Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-06-06 / 45. szám

45. szám (6.) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szomhat, junius 6. egyháznak, a monoki róm. kath kán­tor lak építésére, a jólészi evang. is­kola építésére, a rozsnyói ref temp­lom épitésér«, a felvidéki magyar közművelődési egyesületnek, a me- szési (Botsodmegye) ev. ref egyház­nak, a szalóczi ev. ref. templom ja­vára, a rimaszombati főgimnázium építésére. Ötezer koronát a kas­sai Rákóczi-lovasszobor javára, a po- szobai ev. ref. templom és nagytoro- nyai gör. kath. templom építésére. Hatezer koronát adományozott a kassai honvédemlékre, Krasznahorka községének tiizoltószerekre, a kiste­reiméi római kath. egyháznak, a rozs- úyói polgári kaszinó házépítésére, a szerencsi gör. kath. iskolának, a kassai felső ipariskola szegény növendékei­nek. Nyolczezer koronát a budapesti Erzsébet kórház javára. Tízezer ko­ronás alapítványt tett a megyénél, a gömörmegyei birtokán lévő elsze­gényedett földmivesek segélyezésére, a budapesti Petőfi-ház alapjára, a lo- sonczi róm. kath. templom javára, a budapesti ujságiró-egyesület özvegy és árvasegélyalapja és a jolsvai si- ketnémaintézet javára. Tizenkétezer koronát adományozott a zemplénla- zonyi iskola építésére, a hrussói ev. egyháznak, a borsod- és gömörme­gyei kohászegyesületnek, a dénes- falvai iskola épitésére. Húszezer ko­ronát a megyaszói ref. templom, a kassai muzeom építésére, a váczi siketnémaintézet segélyalapjának, a magyarországi hírlapírók nyugdíjin­tézetének. 28000 koronáta krasz- nahorkai iskola épitésére. A gróf véghetetlen jóságu neje, ki utolsó éveit nehéz, gyógyíthatatlan beteg­ségben szenvedte át, kizárólag a jó­tékonyságnak élt. Mig egészséges volt, minden iránt érdeklődött, ami az uradalmakban történt. Különös pártfogásban részesítette a rozsnyói városi óvodát és' nőegyletét, az ot­tani irgalmasok zárda nevelő-intéze­tét. Bőkezű pártfogója volt a kassai országos lelencháznak melynek tizen­hatezer koronát adományozott. Vég­rendeletében megemlékezett szülő­városáról, Bécsről is. A városi sze­gények javára — mint tudva van — 160 ezer koronás alapítványt tett, bécsi palotáját pedig a Szegényház czéljaira hagyta. Megemlékezett Rozs­nyó városáról, amelynek 60 ezer ko­ronát hagyott városi szegényházra, ezt hálából Francziska-menedékház- nak nevezik el. Negyvenezer koro­nát hagyományozott Budapest szé­kesfőváros közintézményeire. A há­lás gömörmegyeiek és rozsnyóiak alig négy hónap alatt tizennyolcz- ezer koronát hoztak össze a grófné életnagyságu szobrára, amelyet a rozsnyói történeti nevezetességű Rá- köczi-térén már okt. 26-ára, a halála évfordulójára felállítanak. A grófné ez idő szerint München­ben van ideiglenesen eltemetve, de halála évfordulójára már hazaszállít­ják Krassnahorkára, hol a gróf pom­pás mausoleumot épített egy fenyves erdő szélén. Krasznahorka ura most is külföl­dön tölti ideje legnagyobb részét. A levelek képezik egyedüli szórakozást, amelyeket sűrűn küldözget neki Su- lyovszkv István uradalmi igazgató, aki valóságos missziót végez azzal, hogy a gróf figyelmét a hazai köz­állapotokra és viszonyokra tereli. A 68 éves gróf magas termetű, valósá­gos atléta-alak. Feltűnően hasonlít nagynevű atyjára, György grófra. Hosszabb idő után a múlt hóban két hétig tartózkodott Krasznahorkán. E gömöri egyszerű nép észjárása azt tartja az öreg grófról, hogy örök­ké éltetni fogja a szegények áldása. Ezt kívánják tisztelőinek ezrei is, akiknek az a hő óhajuk, hogy a nagy szív önön-nagyságában találjon megnyugvást az őt ért veszteség fe­lett. Markó Mihály. A MEGYE ÉS A VÁROS. fiz egységes hegyközség megalakult. Az újhelyi szőlősgazdákat junius hó 4-én délutánra hitta össze Székely Elek polgármester a tanács határo­zata alapján a végből, hogy az egy­séges hegyközség megalakítása fe­lett határozzanak. Tudvalevő ugyanis, hogy a már egyszer végbement alakulást a föld­mi velésügyi miniszter törvényellenes eljárás okából megsemmisítette. Hosz- szabb tárgyalások után a miniszter az egységes hegyközség elősegítése végett a megalakulva volt, de tény­leg nem működött hegyközségeket feloszlatta, s a további eljárások el­lenőrizése s támogatása végett dr. Molnár Bélát miniszteri biztosul ki­küldötte. így jött létre a junius 4-iki népes gyűlés, melyen elnöklő polgármester mindenek előtt a szabályszerű ősz- szehivást konstatálta és felhívta a jelenlevőket, határozzanak: akarják- e az egységes hegyközséget az új­helyi egész szőlőhatárra nézve a Káté hegy kivételével ? Kovács Antal kívánságára felolvas­ták a miniszter 2778/903. sz. leira­tát s aztán Szállási Arthur s társai­nak a hegyközség létesítését tár- gyazó kérvényét. Ezek után dr. Kossuth János a ma­gashegyi érdekeltség nevében ellenzi az egységes hegyközséget, mig id. Meczner Gyula azt a szőlősgazdák» kiváló érdeke gyanánt pártolja. Kovács Antal ellenző felszólalására dr. Mollnár Béla, min. biztos nyilat­kozott a hegyközség érdekében s a kormány támogatását is kilátásba helyezte. Ezek után megejtették a szava­zást, melynek eredménye szerint \,igenu-ne\ szavazott 426 hold 28 IZÍ'ölnyi szőlőterületnek 144 tulajdo­nosa 816 érvényes szavazattal, mel 115 hold 02 | -öl terület 55 tulajdonosa 185 érvényes szavazattal. S igy a törvényben előirt többség akaratát a polgármester határozati- lag abban nyilvánította, hogy az egységes hegyközség megalakul. x A város építkezési és szé­pészeti bizottsága ezentúl min­den hónap első és harmadik szer­dáján tartja üléseit. A bizottság tagjai csakis más rendkívüli ülé­sekre fognak meghivót kapni Az épitési terveket és kérvénye két tehát oly időben kell a ta­nácshoz beadni, hogy az előzetes helyszíni szemle a hónap első vagy harmadik szerdája előtt megtör­ténhessék ; mert ezentúl az épitk. és szépészeti bizottság véleménye nélkül épitési engedély adatni nem fog. X Nyíregyháza örömnapja. Nyíregy­háza város junius 7-én megünnepli a város fönnállásának 150 éves ju­bileumát. Másfélszáz éve, hogy az ott elenyészett hajduváros romjain, a vadvizek és mocsarak között, a gyom­mal borított műveletlen pusztán meg szállt egy csapat telepitvényes, akik erős hittel és akarattal, munkasze­retettel másfélszáz óv alatt e várost az országban az elsők közé emelték. X Eperjes sz. kir város képviselő testületé május 27-én elhatározta, hogy a város tegye meg a törvény­szerű lépést arra nézve, hogy önálló törvényhatósággá alakuljon át s ez­zel visszaállítsa előbbi közjogi állá­sát. SZÍNHÁZ. Szerdán : Annuska. Kedves, bájos, finom alkotás, mint minden, amit Gárdonyi Géza ir. Nem közelíti meg ugyani A bor klasszi­kus tökéletességét, — de gyönyörű gondolata1, remek, szabtilis jellemzé­sei, édes, üde levegője maradandó értékűvé teszik ezt is. Meséje ép úgy nincs, mint A bor­nak. Egy kis hangulatkép az egész: egy kis lány lelkének a históriája, aki a zárdában megfogadta, hogy apácza lesz, s már be is akar lépni, de a szerelem a zárda helyett a há­zasságba vezeti. Csudálatos művészettel van meg­rajzolva ennek a kislánynak a lelke, az ő naiv hangulatai, képzelt csaló­dásai, parányi összeütközései (ami­ket csak mi látunk parányinak, de előtte tragikusan nagyok), s az az egész kis világ, amely olyan szép, mint a hasadó hajnal, s olyan tiszta mint egy oltár. S az Annuska elbájolóan édes alak­ja mellett egy csomó szépen, ügye sen. élethiven kidolgozott típus: a szerelmes fiú. a könnyelmű pajzán fiatal lány, a tönkrement szülők, akik elhallgattatják lelkismeretüket, hogy leányuk apácafátyola kirántsa őket a pusztulásból, — a szerény, komoly, mélyen érző tanitó, a házasságtól ir­tózó agglegény, — mind egy-egy igaz, érdekes kép a való életből. , Csak egy alakja valószínűtlen s kissé durva: a kolduló baráté. De olyan jókedvű, szellemes dolgokat mond és cselekszik ez is, hogy szí­vesen akceptáljuk, bár szinte bohó- zati nívóra sülyeszti a finom vígjá­tékot. Az előadás igen jól ment. A Vá- rady Joláné volt ez az este, — az ő Annuskája dominálta a színpadot. Sokra hivatott nagy tehetségről tett tanúságot a játéka. Öntudatos, ked­ves művészettel s mégis naiv tér mészetességgel dolgozta ki a szerep legfinomabb árnyalatait, legapróbb vonásait. A nézése, az arczjátéka, a mozdulata mind meglepően kifejező volt, s egészben szeretetreméltóan bájos és igaz tudott lenni minvégig. Ügyesen érvényesítette minden szép­ségét ennek a hálás, gyönyörű sze­repnek. Persze az alakja, arca, hang ja, egész egyénisége mintha erre a szerepre lenne teremtve. Nyilt szí­nen is négyszer megtapsolták. Takács Mariska egy tüzrőlpattant tanítónőt adott, akinek pajzán ele­vensége az Annuska ábrándos szent- imeatálizmusa mellett a viliági s a zárdái nevelés külömbségét is mu­tatja. Persze pompásan adta, ő .is kapott nyilt színen hatalmas tapsot. Palásthy is elemében volt, az Annus­ka imádójának félig "komoly, félig tréfás szerepét a nála megszokott kedvességgel s diszkrét természetes­séggel adta, Bartha és Breznay Anna adtán hatásosan Annuska szüleit. Jó cseléd volt Gero Ida, nagyszerű agg­legény Vágó, s hallatlaaul mulattató Nagy Gyula a barát szerepében. Csütörtök: Ooskay brigadéros. Igen gyenge előadásban került színre Herczeg nagyhatású, csillogó, de nem sok benső értékű darabja. Igaz, hogy közönség is alig volt (elég nagy hiba,) a villamvilágitás is kia­ludt, úgy hogy csak fél 9-kor kezd­hették a darabot, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy sokan nem tudták a szerepüket, egy csomó szép dolgot kihagytak, s taz egész előadás ingadozva, zavarosan ment. Komjáthy jnagyon szép erőteljes, hatásos Ocskay volt, Markovics Mar­git elóg ügyes Tisza Ilona, Váradi Jolán kedves Jutka. Bartha kissé túlozva adta Szörényit, de az utolsó jelenetét igen jól,, nagy drámai erő­vel csinálta. Nógrádi (Jávorka), Czo- bor, (Sándor), Makray (Papes) CseS- regh (Königaegg) elég jók voltak, Palásthy nagyon jó palóc, Nagy Gyula kissé durva, nem eléggé intrikus Py- ber volt. Vágó hatásosan szavalta Taricsot. Nagyon tetszett, lelkese­déssel s tűzzel játszott Dili szere­pében Takács Mariska. A kiállítás fé­nyes volt, — az előadás nem. Pénteken nagy és szép közönség előtt adták Hunyadi Lászlót. Jól si­került az opera —előadás, — kibír­ták az éneklést 8-tól 12-ig, Igen szép volt a kiállítás, Szilágyi Erzsébetet az operaház tagja, Gyórgyné énekelte, gyönyörű hatalmas hangon. De a mieink is kitettek magukért, külö­nösen a kar, amely ritka jeles mun­kát végzett. Feltűnt Burányi nagy­szerű tenor éneke Székely Gyula is hatalmasan kivágta a baritont Cseó regh, Nógrády énekeltek még jól, — Aradi Aranka tündérszép Mátyás volt s kedves hangja, szép tánca tetszett, Bárdos Irma finom énekét is sokszor tapsolták. A magyar tánc nagyon jól ment, az egész előadás összevágó, hatásos volt, amiben Znojemszky kar­mesternek nagy érdeme van HÍREK. Epigramm gróf Andrássy Gyulára. A semmi nem semmi: Mert, ami kezd lenni. Nemde ? van is, nincs is egyúttal. S Andrássy elve olyan — oda utal, Abba vajúdik jobban mondva, S Janus két arczát mutatja nyomba: Az egyikkel hazája felé int. A másikkal Bécs-felé kacsint, Nomde megfejtve a talány, to Sphinx? Kinek jelszava : a reehtsz und linksz. Mit csinálsz most. a nagy szégyenbe ? Nem veted magad a tengerbe ? Eördögh Dániel. Gróf Babilon. Száztornyu Babilon, büszke despotája, Pamlagán vajúdik, merészet szül vágva ; Hogy oly óriási magas tornyot épít, Ami utat nyisson, fel a magas égig. Hogyha kedve tartja, miként a virággal, Díszítse termeit az ég csillagával. De az cg a földdel nem kelhetett egybe, Megroppant a torony, s őt is eltemette. Gróf Babilon vágya nem terjed az égig, Csak puha bársonyos miniszteri székig, íme a programúja mily merészen gurul, Hogy kétfejű sasnak szive legyen Turul.- A gróf képzetének mesés röptű szárnya, Élhet ily szörny szülött, s hol lesz a hazája ? Csak én sejtem gondolatát magam ? Megengedi talán, hogy magyarázzam. A kétfejii sasnak elfogyott a vére, Turul nemes vérét eresszük beléje. Így majd egymás között megférhetnek [békén, A sas majd meghízik a Turulnak vérén. Mert Babilon grófnak csak sas a madara, OrdÖgh*) bár azt hiszi, Turul-fészek sarja, lm népszerűséget csak ördögnél lele. Honfitársaiét úgy is megvetette. Őseire ütött jellem keveréke, Labancz minden tette, de kuruez a szive. Ez utóbbit rejti, hogy Bées inog ne lássa, S nagyra vágyásának falát alá ás? \ Csakis egy tói féltem ón a nemes grófot: Nem birja kiállni a sok német pofot. Vagy a magyar Turul ha újra föléled, Nem bír ellentállnl hatalmas csőrének. Szemere Emil. — Junius—augusztus. — A junius—augusztusi negyed al­kalmával bizalommal kérjük ama tisz­telt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, az előfizetés megújítására és lapunknak ismerőseik körében való terjesztésére. — A kiadóhivatal. — Esküvő. Gallé Jenő marosvásár­helyi kir. törvényszéki allűré f. hó 2 án esküdött örök hűséget Veres Annuskának, Veres Károly polgártár­sunk leányának. — Halálozás. Dulemba Andor nagy - kázméri körjegyző e hó 5-én meg­halt. Fiatal özvegy és gyermek si­ratják a korán elhunyt férjt és atyát. Községei benne munkás és szakkép­zett tisztviselőt vesztettek. — A függetlenségi kör zász­lajára egy magát megnevezni nem akaró jóakarónk húsz koronát ado­mányozott. Köszönettel nyugtázzuk. A kör nevében: Fuchs Jenő pénz­tárnok. — Zenés mise. Folyó év és hó 8-án d. e. 9 órakor királyunk koronázá­sának évfordulóján a helybeli róm. kath. plébániai templomban hálaadó isteni tisztelet lesz. Ez alkalommal városi színházunk néhány kiválóbb tagja a III-ik honvédkerület zeneka­rának közreműködésével zenés misét fog előadni. (F. dur.) A mise alatta helybeli gyűjtő bizottság hölgy tag­jai gyűjteni fognak a sátoraljaújhelyi róm. kath. plébániai templom kibő­vítési alapjára. *) Ordögli Dániel a Pressében megjelent czik- ket helyeselte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom