Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-06-27 / 51. szám

(51.) szám 4. FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, junius 27. lepetésszei;üen, de a tervet Palóczy- Horváth Adám*) és Nemeskéri Kiss Pál**) hadnagyok felfedték, — Be- zerédyt a kurucok elfogták, lánczra verték és hadibiróság elé állították. A hadi törvényszék a pataki or­szággyűléssel egyidőben ülésezett és annak eloszlásakor halálra ítélte Be- zerédit, kinek Rákóczi szive ellenére meg nem kegyelmezhetett, mert a dunántúli kurucsereg halálát köve­telte az árulónak, különben elpár­tolnak tőle. Ki is végezték Patakon és ott temették el. Thaly kutatásai közben olvasta valahol, hogy a Bezeredy sírjára ké­sőbb egy kő-lapot tettek, melyen egy fej nélküli kurucz-alak volt ki­vésve, hóna alatt a levágott fej és mellette egy hóhérpallos Vagy 15 évvel ezelőtt bejárta Ballagi Gézá­val a most herceg Windischgrátz ál­tal birt ősi helyeket és egy porlepte kőhalmazon botjával a port leverve, meglepetésére feltalálta ezt a kőla­pot összetörve — a Kazamatákban. Próbálkozott azóta magánúton oda­hatni, hogy ezt a becses régi emlé­ket erről a dísztelen helyről meg­felelőbb helyre vitesse a herceg, de hát „öröködbe uram, pogányok jöt­tének és megfertőztetik a te temp­lomodat.“ Felkéri hát Patak hazafias közönségét, a kollégiumot, a megyét: hassanak minden erővel oda, hogy Bezerédy sirlapja a kazamatákból vagy a főiskolai, vagy a kassai mú­zeumba kerüljön. Ha ezt sikerült célhoz segítenie, elég jutalomnak fogja tekinteni a maga számára. Végül arra kérte az ünneplő kö­zönséget és főképp a vármegyét, hogy követve Debrecen példáját, újítsa meg sürgető kérvényét Rá­kóczi hamvainak hazaszállitasáért, mert Rákóczi emléke és ünnepelte- tése közt óriási űrt alkot az, hogy hamvai idegen földben nyugosznak. Hozzuk haza porait, hátha poraival szelleme is visszatér a magyar lel- kekbe! Ez az ő (Thaly) egyetlen vágya és addig nem szeretne sírba szállni, mig ezt el nem éri, de ha éléi te, nyugodtan térend örök nyu­galmára, mert életének nagy fárad­ságát Isten és nemzet kegyesen meg­jutalmazta. Thaly Kálmán beszédének hatását ezekből a részletekből el lehet kép­zelni. Reméljük, hogy mindkét kérése mihamar teljesedésbe fo% menni. Min­denesetre napirenden fogjuk tartani. (Folyt, küv) Békekötés után. Nagy izgatottsággal vártuk mind­annyian, váljon mi lesz hát a vége ama késhegyig menőnek látszó po­litikai harcznak, melyet a független­ségi párt vívott tulajdonkép nem a többség, nem is Széli és kormánya ellen, hanem Becs ellen, A harcz izgalomba hozta mond­hatnám az egész nemzetet, mert hi­szen ez idő alatt sok törvényható­ság fejezte ki Széli Kálmán és kor­mánya iránti bizalmát, de nem akadt megye, város, vagy pláne küldött­ség, mely kérelmezni óhajtott a ka­tonai javaslatok mellett, sőt igen sok törvényhatóság ugyanegy nap bizal­mat szavazott a kormánynak és ma­gáévá tette Heves vármegye ismert hazafias indítványát. E tények tehát világosan bizonyít­ják, hogy az immár lezajlottnak mondható parlamenti harezban ve­lünk, küzdőkkel tartottak,legnagyobb részben a szabadelvűpártiak is; azt úgy értelmezem, hogy ha sajnos nem csatlakoztak nyíltan hozzánk, nem vettek részt aktiv a harezban, de simpathiával figyelték állás- és térfoglalásunkat, örvendtek minden egyes győzelmünknek. A parlamenti hadjárat múlt január hó végén kezdődött. Reám a követ­kező benyomást tette. Egy nagysze­rűen megerősített várban tartózkodik a fényes nagyszámú hadsereg, mely el van látva kellő fegyverrel és töi­*) Rokona Falóczi Horváth Máriának a pataki kollégium nagy j<5tevőjének. **) (Utódja volt nemeskéri Kiss Miklós, Kossuth-apánk leghívebb emere, ténynyel, csak éppen élelmiczikke ke­vesebb, mint amennyit szeretne, ez Bécs ; „a másik hadakozó fél egy lelkes kis csapat, ez függetlenségi pártunk“. Megindul a harcz. A vár­ból — Bécs — jönnek a fenhéjázó parancsok, hogy; halljátok ti sze­gény kis csapat, nekünk ugyan van elég katonánk, van elég pénzünk, de adjatok még több katonát, több pénzt; ha nem adtok akkor deresre veletek; az nekünk mindegy, ha ti egész rongyosok és koldusokká lesz­tek, de ennek meg kell lennie, meg­értettétek ! ? Eme fenyegetósszerü vakmerő kö­vetelésekre mit tesz a kis csapat ? Nem hogy meg nem ijed, hantim erősen szervezi magát és ostromolja a várat. Napról-napra tért hódit, ha­lad erősen kitűzött czélja felé ; ellen­ben a vár fényes és hatalmas sere­gének elesége rohamosan kezd fogni, mi nem is csoda, mert részére a hosz- szu idő alatt segítség sehonnan sem érkezett, mig a kis csapat nap-nap után erősebb lett sok ezer és ezer főre szaporodott küldöttségek stb. révén. Ha már hasonlatokkal éltem, legyen szabad elmondanom, hogy az u. n, „élelmiczikkek“ alatt az indem- nitást, a költségvetést és a t.bbi határidőhöz kötött javaslatokat ér­tettem, mely hasonlatom, ha sánti- kál is, ezért t. olvasóim elnézését kérem. így álltak a dolgok a hadviselő felek között folyó junius elején. A vár­beli urak kezdtek megijedni. A ve­zért elcsapták. Egy más urat — gr. Tisza István — óhajtottak vezérnek kinevezni, ki majd erélyesebb lesz és egyszerűen elsöpri a földszinéről az elég vakmerő ellenséget, de ki­tűnt, hogy a designált ur a vezér­letet még át sem vette, az egész vonalon csúnya fiaskót vallott. Erre aztán a hatalmasak gondoltak egyet, kiküldtek egy idegen urat — gr. Khuen Héderváry — hogy követel­jen mindent, de ha másképpen nem lehet az ellenféllel alkudjék meg, vagyis kössön békét. Horribile dictu! a béke jun. 24-ón megköttetett, Egy nappal később már mi is, a provincia lakói olvas hattuk tartalmát. Ellenzéki lapjaink tele tüdővel kiabálva, fényes győ­zelemről adtak hirt. Az első percek­ben (de csak is ezekben) magam is győzelmet véltem láthatni a függet­lenségi párt részéről, mert úgy vél­tem, hogy legalább a katonai köve­telések teljesen el vannak ejtve, mig, sajnos, most már tudjuk, hogy ezek igenis nincsenek elejtve, csak is el vannak nehány hónappal odázva ad­lig, mig az összes katonai kérdések nem kerülnek revízió alá. Rövidre foglalva a történteket, nem nyertünk tehát semmit, ha csak 3—4 hónapi halasztást nemzeti vív­mánynak nem tekintünk ; de elvesz­tettünk mindent!! Erthetlen dolog tehát ez az u. n. „békekötés.“ Néhány havi halasztás­ért feladni a kitűnő positiót feladni minden ellenszolgáltatás nélkül min­dent, ezt megmagyarázni, megérteni nem tudom, nem bírom !! Hol vannak az u. n. nemzeti kö vetélések ? Hol van a magyar ve­zényszó, hol a magyar zászló, magyar jelvények ? Úgy látszik ezeket ismét elhantolták oda, hol Mohács óta pi­hennek .... Az egész harcz e jel­szavak hangoztatásával indult meg, győzedelmesen hódított és ime meg­van a szégyenteljes békekötés ! A függetlenségi pártnak azt kellett volna mondania gr. Khuen Héder- várynak, mint ő felsége kiküldött­jének : ha csakugyan szükséges a felemelt ujonclétszám, nehezen bár, de megszavazzuk, hanem viszont kér­jük magyar ezredeinknél a magyar vezényszót, magyar zászlót; mert mig egyrészről ez természetes és jo­gos követelésünk; másrészről az ily nemzeti hadsereg sokkal biztosabb támasza egyaránt a hazának és trón­nak. Megvolt. Elmúlt. Szerintem győ­zelemről beszélhetünk, de csak úgy csöndesen, mert még egy ily béke­tott tűz legyen a memento. Mivel a tűzoltó őrtoronyból erre a helyre sem lehet -látni, a tűzoltóság csak akkor nyert az esetről tudomást mi­kor az őrnagy ur fia futva rohanva a laktanyára ért. S ha Grosse ház- tulajdonosnak nincs.házi fecskendője ! a nagy szélvihar miatt óriási szeren- ! esetlenség keletkezhetett volna. | Ezeknél fogva a további késedelem- {ért a város polgármesterét a nyil­vánosság előtt felelőssé tesszük. — Vasárnapi munkaszünet. A ke­reskedelmi alkalmazottak kitartó küz­delmét a vasárnapi teljes munkaszü­net érdekében siker koronázta. Láng Lajos kereskedelmi miniszter mielőtt hivatalát elhagyta volna elrendelte, j hogy a fővárosban az üzletek egész ! éven át vasárnap zárva tartassanak, I a vidéken pedig délelőtt 10 órától kezdve. így ezután városunkban is, (vasárnap délelőtt 10 órakor fogják íbezárni ezentúl az összes üzletoket- j miért is figyelmeztetjük a ■ nagy kő zünséget, hogy bevásárlásait erre az időre végezze el. — Gymnasiuini tanulók beírása. A sátoraljaújhelyi főgymnasiumban a jövő 1903—1904 iskolai évre a nyil­vános tanulók felvétele julius hó 1- |4 napjain d. e. 9—11 óráig eszkö- | zöltetik. A gymnasiumba ,esak oly I tanuló léphet, aki 9-ik évét auguszt. 31-ig be fogja tölteni és 12 évnél nem idősebb, amit okvetetlenül ke­resztelő levéllel illetőleg születési bi- zohyitványnyal tartozik igazolni. A beiratáskor Í0 korona fizetendő. Az igazgatóság. — Eljegyzés. Altman Samu sátor­aljaújhelyi kereskedő eljegyezte Gál Fancsi kisasszonyt Miskolczon. — Sikkasztás. Az izb.-radvanyi szövetkezet Nyulassy nevű alkalma­zottja a múlt hét folyámán megszö­kött- Az áru és péztár rovacsolásánál kitűnt mintegy 1800 korona hiány. A hűtlen kezelőt elfogták és átadták a hatóságnak. — Uj óvódat fognak ez évben építeni Legyes-Bényén, a melyhez telekhelyiséget és építési kővet is­mét Zalay Andor ottani nagybir­tokos ad ingyen, Ritka községnek van meg ilyen jóltevője! —- Özv. Lengyel Samuné Budapest­ről az általánosan elismert kitűnő ruhaszabászati tanítónő, a budapesti állami nőipariskola volt tanítónője, ki már több ízben rendezettt Sáros­patakon a legszebb eredménynyel tanfolyamokat, f. évi nyári időzése alatt Sárospatakon szintén két havi tanfoiyamot nyit művelt családok leányai számára a mintarajzolásból, a ruhaszabás és varrásból. A tanfo­lyam kezdődik julius 1-én. Tandíj a két hónapra 30 frt. ismétlőknek 20 frt. Ajánljuk mindazoknak, kik a női ruhaszabást és varrást jól, alaposan, szolidul elsajátítani vagy abban ma­gukat tovább képezni óhajtják, e kedvező alkalmat felhasználni el ne mulasszák. Jelentkezni lehet Julius 1-ig Radácsi Györgyödnél Sárospa­takon. — „Frédin“ a neve a kitűnő mi­nőségű, a Seile és Kary Bécs XII-1 eég által gyártott tisztítószernek, a mely úgy színes, mint a fekete czi- pőuek szép lakkos fényt kölcsönöz és a bőrt a legjobban conserválja. „Frédin“ minden eipőkereskedésben droguériában kapható. A szerkesztőség üzenetei: V. Sándor. Nagyon köszönjük. Jövő szá­munkban jüfl. Köszöntünk forrón az elha­gyott hazából T. K. Sárospatak. Igen gyenge, — nem használhatjuk. K. L. Karosa. Máskor is, szívesen vesszük Kiadotulajdunus . LÁNDESMANN MIKSA. Egy jó hasból való fin taitíilősl felvétetik Bilaitovics fűszer F. és társít csemege- és gyarmatáru' keresko- désébeu. Sátoraljaújhelyben (főtér.) kötés és Pirhussal kiálthatunk fel: még egy ily győzelem és végűnk van! Csapó Lajos Bármennyire tévesnek s helytelen­nek tartjuk is, közreadtuk tisztelt barátunknak ezt a különben nagyon érdekes cikkét. Csak azt kérdjük: nem veszi-é észre, hogy ebbe az elégedetlenségbe a kormánypárt hecceli bele az ellen­zéket, hogy igy megbonthassa?^ Más h.lyen foglalkozunk evvel a témával, itt csak figyelmeztetünk a bécsi lapok, különösen a Neue Freie Presse czikkeire. Ez a lap tajtékzó dühvei s elkeseredéssel ir arról, hogy a magyarok győztek, hogy a magyar ellenzék előtt meghódolt a hadügyi J kormányzat, hogy Kossuth Ferencz dirigálja Magyarországot s hogy vége a dualizmusnak, a 67-es alapnak, No hát mégis csak diadal ez. ha ilyen veszettül haragszik érte a né­met 1 S aztán történt-é 67-óta csak egy­szer is, hogy a katonaság ilyen szé­gyenletesen visszavonta volna min­den követelését? Hát nem diadal ez? Mi okunk volna hát most egyszerre kételkedni Barabás Bélának, Tóth j Jánosnak, Lengyel Zoltánnak, meg; a féléves nagy küzdelem többi tisz­telt alakjának becsületében s hazafi- ságában ? Ha előállanak valamikor újra a katonai követelésekkel ; megobstru alják újra. De hogy obstrukcióval fogadjanak egy uj kormányt, mi­előtt tudnák, hogy mit akar: erre még igazán nem volt példa. A harcnak, a lankadatlan küzde­lemnek v agyunk hívei. De ha v e- zóreink most, mikor diadalmasan visz- • szaverték az ellenség támadását, uj erőgyűjtésre pihenőt akarnak, nincs okunk ezért mingyárt gyanúsítani kárhoztatni őket. Nagyonrövid lesz, ez a pihenő, s aztán újra kezdődik a harc, — most már nemzeti nyelvünk­ért s jelvényeinkért — ott leszünk mindnyájan ! HÍREK. — Megbízatás. A kereskedelemügyi m. kir Miniszter Öhlschióger Ödön posta- és táv. főtisztet, ki 12 év óta mint közigazgatási szakelőadó elös- mert sikerrel működött a kassai pos­ta- és táv. igazgatóságnál és tagja volt a postamestereket és kiadókat vizsgáztató bizottságnak, — az eper­jesi posta- és táv. hivatal vezetésé­vel megbízta. — Á függetlenségi kör juni- álisa. Aláhagyott a kegyetlen idő hideg szelével, derül az idő, szó­val szép időre van kilátásunk a holnapi juniálisunkra. A "helybeli családok és a vidék közönsége ad találkát egymásnak a »Nyúl« kertben holnap este, hogy az »utile cum dulci« elvének hódolva kettős célt szolgáljon: hazafias buzdulással előmozdítani a tüg- getlenségi kör zászlajának szent ügyéi, másrészt egy jó kedvű éj­szakát átélvezni. A rendezőség minden irányba^ odahatott, hogy a függetlenségi juniálison részt vevők ez idén is egy pompás mu­latság szép emlékét vigyék ma­gukkal, úgy is lesz. — Hol késik a telephon? Igenis hol késik? Hiszen már az a kifogás is megszűnt, hogy a tűzoltóság nem adott még véleményt a tűzjelzők száma és helye tekintetében ! Mert már rég beterjesztette a maga véle­ményét a polgármesterhez s mivel a telephon és tűzjelzők felállítása az 1903. évi költségvetésbe föl lel véve a tanácsnak az a kötelessége, hogy ezt megvalósítsa már rég sedékes' A Benárd őrnagy házánál e napo - ban a legnagyobb széliviharban ki­ütött és szerencsére gyorsan elfőj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom