Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-05-27 / 42. szám

FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP 42. szám (2) Szerda, máj. 27 idejük bűnjeleik eltüntetésére és vé­delmük előkészítésére. Krtesányi detektivfelügyelő itt volt Homonnán, Nagy-Mihályban, Uj- helyben és Tokajban. Tudtunkkal azzal a feladattal, hogy a Budapesten kihallgatott homonnai járásbeli ruthén emberek bemondásai alapján a kivándorlási ügynököket összeszedje és átadja megórdemlett büntetésük kiszabása végett az illető hatóságnak. Le is tartóztatott tudtunkkal Ho- monnán és Nagymihályban nehány ügynököt. Ma úgy halljuk, hogy Deb- reczenbe ment, ahol talán már a nyo­mozás szálai bogozódni fognak és egy nagyon pikáns hivatalos leleple­zésre is lehet kilátás. Hogy a közönség tájékozva legyen, jól értesült forrásból kijelenthetjük, hogy ez úttal Zemplén megyénk hivatalos személyei ezen nyomozás­nál érintve nincsenek. Bár képtelen­ségnek tartjuk, hogy ahol legalább 30 ember él kivándorlási ügynökség­ből, hogy ott hivatalokat legalább is súlyos mulasztás ne terheljen . De most jövünk a geschiiftre : Minden darab kivándorló fizet 320 koronát. Ebből kell a kiutalásra kö­rülbelüli 200 korona A többi 120 korona „Cap de beau“, vagyis meg- osztosnák rajta az emberbőr liferáns urak hivatalos és nem hivatalos és nem hivatalos társaikkal. — A kiszál­lítás három irányban történik: Például Zemplénvármegyéből, —■ vagy Kassának, vagy Budapestnek, vagy Debrecennek. ügy hallottuk, hogy itt már van «gy tekintélyes ur, aki darabonkint az ott átutazó tótocskák után 4 ko­ronát kap, hogy szép szemeit be­hunyja. A n egyedik útirány gyalog Gali- cziába. Tény az, hogy vármegyénkből út­levéllel 1 óv alatt csak 5760 ember ment ki és biztosan még egyszer annyi azok száma, akik útlevél nél­kül, tehát bűn utján lettek'kiliferálva a most üldözött ügynökök és társaik utj án. Es kérem ezek a szegény embe­rek a nyiizás áldozatai s ebben hi­bás a hatóság is, de még a kormány legfőképpen. Mert ha tényleg a meg­élhetési gondok kényszerítik azt a szegény népet a kivándorlásra, ak­kor ne kényszerítsék a hatóságok, s ne hajtsák oktalan módon titkos ügy­nökök és bűnös hatósági személyek karjaiba a munkakereső népet, hogy pénzét elszedve barom módra adják el őket az ' amerikai tőke moloch- jainak. Tessék itt helyben hatósági kíván dorlási ügynökség két felállítani, vi­szont New-Yorkban tessék megfe­lelő ügynökséget szervezni az ál­lamnak, hogy a szerencsétlen lépre csalt munkanélküli emberek, ha nincs pénzük hazajöhessenek 6» az állam­nak továbbra becsületes munkás pol­gárai lehessenek. De hát ez nem gondja Széli ur­nák. Neki csak virslis bizalom kell. Uraim ! Ti ott fenn !! Szálljatok le a néphez, legyetek magyarok és tö­rődjetek valahára necsak katonák s adók szaporításával, de a nép jólé­tével is. Mart higyjétek el. hogy ha kikeserititek ezt a jó magyar népet, — el fog, el kell jönni az időnek, midőn „Gotterhalte“-t kedvelő fülei­tekbe fogják zúgni, hogy: „Hazádnak rendületlenül Légy hive óh magyar.“ A virslizéssel kapcsolatos zempléni bizalmi szavazat hősei­ről érdekes statisztikát közöl a »Felsővidéke. Ide igtatjuk, hogy kik szavaztak a bizalom mellett • Legelői a kormánypárti kép­viselőink, aztán minden falusi jegyző, minden hivatalnok, ami kitesz: jegyző circa 55, s hiva­talnok pedig 50-et, összesen 100- an. A kormánypártnak hagyomá- J nyos elnöke Miklóssy J. g. kath. | lelkész, a vármegye hivatalos lap­jának kiadója, a vármegye pa­pír és nyomdamunka szállítója Ebiért Gyula, a tenta, czeruza, toll és más írószerek szállítója Szent-Györgyi Vilmos, a főispán titkárja Staut József, a volt főis­pán Molnár István, a jelenlévő gróf Hadik-Barkóczy Endre jogi tanácsosa Ambrózy Nándor, igaz­gatója dr. Csőké József, főerdé- sze, s gazdatisztje, gróf András- syak gazdatisztjei, gróf Majláth, gróf Széchényi, báró Sennyeiek gazdatisztjei, Schmidt Lajos ren­dőrkapitány, az árvaszék ülnö­keivel s a szolgabirósági Írnokok, végrehajtók nagy számban. Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselő- testületének május 23-án szombaton délután Székely Elek polgármester elnöklete alatt népes rendkiviili köz­gyűlése volt. A nagy érdeklődés oka a villany- társulat. ismeretes kérvényében ke­resendő. A villany társulat ugyanis, mi­után a telepet nagyobb részt uj gé­peikéi és hálózattal felújította, füg gő adósságainak konvertálására tör- lesztéses kölcsönt óhajt felvenni. Eh hez szükséges, hogy a város vállal­jon érette jótállást, illetve, hogy a közvilágításért járó évi 10000 K.-ta hitelezővel szemben feltétlen lekösse 50 éven át, Ami ismét azt jelenti, hogy a mai szerződés szerint 38 év múlva lejáró koncesszió 12 évvel meghosszabbittassék. A jogügyi és pénzügyi szakbizott­ságok — mielőtt érdemleges és vég­leges javaslatot tennének — • élőké szitő intézkedéseket proponáltak. Nevezetesen, hogy a villanytelep a kereskedelemügyi kormánytól ké­rendő szakértő által a villanytársu- lat költségén a szükséges irányban megvizsgáltassák és ugyanezen szak­értő adjon tájékoztató felvilágosítá­sokat a proponált kérdésekre. Nem- külömben egy bizottság küldessék ki a villanytársulat belső ügyvitelé­nek és gazdálkodásának megvizsgá­lására. A társulat ezen előkészítő javas­latokba beleegyezett, s e felett kel­lett a közgyűlésnek döntenie. Voltak azonban sokan, kik a ké­relem feltétlen elutasítását akarták és ebből keletkezett a nagy érdek­lődés s izgalom. A bizottsági javaslatok ellen fel­szólaltak Rose József, dr. Rosenthal Sándor, Grünbaum Simon, Jelenek Adám, — mellettük dr. Búza Barna, dr. Reichard Salamon, id. Meczner Gyula, Némethy Bertalan és Zinner Henrik beszéltek. A vita berekesztése után a pol- | gármester szóba hozta, hogy a tör­vény a közvetlenül érdekelteket a szavazástól eltiltja és erre nézve az ügyész véleményét kérte. Kiss Ödön városi ügyész oda nyilatkozott, hogy úgy az igazgatósági tagok, mint a részvényesek a tárgyalásban és sza­vazásban részt nem vehetnek. Mivel azonban a villanyrészvények nem névre, hanem bemutatóra szólnak, a budapesti főpolgármester gyakorlata szerint elnök bízza a közgyűlés tag­jainak lelkiismeretére, hogy aki rész­vényes, az ne szavazzon, A polgármester azonban csak any- nyit jelentett ki, hogy ő elnökileg senkit sem korlátoz a szavazásban, ki-ki maga Ítélje meg, szavazzon-e, vagy nem ? és ennek eredménye az lett, hogy a villanytársulat igazga tósági tagjai majdnem valamennyien szavaztak. Névszerinti szavazásért is emelkedtek hangok, de mert nem írásban kérte 10 tag, csak felállással történt a szavazás ; melynek eredményéül a polgár- mester a bizottsági javaslatokat és Némethy Bertalan pótjavaslatát el­fogadottaknak jelentette ki. . Második tárgy volt a honvódlak­tanya bérletének meghosszabbítására vonatkozó, szerződést pótló nyilatko zat elfogadása. Ezt a nyilatkozatot Némethy Bertalan felszólalására ér­demleges tárgyalás előtt a jogügyi bizottságnak adták ki véleményezés végett. A gazdasági felügyelőnek az a je­lentése, hogy az utczák éjjeli seper- tetése különböző okokból, de főkép a seprősök vonakodása miatt kivihe­tetlen, egyelőre tudomásul vették. Napirend előtt dr. Schon Vilmos szólalt fel a Csalogány-utcza rende­zésének lassú menete miatt. A szük­séges érdekeltségi tárgyalások gyor­san fognak foganatosíttatni, A napirend letárgyalasa után több interpelláció volt. Hönsch Dezső a kataszteri felmérések alkalmából a közutak és érdekeltségek pontos fel­vételét hangsúlyozta. Ily értelemben fog a polgármester intézkedni. Hérics Sándor azt tette szóvá, hogy a kirándulási helyek a közön ség elől elzáratnak. Ezt az erdőégé­sek miatt szükséges óvintézkedések­kel indokolta a pmester, de kijelen­tése szerint a kiránduló családok mindig kapnak Írásbeli engedélyt a kiránduló helyek látogatására. Ezzel kapcsolatban a Torzsáson fedett hely létesítése újból szőnyegre került és a pénzügyi bizottság az 1904 évi költségvetés kiegészítése­kor fog vele foglalkozni. Majd Némethy Bertalan interpel­lált amiatt, hogy a rendőrség ré­szére a felemelt fizetést még nem utalják, illetve, hogy a fedezet kér­dése a pénzügyi bizottságnál még nem tárgy altatott. A jogerős sza­bályrendeletnek mindenkire egyfor­mán való alkalmazását sürgette. Úgy a pmester, mint a p. ü. bi­zottság elnöke sürgős tárgyalást ígér­tek. — Ezzel a gyűlés véget ért. * A hitelesítő ülés a kitűzött időben, május 26-án d. u. volt. Jelenvoltak a polgármester, főjegyző, számvevő és még egy képv. tag. Rákóczi ünnep. A Zemplén-vármegye közönsége által II. Rákóczi Ferencz szabadság- harczának 200-ik évfordulója alkal­mából 1903. évi junius hó 14-én Sá­toraljaújhelyben és Borsiban rende­zendő ünnepély sorrendje: 1903. évi junius hó 13-án az este Budapest felől 8'13, Lavocsne felől 7- 56, Mező-Laborcz és Kassa felől 8- 31 p.-kor érkező vonatoknál a ven­dégek fogadása Sátoraljaújhely r. t. város polgármestere által. Elszállá­solás. Este 9 órakor ösmerkedés Bock vendéglőjében. Junius 13-én reggel 6 órakor éb­resztő zenével. Délelőtt fél 9 órakor a bizottsági tagok és vendégek gyü­lekezése a vármegyeilázában. 9 óra­kor díszközgyűlés, a mely áll : El­nöki megnyitó. Emlékbeszéd. Tartja: dr- Kossuth János bizottsági tag. 10 órakor kivonulás Borsiba, II. Rá­kóczi Ferencz születési helyére. Me­net: A menetet megnyitja egy he- rold vagy tárogatés és két megyei huszár. Egy főszolgabíró. A várme­gye zászlósa. Az alispán vezetése alatt a vármegye azon bizottsági tagja és a vármegye tisztviselői, a kik lóháton vesznek részt. Minden járásból 5—5 küldött, a vidékükön divó ruházatban, lóháton vezetve a járási főszolgabirák által. Kocsikon : Sátoraljaújhely r. t. vá­ros polgármestere. A vármegye főis­pánja. A törvényhatóságok képvise­lői. A r. kath., ev. ref., g. kath., ág. ev. papság. Az izraelita hitközségek rabbiai vagy elnökei. A vendégek, bizottsági tagok családtagjaikkal. Borsi községe előtt a menet megáll, a közönség II. Rákóczi Ferencz szü­lőházát megörökítő táblához vonul. Egy alkalmi dalárda „Hej Rákóczi Bercsényi“ dalt zenekisérettel énekli. „II. Rákóczi Ferencz születésére.“ Költemény. Irta : néhai Boruth Ele­mér, Szavalja : Ambrózy Theréz kis­asszony. Honleányok az emléktáblát j megkoszorúzzák. Emlék beszéd. Tart- I ja .- Matolai Etele, Zemplén-vármegye ny. alispánja. A dalárda a himnuszt énekli zenekisérettel, Ugyanazon rendben a menet Ujhelybe visszatér s a vármegyeháza előtt szétoszlik. D. u. 2 órakor közebéd Bock ven­déglőjének nyári helyiségében. D. u. népünnepély a „Nyul“ vendéglő kér-, helyiségében. Este 8 órakor színi díszelőadás a városi színházban, élő­képpel, szavalat, ének. 10 órakor táncz a vármegyeházán. Sátoraljauj- hely, 1903. május 20. Dókus Gyula, alispán. Kérelem a vármegye m. t. Hölgyeihez! A II. Rákóczi Ferencz szabadság- harcának 200-ik évfordulója alkalmá­ból a törvényhatóság által junius hó 13-én tartandó emlékünnepen a hall­hatatlan hős szülőhelyét megörökítő emléktáblának megkoszorúzását az ünnep sorrendjébe fe'vettük. A vármegye lelkes honleányait tisztelettel arra kérem, hogy ezen emlékünnepen Borsiban megjelenni, s az ott felállított emléktáblát. — saját maguk által készített élővirág koszorúkkal — felékesiteni kegyes­kedjenek. Sátoraljaújhely 1903. évi május hó 24-én. Dókus Gyula alispán. A MEGYE ÉS A VÁROS. X Tudatlanság. A sztropkói járás jegyzőinek bámulatos elszo­morító tájékozatlanságáról győző­dött meg a megyegyűlés. A járás községeit felszólította az igazság­ügyi kormány, hogy járuljanak hozzá a felállítandó telekkönyvi hatóság költségeihez. Ezt a hoz­zájárulást kellett a községeknea megszavazni. Az erre vonatkozó községi határozatokat a sztropkói főszolgabíró felterjesztette a me gyéhez s itt megbotránkozással konstatálták, hogy egyetlenegy ha­tározat sem felel meg a törvénynek, mind a legnagyobb felületesség- gal van készítve. A megyegyűlés visszaküldte valamennyit, szigo­rúan utasítva a főszolgabirót, hogy ügyeljen fel a határozatok törvé­nyes formáira, s ne terjessze fel addig azokat, mig teljes törvény- szerűségükről meg nem győződik. X Kilencz órás hivatal. A pénzügy- igazgatóság mellé rendelt számve­vőségnél *a vármegyei számadási ágaknak a múltból eredő rendetlen­sége miatt a hivatalos óráknak reg­geli 7 órától d. u. 6 óráig való meg­hosszabbítása vált szükségessé. É körülmény a vármegyei pénztár ál­lamosítása révén összetorlódott mun­kahalmaz miatt külömben is elkese­redett tisztikar körében még nagyobb elkeseredést idézett elő s a többség magatartásából következtetve formá­lis sztrájkra lehet kilátás, mely első sorban a vármegye a vármegyei számadási ágak kezelésének megta­gadásában nyilvánul majd. A dolog­ban az a legérdekesebb, hogy a hi­vatalos óráknak ilyetén való meg- hosszabitását a hátrálókos vármegyei ügyek idézték elő s a vármegyei hi­vatalokban mégis d. e. 9 —12-ig d. u. 2—5-ig yannak a hivatalos órák, vasárnap munkaszünet van. Az ille­tékes minisztérium a létszám szapo­rítása ellen van, pedig a számvevő­ség tisztikarának a hivatalos órák meghosszabitása nélkül eddig is va­lósággal emberfeletti munkát kellett végeznie, hogy az ügymenet meg ne akadjon. Hogy a helyzet tarthatat­lan, a mellett szól 2 fiatalabb tiszt­viselőnek állásáról való lemondása. Mindez természetesen a vármegyé­nél a múltban uralkodott, egyesek­nek urhatnámsága s kényelem sze- retete miatt felette kedvelt rendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom