Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-05-13 / 38. szám

• i 38. szám (3.) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, máj. 13. felelőleg általa átdolgozott, a vár­megye tiszti, segéd- és kezelő sze­mélyzete, utibiztosok, szolgaszemély­zet, utkaparók nyugdíjazásáról, vala­mint ezek özvegyei és árvái ellátá­sáról szoló szabályrendeletet bemu­tatja, 21. Az alispán jelentése, melylyel az 1902, évi 35,000. szám alatt ki­adott belügyminiszteri rendelet ér­telmében általa szerkesztett, „Zem­plén vármegye sátoraljaújhelyi „Er­zsébet“ közkórházának“ alapszabá­lyait bemutatja. 21'/2. A Ludovika-Akadémia 1903/ 1904. évi tanfolyamára egy ifjúnak első és egy ifjúnak második helyen való ajánlása. 22. Az alispán jelentése, melylyel az 1902. évi 35,000. szám alatt ki­adott belügyminiszteri rendelet ér­telmében általa szerkesztett „Zem­plén vármegye nagymihályi közkór­házának“ alapszabályait bemutatja. 23. Az alispán jelentése, mellyel az 1902. évi 35,000. szám alatt ki­adott belügyminiszteri rendelet ér­telmében általa szerkesztett „Zem­plén vármegye homonna közkórhá­zának“ alapszabályait bemutatja. 24. az alispáni jelentés, mellyel az 1903. évi január 1-én életbe lé­pett ügykezelési szabhlyoknak meg- felelőleg általa átdolgozott községi szabályrendeletet bemutatja. 25. Az alispán jelentőse, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak m-eg- felelőleg általa átdolgozott, a köz­ségi és körjegyzők magán munkála­tairól szoló szabályrendeletet bemu­tatja. 20. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a Buko- vinszky József volt zemplénvárme- gyei közkórházi orvos 3000 frtos jó- tékonyczélu alapítványáról szóló sza­bályrendeletet bemutatja. 27. Az alispán jolentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, községi közlekedési (viczinális) és községi közdűlő utakról készítendő törzsköny­vek összeéllitásáról és kezeléséről szoló szabályrendeletet bemutatja. 28. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-ón életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg felelőleg általa átdolgozott, a várme­gyei tisztviselők s más alkalmazot­tak hozzátartozói által igényelhető temetési járulékról szóló szabályren­deletet bemutatja. 29. Az alispán jelentés r, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- feielőleg általa átdolgozott, a sze­gény alapról, annak rendezéséről és kezeléséről szoló szabályrendeletet bemutatja. 30. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a várme- gyei „rendelkezési alap« létesítéséről és kezeléséről szóló szabályrendele­tet bemutatja. 31. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a fe­gyelmi hatpságok jogerőre emelke­dett határozatai alapján behajtott bírságpénzek hováforditása és miként kezeléséről szoló szabályrendeletet bemutatja, 32. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a köz­művelődési czélokra beszedett pót­adó felhasználásáról szóló szabálren- deletet bemutatja. 33. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a me­gyék háztartásától szóló 1883. évi XV. t,-cz. alapján igénybevehető pót­adó kivetése, behajtása és kezelésé­ről szoló szabályrendeletet bemu­tatja. 34. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg­felelőig általa átdolgozott, ébtartási szabályrendeletet bemutatja. 35. Az alispáni jelentés, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg­felelőig általa átdolgozott, a dög­terek és gyepmesterségről szóló sza­bályrendeletet bemutatja. 36. Az alispáni jelentés, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg­felelőig általa átdolgozott, a 18 évet | betöltőt, de 60 évet még túl nem I haladott egyenes adót fizető lakosok útadó kötelezettségeiről szóló sza­bályrendeletet bemutatja. 37. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg­felelőig általa átdolgozott, az 1890. évi I. t.-cz. 24. §-a alapján az útadó egy részének természetben való le- szolgáltatásáról szóló szábályrende- létet bemutatja. 38. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezslósi szabályoknak meg­felelőig általa átdolgozott állandó választmányi ügyrendet bemutatja. 39. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg­felelőig általa átdolgozott, a kis- és nagyközségek pénztári kezeléséről és számviteléről rendelkező szabályren­deletet bemutatja, 40. A számvevőség jelentése afő- szolgabirák pénznaplóinak vizsgála­táról és annak alapján a számadási felmentés megadása iránti intézke­dés. 41. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még béérke- zendő össses a közgyűlés hatáskö­rébe utalt ügyek. Az állandó választmány május hó lfi-án d. e. 9 órakor ülést tart. Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő Ur! Berecz Károlyt)ak a „Zemplén“ 53- ik számában megjelent válaszára, nehány napi távoliét un miatt csak most küldhetem ezt a rövid üzene­tet. — Én az ő oktalan, qualifikál - hatlan nyílttéri támadását tisztessé­ges irmodorban, visszavertem úgy, ahogy7 ő azt megérdemelte. Ita most mégis azt mondja, hogy „egy lelki- pásztor hitsorsosát a nyilvánosság előtt megsértette“, ez csak az ő kifi- czamult gondolkozásának a jele, mert mint sértő, sértettnek akarja ma­gát feltüntetni. Hogy ő hitsorsosom lenne: tagadom. Én ev. ref. vallásit vagyok, ő a jezsuitizmusnak hódol, E kettő homlokegyenest ellenkezik. Hogy a Fm, H. 32. számában köz­zétett közleményemben „egy szó se igaz“, erre nincs szükségem védeke­zésre, mert állításaimat részint nyom­tatásban meglévő okmányokra ala­pítottam, részint közismert tényekre; ezekre egyszerűen azt mondani, hogy nem igazak : a B. K. vakmerőségé­nek a jele, s ez az ő fisiognomiájához tartozik ismét. Annyira igazak ezek, hogy azokról, akik őt közelről isme­rik : cikkem megjelenése után üd­vözlő iratokat kaptam (bárkinek be­mutathatom) s ezekben az áll, hogy nagyon is halvány vonásokkal festet­tem a B. K. következetességét, pru- nentiáját, etc. De nekem nem szo- ■kásom erős színekkel dolgozni. Meg­vetéssel utasítom tehát visssa ezen megjegyzését. Ami azon fogását il­leti, hogy azon állításommal szem­ben, miszerint „ón ő vele baráti vi­szonyban sohasem voltam“ : s most egy tőlem eredt levél megszólítását közli, — erre nézve kijelentem, hogy vannak emberek, akik tolakodó ter­mészetűek lévén, lerázni a nyakunk­ról alig bírjuk, — se levelet is egy ily tolakodás előzte meg — de azért nem vagyunk velők baráti viszony­ban. Ismét kijelentem azért, hogy Berecz Károlylyal életemben csak párszor találkoztam, és sohasem vol­tam és leszek vele baráti viszonyban. Végül ajánlom B. K.-nak : hagyja el a bodrogközi rigó nevet. A rigó szépen énekel, és a saját szerzemé­nyét fújja. Im B. K. válasza végére két sort irt, s azok közül is az egyik a 'Petőfié, s Petőfi megfordulna sír­jában, ha tudná, hogy B. K. egy so­rát a magáéval összehasonlította. B. K. válasszon . inkább nevet a rovarvilágból; pl. használja a bodrog­közi pók nevet; ez megfelelő lesz, mert a pók még a virágokból is mér­get szív, s mindig hálón dolgozik, de | csak legyeket bir vele megfogni, mi ellenben egy seprűvel az egész mesterségét a pókkal együtt leko­torjuk. Péter Mihály SZÍNHÁZ. Szombaton: A bajusz. Verő Györgynek hatalmas zsenia­litását „A hadak útja“ „1000 év“ a „Szultán“ és más nagybecsű művei­ből már oly erősen ismerjük, hogy „A bajuszában is egy irodalmilag s szinpadilag is teljesen kifogástalan niűvet vártunk. S ez a reményünk fényesen bevált, sőt még a várako­zásunkon felül lettünk kielégítve. Egy nagyon kedves és teljesen ma­gyar izü énekes vígjátékkal lepett meg a szerző ezzel a darabjával. Gyönyörű természetességgel és ka­rakterisztikusan festi le Verő „A ba­juszában a XVIII. századbeli ma­gyar és osztrák világot, Az erős né- metesitő irányzat és ezzel szemben a fajunkban rejlő önérzetes nyakas- ság képezik a darab motívumát. A darabon elejétől végig a hamisítat­lan magyarhumor mulattatóan neme­sitő kedvessége vonul végig. Sehol nehézkessé nem válik, a bonyodal­mak természetes egyszerűséggel nyer­nek kifejletét minden ragaszkodás nélküli gyors menetben. Szóval a mellett, hogy teljesen magyár jelle­gű : még szerkezet dolgában is kifo­gástalan darab „A bajusz“. Ami az előadást illeti, erről is csak a legjobbat írhatjuk. Nem is tudjuk, hogy hol kezdjük, kinek a játékát méltassuk előbb, mert mindannyian igen jók voltak. Aradi Aranka en- nivalóan kedves német grófkisasszony volt, aki a szerelméért olyan ma­gyar lánynyá változik át, hogy gyö­nyörűség nézni. Méltó partnere volt Odry, (Kozáry Gábor), a nemzetisé­gében hajthatatlan magyar főnemest nagy természetességgel alakította. Palásthy (Plachwitz) az üres fejű né­met grófot meglepő ügyességgel alakította. Elragadó bájjal adta Ta­kács Mariska a német komorna sze­repét. Nagy Gyula (János huszár) s Takáés voltak a legbravurosabbak, nagy gonddal kidolgozott játékuk örökös derültségben tartotta a kö­zönséget. Nagy gonddal alakított még Vágó (Kozáry kancellár) is, az elné- metesitett, de a lelkileg még mindig magyar grófot nagyon jól adta visz- sza. A többiekhez méltók voltak még Dulich Mariska, GerS Ida és Makray Dénes is. Vasárnap másodszor, de csak kö­zepes ház előtt ugyanezt ugyanígy játszották. P. Hétfőn: Igmándi kis pap. Régi, kedves színdarab, félig nép­színmű, félig vígjáték. A vígjátéki része eleinte elég jó, de később kép­telenségekbe, hihetetlen naivságokba megy át. A népszínműi része pedig olyan, mint „A Bor“-t kivéve min­den népszínművünk, — szép, de nem igaz. Nagyszerű az, hogy egy kisasszony bejön a szobába, s ott minden igaz ok nélkül csak elkezd énekelni. Az­tán minden felvonás végén, akár kuli akár nem. bejön az ünneplő ruhába öltözött parasztság,, félkörbe áll és elkezd énekelni. És ezt tekintették valaha a magyar népélet hű képé­nek ! Én még sose láttam az udva­ron félkörben álló s ünneplő ruhá­ban derűre borúra éneklő paraszto­kat, pedig eleget jártam köztük. No de azért jól eltelt az este, — mert ha nem is élethű a folytonos danolás, de rettentő szép, kivált ha Komlóssy Emma az, aki dalol, s oly bámulatos szépen dalol, mint most. Azonfelül nagyon kedvesen, eleve­nen játszott is, — határozottan job­ban játszik népszínműben, mint ope­rettben. Kitűnő volt Vágó és Breznay Anna az öreg tanitópár szerepében, nagyszerűen mulattatott Nagy Gyula és nem kevésbbé jól játszott Odry. Makray, Takács Mariska, Markovics Margit. Legszebb drámai erejű jelenete az, mikor a tanitóék megtudják, hogy a kispap fiuk kivetkezett. Ézt remekül adták, s nagy érdeme Vágó s Brez­nay Annának, hogy nem túloztak, nem szónokoltak, nem hadonáztak, hanem mély érzéssel festették a meg­indító nagy fájdalmat. így kell hi­hetővé, elfogadhatóvá tenni s a ko­mikussá válástól megóvni a drámai momentumokat. Kedden: Teréz kapitány. . Az újabb operetteknek valószínű­leg ez a legunalmasabbja. Semmi szellem, de még egy parányi meló­dia sincs az egész operettben. Olyas mondva csinált operettje lehetett ez Bissonnak, s hasonlóképen erőnek- erejével kellett a zenét megírni a silány librettóhoz a jó Plaquettnek mikor ez a darab született. Járnak- kelnek benne az operettszerüen öl­tözött dragonyosok, megjelenik a francia operettek markotányosnője is, ott vannak a bárgyú ezredesek, őrnagyok, kapitányok, sőt őrmester­től lefe[e is, s egy unalmas este után úgy féltizenegykor végre készen van a házasság, amely az efajta operet­tekben a végnek jelentője. Komlóssy Émraa volt a Teréz ka­pitány, gyönyörű volt, fessebb dra- gonyost az égben sem kívánnék ma­gamnak, szépen is énekelt, de hiába mert egyetlen dala sem volt szép, már t. i. a melódia­Palásthy Sándor legalább megka- -.cagtatta mókáival, kupiéival a kö­zönséget, annyira, hogy a karmester bácsi is nevettében majd lefordult a székéről. Dulich Mariska olyan csinos kantinosné volt, hogy szinte furcsán esett, hogy nem tudja meghatni Pa- lásthynak a szivét. Nagy Gyuláról már sablon a dicséret, rettenetesen jó ezredes ur volt. Gerő Ida komika a dragonyos nadrágban s a többiek apróbb szerepeikben mind igyekez­tek menteni, de nem volt mit. A kö­zönség csendes részvéttel oszlott vol­na szét, de szerencsére felvillanyozta Nagy Gyuláimnak graciózusan elej­tett balettje. —y. HÍREK. — A függetlenségi kör zászlajára Rontsinszky Ágoston 4 koronát ada­kozott. Fogadja a kör hálás köszö­netét. Fuchs Jenő pénztárnok. — A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlöszeti szakosztálya f. hó 15-én pénteken d. u. két' és fél órakor a vármegyeháza kis termében ülést tart. — Munkások gyűlése. A sátoralja­újhelyi iparosifjuság körében moz­galom indult meg egy iparos-ifjúsági önképző-kör alakítása iránt. É cél­ból a helybeli iparos-ifjak folyó hó 17-én vasárnap, a Bock-féle kerthe­lyiségben gyűlést tartanak, mely al­kalommal kimondják az önképző-kör megalakulását. Azonkívül az alap­szabályokat fogják felolvasni és meg­választják az egylet tisztviselőit. Az előkészítő bizottság a gyűlés tartá­sára engedélyt kért a rendőrkapi­tánytól, a ki kérelmüket teljesítette. — Pályázati hirdetmény. Sátoralja­újhely rendezett tanácsú város pol­gármestere a város határában fekvő jöld és rét birtokok őrzését teljesítő 3 havi utólagosan fizetendő 40 ko­ronával dijjazott mezőőri állásra ezen­nel pályázatot hirdet. Pályázni kí­vánók felhivatnak, hogy e végből 1903, évi május hó 20-ig a város gazdasági felügyelőjénél jelentkezze­nek. Sátoraljaújhely 1903. évi május 5-én Székely Elek polgármester,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom