Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-02-21 / 15. szám
15. szám (2.) FELSŐMAGYARORSZÁG I HÍRLAP Szombat, febr, 21 tőlük vármegyéjük, s nem is ezt ígérték ők a választóiknak! Legyen ott mindenki, hogy erős legyen a szavunk, hogy jól meghallják tiltakozásunkat mind, akiket illet! A népgyülés. vezetősége amit csak lehet, mindent elkövet Ujhely érdekei ellen. A múltkor, Hűbele Balázs módjára, elhatározta, hogy Sárospatakon szolgabiróságot állít, ami rendkívül erős megkárosítása 11 j helynek. Erre még visszatérünk. Most újabb manővert eszelt ki Ujhely ellen. Vajdácska, Alsó- és Felső-Be- recki községek, mint tudjuk, Ujhely közvetlen szomszédságában ’ vannak, piacra állandóan s kizárólag idejárnak, szóval forgalmi lag teljesen Ujhelyhez tartoznak. Zemplénmegye azonban ezt a | három községet minden áron erő- ,| vei Sárospatakhoz akarja csatolni. J Teszi pedig ezt úgy, hogy kö- i vés útat építtet Alsó-Bereczkitől 1 Sárospatakig. Alsó-Bercczki ugyan egy kőha jitásnyira van Ujhelytől, s legalább | háromszor közelebb van Ujhelyhez, mint Sárospatakhoz. A Vajdács- I káró! Alsó-Bercczkin át Ujhelybe vezető út fel is van véve a me- 1 gyei utak közé, de még eddig se fogtak hozzá a kiépítéséhez, úgy, hogy a lehető legroszabb karban i van. S a vármegye, ahelyett, hogy ezt az utat, amelyen legtöbbet jár a három község, s amely a nélkül is olyan rö\id, hogy kevésbe kerülne, rendes köves úttá kiépiteni, s ez által ezekuek a községeknek Ujhelylyel való közlekedését megkönnyítve, Ujhely forgalmát emelné, a helyett kiépíti most az Alsó Bereckiből Patakra vezető sokkal hosszabb utat, igy akarva kényszeriteni a három község lakóit, hogy ne Ujhelybe, de Patakra járjanak piacra. Febr. 14-én volt Sárospatakon a községek értekezlete az út építéséhez való hozzájárulás tárgyában Barthos tőszolgabiró elnök lete alatt. Alsó- és Felső-Bereczki és Vajdácska községek megbízottai határozottan kijelentették, hogy nekik nem kell a pataki út, ők nem kivánják annak az építését, mert ők soha se jártak s nem is akarnak járni Patakra, — s nem járulnak hozzá egy fillérrel se az út építéséhez, hanem követelik, hogy építse ki a vármegye az uj I Pásztor Árpád csak rontott ezen helyi utat, mert ők csak Ujhellyel » SZÓP vígjátékon, mikor operottá vannak s akarnak maradni össze- átdolgozta. Finomságai eldurvultak, Igen nagy érdeklődésTnutatko- zik a katonai terhek ellen vasárnap tartandó népgyűlés iránt. A népgyűlés programmja nincs még megállapítva, nem is lehet pontosan,‘mert hiszen ott mindenkinek joga van felszólalni. Megnyitni Matolai Etele fogja a gyűlést, bezárni pedig Pekáry Gyuia Felszólalnak válószinlileg • dr. Fried Lajos, dr. Székely Albert, dr. Búza Barna, Hericz Sándor, Vdrlaky Sándor es Ötbey János. A rendezőség az országos függetlenségi pártot is értesítette a gyűlésről, s reméli, hogy az országgyűlési képviselők közül is lejönnek egy páran. * Vasárnap délután 5 órára hitta össze Pekáry Gyula elnök a Zemplénvármegyei Függetlenségi Párt választmányát is. Ennek a választmányi ülésnek a párt kerületenkéntiszervezése s a hétfői me- gyegyülés megbeszélése lesz a tárgya. * Vasárnap este 8 órakor pedig a kör új helyiségében társasvacsorát rendez a függeilenségi kör Matolai Etele tiszteletére. Jóvá akarja tenni evvel a vármegye közönségének azt a csúnya mulasztását, hogy ősz alispánját minden búcsúvétel nélkül, pusztán egy közgyűlési istenhozáddal engedte távozni. A bankettre ezúton is szi vesen meghívjuk pártkülömbség nélkül Matolai minden tisztelőjét Egy teríték ára 2 korona. Jelentkezni lehet egész vasárnap estig ifj. Horváth JÓ2seinél, a független ségi kör háznagyánál. Ujhely megrontása. Nem tudjuk mit vétett Sátoraljaújhely város Zemplénvármegyé- nek, hogy mindenkép tönkre akarja tenni, — de tény, hogy a megye köttetésben s az újhelyi útra szívesen áldoznak. Hanem azért biztos, hogy a pataki út építését fogják elhatározni mert a vármegye mindent elhatároz, ami Uj helynek árt. Ujhely pedig, mint egy nagy gyerek, engedelmesen tűri, hogy megnyirbálják, megkárosítsák. Száz újhelyi lakos ül a vármegyei közgyűlésben, ha összetartanának mindig leszavazhatnák a z Uihely ellen dolgozó megyei kormányzatot, — de a helyett leg nagyobb része el se jön vagy hűségesen megszavaz mindent, a mit parancsolnak, akármilyen ká ros is a városra. S nincs senki aki Ujhely érdeke mellett a me- gyeg, ülésen felszólalna, és ha néha megteszi is valaki, maguk az újhelyiek szavazzák le, mint Búza Barnát, mikor azt indítványozta, hogy ne állítsák fel a pataki szolgabíróságot. Bizony, bizony elkeserítő csúnya dolgok ezek. Szomorú, hogy annyira fogva tartja a mameluk szellem az újhelyi megyebizott sági tagokat is, hogy inkább a városunk érdeke ellen szavaznak csak hogy az ellenzéki indítványnak ne legyen igaza ! vásári komédia lett belőle, amely I izetlen durvaságával tetőpontját éri a szabólegényekről szóló kupiéban. A darab zenéje csupa más operettekből összevissza szedett dolog, igen csekély értékű. Hogy mégis -nagyon tetszett a darab, s igen jól mulatott a közönség az legfőkép Aradi Aranka érdeme, aki kedves, ügyes diszkrét játéká- vel nagyon sokat enyhített a durvaságokon Gyönyörű kosztümökben remekül nézett ki, hajlékony, plasztikus mozdulataival maga volt a finomság és könnyedség. Kedvesen kacagtató pózzal szavalta a jarnbu- sos verseket, bájos, érdekes volt s nagyon kellemesen énekelt. Osztályosa volt a sikerben Nagy Gyula, sohasem tu zó, mindig kacagtató mókáival, amelyek már rég kedvencévé tették őt a publikumnak. Igen szép volt, s kedvesen, ügyesen játszott Bárdos Irma Békefi- vel való kettős kupléját (amely leg- bájosabb az egész darabban) zajosan tapsolták. (Külömben Aradi Aranka és Nagy Gyula s^abólogény- kupléját négyszer ismételteit« meg a hálás karzat.) Jó volt, mint mindig, Szigeti Lujza, s egy kis szerepben Udvardy Emilia is. A Niobe négy tagú kísérete is jól viselte magát. A csütörtöki és pénteki előadásról térszüke miatt jövő számunkban referálunk. SZÍNHÁZ. Szerda, febr. 18. Niobe. Három operett estét kaptunk most Komjáthytól. Legjobban érdeklődött a közönség az első este iránt, zsúfolt ház nézte végig Niobé előadását. Már két nappal előbb elfogyott minden jegy. Hanem a darab távolról sem elégítette ki a nagy várakozást. Túlságosan elhíresztelték a pesti lapok pedig valójában csak nagyon csekély értékű átdolgozása Poulton hires, szellemes és finom vigjátékának amit most három éve adtak a Vígszínházt): n Remek egy vígjátéki gondolat az hog3r egy Niobe-szobor megelevenedik, s klasszikus pózzal, hanghordozással s jambusos beszéddel jár- kel a hétköznapi emberek közt. Ni- obénak s a modern embereknek bizarr külömbsége szörnyen hálás téma, amit bőven kihasznált Poulton a vígjátékban. lyén, csak egykedvűen maga elé nézett. Mintha azt akarná: no itt vagvok, csudáljatok; bámuljatok; olyan hatást tett a kupéban, minta kietlen sivatag oázisában az üde, bóditó illatot lehellő rózsa, melynek szépségét, nemességét csodálják, dicsérik a vándor utasok. A szőke, bodros fürtü ifjú törte meg végre a csendet. Finom csengésű hangja szinte reszketett, a mint érzékenyen mondta: — No Pityu és Feri, ugy-e eleget csaltalalak titeket a főváros romlott, lármás levegőjéből haza a mi aranykalásztól rezgő rónaságunk- ra. Ott az élet, itt a lélek ! . . . (— Aha, konstatálta Bözse: pesti jogászok !) — Meg aztán, hol bűvöl a természet az életnek olyan angyali lényeket, szépséges, liliomlelkű lányokat, mint itt a vidéken? Sugár alak, piros ajkak és az arcnak azok az eloven rózsái; Ilyen rózsákról álmodozhatott egykor a »rózsák atyja“, Gűl Baba is . . . — Szemérmetesek, mint Pallas Athéné, és szépek, lángra gyújtanak, mint Aphrodité. Ha távolról nézzük őket, a szív kiemelkedik fészkéből ,s valami gonosz démon viszi el- párhozni szépségük oltára elé ; ha közel vannak, megperzselik lelkünket, megbabonázzák agyunkat és az üdvösség utáni sóvárgásban fü rösztik mag lényünket . . . (— Nőné, mily szemtelen!) — Hóditó szépségük mellett mily szerények, gyöngédek. Mintha nem tudnák, nem ismernék szépségüket, mintha nem akarnák szépségük fölényét elismerni. Egy jó szavukkal a mennyországba emelnek, de haj! nehezen nyilnak a mennyország kapui! (— Már most juszt nem szólok egy szót se!) Itten a szőke bodroshaju szünetet tartott és várta a hatást, mit beszédével tett. De hirtelen éles fütty hallatszott, a fiuk gyorsan felugráltak helyükről., cókmókjaik után néztek, mert végállomásuk következett. Az elválás végtelen sajnálatával hagyták ott a kupét, nem, a mennyországot, mely a boldogság üdvösségét rejti magában. Bözse' az ablakon keresztül jól látta, hogy minden második lépés után mint fordulnak, hátra a fiuk, sőt az a a borzos für- ;ű szőke kalapját is leemelte, mikor i vonat tovább robogott . , . * * * Vannak pillanatok, mélyeknek szomorúsága a legpesszimisztikusabbá teszi a szivet. Ha Bözse nem félt volna, hogy valaki hirtelen meglepi, szép selyem zsebkendőjébe temetkeznék és úgy sírna keservesen, bánatosa. Hogy milyen szomorú a lányok sorsa! Mily sokáig kell nekik várni, mig a szabadság tavasza (ma demoaselle nélkül) rájuk köszönt, s akkor is mily szomorúság a vége. Úgy szeretett volna valakinek a nyakába borúlni és jól kisírni magát, a kiontott könnyek talán eloltották volna a fájdalom tüzót. Milyen kedves, okos is volt az a szőke bodros hajú, de ő se félénk ám, lám oda ül mellé és csókra nyujtiaí kezét,'aztán ajkát, aztán átölelik egymást és eltűnik előlük a világ, a mindenség . . . Bözse megdörzsölte szemét, mert úgy érezte, mintha egv gyönyörtől mámoros álomból kelne fel, melynek tárgya: az a szőke bodros fürtű már messze van ő tőle és ki tudja talán ép most szedi csókját egy másik lánynak, aki bizonyára szebb, mint ő, érdemesebb hozzá, mint ő és végtelenül boldog . . . Bözse szétvonta az ablak redő-yét és mereven nézett a szürke semmiségbe. A semmiségbe, a melynek —- úgy hitte — a legelhagyottabb semmisége ő . . . A MEGYE ES A VAROS. x Anyakönyvi kinevezés. A bel ügyminiszter Gyarmathy Sándor segédjegyzőt az alsó-hrabóczi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető- holyettessé nevezte ki. X Pályázati hirdetmény. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város képviselőtestülete f. é. 17/771 szám alatt kelt határozatával egy 1000 korona évi fizetés és 360 korona lakbérrel javadalmazandó közgyánti állás rend- szeresittetett s annak ideiglenes helyettesítés utján leendő betöltése elrendeltetett. Felhívom ennélfogva a jegyzői oklevéllel biró, vagy közigazgatási tanfolyamot végzett pályázni szándékozókat, hogy Kellően felszerelt kérvényüket f. ó. március 2-ik napjának d. u. négy órájáig hivatalomhoz adják be. — Székely Elek polgármester. x Pályázat segédjegyzöi állásokra. Tokaj nagyközségben a segédjegy- zői állás -- mely évi 1200 korona fizetéssel van javadalmazva — üresedésbe jött és f. é. március 9-én lesz választás utján betöltve. Kérvények f. évi március 8-áig adandók be a tokaji járás főszolgabirá- jához. Ugyancsak a nagymihályi járás főszolgabirája pályázatot hirdet a Nagymihály nagyközségnél üresedésbe jött segédjegyzöi állásra, mely évi 800 korona fizetéssel és 160 korona anyakönyv-heb, ettesi tiszteletdijjal van javadalmazva, ez utóbbira a választás f. é. március 10-ére van kitűzve, s a kérvények március 10-óig adandók be a nagymihályi járás főszolgabírójához. X Beszéljenek a számok ! Mai Iáinkban megkezdjük Saujhaly város költségvetéseit és számadásait közölni egy összesített átnézett)en, az 1897—19 1 évekről. Folytatni lógjuk, mig az összes adatoknak végire nem jutunk, hogy a nagyközönség, a képviselőtestület tagjai s a városi önkormányzatra ügyelő fel- sőbbség a számokból tudják meg: mi az igazság! Fel világositó megjegyzéseinket időközönként meg fogjuk tenni. Az érdeklődőket kérjük, őrizzék meg e táblás kimutatásokat, mert Útmutatásunkat és érveléseinket csak igy fogják ellenőrizhetni, — és mindenesetre hasznát fogják venni ha a terhes munkával készen leszünk.
