Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-16 / 39. szám
Hatodik év 39. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szombat, május 16. POLITIKAI ÚJSÁGMegjelen minden szerdán és szombaton este. elelős szerkesztő: Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Vekerle-tér 502. Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, — Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutányo3abb 6rban közlünk. fiz obstrukczió gondolata. A «Magyar Szó« vasárnapi ve- zérczikkirója, a függetlenségi eszmék kiváló harczosa, Mezei Ernő nagyérdekü vezérczikket irt a fentebbi czim alatt az említett politikai napilap május hó 10-iki szá mában. A kitűnő vezérczikk gróf Andrássy Gyulának losonczi választóihoz intézett levele ötletéből származott, s neves Írója annak nevezetesebb tételeihez fűzve gondolatait, finom elmeéllel, lényes logikát al, ragyogó tollal bizonyítja be mindnyájunk épülésére az ellenzéki obstrukczió jogosultságát. Gróf Andrássy Gyula ugyanis az obstrukcziót elvileg helytelennek mondja, s azt csakis egy törvénytelen, erőszakos alapon felépült többséggel szemben, az önvédelem esetére tartja megengedhetőnek, mely felvételnek ma nem lehetvén jogosultsága, kárhoztatja azobs- trukciót. Mezey ezzel szemben bár elismeri a parlamenti többség határozási jogát és erejét, elismeri ez állításoknak, e tételeknek parlamentárizmus szempontjából általában való helyességét: de egyúttal meggyőző erővel mutatja ki, hogy nálunk az obstrukcziós el- lentállásnak ezenfelül nemzeti alap ja és külön történelmi fejlődése is van. Ez az alap pedig nem más, mint az Ausztriával való közjogi kapcsolat, mely lehetővé teszi az idegen befolyásoknak s érdekeknek törvényes formákban való érvényesülését. A történelmi fejlődés pedig a 48 előtti időkben a kormányrendeletek végrehajtásának a vármegyék részéről any- nyiszor alkalmazott megtagadása, melyet történelmi szükség szült, mely történelmi szükség 67 óta nemhogy gyengült, hanem nagyo- bodott, mert odajutottunk, hogy a magyar parlament egyszerűen megszűnt a magyar nemzeté lenni. Ez a történelmi szükség, az önvédelem szüksége ismét előállt, mert hisz >Bécs és a magyarnemzet közt az igazi ütköző pont a katonai kérdés,« ezért az obstrukczió jogosult, mert az a magyar nemzet valódi akaratából fakad. Valóban arany szavak, arany igazságok ezek. A magyar parla- mentárizmust nem lehet, nem szabad egyedül csak a parlamenti felfogás alapján birálni el. Önálló sorsukat önakaratuk szerint s tisztán csak a saját javuk s eszményeik szempontjából intéző, nem zeti államok kebelében úgy kell annak lenni, hogy a kisebbség respektálja a többség akaratát, s illetve szabad folyást engedjen a többségi akarat törvényes formák között való érvényesülésének, S az ellen támadni, annak érvényesülését megakadályozni a pralamen- tárizmus szempontjából nem volna jogosult azon egy esetet kivéve, ha a többség törvénytelen és erőszakos módon jött létre. Nem, mert hisz az említettem államok törvényesen létrejött parlamenti többsége, mint a nemzeti akarat kifejezője semmi más érdeket nem tartozik szeme előtt tartani, mint saját hazája és nemzete üdvét, s igy az tisztán csak saját hazafias lelkiismerete által fog vezettetni működésében. Melyhezképest lehet annaic akarata, felfogása más a haza javát célzó intézkedések tekintetében, mint a kisebbségé, de egyformán hazafias meggyőző dés szüleménye, s igy egyformán tiszteletreméltó. Ellenben oly nemzetnél, mely már saját törvényei szerint sem önál'ó, melynek létérdekei más nemzetéhez, más államéhoz vannak fűzve vagy épen annak alárendelve, melynek törvényei lehetetlenné teszik, hogy a parlament tisztán csak a saját nemzete és hazája érdekeit tekintve intézze ügyeit, amelynek tekintettel és pedig első sorban kell tekintettel lennie idegen állam érdekére s melynek kebelében alkotmányos tormák között a haza és nemzet igazi üdvével, önállóságával ellenkező intézkedések, idegen befolyások érvényesülhetnek: ily nemzeteknél az egyébként törvényesen megválasztott többség akarata sem követelhet feltétlen hódolatot a kisebbség részéről, hanem igenis jogosult a kisebbség obstrukcziós ellenállásra a törvényes formák között becsempészni szándékolt, de úgy a nemzet, mint az azt képviselő parlamenti többség szivétől idegen, nemzetronto törek vések ellen, s a törvény által lehetővé tett külső befolyásnak en gedő többségi akarat megnyilatkozása ellen. S óh fájdalom! Mi magyarok ez utóbbi osztályhoz tartozunk. Csoda-e hát, ha oly esetekben, amidőn a törvényesség cégére alatt nemzetünk ellen egy-egy merényletszámba menő intézkedés terveztetik : ellenállunk, s a kisebbség erőszakot használ ennek meg- gátlására?! Sőt ellenkezőleg! A kisebbség ilyenkor csak kötelességét teljesiti, s a nemzet igazi hálájára teszi magát érdemessé. íme ezt teszi most is a függetlenségi párt. A magyar nemzet ellen újabb támadás terveztetik. Több katonát kér az osztrák, s a közösügyes kormány s az ezt támogató többség hajlandó azt megadni minden ellenszolgáltatás nélkül. Még több magyar fiút adni a »közös« hadseregnek, mely csak névleg közös, de valójában osztrák; még több magyar fiút egy oly hadseregbe, melyben feketesárga a zászló, osztrák a szellem, német a vezényszó, Gott- crhalte a hymnus, mely a magyar nemzet szivétől teljesen idegen. Es mindez szándékoltatik alkotmányosan, a magyar parlamenti többség által, tehát magyar emberek által, a törvényesség cégére alatt!! Nos : hát mondjuk ki nyiltan. Bennünk kétség támad azoknak hazafias érzülete iránt, akik erre, minden nemzeti ellenszolgáltatás nélkül hajlandók. Ha pedig az illetők arra hivatkoznak, hogy 'a több katonát a haza biztonsága kívánja, a minden nemzeti ellen- szolgáltátás nélkül való megajánlás pedig a 67-es törvényből következik; akkor csodálkozásunknál csak megütközésünk lehet nagyobb, hogy ily haza- és nemzet- ellenes törvény alapján való kormányzásra nálunk még mindig akadvállalkozó és ezttámogató parlamenti többség. Ily körülmények között nem szabad lenni különbségnek u n. kormánypártiak és ellenzékiek között az arra való törekvésben, hogy ez a törvény a haza és nemzet érdekeinek meg- felelőleg megváltoztattassék, vagy j ami legjobb: végkép eltöröltessék j a föld színéről. Az erre való törekvés első sorban kétségkívül a függetlenségi párt feladata, mint amely eleitől fogva belátta a 67-es alap átkos voltát, s léte hajnalától küzd az Ausztriával való közjogi kapcsolat, a közösügyes rendszer ellen. Mig azonban a célját eléri: addig elengedhetlen kötelessége marad, hogy a nemzetellenes merényletek ellen állandó készenlétben legyen s mint a jelen kérdésben, úgy a jövőben is előfordúlható hasonló esetekben is teljes erejével igyekezzék meghiúsítani a törvényesség cimén megvalósítani szándékolt nemzetellenes törekvéseket. A magyar nemzeti géniusz legyen vezérlő szelleme jó munkájában. A magyarok Istene s az öntudatra ébredő magyar »emzet pedig védőpaizsa és segedelme! Miglécz. Sütő Kálmán, ev, ref. lelkész. Bizalmi cselfogás ? Mégis csak főznek valamit a kormánypárton. Egész héten hiresztelték, hogy nem tesznek bizalmi indítványt a megyegyűlésen, hogy ellátottak ettől a tervtől, a nyomtatott tárgysorozatba se vették be, de úgy látszik, az egész csak cselszövés volt, s meglepetést akarnak csinálni, gondolva, hogy igy köny- nyebben keresztűlcsempészik a szép tervet. Mint most halljuk, id. Meczner Gyula fog a hétfői gyűlésen indítványt tenni, hogy szavazzon a megye bizalmat a Széli kormánynak s ítélje el az obstrukcziót. Ennek az elfogadását akarja előkészíteni, mintegy a múltkori »puhító vacsora« folytatásaképen az a bizalmas értekezlet, a melyre a következő meghivó hivott össze tegnap mintegy 200 biz. tagot: «A f. hó 17-én este 9 órakor lakásomon tartandó bizalmas értekezletre a t. bizottsági tag urat tisztelettel meghívom. Hadik Béla főispán.“ A „bizalmas“ értekezlet hideg vacsorával lészen kapcsolatos, talán hogy megpuhitsa még azokat is, ak.ken a meleg vacsora nem fogott. De legyen résen az ellenzék is, s mind, akik a mai nyomorult állapotokkal nincsenek megelégedve Arról van itt szó, hogy magyar legyen-é hadseregünk nyelve, vagy nem? Aki nem akarja hazája nyelvét, az ám menjen vacsorázni s bizalmat szavazni a kormánynak, — de aki a magyar nyelv diadalát óhajtja, az jöjjön velünk Legyen ott minden magyarul érző bizottsági tag azon a hétfői megy egy ülésen, ne maradjon el senki. S akadályozzuk meg, hogy újabb szégyent hozzon Zemplénre a szolgalelkűség! fi zempléni küldöttség. Abban a nagy népáradásban, amely hónapok óta hullámzik már a főváros felé, hogy az idegen érdekeket szolgáló nemzetietlen kormánynak és többségnek tudtúl adja a nemzet igazi akaratát, — egy jelentékeny hullám volt Zemplén vármegye népének küldöttsége. Nem csak tekintélyes száma tette jelentékennyé, de még inkább az, hogy olyan megyéből jött, amelynek egyetlenegy ellenzéki képviselője sincs, fényesen bizonyítva, hogy ez a látszólag egészen labanc vármegye is az ellenzékkel érez, s nyolc képviselője nem fejezi ki a közönség igazi akaratát. Érzi ezt a megye hivatalos vezetése, s azért igyekszik a me- gyegyűlésen ellensúlyozni ennek a tüntetésnek az értékét, — de hisszük, hogy minden ügyeskedésük és pressziójuk hiábavaló lesz, * Lapunk G olclal.
