Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-09-16 / 73. szám
Hatodik év 73. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, szeptember 16. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat viasza nem adunk. Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévro 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Wekerla-tér 502. Hirdetéseket a legjutényo3abb árban közlünk. Zemplénvármegye népéhez! Még egyszer és utoljára meg- fujjuk a harsonát: szombaton és vasárnap 'ünnep leszen itt a vármegye szivében! A szombati Kossuth-ünnep és a vasárnapi zászlószentelés,, melyet a Sátoraljaújhelyi Függetlenségi Kör rendez, a Hazaszeretetnek Sátoros Ünnepe leend. Minden idők legnagyobb magyarjának, Kossuth Lajos-n<\k fia, eszméinek letéteményese, a függetlenségi tábor európaszerte tisztelt vezére, Kossuth Fercncz hű munkatársai kíséretében eljön közénk, a nagy nemzeti munka egyszerű napszámosai közé. Sátoros ünnepünkön O lesz a tőpap, Ő togja hirdetni azokat a megszentelt Igékét, melyek testté válásától íügg a magyar nemzet boldogsága Ajkairól a szót nemcsak mi fogjuk áhítattal lesni Feléje és városunk felé lordul az egész Haza és a müveit emberi-i ség várakozásteljes figyelme. Zarándokoljatok erre az ünnepre százával, ezerével! Eljön a fővezér, az elsőszülött Kossuth-fiu, hogy kibontsa a lobogót Zemplénvármegye — apai öröké — visszahóditására. Hű és lelkes napszámos kezek buzgón dolgoztak ebben az egykoron virult, később elpusztult, el- parlagosodott, drága mert szent földéi szőlőkertben. Talaja meg- ( ujult. ültetése friss, uj gyümölcsöt lehet és kell benne érlelni, melyből táplálkozhassék a magyarság lelke, mint régente, midőn első és dicső volt ez a vármegye. Az érlelő és termékenyítő Nap melegét hozza magával a mi fővezérünk, az emlékezet és dicsőség hevítő érzelmeit, mindazt, ami hozzáfüződik a nekünk legdrágább Kossuth-névhez. Ez a melegítő nap ki togja fakasztani az igaz érzések virágát minden kebelből, melybe elrejtőzött a szabadságszeretet, a függetlenség ulán való vágy, a nemzeti öntudat, a valódi nemzeti akarat egy-egy alkotó sejtje. Jertek, zempléniek, százával, ezerével a Sátorhegy aljába. Le gyen ez az ünnep, a Megnyilatkozásnak is ünnepe. Nyíljék és nyilatkozzék meg lelketek a fővezér élői Nehezek az idők. Levegőben az »üzenet«. A hazának szüksége van Kossuth-katonákra. Ha szent előttetek a borsii és monoki bölcső rátok sugárzó dicsősége, ha akarjátok, hogy a Magyar ur legyen a maga portáján, akkor Ébredj álmaidból, Ébredj, Zemplén fia ! Jertek zempléniek százával, ez-1 révei, megülni a Honszerelem sátoros ünnepét! cn mi zdszíószQnÍQÍQsHnR. u. 5—6 közt vehető át a tagok által. Darabja 6o fillér. * A vasárnapi diszebédhez való ebédjegyeket azok, kik az ebéden részt venni kívánnak szíveskedjenek legkésőbben szept. 17-én (csütörtök) d. u. 6 óráig Fnchs Jenő ptnoknál vagy a Landesmann- téle könyvkereskedésbén kiváltani nehogy zavar és kellemetlenség keletkezzék. * A bandérium lovasai, kik Széphalom, Csörgő és Borsi felől érkeznek a városba, a Kunféle tanyán is megszállhatnak, innen átmehetnek a Wallisféle tanyára. * Fáklyásmenet A függetlenségi kör választmánya felkéri a polgárságot és egyetemi fiatalságot, hogy vállalkozzanak a szombaton este tartandó fáklyásmenetnél fáklyák vitelére. A résztvenni vállalkozók szíveskedjenek jelentkezni s a fáklyákra szóló utalványokat átvenni szombatig Landesmann Miksa és társa könyvkereskedésében, szombaton a függetlenségi ! körben. Fáklyák csak ily utalványra j adatnak kézhez. Minél számosabb jelentkezést kérünk. A Függetlenségi Kör tag-jelvénye megérkezett. Tagjaink ugyanis már rég óta óhajtják, hogy külön testületi jelvényünk legyen. A zászlószentelés alkalmából ez is megvalósult. A jelvény nagyon csinos, kabátra tűzhető tü, mely egymást keresztező két lobogóból áll Egyiken a Kossuth Lajos igen sikerült arczképe van, másik nemzeti szinii lobogó a kör feliratával. A. jelvény a Függetl Körben d. * A megyei függetlenségi párt tagjait értesítjük, hogy a párt vasárnapi diszgyiilése nem 12 órakor, de d. e. 11 órakor lesz. * A koszorús leányok jelvényeit és saját jelvényeiket szíveskedjenek a vőfélyek pénteken d. u. 5—6 óráig a körben átvenni. * Vármegyénkbeli összes 1848/9-i volt honvéd bajtársaimmal baráti üdvözlettel tudatom, hogy a s.-a.- ujhelyi függetlenségi kör a f. hó 20-án tartandó zászló-szentelési ünnepélyére minket volt 48-as honvédeket testületileg meghűli szíveskedett; a miért is a részt venni kívánókat felkérem, hogy vasárnap 20-án d, e. l/2& órakor a »Nyul« vendéglőben gyülekezni szíveskedjenek. Matolal Etele a Zempléni honvédegylet elnöke. Sütő Kálmán lelkész úrtól örömmel vettük s közöljük a következő levelet : Tisztelt Pártelnök úr! Nagyon köszönöm szives felvilágosító sorait, melyek rám nézve teljesen megnyugtatólag hatottak, s aggodalmaimat teljesen eloszlatták. Pártelnök ur azt mondja, hogy ezt a felvilágosítást magánúton is megszerezhettem volna, s igy nem adtam volna alkalmat esetleges felekezeti féltékenykedés felkeltésére. Én pedig azt mondom: Kár lett volna annak a válasznak az ismeretlenség homályában maradni. Mert ha az a felvilágosítás csak egymagámhoz jutott volna el mit nyert volna ezzel a közérdek ? Így pedig, hogy a felszólalás nyilvánosan történt: a reá szükségsze- rüleg nyilvánosan adott felelet mások előtt is világosságba helyezi az egész ügyet, s közmegnyugvást eszközölhet. Inkább akarom pedig a lelkek teljes összhangjával, az egy szivvd és lélekkel való ünneplést, habár az pillanatnyi kellemetlenség árán szereztetik is meg, mint az esetleges elfojtott keserűséggel való ünneplést, habár az látszólag a teljes összhang képét viseli is magán. Kiváló tiszteletem nyilvánítása inellett vagyok Miglécz, 1903. szept. 11. Pártelnök urnák kész hive: Sütő Kálmán ev. ref. lelkész. « t Arca. Úti tapasztalat. Irta: Wihs Béla. A Felsőmagyarországi Hírlap eredeti tárczája. Szereplők : Zsomboky Margit, 17 éves leány. Helvy Miklós, 22 éves ifjú, Történik: egy vasúti kocsiban. Margit (szépen kifejlett, kedves arcú. mosolygó szemű bakfis. A kocsi egyik fülkéjében egyedül.) Nincs kellemesebb dolog a világon, mint egyedül utazni. Szabadnak lenni, ah! szabadnak lenni egészen: a legédesebb érzés. Piát kell-e annál nagyobb boldogság, mint amikor az ember a mama gondos felügyelete, a papa zsörtölődő rendreutasításai, sőt még a nevelőnő jóakarata figyelmeztetéseitől is teljesen ment. — Amikor nem kell félnie, ha egy fiatal emberrel vigabban diskurált, hogy odahaza megfogják érte dorgálni. En nem értem : mi bűnt követek el azzal, ha kedélyes vagyok a fiatal emberekkel szemben? Hiszen ők is olyan kedvesek, úgy igyekeznek a kedvembe járni. Csak nem lehetek olyan hálátlan, hogy ez előzékenységeket visszataszító hidegséggel jutalmazzam . . . (Elmerül a táj nézésében, s azután lassan feláll és az ablakhoz megy.) De olyan unalmas igy egyedül utazni. (Megfordul és kimegy a folyosóra.) Miklós, (a folyosó túlsó végén a kocsi oldalának támaszkodva áll. Félvér, falusi alak, a lábán a reá száradt sártól szürke magyar-csizma és merész szabású lovagló-nadrág, felső testén barna, rövid téli kabát, egyik szárnya az alsó kabátra gombolva, fején az idő viszontagságai által erősen megviselt vaddisznó- sörtés vadászkalap. Félszeg, sanda tekintettel és mosolyra nyúló szájjal néz Margit felé.) Margit (félre). Jaj Istenem, de nevetséges figura, (mosolyog.) Miklós Szintén mosolyog s indul Margit felé.) Margit (hirtelen behúzódik a fülkéjébe, az ajtót magára akarja zárni, de nem tudja). Most azt fogja hinni ez a tökéletlen alak, hogy reá mosolyogtam s nem hágv nyugton. (Miklóst az ajtó előtt fel és alá sétálni látja).Tessék, már erre is jár.Most I mit csináljak? Hogyan adjam értésére, hogy nem vagyok hajlandó véle ismeretséget kötni ? Itt benn a fülkében semmiesetre sem szabad maradnom, mert még be talál jönni és akkor aztán nem szabadulhatok tőle többé. S ha odahaza meg tudják: bizonyosan ki fogok kapni, azt fogják mondái, hogy csak én vagyok a hibás, minek szolgáltattam reá okot, pedig én nem akartam. Megfogom szólítani s aztán félremagya- rázhatatlan mozdulattal tudomására adom, hogy feleslegessé vált reám nézve a társasága. Megkérdem tőle, hogy melyik állomás következik s aztán egyszerűen hátat fordítok neki (kimegy.) Miklós (az előbbi helyén megáll, fejét a kocsi oldalának támasztja, s jobb lábát idegesen rázva, néz mosolygó ábrázattal Margit felé.) Margit (feléje megy). Melyik állomás következik, kérem? Miklós (kiegyenesedik s donjuáni pózba helyezkedve Margit felé hajlik): Csöves. Nagysád hova utazik, ha szabad kérném? Lapunk 4- oldal. Margit (végig nézi) Nagy Miklósra. (Előkelő nyugalommal fordul meg és megy a fülkéje elfitti ablakhoz vissza s Miklósnak hátat fordítva, egy kedvben néz ki az ablakon.) Miklós (visszadül a kocsi oldalának, hol egyik, hol meg a másik lábát téve keresztbe figyelmeztetően feszeng. M jd csendesen fütyörészni, később haikan dudorászni kezd. De miután látja, hogy Margit semmiképen sem hajlandó feléje fordulni : ismét megindul. Margithoz érve. hirtelen megáll.) Hol lakik ? Margit (ijedten néz Miklósra.) Újlakon. Miklós: Hogy hívjál ? Margit: Zsomboky Margitnak. Miklós: Ismeri Nagy Antalt a jegyzőt ? Margit: Ismerem. Miklós: Tegnap nála ebédeltem1 Margit: Örvendek. Miklós (a vonat füttyét hallva): No én megérkeztem. Belső zsebéből egy kis jegyzőkönyvet húz elő, egyik lapjára pár szót ir s kiszakítva a lapot, átnyújtja Margitnak): Tessék.
