Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-01-10 / 3. szám
3. szám (2) FELSOMA GYÁR ORSZÁGI HÍRLAP Szombat, jan. 7. 4. Mondta-é Széli csak egyszer is, hogy a Bánffyónál jobb kiegyezést akar elérni'? 5. Nem az osztrák kormány kö- vetelte-é az uj egyezkedést, s nem hangoztatta-é mindig ez a kormány, hogy a Badeni féle kiegyezést nem fogadhatja el? G. Ha teháf ilyen előzmények után változtattak a Bánffy-Badeni kiegyezésen, nem kétségtelen logikus következés-é, hogy a kiegyezés ránk nézve rosszabbodott? Hiszen Széli nem is mondta, hogy javítani akarja, ha pedig nem javult, s nem maradt a régi állapotban, ugyebár, hogy csak rosszabbodhat olt ? 7. Nem igazam van-é tehát, ha logikusan következtetem, hogy az uj kiegyezés semmiesetre se lehet jobb a réginél? 8. Hiszi-é Sz. I., hogy a képvise-| lök többsége azért fogadja el a ki-1 egyezést, mert jobbnak tartja a kü- j lön vámterületnél, s nem azért mert muszáj ? — vagy megfordítva: 9. Ha a király ma megengedné a külön vámterületet, hiszi-ó Sz. I , hogy a képviselők túlnyomó többsége is azonnal mellette volna? 10. Ha pedig így van, akkor nem igaz-é, hogy most azért nincsenek ezek a képviselők a külön vámterület mellett, mert a külön vámterületet a király nem engedi? Nagyon lekötelezne Sz. I., ha ezekről felvilágosítana, s esetleg megnyugtatna engem is, másokat is. Ami pedig Zemplénmegyét s az utasítási jogot illeti, hgt hogy Zemplén labanc megye, azt fényesen — illetve sötéten — bizonyította nem egyszer. S hogy még ennek a megyének is szeretnék utasítási jogot, az csak azt mutatja, hogy az országgyűlési többség még laban- eabb. Mert Zemplén hoz néha igen szép határozatokat. Es pl. a képviselőnek a választóközönsége iránti erkölcsi kötelességeivel össze tudja e azt egyeztetni Sz. I., hogy mikor Zemplénmegye egyhangúlag felír a Rákóczit káromló törvények eltörlése, s Kossuth érdemeinek törvénybe iktatása mellett, tehát ezt mint a megye egész közönségének kívánságát nyilvánítja, akkor a megye összes képviselő a parlamentben ez ellen a kívánság ellen szavaznak ? Ahol a képviselők ennyire nem képviselik küldőik akaratát s ó'haját,. ott igazán hasznosabb lenne az utasítási jog. Akkor ugye, hogy megszavazta volna ezeket a kívánságokat az országgyűlés ? Ez a tizenegyedik kérdésem. Kiváncsi vagyok, kapok-é feleletet? b. b. Hozsanna ! . . . Motto : „Bús az idő, bús vágyók én magain is.“ A kormánypárti lapok nagy hozsánnával hirdetik, hogy az osztrákokkal a kiegyezés amagyar nemzet szerencséjére, az utolsó órában, Széli Kálmánnak abban a szálló igévé vált tizenkettedik órájában, amikor — úgymond — már szinte kiveszett az emberek leikéből a hit a kiegyezés lehetőségében" ; — megköttetett! Hozsanna a megkötésnek! . , . Hozsanna Szélinek ! 1 Ugyan mi is lett volna belőlünk — horrendum dictu! — ha ez az isten áldása fucsba ment volna!? A magyar nemzet rögtön lepoty- tyant volna a 67-es kiegyezés boldog ugor ka fáj áról : a búzánkat megette volna a zsák amagtárban, ahol pedig már nem sok van, a szalonnánkba bele esett volna a poadró; a zsírunk — nem a mienk, hanem a sertésünké — megavasodott volna : a gyapjúnkból csináltathattunk volna szakolczai posztót és járhattunk volna molnárszihii kabátban, hogy a’ szegénységgel járó szenny, meg ne látszassák rajtunk . . . Jehova szent Isten! Ugyan tett-e valaha a hazájának ember olyan szolgálatot, mint Széli Kálmán? A régi hősök, ha megpüfülték is az ellenséget imitt-amott, de őket is gyakran megagyabugyálta az ellenség .. ] Unikum a csudálatos természetben, I hogy Szélt- Kálmán, a századok j óta minden csatában győzedelmes I osztrákot (lásd: Magenta, Yillafranka, Königrátz stb.) igy lepipálta! És még ez mind csak kis Miska, de úgy pipálta le, bogy a német nem is tudja, hogy ő tuiajdonké- j pen lepipálva van! Mert olyan esa- 1 tát nyert — úgymond — ahol mind ja két fél győző maradt. (Hát ugyan ki a fene a legyőzött? mert hiszen győző csak ott van és lehet, ahol ; legyőzött is van.) Nohát örüljön a dicsőségesen ural- j kodé kormánypárt annak a dicsőséges hadjárat győzelmének, de mi j és Velünk az országnak igen nagy ! része, elénekelhetjük a „Már siess j hazáoba vissza vert seregem!“ bús nótáját, ha t. i. az a vas nyakravaió, melylyel a szerencsétlen közösügyes tálhoz különben is úgy oda vagyunk láncolva, hogy á tálban levő húsdarabokat le nem nyelhetvén•: nekünk mindig csak ä hig lé jut, lélekzetet hágy vennünk a nóta el- fújásához ! . . . Dehát „quis contra tormenta?!“ Hanem hát a hozsannát éneklő kormánypárti lapok lehetnének olyan gavallérok, hogy számítanák ki : mennyibe került ennek a tejjel mézzel folyó Kánaának az a rengeteg sok miniszteri Bécsbe való járás, mig ezt a diadalt kivívták ? hogy a nyereséget a veszteségggel mérlegelvén : láthatnánk az egyenleget. Most a kormánypártnak vihar- ágyú- és görög tűzzel hirdetett hozsannája, igen hasonlít szerintünk ahoz a történelmi emlékű telegraméihoz, midőn azt üzenték a dróton a harcmezőről Bécsbe a haditanácsnak, hogy: »Es soll bei der Armee nicht schlecht gehen«. Ami természetesen annak bizonyult, hogy csúfosan megverték a németet. Nohát én meg a magyart féltem most: igazán érdekes lenne látni a számlát, mert az bizony elég nagy lehet, mert hiszen utolsó időben már azt a régi jelszót, amit — gondolom Kossuth Lajos bocsátotta szárnyra, — hogy: »Tengerre magyar !«. az váltotta föl, hogy — »Bécsbe magyar miniszter!« alkudozni Körberrel 1 De szó ami szó, a magyar nép megérdemli azt a sorsát, hogy tovább is, és mindörökké, fejős tehene legyen az ^osztráknak, mert midőn szép alkalma lett volna elrúgni a tele zsojtárt: elkábult a gazdájának gazdag, legelőkről mesélő bűbájos énekétől. „Volenti non fit injuria!“ k. k. fi vármegyei pénzek elhelyezése. Irta: Wetterschneiddsr Miksa. Mád. 1903. Január 8. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésén az árvapénzek és megyei pénzek mikénti elhelyezését illetőleg akként határozott, hogy azok a sátoraljaújhelyi és sárospataki pénzintézeteknél helyezendők el. . E határozatot Várlaky Sándor úr a „F. H.“ múlt heti számában szóvá téve, azt a maga szamponljából helyteleníti és ezzel kapcsolatosan a vidéki pénzintézetekről mondja el nem épen hízelgő véleményét. Engedtessék meg nekem, hogy én e cikkel -és okfejtéseivel kissé behatóbban foglalkozhassam. A mi magát törvényhatósági magam rqsz Várlaky úrétól bizottság határozatát illeti, úgy azt zéről is — ámbár a eltérő szempontból szintén kifogásolhatónak találom. Távol legyen tőlem, hogy én mint egy pénzintézet vezetője talán pro domo beszéljek, de, a jogosság, a méltányosság érzete késztet ama tiszteletteljes kérdésre, hogy ugyan mik azon indokok, melyek Zemplén- vármegye tör vény h. bizottságát érek és évek óta arra indítják, hogy a pénzeteket kizárólag a sátoraljaújhelyi és sárosparaki intézetekbe helyezik. A nélkül, hogy ezen pénzintézetek teljes megbizhatóságát, solidsát gát csak legtávolabbról is érinteni. akarnám kérdem, hogy nincs-e a vármegyében több oly pénzintézet, mely régi fenállása mellett tőkéivel ásóién álló igazgatóságával hasonló garantiát nyújt, mint akármelyik újhelyi pénzintézet. Ezzel szemben mit hozhatnak fel ? Talánja könnyebb kezelhetőség érvét? De ez egyáltában nem volna találó, mert maga az a körülmény, hogy Sárospatak is kap a megyei pénzekből, teljesen megdönti azon érvet, miután még bizonyításra sem szorul, hogy ha már a központból megkeresést kell intézni, teljesen egyenlő akár Sárospatakra, akár pedig máshova irányítják azt. Ezek után áttérek Várlaky úr tulaj donképeni fejtegetéseire. V. ur a vármegyei, de különösen az árvapénzeket egyáltalában nem tartja vidéki pénzintézetekbe helye- zendőknek, még pedig azon nagyfokú bizalmatlanság okából, mellyel ezek iránt viseltetik. No hát ez egy egyéni vélemény, amelyet mindeki saját tetszése és belátása szerint construálhat meg magának, de ne vegye czikkiró úr rósz néven, ha ezzel szembe állítom a magam azon nézetét, hogy ezen véleménye sem nem igazságos, §em neuLméltányos, sőt helytelen isi • Mert ón a magam részéről Csak helyteleníteni tudom, ha egyes, az igaz. igen sajnos és kárhoztatandó eseteket generáliséivá, egy kalap alá vonják az összest, ha egyes kinövésekért, vadhajtásokért felelőssé tesznek mindenkit. De kérdem főtisztelendőségedet, ha netalán valamely paptársa rosz- szat cselekednék — felelőssé lehet-e azért tenni önt, vagy plane az egész tiszteletreméltó papságot ? Ugy-e bár ezt józan észszel megtenni nem lehet. Engem talán, ki évek és évek óta szóval és Írásban a legnagyobb ambícióval küzdők a pénzintézetek reformálásának radikális módjáért, elfogultsággal és egyoldalúsággal vádolni alig lehet. Nem akarom inagam illetéktelenül a pénzintézetek védelmezőjéül felvetni annál kevésbbé, mert hiszen ezek védelemre nem is szorulnak, de viszont a magam részéről nem akarom V. ur igazságtalan véleményét szó nélkül hagyni. Felette sajnálni lehet az előfordult szomorú eseteket és az ilyen fekélyek orvoslására mindenáron törekedni kell, de ez nézetem szerint nem voohat le és nem ejthet csorbát igen sok pénzintézet azon Ezek a mecset főbb berendezési tárgyai. Képek sehol sem láthatók, mert Allah képben nem ábrázolható, a mecset pedig Allah tiszteletére szolgál. A mecsetek külső udvarán temetkezési helyek, mauzóleumok, gyakran jótékonysági intézmények, iskolák és népkonyhák, sőt kórházak és tébolydák is vannak. A mauzóleumok a szultánok temetkezési csarnokai. Csaknem mind az orien- tális építkezés remekművei. Belsejük fenséges, komoly és szerfölött megható. A koporsó, mely rendszerint zöld szövettel bevont, csak jelkép, a halottat nem tartalmazza, a halott a vallás szabályai szerint alatta a földben nyugszik. A koporsó fejénél a turbán, vagy a fez, továbbá a sálok, térítők és szőnyegek mesés értékű kézimunkák. Igen nagy Konstantinápolyban a köztemetők száma. Mind szép ciprus faligetek, melyeknek komor, sötét színe igen találó kifejezője rendeltetésüknek. Sírköveik, ha férfit jelölnek, felül turbánban vagy fezbt n, ha nőt, rózsadiszben végződne';. Minden sirt. a fejnél is, a lábnái is «gy-agy kő jelöl, melyek alul vízszintes kőalappal vannak egybekötve, Ezen vízszintes kőalapba a török gödröt vóset, hogy a benne összegyűlő esővíz kisebb állatok szóraját oltsa. Ez ugyanis zvllah előtt különösen kedves. A jó ivóvíz szolgáltatását Allah általában különös kegyével jutalmazza. Azért minden török szultán, sőt a vagyonosabb török urak is mindenkor építtettek rendkívül díszes nyilvános közkutakat. Sokat is láthatunk ilyet Konstantinápolyban. Legutóbb udvariasságból a német császár is építtetett itt ilyet., A török köznép fazekat siilyeszt háza előtt a földbe, melyet egy nap sem. mulasztana el megtölteni, nehogy az utcai állatok, főképen a kutyák, viz nélkül maradjanak. A temetők költői szépségük mellett mindenfelé a pusztulás képét mutatják, ugyanúgy, mint maga a város egyes részei is. Gyakran bukkanunk leomlott vagy leégettt házromokra, amikkel bizony senki sem törődik : marad a hogy van ; a tulajdonos más helyen építteti fel uj házát. A temetők is . sorsukra bízatnak. Többek közülök már any- nyira régiek, hogy sírköveik nagyrészt már szétporladoztak és csak a ciprusok, egy itt-ott felbukkanó kőlap egy-egy heverő kőturbán emlékeztet még egykori rendeltetésére. Bár ezeket már a szekerek is keresztül-kasul hasítják, a kőmarad íkok elhordását, a temető-1 jelleg megszüntetését, esetleg a tér beépítését tiltja a korán. Legyen meg mindenben Allah szent akarata, Allah akaratába bele- kontárkodnia senkinek jogában nem állhat. Az összeomlott ház, a tó-í mető s általában minden bízassák a maga sorsára. Az idő úgyis megold mindent. A közel múltban, mikor e sorok írója Konstantinápolyban járt. egy kikötő helyen, a korladt fakorlátot csak akkor újították meg, miután 4—5 neki támsszkodott ember vele együtt a tengerbe bukott. A lakosok fatalista észjárása élénken jellemzi a várost., Lépten-nyo- mon ott látjuk utunkban. Romhalmaz, mecset, temető, egy csomó faház, nehány palota folyton váltakozik. Minden a vallásban gyökerezik, ez egyszersmind a csomópont. Midőn pénteken délelőtt a katonazenekarral találkozunk és azt találnék hinni, hogy ez valami szórakozó helyre vonul ki, alaposan tévedünk. Ha ugyanis nyomában | vagyunk, a szetamlikhoz jutunk el : j a legfőbb török hadúr készül Allah j előtt tiszteletének kifejezését adni a | pénteki istentisztelet formájában. — , Ez alkalomra kivonul a városnak csaknem teljes katonasága, és mintlegy hét nyolcszoros sorban körülfogva a Jildiz-Kioszk és a császári mecset előtti egész teret, emeli a padisa személybiztonságát és az ünnepség fényét. A szultán pedig nyitott kocsiban hetenként ez egyszer megteszi a nyilvánosság előtt ezen 200—300 méteres útját parkja kerítésén kívül, miközben a hercegek és főbb udvari méltóságok gyalog követik kocsiját. Megjegyzendő, hogy a publikum, főképpen idegenek, csak a szomszédos nagy térségről, bérkocsijuk bakjáról nézhetik végig ezen ünnepi ceremóniát, Európai értelemben vett szórakozásokat a török nem ismer. Színház, hangverseny, táncmulatság előttük ismeretlen. Stainbutban ilyet nem is találhatunk. A modernebb gon- dolkozásu török, ha ilyen gyaur kedvtelései támadnak, Konstanciná- pólynak európaiak által lakott városrészében, Perában keresi fel az ottani, azonban csak primitiv igényeket kielégítő, szórakozó helyeket, A turbános török legfőbb szórakozása a fekete kávé és a nárgilé, melyek mellett kényelmesen elhelyezkedve, tulvilági ábrándokba merül. A nárgilé egy különös pipaszerkezet, melynél a pipa és a szárat helyettesitő borostyánszopókáa
