Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-06-24 / 50. szám
(50.) szám 4. FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, junius 24. felfegyerezni a gyermeket az élet küzdelmeire ; az erkölcsi törvénynyel megegyező útra vágyait, kifejleszteni bennük az ellentállási erőt; megtanítani őket az önuralomra; beléjük oltani a kötelessógérzetet; szivükbe csepegtetni a vallás igazságait. Szóval igyekezzünk a reánk bízott gyermeket úrrá tenni vágyai felett. Oh beh sok ember neve nem kerülne a bűnesetek krónikájába, ha gyermek korában megtanította volna egy erős kéz a „szabad és nem szabadra“, ha tiszta világos öntudattá érlelődött volna benne, hogy mi a jó, mi a rossz. A jó és rossz között különbséget tenni, a jót követni bármi áron, — a rosszat meg nem tenni semmi árért: erre kell nekünk rászoktatni, ezt kell lelkűkbe vésni tanítványainknak. Korunk átka, mely össze zavarta a jó és rósz fogalmát, hogy a sza- badelvüsóget nyegleségnek, a méltányosságot gyávaságnak tüntetik fel sokak ; hogy a tízparancsolatot, ezt a 4000 esztendős törvényt por lepi el, moha növi be sokak, tanítók és tanítványok szivében. Fujjuk le e port, távolítsuk el e mohát úgy a magunk, mint tanítványaink szivének táblájáról addig, mig nem késő, mert ne áltassa senki magát, hogy a jellemet lehet hajlítani később is, mert ha az az ifjúnál nem keményedett meg, viasz marad az annak egész életén keresztül. De hát mi is lehpt az oka annak, hogy az emberek ma oly könnyen megszegik az erkölcsi, de megszegik a világi törvényeket is. Miért, hogy ma oly könnyen hagyja el férfi a családját, a nő gyermekeit, vagy miért dobja el oly könnyen magától az ember az életet; miért fent és lent a sok sikkasztás, hamis eskü; miért oly kegyetlen a marakodás az előmenetelért; miért, hogy az emberek nem Istentől, de az emberek haragjától félnek; miért, hogy nem saját lelkiismeretüket tekintik bírónak, hanem a világot; nem Istennek, hanem az embereknek kívánnak tetszeni?! Én nem találok más okot, mint hogy nem félik az ilyenek az Istent, el tudják magukban altatni a a lelkiismeret szavát. Mi is a lelkiismeret? Az a tehetsége lelkűnknek, mely szerint a jó és rossz között külömbséget tudunk tenni, mely minket folytonosan a jó követésére, a rossz elhagyására buzdít. Vésse be ez erkölcsi törvényt a tanító tanítványa szivébe. Értesse meg vele, hogy az ember mint társas lény, a társaságban valósíthatja meg saját egyéni vágyait, csak a társaságban érheti el czélját, csak azzal együtt érezve boldogulhat. De értesse meg növendékeivel azt is, hogy minden társaság csak úgy állót fenn, csak úgy boldogulhat, ha mi is azt tesszük másokkal, ami is akarunk, hogy mások is tegyenek velünk. Hogy minél inkább alá rendeljük magunkat a társaság akaratának, annál inkább erősödik az, annál inkább boldogulhatunk abban mi is, minélinkább megbecsüljük a társadalmat a maga egészében és megbecsüljük annak egyes tagjait annál inkább a nő a mi tekintélyünk, becsültetésünk; ne sértsünk, ha mi is sértetlenek akarunk lenni. Tudja meg a gyermek, hogy a vigyázatlan, a vakmerő bajba keveredik : a fösvény kétszer fizet, a rest kétszer dolgozik ; a megfórhetetlent kiközösíti a társadalom ; a gőgös megaláztatik ; a hazugnak senki sem hisz. Ezen szabályok betartását s betartatását nevezhetjük erkölcsi fegyelmezésnek. Szükséges, hogy mentői hamarább kössön e fogalmakkal rokonságot a gyermek. És erre csak az iskola nevelhet; a családi nevelés e tekintetben egyoldalú. Mert ott a gyermek olyanokkal érintkezik, kik nála vagy öregebbek, vagy fiatalabbak. Amaz tekintély előtte, ez előtt ő akar az lenni. Hiányzik tehát a családi nevelésnél az egyenlőkkel való érintkezés. | Éppen ezt nyújtja az iskola, mely valódi közvetítő a család és élet között. Valódi élet a gyermekre nézve, mert már itt nem a puszta tekintély, hanem a verseny, a kölcsönös méltányosság, az emberi egyenlőség, az igazság, a jóakarat, barátság s más ily fontos elvek lesznek a behatásoknak helyes irányítása által a gyermeknek helyes erkölcsi alapja, egészséges világnézete keletkezik. Az iskolában a gyermek nem fog már annyi szeretet és elnézéssel találkozni tette elbírálásánál, mint a családban, hanem annál több szigorral és igazsággal; épen mint az életben. De másrészről sokkal jobban megvan védve a rossz társaságtól, mint az életben, mert ilyet az iskolának nem szabad tűrni, vagy éppen istápolni. Nagy hiba itt, hogy gyakran elfeledjük, miszerint az iskola lelke a tanító. Feledi a tanító, hogy többet ér egy marék tapintat, egy véka tudománynál. És bele avatkozik tanítványai minden apró-cseprő dolgába. Ez pedig nem helyes. Hanem kisérje figyelemmel a növendékek egymás között való érintkezésüknek mozzanatait; buzditsa őket folytonosan a jóra, szépre és nemesre, pl. hogy a tanulásban egymást gyámolitsák, bajaikban el ne hagyják, örömeiket egymással megosszák. Meg kell szoktatni, hogy egymást fegyelmezzék, hogy társaikat hibáira figyelmeztetni baráti kötelességüknek tartsák. Helytelen dolgok elkövetése után, ne csak annak elkövetőjét, de azokat is fedjük meg, kik akkor jelen voltak, hogy miért nem gátolták meg, miért nem figyelmeztették társukat a rosszra. Csak is ilyen eljárás mellett rakhatjuk le az igaz erkölcsi érzet alapját már az iskolában. De ne feledjük, hogy igen nagy, igen fejlett a gyermeknél az utánzás ösztöne. Vigyázzon tehát a tanító, hogy úgy jelenjen meg, úgy beszéljen és tegyen mindig tanítványai előtt, hogy ő az a példánykép, mely után a gyermek indul, hogy bátran indulhassanak is utána. Vigyázzon, mert a gyermek utánozza nem csak járását, tartását, beszédét, Írását, de utánozza gondolkozás módját, erkölcsi nézeteit is. Alkalmazzon tehát a tanító következetes eljárást, egyforma szigort vagy gyöngédséget, legyen következetes úgy a jutalmazás, mint a büntetés kiszabásánál, mert ellenesetben kiöli a gyermek leikéből a határozottságot. Legyen a tanító, mig nem elég erős a , gyermek maga ellenállani a kísértésnek, az indulatoknak, legyen annak erős bástyája. Azonban midőn támogatunk, tegyük azt észrevétlenül, nem rá erőszakolva, ne igyekezzünk a gyermek akaratának természetes rugalmasságát megtörni. De mihelyt oda fejlődik a gyermek értelme, hogy meg tudja választani a helyes utat, melyen haladnia kell, ha czélhoz akar jutni, ekkor már szükebbre kell szorítani a nevelői kormányzást, s lassan lassan átvezetni, hogy megtudjon a maga lábán állani. Az igy vezetett, az igy nevelt gyermek aztán bátran léphet mint önálló egyén az életbe, a világba, nem lesz veszélyes ' sem az ő reá, sem ő a társadalomra. Mijpedig tanítók igyekezzünk azon, hogy az általunk nevelt gyermek érzelmeinek összhangzatos fejlesztése legyen mindig czélpontunk, hogy igy növendékeink a józan értelmet egészséges kedély és szilárd akarattal párosulva kapván tőlünk, mint erkölcsileg fejlett egyének lépjenek az iskolából az életbe. Felolvastam 1903. junius 11-én az alsó-zemplénmegyei ev. ref. egyházmegyében lévő „czigándi tanítói kör“ N.-Rozvágyon tartott ülésén. Kántor Lajos rof. tanító. uállodaI Van szerencsém a n. _é. közönség tudomására hozni, hogy a mai nappal az „ösbuöavárához“ czimzett vendéglő épületében, melynek kezelője vagyok szállodát nyitottam. Uj szállodámban kilencz SZOba áll a nagyközönség rendelkezésére valamennyi újonnan átalakítva, kényelmesen és elegánsan berendezve, minden olyan kellékkel ellátva, mely az utazó közönség magasabb igényeit is kielégíteni van hivatva. A szobák árai mellett jutányosak Midőn uj szállodámat a n. é. közönség pártfogásába ajánlom, tisztelettel felhívom az utazó közönség figyelmét arra, hogy vendéglőmben kitűnő italokkal és ételekkel szolgálok. Kiváló tisztelettel Deutsch jYíiska, szállodás. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. 7 * * } \ * * # * * * * i \ t 7 Közgyűlési meghívó. fi s.-a.-ujhelyi petroleum finomító részvénytársaság tisztelt részvényeseit folyó hó 2Q-én délelőtt io órakor a sátoraljaújhelyi takarékpénztár helyiségében tartandó rendes évi közgyűlésre ezennel meghívom. TÁRGY: Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 1902—1903. évi zárszámadások előterjesztése. Felmentvény iránti határozat. Esetleges indítványok. 1. 2. 3’. 4. Sátoraljaújhely, 1903. junius hó. Tisztelettel Dókus gyula, társulati elnök. 4 t \ t 4 * I } t \ \ * i * * ) t t t < * * er Bor-eladás. Édes atyám Szőllősy Arthur sajáttermésü WT tokajhegyaljai borainak palaczkonkénti eladását a következő árak szerint eszközlöm: literes palaczkokban könnyű pecsenye-bor „ » J(1 n n „ „ könnyű szamorodni „ „ „ nehezebb „ „ „ „ II- nehétf V I * ?? » „ „ két puttonos aszú „ három „ 0-7 kor. 60 fii. 80 „ 0-5 négy öt 1 1 1 2 2 3 4 5 50 80 20 80 20 Palaczkokért darabonkint 16 fillért számitok és ugyanannyiért visszaveszem. Helybeli megrendelést díjmentesen házhoz szállítok. Ssölössy Tivadar Kazinczy-utcza 508. szám. (emelet.) Kanható: Szabó Erzsikénél kis-tralik és Rein István ezukrászdájában, helyben. Nyomatott Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában Sátoralja-ujhely.
