Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-01-24 / 7. szám
7. szám. (2) FELSOMAGYARORSZÁGÍ HÍRLAP Szombat jan. 24, meg fogja magyarázni. Mert ép az 11 a külömbség Lustkandl és Deák Fe- j t renc közt, hogy Lustkandl állítja a törvénynek ilyen vagy olyan értei-1 * mét, de bebizonyítani nem tudja. jr Nem ez azonban a legérdekesebbje a dologban, hanem a cikk vége. Ott már dr. Szirmay teszi azt. amit j ( előbb nekem imputál: kételkedik a. képviselő úr jóhiszeműségében. Azt mondja: hogy fog Ballagi 1 Géza a Kossuth Lajos céljának elé- ^ résénél találkozni a függetlenségi ( párttal, mikor ez a cél csak a közjogi kiegyezés teljes eltörlésével érhető el, ez a kiegyezés pedig a sza- ' bade ívű párt programmjáriák meg nem i bolygatható alapja. i Szirmay szerint tehát a szabadelvű ^ párt programmja alapján sose érhető el a teljes nemzeti függetlenség, j Kossuth Lajos ideálja. Es ebben mintha volna valami. 1 Mintha tényleg olyan kíilömböző két irányban haladna a kormánypárt „megbolygathatlan“ programmja. m#g Kossuth eszméje, bogv ez a két irány so=e találkozhat. Mit méltóztatik ehhez szólni ? Igaza van Szirmaynak? Búza Barn:.. ■ ■ —- "■'= = ^Irnóthfalvy Civaöar öngyilkossága. Hihetetlenül hangzó, váratlan és ijesztő liir döbbentette meg pénteken, január 23-án délután Ujhely közönségét. Arnóthfalvy Tivadar nyugalmazott megyei fő- \ pénztárnok délután 2 órakor agyon- \ lőtte magát s azonnal meghalt. Délelőtt még egészen nyugodt, rendes kedélyhangulatában volt Arnóthfalvy, s nem is álmodta senki, hogy ilyen végzetes j tettre készül. Délben Staut József főispáni titkár kisérte el a lakásáig. Egyedül lakott a Kazinczy utcán, a görög katolikus templommal szemben lévő laká sán, csak szakácsnéja s egy kiszolgáló cselédje volt Nyugodtan megebédelt, meg- j itta a fekete kávéját, azután rágyújtott egy szivarra, s egy le-! véllel elküldte akisszolgálóleányt öccséhez, Arnóthfalvy Emil városi ellenőrhöz. Alig hogy kiment a lány, lefeküdt Arnóthfalvy a diványra s 9 milliméteres tiszti revolverrel a halántékába lőtt. A levélben tudatta öcscsével, hogy megöli magát. Száz forin- tot mellékelt, hogy azért egyszerűen temettesse el. így végzi a leve.et: >Nem hozok szégyent reátok!« Érzékenyen búcsúzik a barátaitól, s kéri, hogy Kovács Endre gimn. igazgató temesse el. Arnóthfalvy Emil azonnal bátyja lakására sietett, de már halva találta őt Pár pillanat alatt elterjedt a városban a meglepő öngyilkosság hire, s mindenfelé izgatottan tárgyalták. & Hogy mi volt az öngyilkosság oka, arról senki se tud biztosat mondani. A legeltérőbb magyarázatok keringenek. Újságírói kötelességünk megírni, hogy az általános vélemény a megyei pénztár átadásánál telmerült zavarokban találja az okát a volt főpénztáros tettének Annyi zavarra, hiányra és ellentmondásra bukkantak a gyámpénztári könnyvvezetésben, hogy a pénzügyigazgatóság s adóhivatal kiküldött tisztviselői a legnegteszitettebb munkával se tud- ak dűlőre jutni, bár egy-két lénzintézeti tisztviselőt is alkal- aaztak már napidij mellett, hogy gyorsabban menjen a dolog. Eddig 64000 korona diíferen- ia van, amit nem tudnak felde- j iteni s megtalálni, s nem tudták aegállapitani, hogy csak köny- elési hiba-é vagy tényleges pénz- iány. Talapvkoics pénzügy igazgató égre jan. 22 én táviratilag s rásban jelentést tett a pénzügy- niniszternek, hogy a megyei íénztárt a zavarok miatt nem udják átvenni, a dolgok rendbe-j íozása hónapokig tarthat, s adlig az itteni tisztviselők nem íélklilözhetők a rendes hivatrtlaik- )an, hát kéri, hogy a központból .üldjenek ki az átvételhez bizto- ;okat. Ere a jelentésre még nem ött intézkedés. Arnóthfalvy ál andóan részt vett az átadási munkákban, s pénteken délig is ott dolgozott, de nem tudta a zavaros kérdéseket eloszlatni Arnóthfalvy halála után Dókus Gyula alispán azonnal jelentést tett a belügyminiszternek, s vizsgálat elrendelését kérte. ö Bizonyosra veszik hogy úgy a pénzügy, mint a belügyminiszter kiküldött biztosok által log vizsgálatot tartani. \ vizsgálat eredményét teszült érdeklődés várja Azt mindenki kizártnak tartja, hogy Arnóthfalvy maga követett volna el visszaélést. Sokkal egy- szeriibbb életmódot folytatott, minthogy feltehető volna róla, hogy többet elköltött a jövedelménél. Úgy magyarázzák a dolgot, hogy veszélyessé válni kezdő .gége baja, meg a pénztárátadás, zavarai s kellemetlenségei keserítették el annyira, hogy az utóbbi napokban már ideges fejfájás kínozta, s ez zavarhatta meg- a lelki egyensúlyát Ep azért általános részvét nyilatkozik iránta a városban. A könyvelési zavarokra is azt mondj ók, hogy nagyobbrészt nem a meghalt főpénztárnok hibájából származtak, hanem még a 70 es és 80-as években elkövetett mulasztások eredményei, amiket ed- d.g lepleztek. Mái verzió szerint úgy támadt a hiány, hogy a könyvelésnél a követelések be nem fizetett kamatai után járó késedelnii kamatokat nem a kamat, de az egész tőke után számították, s igy mutattak ki 64000 koronával több követelést va- gyonkép, mint amennyi tényleg van. Mindenesetre úgy a halott becsülete, mint a közönség nyugalma érdekében szükséges azonnal megindítani a legszigorúbb vizsgálatot, amelynek — mint mondják — egész a 80-as évekig vissza kell nyúlnia, hogy kiderüljön az igazság, s minél előbb megtudjuk, hogy tényleges hiány van-é, vagy csak könyvelési tévedés. Hisszük is, hogy már a napokban itt lesz a kormány vizsgáló biztosa. * Arnóthfalvy Tivadarnak nem volt családja. Feleségétől már évek óta különválva élt Testvé- 1 rei: István, honvédezredes Mis- \ kolezon, Alfréd, honvédszázados j Nagyváráclon és Emil, újhelyi vá- . rosi pénztári ellenőr. i Temetése vas-árnap délután í lesz. Még egy felelet. Tisztelt barátom,, doktor Szirmay István! Csak egy kérdést intézel hozzám b. lapod keddi vezércikkében. Varaimét jártam tegnap, azt a vidéket, ahol a gazdasági kiegyezés áldásos eredményei immár alaposan kiverték a nép fejéből azt az I elavult tanítást: itt élned, halnod 'kell! Azért csak ma. csütörtökön felelhetek egyenesen a te egyenes kérdésedre. Csak egyet jegyzek meg előbb. Azt irod, hogy az uj vámtarifában a borok vámja (>0 koronára van emelve, s itt különösen fontos, hogy az olasz borok kedvezményes elbánását törülték. Hát ez fontos volna, csakhogy nincs igy. Mert az olasz borok kedvezményeiről csak az olasz vámszerződésben lehet szó, a kiegyezésben nem. Hogy mi lesz abban a vámszerződésben, azt még senki se tudja, s igy egyelőre semmi okunk nincs örülni. Az a 60 koronás autonom vámtétel csak azt jelenti, hogy amelyik állammal nincs külön szerződésünk, avval szemben ezt a tételt kell alkalmazni. De ez nem akadályozza, ho^y vámszerződésekben egyes államokkal szemben akár 1 koronás vámot is alkalmazzanak. Hiszen eddig is 47 korona volt az autonom vámtétel, s mégis az olasz szerződésben csak 7 koronás vámot , állapítottak meg. Hanem igenis nyugtalaníthat a borvám tételénél az, hogy mig a búzánál, gabonánál megállapítottak minimális vámtételt, aminél tehát egy állammal szemben se s/abad lejjebb szállani, addig a bornál nincs ilyen ] minimális vámtétel, ami azt mutatja, I hogy a két kormány az egyes államokkal való szerződéseknél ebben! a tételben teljesen szabad kezet I akar hagyni magának. Hát ez na-1 gyón gyanús! í Gyerünk már most a te kérdé- 1 sedre. Azt kérded ; nem igaz-é, bogy az ipari vámok emelése kedvezőleg fog hatni a magyar iparfejlődésére, mert 'eddig két ellensége volt a magyar iparnak : az osztrák ipar és a külföldi ipar, s most már csak ; egy ellensége marad, mert a kiil- , földi ipartól megszabadul. Hát igen tetszetősen van ez igy kigondolva, de egész őszintén meg- ’ mondom, hogy nem hiszem, hogy- így lesz, Nem jó a premissa. A külföldi ipar — már ami eddig bejöhetett — nem a magyar iparnak volt ellensége, hanem az osztráknak. Magyar ; ipar nem is produkál még olyan > cikkeket, amiket a külföldről behoz- tak. Mert csak olyan finomabb cikkeket hoztak be, amikben még az I osztrák ipar se tökéletes. Amikben erős az osztrák ipar: pl. durva posztó, — azt ugyan semmit sem I hoztak be a külföldről. — A külföldi ipar tehát a magyar iparnak nem ártott, a magyar fogyasztó közönségnek pedig használt, mert az 1 ilyen nemű osztrák cikkeknek lenyomta az árát. Sőt közvetve hasz- , nált a magyar iparnak is, mert az- ellenségét, az osztrák ipart gyengi- j tette, nem engedte tökéletessé fejlődni. Most a vámvédelem alatt ez a része is az osztrák iparnak kifej> lődik úgy, hogy sose küzdhet meg / vele a magyar ipar. í Vegyük csak a Helfy Ignác régi ,, példáját, arról az asszonyról aki a kis libáit a nagy libákkal összezárta, s a kicsinyek elpusztultak, mert a nagyok mind elették előlük a kukoricát. Hát mi jobb már most a 1 kis libára: ha a nagy liba mellé r bejöhet még egy nagy liba enni, vagy ha csak azt az egy nagy libát bocsátják a tálhoz. Bizony, még jobban jár szegény, ha a többi nagy liba is bejárhat enni. Mert úgy legalább, mig a nagy libák veszekszenek, ő is csíphet magának egy pár szemet, mig ha csak egy nagy liba van bent, az versenytárs hiányában az utolsó szemig ‘feleszi előle az ételt. Hát így fog járni a kis magyar ipar is az osztrák iparral. Bizony, csak kárunkra lesz nekünk az a magas ipari vám, sokkal nagyobb kárunkra, mint a milyen hasznunk lesz a felemelt mezőgaz dasági vámokból. Mert az a külömbség az ipari s a mezőgazdasági termelésnél, hogy az ipari termelés költségei csaknem mindenütt, egyformák, inig a mező- gazdasági termelései szörnyen eltérők. Németország, Anglia, Amerika ép olyan költséggel állítja elő az ipari cikkeit, mint Ausztria, Tehát már egy kis vámtétel is elég. hogy versenyre képtelenné tegye a külföldi ipart. Tényleg nem is jött be eddig se egyéb, mint amiben még kezdetleges az osztrák ipar. s e miatt anyuéival drágábban termel a külföldnél. hogy a külföld még a vámtétellel megpótolva is adhatja annyiért az olcsóbban termelt portékáját, mint az osztrák az ő több költséggel termelt cikkét. Ezért kellett éj) ezeknek a finomabb cikkeknek nagyobb vámvédelem, ami most már a külföldi versenyt kizárja, s ezeknek az osztrák iparágaknak is tökéletessé fejlődését előmozdítja. Hát ha a külföldi verseny által gyengített s fejlődésében akadályozott osztrák iparral se tudott a gyermek magyar ipar megbirkózni, hogy fog tudni a verseny nélkül biztosan fejlődő osztrák iparral? Ellenben a »nezőgazdasági termelés költségei nagyon különbözők. A magyar földbirtokosnak négyszer annyiba kerül egy métermázsa búza előállítása, mint az orosznak, a délamerikainak, vagy az indusnak. Mert I ott négyszer olcsóbb a munkaerő. Hát ha az érték harmadrészének megfelelő vámmal hozza is be, még akkor is van annyi jövedelme rajta, j mint a magyar gazdának, ha vám j nélkül adja el ugyanannyiért Ausztriában. A felemelt vám tehát nem ment meg ezeknek a nagy búzatermő területeknek a konkurenciájától. Sőt ha meggondoljuk, hogy most már a külföld hasonló vámemelései folytán az egész világból ki leszünk zárva, s kizárólag Ausztriára utalva, még attól félhetünk, hogy Ausztria kihasználja ezt a helyzetünket, s a búza ára nem j hogy emelkedne, de még le fog szállani. Hiszen eddig is vám volt vetve a külföldi búzára, s mégis a bécsi és i budapesti börzén sose volt magasabb a búza ára, mint a londoni, liverpooli vagy newyorki börzén. Hát • azt hiszem, a vámemelés után se ! lesz magasabb. Elmondtam a feleletemet a kérdésedre, tisztelt kartársam, nem a ; j vámszövetségek olyan alapos isme- i; rétével, amilyet rám fogsz, csak . I egyenes, laikus paraszt-logikával. — i i Félek, hogy igazam lesz. S még csak egyet jegyzek meg: : Veszedelmesnek tartom az uj kiegye- ■ zést, mert minden eddigi kiegyezé- : seknél élesebben van kifejezve, erő- sebben érvényesül ebben az a Mária- Terézia féle alapelv, hogy Magyar- : ország legyen s maradjon mindig földművelő, Ausztria pedig iparos • állam, s mint ilyenek, egészítsék ki. : egymást egy tökéletes gazdasági gésszé. Ismeretes dolog, s te, aki Rómának és gyarmatainak, meg Angliának és gyarmatainak a viszonyát és helyzetét jól ismered, a legjobban tudhatod, hogy ahol két ország olyan alapon társul egymással, hogy az egyik iparos, a másik földmivelő legyen, ott mindig az iparos állam lesz az ur és a gazdag, a földmivelő állam lesz a szolga és a szegény,
