatjuk.) HÍREK. Tisztelettel felkérjük azokat a t előfizetőinket, a kik . még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. Heti krónika. Tudjátok-é Zemplén megyének Miért van annyi sok baja? A népe mért elégedetlen, Mért zúgolódik annyira ? Mért vándorolnak ki a tótok ? S a ruthén miért nyomorog? És miért lesznek cucilistává A bodrogközi magyarok ? Mért pang ipar, kereskedés és Mért oly silány a kereset? A gazdaember jövedelme Miért, hogy egyre kevesebb? Száj és körömfájás vájjon mért Fenyeget egyre több határt? És mórt gyarapszik úgy erőben Jaj — a függetlenségi párt? Azért van mindez, csak azért van, Onnan jön minden baj elő: Hogy hajh, a közigazgatásnál Nincs, nincs, oh nincs elég erei Nagyon kevés a szolgabiró Es néni győzik a dolgukat. Közülök eddig is már három A sok munkától megszakadt!*) Szegény, túlterhelt szolgabirák! Oh, mint sajnálom őket én, Ily gyötrő, súlyos közszolgálat Nincs több talán a földtekén. Több ilyen terhes hivatalt nem Teremtett a mindenható. (Csak az újhelyi árvaszéki fjlnökség ehez fogható.) S milyen szorgalmasak! Hitemre, Ez bámulatot érdemel, Sok már hajnalba tizenegykor Siet a hivatalba fel. S úgy töri magát, izzad szinte A háta meggörbül belé . . . Egész fáradtan megy sörözni Úgy féltizenkettő felé. Es segítségük semmi, semmi, Hogy iszonyú gondolni rá! . . . Amit az Írnok megfogalmaz Ők maguk Írják mind alá, Vagy legalább sajátkezüleg Látják stambilliával el, Ily önkinzás a közjaváért Örökös hálát* érdemel És minden szorgalmuk dacára A restancia egyre nő . . Hiába, oly kevés a számuk, Hiába, nincs elég erő : Sose fognak megszűnni máskép A vármegyének bajai: A szolgabiróságok számát Kell rögtön szaporítani. Patakra és Laboréra egyet, Pácinba egyet . . . nem elég! Széphalmon, Csörgőn, Radon is kell Egyet felállítani még. A borsiháti csárda mellé Egyet, kettőt a Fuchs tanyán, így lesz a közigazgatásnál Elég erő és tudomány! Örvendjetek Zemplén lakói, Már nem lesz semmi bajotok. Egy regiment uj szolgabiró Fog gondoskodni rólatok. Oly sok panaszt többé bizonynyal Nem fog hallatni ajkatok, Vagy hogyha hallat, legalább lesz Ki végigverjen rajtatok. — ró. Riadó. Irta: Kóy Sándor. Kibontottuk már a harci lobogót, Fel csatára, halljátok a riadót! . . . Fel kurucok a szabadság nevében, — Mindegy, ha kell, fürödjünk hát [a vérben ! Vérbe fül a , zsarnokságnak világa, Vérben terem a szabadság virága. 1 Talpon áll a magyar nemzet egy [szálig, Harcolni a szabadságért halálig. Agyarkodik ránk a német cudarul, Mért kívánjuk a vezényszót magya[rul. Magyar szivünk, magyar a szánk s a [lelkünk, Ennek mindig magyarán megfelel[tünk. És hiába csaholnak a Lajtán túl, Mert biz attól nem ijed meg a turul, Turul madár bontsd ki szárnyad még [egyszer! Vigyázz labanc! — mert a kurucz [földig ver. Mert ha egyszer fegyvert fog a ku[ruc had Most lesz még csak az igazi hadd [el hadd. Ha kigyul a bosszú lángja arcunkon, Borzadni fog egész világ harcunkon, Kuruc csatát nem látott még a világ, Most fog látni, ha ki huzza a kardját Eszünkbe jut Eperjes és Világos, Hej ! csapásunk akkor lesz csak halálos ! Kétfejű sas addig szívtad vérünket, Jogainkért fojtogattad népünket. Betelt már a keserűség pohara, Kiürítjük áldomásul torodra! — Búcsúszó. A közügyek teréről távozva, e lap szerkesztőségének kötelékéből is távozom. A kiadótulaji dónos pár hétre Karlsbadba volt | kénytelen utazni, távollétében a lapot zavarba nem hozhatom. Hazajöttéig az u. n. belső technikai munkát elvégzem, de a lap szellemi részéhez mától fogva semmi közöm, a mi őszinte hitem szerint e derék újság értékét hajszálnyira sem szállítja le. A lapnak és vezérének szivemből sok sikert kívánok. Némethy Bertalan. — Uj ügyvédek. Dr. Gombos Gáspár és Dr Róth Hugó tegnap f. hó 0-án Budapesten ,az ügy védi vizsgát letették. — Helyreigazítás. Tévedés csúszott be múlt számunk megyegyülósi tudósításába. Az volt benne, hogy Róth Bernát leszidta Staut József fő- ispáni titkárt. Ez nem felel meg a valóságnak, mert Róth Bernát ur egyszerűen csak annyit jelentett ki a főispáni titkár ur előtt, hogy az újhelyi kérvény mellett fogjszavazni Leszidásról tehát szó se volt, s ezért a tolihibából eredő tévedést készségigazit juk helyre. Tévesen irtuk azt is, üogy Dr. Szirmay István Ujhely ellen szavazott, mert Szirmay tartózkodott a szavazástól. — A Kossuth szobor. A megyegyii- tárgyai közül legérdekesebb volt az ami nem volt köztük. Nevezetesen a Kossuth szobor ügye. A vármegye ugyanis a májusi köz gyűlésen mogbizta a szoborbizottsá- gott, hogy tegye tanulmány tárgyává vajjjon alkalmas lenne-é a Kossuth szobor helyéül a Wekerle-tér, s erre nézve hallgasson meg művészeti szakértőt is és a legközelebbi me- gyegyülósen tegyen jelentést. A szoborbizottság pedig május óta mindezeket nem cselekedte, s egyáltalában nem cselekedett semmit. Szakértőt nem hivott le, a helyet nem vizsgálta meg. Végül szeptember 28-ára összehitta id. Meczner Gyula elnök a bizottságot, de az ülés nem volt megtartható, mert csak ketten jelentek meg. (Persze, május óta csak most volt ideje az elnök urnák intézkedni,) így aztán nem is tettek jelentést a * közgyűlésnek, s legfeljebb a dezemberi közgyűlés határozhat majd a szobor helye felett. Három hónapra megint szerencsésen el van odázva a szobor ügye. Ilyen hatalmas tétlenség után ne vegye rósz néven id. Mecáner Gyula ur. ha kereken kimondjuk, hogy nem gondolhatunk felőle mást, mint hogy í szándékosan huzza-halasztja a Kos- | suth szobor felállítását. Kosztya már ■) Minden kétség kizárása végett meg- »•yoztetik. hogy Barthos József főszol- biró úr nincs közte e háromnak, —ró, — Szerelemféltő gyilkos. I Sándor helybeli csizmadiasegéd két év óta ismerte és szerette Fazekas Verőn szakácsnőt, akiről e napokban hallotta, hogy másnak lesz a neje. E miatti elkeseredésében október 5-én, midőn éppen együtt látta a jegyespárt, kétszer rálőtt a szerelme tárgyára, kit valamely ürügy alatt kihitt a konyhájából. A lövések Fazekas Veront nyakán és homlokán találták, — sérülései igen súlyosak s életbemaradásához kevés a remény. Kosztya Sándort a rendőrség letartóztatta. [Október 6 | A vértanuk ünnepét kedden délután akarta megünnepelni a Függetlenségi Kör. Több oldalról kívánták azonban, hogy vasárnapra halasszák az ünnepet, mert kedden különösen az iparos osztály el van foglalva, s nem jelenhet meg. Ezért az ünnepet vasárnap október n-én délután g órakor tartják meg a függetlenségi kór helyiségében. % A főgimnáziumban kedden délelőtt lélekemelő ünnepély folyt le, mely- lyel a hagyományos kegyelet nyilatkozott meg az intézet tanártestülete és tanuló ifjúsága részéről az Aradon vértanú-halált szenvedett honvéd tábornokok iránt. Reggel fél 9 órakor Freész Endre piarista tanár gyászmisét mondott a kegyesrendiek templomában a hősök lelki nyugalmáért, melyet végig hallgatott sok lelkes férfiú, közöttük a függetlenségi párt küldöttsége.Utána az ifjúság a gymnasiumi épületbe vonult az ünnepség megtartására, melyen jelen voltak a negyvennyolcas honvédek Matolai Etele vezetése mellett. Az ünnepség műsorát az ifj. önképzőkör és énekiskola töltötte be, úgy, amint azt múlt számunkban előzetesen jeleztük. * Szombaton okt. io-én este 6 órakor szintén összejövetelt rendez a kör a helyiségében abból a célból, hogy akik a zászlóba nem verhették még be a szöget, ezt, most személyesen vagy megbízott utján megtehessék. Kérjük a kör tagjait s az érdeklődő közönséget, hogy mind a két napon minél számosabb megjelenéssel bizonyítsák a függetlenségi elvek híveinek hazafias összetartását. — A Függetlenségi Kör zászlószentelési ünnepének teljes elszámolását jövő számunkban hozzuk. — Külön bejáratú utczai szoba csinosan bútorozva a Petöfi-utczában kiadó. Bővebbet a kiadóhivatalban. — A „Magyar Szó“ a tiszta magyar szabadelvüség és a nemzeti eszme lapja, melynek hazafias szellemével a mostani súlyos válságban oly nagy és nemes hivatást teljesít, amely kiemeli a többi lapok hözül. Nap-nap után honszeretettől és meggyőződés melegétől iszó cikkekben kél nemcsak a nemzeti jogok védelmére úgy katonai mint gazdasági téren, hanem kegyetlenül ostorozza a nemzet külső és belső ellenségeit, akik egyéni becsvágyból vagy más érdekből akadályozzák a nemzeti jogok érvényesülését s a nemzeti érdekek kielégittetését. Legutóbbi időben egy nagy történelmi sikere volt, melyet jó barát és ellenség egyaránt elismer róla : akkor ugyan is, amikor az egész parlament a bánnak leszerelt minden eredmény nélkül, serkentő, feddő vészkiáltásaival újra talpra állította a nemzeti küzdelmet. Ha lesz valami eredménye a felújított obstrukciónak — és biztosan lesz — a Magyar szónak is kell, hogy jusson az érdem boros- tyánából. Ami más lapoktól a jelen viszonyok között megkülönbözteti, ez többek között az, hogy folyton nepirenden tartjá a gazdasági önállóság kérdését s követeli, hogy a nemzeti követelmények mellé kenyeret is adjanak a súlyos gazdasági helyzetben sínylődő nemzetnek. Szinte nap-nap után lerántja a lep- leplet a nemzetiségű üzelmekről és az 1848. XX. t. ez. .végrehajtását szorgalmazva máris nagy és szép eredményeket ért el. Ha még meg-
