Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-05-20 / 40. szám

„Zemplénmegye közgyűlése . . . . a kormány bölcsességében . . . bízva . . . a függetlenségi párti képviselők ob- strukcióját . . . etc.“ Tehát magyarul tudó atyámfiai, benne van-e a föliratban a kormány iránt való bizalom kifejezése? Eddig csak azt tudtuk, hogy egy csomó bizottsági tag ur nem érez magyarul, most azt is látjuk, hogy nem tud magyarul.

j. A tárgyhoz.

Ilyenforma jeleneteket hallottunk:

Függetlenségi szónok: Tisztelt közgyűlés. Én . . .

Kózbekiáltási joggal hatóságilag felruházott kormánypárti alakok: A tárgyhoz, a tárgyhoz! . . .

Függetlenségi szóitok: De kérem, t. közgyűlés, én . . .

Kiabálók kara: A tárgyhoz, a tárgyhoz ! (Sem az, hogy én, sem az, hogy de kérem, nem tartozik a tárgyhoz. Mert a tárgyhoz csak az tartozik, hogy kifejezzük legmélyebb hódolatunkat Széli Kálmán előtt, amig ő az űr. Minden, ami ettől egy hajszálnyival is eltér, már nem tartozik az ő tárgyukhoz.)

A magvas beszéd.

Búza Barnát ugyancsak kitámadta Kincsessy Péter patikus ur. Untalan közbeszólt a beszédébe, hogy igy- ugy önök erőszakoskodók, mert nem engedik, hogy Széli Kálmánnak irántunk érzett kegyes jóindulatát gyarapítani törekedjünk. Amire Búza Barna megjegyezte, hogy Kincsessy bizottsági tag ur az ellenvetéseit ne közbeszóláskép tegye meg, hanem szólaljon fel, ha rá kerül a sor. Azt a bizonyára magvas beszédet — ugy- mond — ő szívesen meg fogja hallgatni.

Abban a helyzetben vagyunk, hogy Kincsessy Péter urnák nemcsak ezen a közgyűlésen tartott magvas beszédét, de terjedelmes élete során megtartott összes magvas beszédeit már lapunk mai számában közölhetjük. íme e magvas beszédek :

40. szám (3)

stb. stb.

j. Ami jellemzi a közgyűlést. Beszéde közben Búza Barna egyszer Malonyai főszolgabíró nevét említette. Igenis főszolgabíró vagyok, de nem az ón segélyével, — replikázott Malonyai. Amire egy bús torokhang a karzatról lekiáltotta: Látszik, hogy kiével.

6. Ami még jelleuizőbb Gyűlés után még az ép igennel szavazott kormánypárti bizottsági-tagok is énekelték a Kossuth-nótát. A germanizáció és az osztrák uralom érdekében működni, aztán a Kos- suth-nótát énekelni, hogy úgy lássák, mintha ők abban a hiszemben élnének, hogy hazafias dolgot cselekszenek, s méltók a Kossuth-nótát énekelhetni. Pedig hát tudják ők jól, hogy az ő működésük nem hoz áldást a hazára.

A virslisek.

Zemplén megyeház-termében Muzsika szó, csillár fényben Száll meg a labbanczok serge, Puhitásra berendelve.

Sugdosás itt zug, ottan Villa csörög, tányér koppan,

Virsli sütkérezik benne,

Mint a kígyó nagy melegbe.

Nem Évát, Adámot csábit,

Rejti mérgit, csúszik, árait,

Nagy dolog van készülőbe,

Napot lopni be az éjbe.

S megszólal a nagy puhító ;

— Hazája egy kiszáradt tó,

A mit a Széli puha keze Büszhödő mocsárra teve. —

„Törvény, jog“ Széllel bélelve Magas röptű az. nem mese.

— Ébredj fel Machiavelli ?

Ha mersz velem versenyezni ! —

De meri Szélnek nincs alapja, Kérem Írják fel e lapra,

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Hogy önök raknak alája,

Mi a vihart is kiállja.

Judásnak harmincz dénárja

Feszitó Krisztust halálra,

De az ember folyton sülyed:

A dénár virslivé vedlett.

S a magyar hazának ára

Nálunk egy pár virsli márma,

Részemről csak attól félek —

— Gyomrotok tul-terheltétek.

Szemere Emil.

Színházi műsor:

Pénteken, május 22 én, a múlt hétről Aradi Aranka betegsége miatt lemaradt Boccáció kerül színre, az igazi operettek e gyöngye. — Aradi Arankán, a címszerep személyesitő- jén kívül játszanak még a darabban : Bárdos Irma (Fiametta), Gerő Ida (Peronella), Nagy Gyula, Nógrád'y, Palásthy, Makray, Székely Gyula, Czobor.

Szombaton, május 23-án, Strauss Jánosnak, a keringő királynak, nálunk már szintén régen nem adott, egyik szintén bájos zenéjü operetteje, a Bőregér*) kerül színre. Ez az Operette is méltán sorakozik a legszebb zenéjü operettek közé. Aki egyszer bájos melódiáit hallotta, soha el nem felejthet1. — Részt vesznek az előadáson : Bárdos Irma, Komlóssy Emma, Palásthy, Aradi, Takács Mariska, Nógrády, Székely, Makray, Nagy Gyula.

Vasárnap, május 24-ón két előadás lesz; délután félhelyárakkal a Királyné j dragonyosa operette kerül színre Kom- lóssyval és Bárdos Irmával, inig este lesz bemutatója a Magyar színház nagysikerű műsordarabjának, a Sötét kamara cimü énekes bohózatnak, a melyben Aradi Aranka játssza a fő női szerepet. Részt vesz az előadáson ja társulat egész vígjátéki ensemb- jleje. Aradi Aranka igen szép coup- lékat énekel és táncol benne. — j Nagyhatású lesz a darabban a Gerő I Ida által bemutatandó táncparódia is.

Hétfőn, május 25-én Geothe Faust- jában lesz módunk gyönyörködni. Faustot—Odry, Meíisztót—Bartha, Margitot—Takács Mariska játssza.

— Színházi referádánk térszüke miatt mai számunkból kimaradt; legközelebb pótoljuk.

— Kinevezés. A főispán dr. Weinberge} József királyhelmeczi orvost tiszteletbeli járási orvossá nevezte ki.

— Uj doctor. Vaszócsik Thedoz sátoraljaújhelyi gör. kath. segédlelkészt f. hó 16-án a budapesti tudományos egyetemen doctorrá promoveálták.

— A függetlenségi kör zászlajára dr. Láczay László ur (Sárospatak) 7 koronát adományozott. Köszönettel nyugtázzuk. Fuchs Jenő pénztárnok.

— Biróválasztások, A sátoraljaújhelyi járásban legutóbb tartotta meg Barthos József főszolgabíró Legenye Nagy-Kázmér, Mihályi és Kis-Káz- mér községekben a t.isztujitásokat. Legényén biró htt: Boldizsár Menyhért, Mihályiban: Molnár János aki már 23 éve, viseli e tisztet. Nagy- Kázmérban: Lyeso János, Kis-Káz- mérban: Rendes János Fegyák. Sehol a csendőrségnek még kirendelésére sem volt szükség, a választók a 'egszebb rendben gyakorolták jogaikat.

— A sárospataki főiskolában tanuló

bodrogközi ifjúság f. évi junius hó 3-án, szerdán, a perbenyiki nyesésben nyári tánczmulatságot rendez. Belópő-dij : személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete d. u. 4 órakor. A tiszta jövedelem a jótékony nőegylet által felállítandó nyári gyermekmenhely javára fordittatik.

— Nagy tűz Erdöbényén. Megyénk e derék városkáját nagy szerencsétlenség érte tegnap. Tűz támadt benne melynek 111 ház esett áldozatul, leg- többnyire katholikusoké. A katho- likus templom fedele, tornya és harangjai elpusztultak. Kár és nyomor óriási.

*) Magyarul: Denevér.

— „Gotterhalte.“ A katonai javaslatok ellen Budapestre felment küldöttség egyik tagja, felkeresve régi technikus iskolatársait, egy barátságos vacsorára gyűltek össze, ahol a zemplénmegyei állapotok mellett, tárgyalták a Dunaíinnepélynek azt a botrányát, melyet a Gotterhalte okozott. Ennek kifolyásaként, általános helyeslés és tetszés mellett, egy régi magyar nótát a következő variatió- val daloltak :

Be szeretnék a császárral beszélni,

A császárnak szobájában sétálni, Megmondanám a császárnak maga-magá[nak :

Húzássá a Gotterhaltét az osztráknak.

Be szeretnék a császárral beszélni,

A czászárnak szobájában sétálni, Megmondanám a császárnak maga-magá[nak :

Húzássá a Gotterhaltét magának.

A nóta a budapestieknek igen megtetszett és most már terjesztik.

— Függetlenségi párt Eperjesen, F.

hó 13-án tartotta alakuló közgyűlését Eperjesen a függetlenségi párt. Elnökké 'dr. Csatáry Ágost egyetemi magántanárt; alelnökké dr. Sztehlo János ügyvédet és dr. BaumöhlZsig- mond gyakorló orvost; jegyzővé Vöröss Sándor főgimn. tanárt, pénztárossá Kónya Miklós kereskedőt egyhangúlag megválasztották. A megalakult eperjesi függetlenségi párt Kossuth Ferenchez, mint az országos függetlenségi párt elnökéhez, üdvözlő táviratot küldött.

— A tokaji önkéntes tűzoltóegylet

1900-ik évi rendes közgyűlését f. hó

10-én tartotta meg a városháza tanács termében, Kudász Kálmán fő- parancsnok elnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után elnök fájdalmas szavakkal emlékszik meg azon vesztességről, melv az egyletet 24 éven volt szeretett elnöke, Bergler Gyula prépost elhunytéval érte; elhunyt elnök emléke, ki 100 koronás alapítványával az egylet jóltevői között a legelőkelőbb helyet foglalja el, a tagok fájdalmas érzése között vétetett jegyzőkönyvbe. Az egylet további 3 évre ismét megalakulván, a tisztujitás is megejtetett. Elnök: Vécsey-Öláh Miklós, alelnök : Kicsinkó Antal, főparancsnok : Kudász Kálmán,

I. alparancsnok Rothfuchs Ev. János,

II. alparancsnok Kiinga István, segédtiszt : Fénykövi Jakab, titkár: Dem- jén Kálmán, szertárnok : Frits Gyula, építész: Virág Ferencz, mászó szakaszvezető Szénégető István, szivaty- tyus szakaszvezető: Kiinga Gyula, orvos : Dr. Krőczer László, ügyvéd : Székely Károly lett. Határozhatott, hogy jövő évb:n az egylet 25 éves fenállásának jubileumát meg fogja ünnepelni, mely alkalomra szolgálati emlékérmeket fognak készíteni. Az egylet bevétele volt a múlt évben 2714 korona, kiadása 1053 korona. Pénztári maradvány 1661 korona. Fénykövi Jakab tartalmas titkári jelentéséből kiemeljük a következő adatokat: az egyletnek az 1902. évben volt 45 működő tagja; vagyona a szerek értékével együtt 8824 kor. 75 fill. A múlt évben — nem számítva 2 kisebb kéménytüzet — működött az O. T. két nagyobb tűzesetnél, mindig buzgón s eredményesen; kivonulás külömböző célból 10 tartatott; gyakorlat pedig 7 Ízben történt, melyeken a működő tagok mind megjelentek. A múlt évben volt 1 köz-, 2 választmányi és 7 parancsnoksági gyűlés., A múlt évi országos tűzoltó kongressuson Egerben a tokaji O. T. képviseletében jelen volt 8 tag. Nevezetes határozata volt az idei közgyűlésnek, hogy a mentőszakasz újjászervezését kimondotta, s a szakasz parancsnokává dr. Krőczer egyl. orvost megválasztotta.

— A málczai fürdő megnyitása kitünően sikerült. Az egész környék intelligencziája a délutáni órákban kocsikon berobogott a fürdőbe, s szórakozott a díszes parkban. Este gyönyörű kivilágítás volt görög tűzzel, 8* óra tájban megkezdődött a tűzijáték, a melyet Stépán Aladár málczai földbirtokos rendezett kitűnő sikerrel. 9 óra tájban a cigányzene

bevonult a diszes pavillonba, s megkezdődött a bál, mely a reggeli órákig tartott. A négyest mintegy 50 pár tánczolta.

— Uszodánk május hó 25-én nyílik meg. Reméljük, hogy az uszoda-egylet mindent el fog követni, hogy panaszra ok ne legyen.

— Táncztanitás. Városunk ifjúságának életében mindig kedves korszakot képez az az idő, a midőn Révész Imre — városunknak már 30 év óta táncztanitója — nálunk tánciskolái kurzusát tartja. Ilyenkor a felnőttek, a mamák, sőt a komoly apák szivébe is visszaszáll a gondtalan ifjúság derűje, amint gyermekeik boldogságát szemlélik. A népszerű és jeles mester ez idő szerint Beregszászon tanít, |hol az intelli- genczia és az intézetek vezetői igen nagy pártolásban részesítik. Hozzánk a folyó évben junius közepén jön, midőn is táncziskoláját Bock nyári termében megnyitja. Hisszük, hogy városunk intelligens közönsége, mely Révész sikeres működésével már 30 éven át méltán meg volt elégedve és kinek gyönyörű próbabáljai valósággal ünnepnapot képeznek városunkban, ez idén is megérdemelt pártfogásában fogja részesíteni a derék és kiváló mestert. Révész tanítani fogja az összes divatos, köztük a legújabb táncokat is,

— Sátoraljaújhely város polgármestere közhírré teszi, hogy a pécsi és nagyváradi honvéd hadapród iskolák I. évfolyamába az 1903—1904. tanév kezdetén 100—100 ifjú fog felvétetni. Felhívja ennélfogva az érdeklődőket, hogy az e tárgyban kibocsájtott pályázati feltételeket, és hirdetményt a városi kiadó hivatalban a hivatalos órák alatt megtekintsék.

— A franczia forradalom felvilágosodott tanait először az arisztokratia karolta fel. A sors kedveli az ilyen ellentéteket és az eszmékért, melyeket a sansculotteok vittek diadalra, először a szalonok finom urai és csipkés dámái lelkesültek. A Walpole párisi leveleit kell olvasni, vagy Taine finom leírását, hogy egészen élvezze az ember azt a finom illatot, melyet az olyan hölgyek, mint Choi- seul hercegné, vagy Madame Du Deffand szinte kiléheltek. Az élet szinte ünneppé vált, nem hiányzott az ihlet sem és bárminő kötelező volt a galantéria, a beszélgetés nem tért ki a tudomány és a humanitás problémái elől sem és a nők egész hiúságukat abba helyezték, hogy ott is tündököljenek. E szalonokban érintkezett az előkelő világ nemcsak az írókkal, hanem a gazdag polgári körökkel is, melyek életmódja már ekkor egészen hasonlóvá vált az arisz- tokratiáéhoz.

Erről a korról szól igen érdekesen a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 183. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Sévai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII. Üllői-út 18. szám.) és minden hazai könyvkereskedés utján, havi részlet fizetésre.

A szerencse-kerék és a szerencse

szekér. Az öreg Faludy Ferencz csak Fortuna hintóját ismerte és szépen megénekelte, hogy benne mindenki okosan üljön és úgy forgassa tengelyét, hogy ki ne dűljön. A szerencse-kereket aligha ismerte, mert akkor erről bizonyára dieshym- nuszokat zengedezett volna a költő. Nogyon szerencsés a Török A. és Tsa bankházában (Budapest, főüzlet: VI., Teróz-körut 46.; fiókok: Váczi-köiut 4., Muzeum-körut 11., Erzsébet-körut 54.), vásárolt 57080. számú sorsjegygyei, ennélfogva ajánlatos, hogy a sorsjegy vásárló közönség a szerencsés és megbízható Török-cégnél szerezze be sorsjegyeit, mert ez a bankház vevőinek minden irányban teljes biztonságot nyújt,

Szerea, máj. 20.