Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-09-12 / 72. szám

Hatodik év 72. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szombat, szeptember 12. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Vekerle-Lr 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal: Landesnann Miksa és Társánál. Wekerle-lér 502. Hirdetéseket & legjutányosabb árban közlünk. fi zemplénmegyei kormánypárt. Ne méltóztassanak megö ülni tisztelt maineluk urak Zemplén vármegyében, még nincs itt a vá­lasztás ideje. De lehet, hogy nem sokára itt lesz. Akkor majd önök is meg fognak mozdulni Újra lesz kilátás a koncra, újra lesz nagy evés és még nagyobb ivás s újra lesz ellenzékszidás, mert önök úgy látszik másképen megmozdulni nem tudnak. Az önök lelkiismerete nemcsak- hogy alszik, de hortyog, a hor- tyogás már behangzik az ország­ba. Ebben az országban ugyanis mindenütt megmozdult a kor­mánypárt. Kecskemét és Debre- czen után napról-napra gyűlése­ket hívnak össze a kormánypárt tagjai és csatlakoznak a mi kö­veteléseinkhez, hogy megvédjék azt a 67-es törvényt, melyet inár majd ellopott az osztrák az önök archívumából, de mi, a független­ségiek, olt is őrt álltunk s nem engedtük az önök" nagy és dicső törvényeiket ellopni. Legutóbb Nyitramegye — ér­titek zempléni mamelukok — még Nyitramegye is megnyilatkozott és a nyitramegyei tiz választó- kerületnek szabadelvű polgárai csatlakoztak egyhangúlag a nem­zeti követelményekhez. A tanács­kozás elnöke Rudnay Sándor kor­mánypárti képviselő, a határozati javaslat beterjesztője pedig gróf Eszterkázy János volt. Miklóssy plébános ur helybeli és a többi zempléni szabadelvű párti elnökök azonban úgy lát­szik vagy nem kapták meg a debreceni átiratot, vagy ha meg­kapták, jól elrejtették a ládafiá­ban. Nos hát ez nem járja! És any- nyi ezer és ezer mameluk közül nem találkozik egyetlen egy, akit a honfiúi becsület a magyar lel­kiismeret nógatna, hogy számon kérjük tőlük. Miklóssy pártelnök ur egész nyugodt lehet, hogy úgy sem lesz már belőle püspök, egész bátran előveheti a jobbik lelki ismeretét és összehívhatja a sza­badelvű pártot nyilatkozattételre, még ha meg sem kapta az átira­tot. Van a zemplénmegyei mame- luksereg elnökeinek és kormány- párti választási elnököknek ma­gukhoz való raffinériájuk és eszük, hogy átirat nélkül is tudnak ha­tározatot hozni. De ha megkapták a debreczeni átiratot s ez iránt illetékes he­lyen kérdést fogunk intézni és azt egyszerűen zsebrevágta a párt elnök ur, akkor az egyszerűen perfidin a párttagok iránt. Mert szentül meg vagyunk győ ződve, hogy nincs a megyében egy tisztességes becsületes kor­mánypárti, aki ne kívánná a nem­zeti követeléseket s igy nem sza­bad az egész pártot rabszolga­hadnak tekinteni, akiket csak vá lasztáskor lehet beparancsolni, vagy behajtani, hanem alkalmat kell nyújtani, hogy becsületes, őszinte meggyőződésüket válasz­tások ideje nélkül is kifejezésre juttathassák. Szabadelvű urak! Mozogjatok! Mert 30 vármegyében megmoz­dult már a kormánypárt is és szé gyenszemre Zemplénvármegye eb­ben is utolsó fog maradni s önök arca pirulni fog az egész ország előtt. Pedig Zemplénvármegye réges-régen első volt a hazafiság- ban, újabb időben pedig, sajnos, első a mamelukságban s most már ebben is utolsó lesz Önök fekete-sárgák, pecsovi- csok akarnak maradni? Önök kívánják a német ve­zényszót ? Önök hallani akarják a Gotter- haltét? Hadd lássuk! }íol a kormánypárt? Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mingyárt Véreddel fizeted! Petőfi Sándor. Igen tisztelt tagjai a Zemplén várme­gyei kormánypártnak, férfiak önök ? Hiszem, hogy azok. No, hát ha azok, akkor itt az idő. tessék kiálla- ni a fórumra, s kimondani nyíltan, hogy mi az elvük, mi a meggyőző­désük, mi a programmjuk. Az ország mai súlyos helyzetében hazafias kötelessége ez minden ma­gyar férfinek. Hadd legyünk tisztá ban egymással, hadd jöjjön tisztába a nemzet önmagával, mert csak igy remélhető a kibontakozás. Néma gye­reknek anyja se érti szavát. Egy nemzet, amely nem tud határozott irányt követni, határozott akaratot nyilvánítani, az nem nemzet, hanem rabszolgák csoportja. Hát olyan nehéz dolog határozott, egyenes, becsületes feleletet adni a most feltoluló kérdésekre ? Akarják-é a magyar vezényszót? a magyar hadseregnek a magyar alkotmányra való megesketését ? A magyar zász­lót, magyar jelvényt a hadseregben? A magyar ezredeknek tisztán ma­gyar tisztekkel való ellátását? Igen, vagy nem ? Debreczen, Szatmár, Nyitra, Sze­ged, meg annyi más megye és vá­ros. kormánypártja megfelelt már magyaros őszinteséggel ezekre a kérdésekre, —- csak épen Kossuth vármegyéjének kormánypártja ne merne felelni rá? Ne kövessék az országyülési kor­mánypárt nyomorúságos szolgalelkü- ségének gyászos példáját. A törté­nelem s a jövő nemzedékek megve­tése és átka fogja sújtani ezt a pár­tot azért a férfiatlan gyávaságáért, hogy az ország válságos íbb pillana­tában nem mert a cselekvésének biz­tos irányt szabni, nem mert becsü­letes programmot adni, hanem re­megve leste, hogy mit határoz a ki­rály, mint ahogy a rabszolgák lesik gazdájuk mindenható akaratát. Ennek az évnek az első felében programmul fogadta el a kormány­párt a katonai létszámemelést. Azóta semmi uj határozatot nem hozott. Ha nincs az ellenzék, már régen nyögnénk a szörnyű uj teher alatt. De az ellenzék becsületes ellenállása megmentette a nemzetet ettől a go­nosz merénylettől. A katonai javas­latot visszavonták- De mai napig se tudjuk, hogy helyesli-ó ezt a kor­mánypárt vagy nem, hogy kivánja-é tovább is a létszámemelést, mint egy félesztendeíg kívánta, vagy megvál­tozóiké a nézete s ma már ő sem akarj a ? S azóta jöttek az uj fordulatok. A függetlenségi párt követeli a ma­gyar vezényszót, magyar jelvénye­ket. A magyar nemzet is követeli. A király is hajlandó már valamit en­gedni, s e felől már egy hónapja folytat tanácskozásokat. Hát nem kötelessége ilyenkor az ország vezető pártjának megmondani nyíltan, hogy akarja-é ő is a nemzet követeléseit, s milyen mértékben akarja? Nem hazafiatlanság, nem bűn e ilyenkor is hallgatni, s önálló, egyenes akaratnyilvánítás helyett lesni a király parancsszavát? Azért küldték oda a parlamentbe azokat a kormánypárti képviselőket, hogy a nemzet akaratát kifejezzék s képviseljék, nem azért, hogy a ki­rály parancsának engedelmeskedje­nek. Mert ezt .megteheti tiz hordár is, e végből nincs szükség három­száz képviselőre. Mért nem mondják hát, hogy mi az akaratuk, mi a programmjuk ? És ha ők elég szolgalelküek hozzá, hogy programmot ne adjanak, s ha ők nem szégyellik, hogy a nemzet akaratának képviselői helyett az ural­kodó parancsszavát leső szolgák le­gyenek : önöknek kellene nyitatkoz- niok itt a megyékben, a kerületek­ben, mint. nyilatkozott már sok he­lyen a kormánypárt. Minden gondolkozó embernek kell, hogy legyen meggyőződése, s min­den férfinak ki kell mondani bátran a meggyőződését. Nem hiszem, zempléni urak, hogy önök csak a virslíkisérettel előadott főispáni parancsot tudják hiven tel­jesíteni, de meggyőződésüket nem merik szabadon kimondani. Mert az ilyen ember csak nemére nézve férfi, de jellemére nem az. Hiszem, hogy önök jellemük sze­rint is férfiak. Hiszem, hogy csak kormánypártiak, de nem osztrákpár­tiak Hiszem, hogy szabad magyar emberek, nem rabszolgák. No hát akkor csak ki avval a be­csületes szabad akarattal és meggyő­ződéssel ! Hi a haza! b. b. ofl mi zászlószenfalésün/i. A Megyei Függetlenségi Párt elnöksége a következő körlevelet bocsátotta ki: A Sátoratjaujhelyi Függetlenségi Kór zászlószentelési ünnepe alkal­mából Kossuth ferencz országos pártelnökünk az országgyűlési füg­getlenségi és 48-as párt számos tagja kíséretében szeptember 19-én (szombaton) délben a budapesti gyorsvonattal Sátoraljaújhelybe érkezik, hogy a „Függetlenségi Kör“ diszelnöke- és a zászlószen­telés védnökeként e lélekemelő ünnepségek fényét és hatását emelje. Ez örvendetes alkalmat a Me­gyei Függetlenségi Pártnak is meg kell ragadnia egyfelől arra, hogy nagynevű országos Vezérünk, Kossuth Lajos fia irányábanjhó- doló tiszteletét lerój ja és másfelől arra, hogy a megye szivében oly hatalmas sikerekkel áldozat- és tettre készen működő Független­ségi Kör tábora mellé sorakoz­zék nagyfontosságu ünnepén. A vidéki elnök urakkal foly­tatott értekezlet megállapodásá­hoz képest tehát rt) felkérem a Zemplénmegyei Függetlenségi Párt Választmányá­nak t. tagjait, hogy Kossuth fe- rencz és a kíséretében érkező or- szággy. képviselők vasúti fogadá­sánál f. hó 19-én, szombaton dél­ben részt venni szíveskedjenek s egyúttal értesítem, hogy 6) a megyei párt választmánya a zászlószentelés napján, szept. 20-án déli 12 órakor a Független­ségi Körben díszközgyűlést tart a következő sorrenddel: 1. Elnöki megnyitó. 2. Kossuth Ferencz és képvi­selő társai küldöttség által meg­hivatván, 3. JVleczner Séta beszéde. 4. Kossuth ferencz és a vendég­képviselők válasza. 5. Dr. táczay Szabó JCászló be­széde. 6. Elnöki záró-szó. A disagyülésen is sssives meg- jelenésöket kérem. Elvtársi üdvözlettel Sátoraljaújhely, 1903. szeptem­ber hó 10-én. Pekáry Gyula, I______________________párt-elnök,________ pfr a legjutányosabb árban kaphatók: v~j I Landesmann Miksa és Társa '■ könyv- ős p ap ir k er e sk e d és é b en, Lapunk 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom