Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-13 / 38. szám
• i 38. szám (3.) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, máj. 13. felelőleg általa átdolgozott, a vármegye tiszti, segéd- és kezelő személyzete, utibiztosok, szolgaszemélyzet, utkaparók nyugdíjazásáról, valamint ezek özvegyei és árvái ellátásáról szoló szabályrendeletet bemutatja, 21. Az alispán jelentése, melylyel az 1902, évi 35,000. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében általa szerkesztett, „Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórházának“ alapszabályait bemutatja. 21'/2. A Ludovika-Akadémia 1903/ 1904. évi tanfolyamára egy ifjúnak első és egy ifjúnak második helyen való ajánlása. 22. Az alispán jelentése, melylyel az 1902. évi 35,000. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében általa szerkesztett „Zemplén vármegye nagymihályi közkórházának“ alapszabályait bemutatja. 23. Az alispán jelentése, mellyel az 1902. évi 35,000. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében általa szerkesztett „Zemplén vármegye homonna közkórházának“ alapszabályait bemutatja. 24. az alispáni jelentés, mellyel az 1903. évi január 1-én életbe lépett ügykezelési szabhlyoknak meg- felelőleg általa átdolgozott községi szabályrendeletet bemutatja. 25. Az alispán jelentőse, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak m-eg- felelőleg általa átdolgozott, a községi és körjegyzők magán munkálatairól szoló szabályrendeletet bemutatja. 20. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a Buko- vinszky József volt zemplénvárme- gyei közkórházi orvos 3000 frtos jó- tékonyczélu alapítványáról szóló szabályrendeletet bemutatja. 27. Az alispán jolentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, községi közlekedési (viczinális) és községi közdűlő utakról készítendő törzskönyvek összeéllitásáról és kezeléséről szoló szabályrendeletet bemutatja. 28. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-ón életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg felelőleg általa átdolgozott, a vármegyei tisztviselők s más alkalmazottak hozzátartozói által igényelhető temetési járulékról szóló szabályrendeletet bemutatja. 29. Az alispán jelentés r, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- feielőleg általa átdolgozott, a szegény alapról, annak rendezéséről és kezeléséről szoló szabályrendeletet bemutatja. 30. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a várme- gyei „rendelkezési alap« létesítéséről és kezeléséről szóló szabályrendeletet bemutatja. 31. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a fegyelmi hatpságok jogerőre emelkedett határozatai alapján behajtott bírságpénzek hováforditása és miként kezeléséről szoló szabályrendeletet bemutatja, 32. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a közművelődési czélokra beszedett pótadó felhasználásáról szóló szabálren- deletet bemutatja. 33. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg- felelőleg általa átdolgozott, a megyék háztartásától szóló 1883. évi XV. t,-cz. alapján igénybevehető pótadó kivetése, behajtása és kezeléséről szoló szabályrendeletet bemutatja. 34. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak megfelelőig általa átdolgozott, ébtartási szabályrendeletet bemutatja. 35. Az alispáni jelentés, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak megfelelőig általa átdolgozott, a dögterek és gyepmesterségről szóló szabályrendeletet bemutatja. 36. Az alispáni jelentés, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak megfelelőig általa átdolgozott, a 18 évet | betöltőt, de 60 évet még túl nem I haladott egyenes adót fizető lakosok útadó kötelezettségeiről szóló szabályrendeletet bemutatja. 37. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak megfelelőig általa átdolgozott, az 1890. évi I. t.-cz. 24. §-a alapján az útadó egy részének természetben való le- szolgáltatásáról szóló szábályrende- létet bemutatja. 38. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezslósi szabályoknak megfelelőig általa átdolgozott állandó választmányi ügyrendet bemutatja. 39. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak megfelelőig általa átdolgozott, a kis- és nagyközségek pénztári kezeléséről és számviteléről rendelkező szabályrendeletet bemutatja, 40. A számvevőség jelentése afő- szolgabirák pénznaplóinak vizsgálatáról és annak alapján a számadási felmentés megadása iránti intézkedés. 41. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még béérke- zendő össses a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek. Az állandó választmány május hó lfi-án d. e. 9 órakor ülést tart. Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő Ur! Berecz Károlyt)ak a „Zemplén“ 53- ik számában megjelent válaszára, nehány napi távoliét un miatt csak most küldhetem ezt a rövid üzenetet. — Én az ő oktalan, qualifikál - hatlan nyílttéri támadását tisztességes irmodorban, visszavertem úgy, ahogy7 ő azt megérdemelte. Ita most mégis azt mondja, hogy „egy lelki- pásztor hitsorsosát a nyilvánosság előtt megsértette“, ez csak az ő kifi- czamult gondolkozásának a jele, mert mint sértő, sértettnek akarja magát feltüntetni. Hogy ő hitsorsosom lenne: tagadom. Én ev. ref. vallásit vagyok, ő a jezsuitizmusnak hódol, E kettő homlokegyenest ellenkezik. Hogy a Fm, H. 32. számában közzétett közleményemben „egy szó se igaz“, erre nincs szükségem védekezésre, mert állításaimat részint nyomtatásban meglévő okmányokra alapítottam, részint közismert tényekre; ezekre egyszerűen azt mondani, hogy nem igazak : a B. K. vakmerőségének a jele, s ez az ő fisiognomiájához tartozik ismét. Annyira igazak ezek, hogy azokról, akik őt közelről ismerik : cikkem megjelenése után üdvözlő iratokat kaptam (bárkinek bemutathatom) s ezekben az áll, hogy nagyon is halvány vonásokkal festettem a B. K. következetességét, pru- nentiáját, etc. De nekem nem szo- ■kásom erős színekkel dolgozni. Megvetéssel utasítom tehát visssa ezen megjegyzését. Ami azon fogását illeti, hogy azon állításommal szemben, miszerint „ón ő vele baráti viszonyban sohasem voltam“ : s most egy tőlem eredt levél megszólítását közli, — erre nézve kijelentem, hogy vannak emberek, akik tolakodó természetűek lévén, lerázni a nyakunkról alig bírjuk, — se levelet is egy ily tolakodás előzte meg — de azért nem vagyunk velők baráti viszonyban. Ismét kijelentem azért, hogy Berecz Károlylyal életemben csak párszor találkoztam, és sohasem voltam és leszek vele baráti viszonyban. Végül ajánlom B. K.-nak : hagyja el a bodrogközi rigó nevet. A rigó szépen énekel, és a saját szerzeményét fújja. Im B. K. válasza végére két sort irt, s azok közül is az egyik a 'Petőfié, s Petőfi megfordulna sírjában, ha tudná, hogy B. K. egy sorát a magáéval összehasonlította. B. K. válasszon . inkább nevet a rovarvilágból; pl. használja a bodrogközi pók nevet; ez megfelelő lesz, mert a pók még a virágokból is mérget szív, s mindig hálón dolgozik, de | csak legyeket bir vele megfogni, mi ellenben egy seprűvel az egész mesterségét a pókkal együtt lekotorjuk. Péter Mihály SZÍNHÁZ. Szombaton: A bajusz. Verő Györgynek hatalmas zsenialitását „A hadak útja“ „1000 év“ a „Szultán“ és más nagybecsű műveiből már oly erősen ismerjük, hogy „A bajuszában is egy irodalmilag s szinpadilag is teljesen kifogástalan niűvet vártunk. S ez a reményünk fényesen bevált, sőt még a várakozásunkon felül lettünk kielégítve. Egy nagyon kedves és teljesen magyar izü énekes vígjátékkal lepett meg a szerző ezzel a darabjával. Gyönyörű természetességgel és karakterisztikusan festi le Verő „A bajuszában a XVIII. századbeli magyar és osztrák világot, Az erős né- metesitő irányzat és ezzel szemben a fajunkban rejlő önérzetes nyakas- ság képezik a darab motívumát. A darabon elejétől végig a hamisítatlan magyarhumor mulattatóan nemesitő kedvessége vonul végig. Sehol nehézkessé nem válik, a bonyodalmak természetes egyszerűséggel nyernek kifejletét minden ragaszkodás nélküli gyors menetben. Szóval a mellett, hogy teljesen magyár jellegű : még szerkezet dolgában is kifogástalan darab „A bajusz“. Ami az előadást illeti, erről is csak a legjobbat írhatjuk. Nem is tudjuk, hogy hol kezdjük, kinek a játékát méltassuk előbb, mert mindannyian igen jók voltak. Aradi Aranka en- nivalóan kedves német grófkisasszony volt, aki a szerelméért olyan magyar lánynyá változik át, hogy gyönyörűség nézni. Méltó partnere volt Odry, (Kozáry Gábor), a nemzetiségében hajthatatlan magyar főnemest nagy természetességgel alakította. Palásthy (Plachwitz) az üres fejű német grófot meglepő ügyességgel alakította. Elragadó bájjal adta Takács Mariska a német komorna szerepét. Nagy Gyula (János huszár) s Takáés voltak a legbravurosabbak, nagy gonddal kidolgozott játékuk örökös derültségben tartotta a közönséget. Nagy gonddal alakított még Vágó (Kozáry kancellár) is, az elné- metesitett, de a lelkileg még mindig magyar grófot nagyon jól adta visz- sza. A többiekhez méltók voltak még Dulich Mariska, GerS Ida és Makray Dénes is. Vasárnap másodszor, de csak közepes ház előtt ugyanezt ugyanígy játszották. P. Hétfőn: Igmándi kis pap. Régi, kedves színdarab, félig népszínmű, félig vígjáték. A vígjátéki része eleinte elég jó, de később képtelenségekbe, hihetetlen naivságokba megy át. A népszínműi része pedig olyan, mint „A Bor“-t kivéve minden népszínművünk, — szép, de nem igaz. Nagyszerű az, hogy egy kisasszony bejön a szobába, s ott minden igaz ok nélkül csak elkezd énekelni. Aztán minden felvonás végén, akár kuli akár nem. bejön az ünneplő ruhába öltözött parasztság,, félkörbe áll és elkezd énekelni. És ezt tekintették valaha a magyar népélet hű képének ! Én még sose láttam az udvaron félkörben álló s ünneplő ruhában derűre borúra éneklő parasztokat, pedig eleget jártam köztük. No de azért jól eltelt az este, — mert ha nem is élethű a folytonos danolás, de rettentő szép, kivált ha Komlóssy Emma az, aki dalol, s oly bámulatos szépen dalol, mint most. Azonfelül nagyon kedvesen, elevenen játszott is, — határozottan jobban játszik népszínműben, mint operettben. Kitűnő volt Vágó és Breznay Anna az öreg tanitópár szerepében, nagyszerűen mulattatott Nagy Gyula és nem kevésbbé jól játszott Odry. Makray, Takács Mariska, Markovics Margit. Legszebb drámai erejű jelenete az, mikor a tanitóék megtudják, hogy a kispap fiuk kivetkezett. Ézt remekül adták, s nagy érdeme Vágó s Breznay Annának, hogy nem túloztak, nem szónokoltak, nem hadonáztak, hanem mély érzéssel festették a megindító nagy fájdalmat. így kell hihetővé, elfogadhatóvá tenni s a komikussá válástól megóvni a drámai momentumokat. Kedden: Teréz kapitány. . Az újabb operetteknek valószínűleg ez a legunalmasabbja. Semmi szellem, de még egy parányi melódia sincs az egész operettben. Olyas mondva csinált operettje lehetett ez Bissonnak, s hasonlóképen erőnek- erejével kellett a zenét megírni a silány librettóhoz a jó Plaquettnek mikor ez a darab született. Járnak- kelnek benne az operettszerüen öltözött dragonyosok, megjelenik a francia operettek markotányosnője is, ott vannak a bárgyú ezredesek, őrnagyok, kapitányok, sőt őrmestertől lefe[e is, s egy unalmas este után úgy féltizenegykor végre készen van a házasság, amely az efajta operettekben a végnek jelentője. Komlóssy Émraa volt a Teréz kapitány, gyönyörű volt, fessebb dra- gonyost az égben sem kívánnék magamnak, szépen is énekelt, de hiába mert egyetlen dala sem volt szép, már t. i. a melódiaPalásthy Sándor legalább megka- -.cagtatta mókáival, kupiéival a közönséget, annyira, hogy a karmester bácsi is nevettében majd lefordult a székéről. Dulich Mariska olyan csinos kantinosné volt, hogy szinte furcsán esett, hogy nem tudja meghatni Pa- lásthynak a szivét. Nagy Gyuláról már sablon a dicséret, rettenetesen jó ezredes ur volt. Gerő Ida komika a dragonyos nadrágban s a többiek apróbb szerepeikben mind igyekeztek menteni, de nem volt mit. A közönség csendes részvéttel oszlott volna szét, de szerencsére felvillanyozta Nagy Gyuláimnak graciózusan elejtett balettje. —y. HÍREK. — A függetlenségi kör zászlajára Rontsinszky Ágoston 4 koronát adakozott. Fogadja a kör hálás köszönetét. Fuchs Jenő pénztárnok. — A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlöszeti szakosztálya f. hó 15-én pénteken d. u. két' és fél órakor a vármegyeháza kis termében ülést tart. — Munkások gyűlése. A sátoraljaújhelyi iparosifjuság körében mozgalom indult meg egy iparos-ifjúsági önképző-kör alakítása iránt. É célból a helybeli iparos-ifjak folyó hó 17-én vasárnap, a Bock-féle kerthelyiségben gyűlést tartanak, mely alkalommal kimondják az önképző-kör megalakulását. Azonkívül az alapszabályokat fogják felolvasni és megválasztják az egylet tisztviselőit. Az előkészítő bizottság a gyűlés tartására engedélyt kért a rendőrkapitánytól, a ki kérelmüket teljesítette. — Pályázati hirdetmény. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város polgármestere a város határában fekvő jöld és rét birtokok őrzését teljesítő 3 havi utólagosan fizetendő 40 koronával dijjazott mezőőri állásra ezennel pályázatot hirdet. Pályázni kívánók felhivatnak, hogy e végből 1903, évi május hó 20-ig a város gazdasági felügyelőjénél jelentkezzenek. Sátoraljaújhely 1903. évi május 5-én Székely Elek polgármester,