Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-09-12 / 72. szám

72. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP üdvözölte a jelenlevő vármegyei al­ispánt. Proponálta és megválasztott­nak mondotta ki a helyi értekezlet tisztikarát. Utána dr. Drucker Jenő egyesületi igazgató ismertette az egyesület munkaprogrammját. Fej­tegette a tömörülés által elérhető eredményeket. Idézgette a mai sző lősgazdák szomorúan stangáló hely­zetét. Kimutatta számokkal, hogy sehol oly kevés bortermelési átlag nincs, mint Magyarországon s ennek okát a nálunk divó felületes mun­káltatás és kevés trágyázás hiányá­ban leli. Különösen kiemeli, hogy nálunk a műtrágyától, melylyel pe­dig kétszer annyi termést érhetnénk el, — a szőlősgazdák még mindig irtóznak. Küzdenünk kell a bor adó- mentességéért, különösen a házi fo­gyasztásra felhasznált borok adó- mentességét feltétlen kívánatosnak tartja. Pinceszövetkezetek által ren­dezni kell r ''orügynököket. Felhívja a szőlősgazaaisat, hogy az országos egyesületbe lépjenek be s ez által egyesülve, hamarább tudunk ered­ményt felmutatni. — Drucker után Egey Szilárd tarcali vincellériskolái igazgató nagy szakértelemmel is­mertette a tokaj-hegyaljai bcxOn. ke­zelését a szőlők leszedésétől teljes palack-éréséig Majd Benedek Pál nyugalmazott főmérnök gyakorlati­lag mutatta be praktikus boregyen- litő találmányát. A nagy számmal megjelent szőlősgazdákat leginkább ez csalta Tokájba, mert mindenki erre volt kiváncsi. Miután mindenki teljes elismeréssel adózott Benedek­nek, hisszük, hogy ezen találmány —■’ mely nem is oly sokba kerül — minden nagyobb szőlőbirtokos pin­céjébe gyakorlatba fog vétetni. Az értekezlet után következett az ebéd. amely — eltekintve a gyönge ki­szolgálástól — igen sikerült volt. A tokaji szőlőbirtokosok itt is kitettek magukért, mert mindegyik hordta és rakta a hosszú asztalokra ajobb- nál-jobb borait, aminek bizouy ha­mar meg is látszott az eredménye. Az ebédalatti dikciózást ismét Ber- náth Béla kezdte meg. Magyar em­ber szokásához mérten ezt sokan folytatták. Délután 4 órakor kezdő­dött a fehér asztal mellől a bonta- kozás. — A kassai Rákóczi-erekiyekiálli tás-hoz. mely szeptember hó 20-án zárul, kedvezményes menettérti vas­úti jegyek válthatók 33o/° enged­ménynyel. Igazolványokat díjmen­tesen küld 10 fill, bélyeg beküldése ellenében a Rákóczi-ereklye-kiállitás elszállásoló bizottsága Kassa. — A/parlamenti bizottság oly arány­ban foglalkoztatta az országgyűlési gyorsiró irodát hogy Fenyvessy Adolf a gyorsiroda főnöke, a már évek óta működő nagyszámú „Yost“ írógépek héz még újabb 20 kisegítő Yost gé­pet és munkaerőt kért a Newyork palotában elhelyezett Yost Írógép Részvénytársaság igazgatóságától, Budapesten. — Mindazon szőlőbirtokosoknak, kik az ez évben várandó mennyiséget és sajat termésű borra vonatkozó igé- nyöket bejelentik azok k dvezmény- ben részesülnek, ugyanazért felhi­vatnak a szőlőbirtokosok, hogy az ez évben remélhető szőlőmennyisé­gét abból saját fogyasztásra szánt részt és az adókedvezményre vonat­kozó igényt 1903. évi szeptember hó 30. napjáig a város fogyasztási adó irodájába jelentsék be, mert külömben adó kedvezményre nem számíthatnak. — Birtokvétel. A kelesei birtok gazdát cserélt. Mint értesülünk e birtokot báró Vilcek 460.000 koro­náért örök áron megvette. — A bánócz — ungvári vasút enge­délyese Hoher Simon e héten be­járta az érdekelt községeket és mint érresülünk a törzsrészvények 30 szá­zaléka biztosítva van, amennyiben gróf Lónyay Gábor egymaga 120.000 koronával járul hozzá a vasút költ­ségeihez! Az uj vasút Bánóczról, Gatályon, Deregnyőn, Nagy-Kapó­son és Trask pusztán át vezetve, másfél óra alatt Ungvárra tenné meg az utat. Miután a hozzájárulás és államsegély biztosítottnak látszik, a vasút kiépítéséhez nagy a remény. Ezzel a nagy-kapos—málcai úttest kiépitésá tárgytalanná fog válni. Betörő nevelő. A homonnai polg. és f, kereskedelmi iskolaigazgatójá­nak irodáját f. hó 2-án feltörték. Este 10—11 óra tájban az intézet igaz­gatója Kovács József és Édes Gyula faipari szaktanár figyelmeztetve let­tek, hogy az iskolában világosság van, melyről azonnal meg is győ­ződtek, sőt meglehetős kalapácsüté­seket is hallottak. Édes Gyula azon­nal a lakására sietett és elhozta va­dászfegyverét, melyből három lövést intézett az ablakra, a tolvaj ettől rémségesen megijedt, mert minden féle szerszámját, gyertyástól egye­temben ott hagyta és megugrott. A tolvaj a kerteken át hatolt be az ud varra, ottan 'a lépcsőházi ablakot fel- feszitette, onnan egyenest az igaz­gatói iroda ajtajához jutott, hol egész könnyen az ajtót feszitő vas­sal feltörte, ekkor hozzáfogott az Íróasztal fiókjának feltöréséhez Ezt a díszes bútordarabot valósággal tönkretette, kíméletlenül hasogatott belőle darabokat, de a Wertheim zárak győzedelmeskedtek. Ott azon­ban szomorúságára nyomtatványok és különféle iratokon kívül egyebet nem talált, tehát a nagy pénzszek­rényhez fordult, melyen hatalmas ütések nyomai láthatók félköralak­ban, sőt egy helyen -kisebb horpa­dást is kapott. A reggeli órákban a tettes kézrekerült egy Lővy Lajos nagymihalyi illetőségű 17 éves ne velő személyében. Rövid tagadás után beismerte bűnös tettét. A tet­tes, ki egy nagymihályi tisztességes család gyermeke, egyenesen város- hzáról a járásbíróság börtönébe ét.- sáértetett. — A tőke-terebes—varannói vasút munkálatai maholnap befe jezést nyer­nek. Az összes állomások és őrhá­zak készek és most már csak a pá­lyatest kavicsolási munkálatait vég­zik. Mint értesülünk a varannói ál­lomásról iparvágány fog vezetni a bánszkai, volyai és zamuuói erdőkbe, ahonnét nagymennyiségű fát lehet szállítani. — A részegség áldozata. Nowotni Pál csákiyói lakos e hó 1-én ittas állapotban házának padlására ment fel és ott a szénábaö akart aludni. Közben pipájára is gyújtott, ennek az árát azonban életével fizette meg. Úgy látszik a szerencsétlen ember elaludt s a széna a pipától meg­gyűlt Egyszerre ugyanis lángok csaptak ki a tetőből s az egész ház egy fél óra alatt elégett. Később az égő rymok között akadtak reá No­wotni Pál megszenesedett hullájára, özvegyet és több apró árvát hagyott hátra a boldogtalan ember. — Egy magyar találmány sikere az egész világon. Dr. Yámossy egyetemi tanár zseniális felfedezese a Purgó immár az egész világot bejárja. A világ leghirnevesebb egyetemi taná­rai mint: Biedert titkos tanácsos. Czerny udvari tanácsos. Korányi fő­rendiházi tag. Lapponi pápai orvos, Stofellaa lovag, Tunicliffe londoni kórházi igazgató, stb. állandóan ren­delik s a legmelegebben ajánlják, a Purgó t min egy kitűnő izü, biztos, páratlanul enyhehatásu hashajtót, mely nemcsak felnőtteknek, de gyer­mekeknek sőt csecsemőknek is ad­ható. — A legjobb hajfestéket és szere­ket, melyek az arczbőr, a baj és a fogak szépítésére szolgálnak, kétség­telenül Czerny I. Antal, Becs, Ivarl- Ludvighst. 6. készíti. A kiszolgálás itt oly lelkiismeretesen történik, hogy nem mulaszthatjuk el t. olvasóinknak ezen czéget legjobban ajánlani. E már többször kitüntetett czégnek gazdag árjegyzéke, melyet kívánatra bárkinek ingyen küld, elég érdekes arra, hogy átnézessék. Különösen hí­resek az Osan“ Keleti rózsatej és a Tanniugene készítményei. IRODALOM. Petőfi verseiről. Irta: Búza Béla. Ott van a Bem hadseregében. Ra­jongó lelkesedéssel csügg az ősz ve­zéren. Oly szép az verse, amelyet róla ir: „Mi ne győznénk, hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka. Bosszúálló fénynyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga!“ stb. A harcz, a háború folyik. Győz a magyar. A németet diadalmas csa­tákban Komáromig űzi. Mesébe való az, amit a magyar nemzet 1849. év március havában végzett. Ilyet csak az „elkerült smv óriás erejével“ le­het kivívni. „Jött a halál, hogy elsöpörjön minket A föld színéről, jött a döglialál! Tombol a vész irfcóztató erővel A végítélet végérájaként iis im, mi élünk még és nem hálánk meg Csak meghajoltunk, de el nem törénk“ stb. És a vész és viadal között jól esik a költőnek megemlékezni arról, hogy ime, az ő próféciája az, ami most teljesedésbe megy. „Megjött az idő, Mit Tata prófétai lelkem olőre, S még több a mi jő. Mit még ad az Isten, a nemzetek őre,“ A nagyszombati csatáról még ver­set ir. Szaggatottan, lázasan, mint 1 mikor a nehéz beteg láz álomban beszél, rémes, összefüggés nélküli, * mégis távolbalátó szavakat. Azután elhallgat, azután eltűnik, i Úgy vagyunk vele, mint a szappan bukorékkal, melyet bámulunk, cso­dálunk, melyben gyönyörködünk, amely hirtelen szinte észrevétlenül tűnik el a semmiségbe, midőn épen legragyogóbb színeit mutatja. Volt és nincs! Honnan jött, hová ment? Ki tudná megmondani. Élt-é csakugyan, vagy csak egy fényes álom volt az ő élete, az ő költemé­nyei ? ! Bizony sohasem fogunk ezeknél szebbet elmondani! De vágya teljesült: _Ott essem el én A harcz mezején. Ott folyjon az ifjúi vér ki szivemből S ha majd ajkam örömteli végszava zendül.] Hadd nyelje el azt az aoéli zörej A trombita hangja, az ágyudörej.“ Azonban a fújó paripák nem a kivívott diadalra száguldottak . . . És talán ezért vette el az Isten az ő életét . . . Hogy ne lássa vérbe- fuló nemzetét . . . Ne lássa a bitófákat, melyeken a nagy hazafiak függenek. Ne hallja a tompa puska-durra­nást, mely egy-egy szent hazafi ! életét oltja ki. Ne halija a varjak károgását, me- I lyek lakomára gyűlnek. Dús lakomájuk van ! Az elkékült eltorzult vonásokban, a vérző tete­mekben csak nekik s a hóhérnak van pokoli gyönyöre. Oh, hisz a költő megőrült volna ezek láttára! A bitófákat tépte volna ki a föld­bők s azzal zúzta volna össne a haza ellenségeit. A pokol kínjaitól mente Js őt neg Istene, hogy nem engedte neki eze­ket meglátni. Dó vedd el tőlünk is, óh istenünk e képet, e rémséges emlékezetet. Ne vigyj minket a kisértetbe! mert irtózatos, szivettépő gondolat az, amit mi erezünk, midőn a feit radalom költőjének utolsó versor- olvasva, az azután történteken el­gondolkodunk. . . . Elkalandoztam azon a bus mezőn, hol fejetlen emberek járnak. Pedig nem jó ezen a vidéken járni. * És most befejezem ezt a pár sort, amit a Petőfi verseiről Írtam. Bár merészség volt megkísérlem, a Pe­tőfi nagyságát hirdetni, mégis 'szol­gáljon mentségül a jó szándék. És ha a reflexiók, miket a Petőfi ver­seihez fűztem, unalmasak és gyön­gék lesznek is, az idézetek bizonyára fognak szerezni egy pár jóleső pil lanatot az olvasónak, és én akkor elértem szándékomat. (Vége,) Szombat, szeptember 12. NYILT-TÉR*) Tisztelettel értesítem ezúttal a t. közönséget, valamint b. vevőimet, miszerint bádogos műhelyem eddigi munkavezetője Tannenbaum József mai nappal megszűnt az lenni, mi­nél fogva nevemben semmi nemű vállalatokat nem eszközölhet, és a jövőbeni munkálatainak felelőssége engem többé nem terhel. Sátoraljaújhely, 1903. szept. hó 11. Tisztelettel ; Hercz Kálmán fia cég. Figyelmeztetés. Mindenkit, akit illet figyelmezte­tek arra, hogy saját érdekében tar­tózkodjék nővérem Szőllősy Ottiliának Sátoraljaújhelyben fekvő szántóföld­jeit Guttmann József úrtól albérletbe venni, amennyiben nevezett tulajdo­nos ellene a haszonbérlettől való el- mozdittatása iránt a törvényes lépé­seket folyamatba teszi. Szőllősy Arthur. *) E rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem felelős. A szerkesztőség üzenetei: L. S. Budapest. Pá-lutcza Tudomásunk sze­rint ilyen kör nem létezik. Kiadótulajdonos : LANDES MANN MIKSA. 305—1903. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bír. végrehajtó ezennel közhirró teszi, hogy a gál- szécsi jbiróság 1903. évi V. 157/2 sz, végzésével Dr. Elek Imre ügy véd által képviselt Gálszécsi polg. taka­rékpénztár felperes részére Pásztor Mihály és Iván András alperesek el­len 300 kor. tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás folytán alperestől lefoglalt és 740 kor.-ra becsült ingóságokra a gálszécsi kir. jbiróság 1903. V. 157/2 számú végzésével az árverés elren­deltetvén, annak a korábbi vagy fe- lülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjo­got nyertek volna, alperes lakásán Szilvás-ujfalun leendő megtartása határidőül 1903. évi szept. hó 15-ik napjának d. u. 3 órája kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt lovak és ökrök s egyéb ingóságok a legtöb­bet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az el­árverezendő ingóságok vételárából a a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás ko­rábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kikül­döttnél írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetmény­nek a bíróság tábláján történt ki­függesztését követő naptól számitta- tik. Kelt Gálszécs 1903. évi auguszt. hó 26-án. Saárosy Imre kir. bir. végrehajtó. Saját készít ményü postatáskák 13 koronától feljebb kaphatók íanDesmann Sámuel szíjgyártó-mesternél Sátoraljaújhely (Xis-piacz).

Next

/
Oldalképek
Tartalom