Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-05-06 / 36. szám

36. szám <3) FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, máj. 6 X Hirdetmény. A magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvármegyében ter­jesztő egyesület elhatározta, hogy öt 100—100 koronás jutalomdijat és a nemzeti kaszinó alapítványának 1902. és 1903. évi kamatait oly tanítóknak fogja jutalomképen kiadni, a kik if­júsági egyesületekkel kapcsolatosan népkönyvtárakat szerveztek. Az illetékes (Zemplén megyei) taní­tók felhivatnak, hogy ezen jutal­mak elnyeréséért okmányokkal iga­zolt kérvényeiket 1903, év szeptom bér 1-ig az egyesület első alelnöké- hez adják be. Sátoraljaújhely 1903 április 30-án. Fejes István I. alelnök. Szalay Béla h. titkár. — Kanyaró járvány Sátoraljaújhely ben. A kanyaró járványszerüleg új­ból fellépett Sátoraljaújhelyben. A polgármester további intézkedésig az óvodákat bezáratta. — A „Zemplénmegyei Tanitó-egye- sület“ választmánya f. é4vi május 10. vasárnap d. e. 8 órakor, Sátoralja­újhelyben, az állami iskolában gyű­lést tart. E gyűlésre a választmány t. tagjait van szerencsénk ez utón j is meghívni, Sárospatak, 1903. ápril. 20-án. Hodossy Béla tan. egyl. elnök. Kótse István tan. egyl. főjegyző. Tárgyak: 1., A „Tanítok Haza“ ügyei, a.) A számadások átvizsgá­lása. b.) A bizottság kiegészítése, c.) Ösztöndíj kihirdetése, d.) Intézkedés a további gyűjtés felől, e.) A tőkék nagyobb kamatozása felőli intézke­dés 2. Bizottsági jelentés a „Dalos könyv“-ről. 3. A f. évi közgyűlés előkészítése. 4. Határozat a köri gyű­lések tárgyában. 5. Pályatételek meg- állapitása. 6. Intézkedés a jövő cik­lus megállapítására. 7. Társegyesü­letek átiratai. — Malmok egyesülése. A Csányi műmalomtársulat a Borsod-miskolci gőzmalomtársulatba olvad. A Csányi részvényesei minden egyes részvény­ért a Borsod-miskolci egy részvényét kapják vagy 200 K. készpénzt. — A kötelesség áldozata Borzal­mat katasztrófa történt m. hó 27-én Tisza-Luc vasúti állomás közelében levő egyik őrház, Szeudrei nevű ideiglenes tulajdonosával. Az éjféli 12 órakor közlekedő személyvonat körül kellett a szokásos tisztelgéses fogadást teljesitenie, de mert még egy teljes óra választotta el őt ettől behúzódott a faköpenyegbe és egyet szúnditott. Az álom oly jól esett fá­radt testének, hogy csak a közeledő vonat dübörgése riasztotta fel ebből. Ekkor hirtelen felugrott, szereit ösz- szedve, a vágányok felé tartott. A sínekhez oly közel jutott álmos fej­jel, hogy a robogó vonat elütötte és magával vonszolta a szerencsétlen Szendreit. Mire a vonatot megállítot­ták, Szendreit a szó szoros értelmében gulyássá aprítva szedték össze a ke rekek alól. • — Örült a lánchídon. Tegnap dél­előtt a budapesti lánchidon egy em­ber járkált fel s alá. Majd levetette kabátját, mellényét és cipőjét és a Dunaba hányta. Azután le akart ug­rani, de ebben megakadályozták. A rendőrségen kitűnt, hogy Friedmann Sámuelnek hívják az illetőt, Sátor­aljaújhelyből való pinczér és közve­szélyes őrült. A Lipótmezőre szállí­tották. — Ferbli a kupéban. Múlt vasárnap éjjel a munkács—lawocznei vasút utasainak megrendítő eset szemlélé­sében volt részük a kis-szolyvai va­súti állomáson. Hirsbeim Lévi Scnrarn Dávid és Lux Móritz Szomotorról valami ügyben Galíciába utaztak. A bátyúi vasúti állomáson találkoztak Spitzer Náthánnal, aki állítása sze­rint szintén Galicziába ak'art menni. A négy ember egy kocsiba szállt fel a vonatra és helyet foglaltak egy harmadosztályú fülkében. Az éjjeli utazás unalmasságát azzal akarták elűzni, hogy kártyát vettek elő és ferbliztek. A szerencse állandóan Spitzernelc kedvezett, úgy annyira, hogy a másik három utitársat már majdnem teljesen megkoppasztotta. Amikor a volóci állomást is elhagy­ták, észrevették, hogy Spitzer hami­san játszik. A három utitárs erre neki rontott a hamis játékosnak, agvba- főbe verték és el akarták tőle venni a pénzt. Eközben a vonat a k.-szoly- vai állomáshoz közeledett s a menet lassubbodott. Spitzer merész elhatá rozással hirtelen felrántotta az ajtót és a vonatról leugrott. Ugrása köz­ben az egyik utitárs elkapta Spitzer kalapját, aminek következtében a szerencsétlen ember lebukott és a vonat kerekei alá került, izekre tépve azonnal szörnyet halt. A három em­ber ekkor rémült meg. Alig állt meg a vonat, ők is leugráltak és a sötét éjben menekülni akartak, de a ka­lauzok és a többi utasok lefogták őket s mind a hármat a csendőrség megérkezéséig az állomáson őrizték. — Tüzesetek. Márk községben má­jus 3-án déli 1 órakor tűz keletke­zett, s pár perc múlva 16 lakóház a melléképületekkel, —bár y szél csen des volt — lángban állott. A leégett! épületek szalmával voltak fedve, és alig egy pár méter távolságra állot­tak egymástól, és ez oknál fogva a mentésről szó sem lehetett. A tűz a kéménytől keletkezett, — és nem is csoda, mert ezen a vidéken a kémé­nyek csak nagy darah deszkából vannak készítve, amelyek erősebb tüzeléskor könnyen tüzet foghatnak. A kár mintegy 60 ezer korona. A le­égettek kpzött néhány egészen tönk­rement gazda is van, miután a há­zok nem volt biztosítva. — Cziróka- Hosszumezőn f. hó 1-én éjjel 11 óra­kor vigyázatlanságból tűz támadt, ■ minek következtében 14 ház az ösz- szes hozzátartozó melléképületekkel együtt leégett. Károsult 19 lakó és a kár meghaladja a 18 ezer koronát. Biztosítva csupán egy ház volt 400 korona erejéig. Beégett két ló, öt szarvasmarha és számos baromfi, továbbá 160 korona készpénz, sok gazdasági és házi fölszerelés. A há­zak és melléképületek legnagyobb része földig égett, mivel a házak ott úgy össze vannak zsúfolva, hogy a mentési munkálatok szinte lehetet­lenek. Egy-egy ilyen tűzeset eléggé bizonyítja, hogy minő kárt okoz az építési szabályrendelet be nem tar­tása. Epen azért ösmerve az e téren tanúsított sok évi mulasztást, a leg­nagyobb elismerés illeti meg az uj főszolgabírót, báró Fischer Lajost, hogy az építési szabályrendelet pon­tos végrehajtását szigorúan követeli. Áldásos működése már is minden újonnan épült háznál meglátszik. Nevezett főszolgabíró valóságos atyja e tudatlan népnek. Szigorú, de igaz­ságos. Nem a sokféle czimen bein­kasszálható napidijak képezik a fő­gondját, mivel ilyeneket nem szed, de egész törekvése oda irányul, hogy e tudatlan s a műveltség alacsony fokán álló népnek javán munkál­kodjék. — Játsztak a revolverrel. Varaimén az elmúlt napokban Rapcsó János csizmadia inas a déli pihenő alatt a műhely mögötti kertbe ment ki, hol egy másik pajtásával került össze és egy el nem lőtt revolver töltóny- nyel játszottak, azt kővel szétlapi- tani akarva. A töltény többszöri tites után elsült és a Jancsi inas balkezét teljesen összeroncsolta. Csak a gyors orvosi segély mentette meg a gyer­meket a vérmérgezós és, következ­ményeitől. — Dunky Fivérek cs. és kir. udvari fényképész, kiknek Kolozsvárt és Mis- kolezon első rendű műtermeik vannak városunkban a Zemplén nyomda ud­varában egy szép és modern műter­met építenek, az ópitkezés már fo­lyamatban van és még május hó fo­lyamán meg fog nyillani, még pedig olyan formán, hogy minden holnap­ban kétszer itt levételeket eszközök nek és a fényképek Miskolczon ké­szülnek el az ottani kényelmes és szakszerű műtermükben, ahol olyan képek előállittására képessek, a mi­nőket csakis elsőrendű fővárosi fény­képészeti műtermekből lehet látni. Különben Dunky Fivéreknek Erdély­ben és Felsőmagyarországon olyan or­szágos hírnevük van a fényképészet terén, hogy az dicséretre nem szo­rul. — Dunai ünnepély alkalmából, mely 13-án lesz Budapesten van szerecsém a 1. közönség b. figyelmét „Palais Royal“ című üzletemre Budapesten, Koronaherczeg utcza 8. (Haris bazár) felhívni. Raktáram, mely a legdiva­tosabb francia és angol diszmü cik­keknek egyik legnagyobb telepe, rendkívüli dús választékot nyújt fran­cia gyémánt utánzatu ékszerekben. Üzletem különlegeségeit képezik: valódi strucztoll-legyezők, ezüst és diszmü-botok, óralánezok, melltük, fülfüggők, úgyszintén bőr-diszmüáruk Most érkeztek meg Parisból a leg­újabb övék, övcsatok és kézitáskák. Ez alkalommal vidéki vevőimet 10 százalék árengedményben részesítem! Számos látogatást kérve maradok ki­tűnő tisztelettel Orlai Sándorné »Pa­lais Royal“ Budapest IV. Koronaher- czeg-uteza 8. (Haris bazár.) — Az osztálysorsjegyek vásárlása immár javában folyik, de a közön­ség java része még nem látta el ma­gát ezekkel, mert mint mindenben a sorsjegyek vásárlásánál is az utolsó napokra hagyja rendelése elküldését. Mindenésetre már is aktuálissá vált azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy hol vásároljuk a legközelebbi húzás­hoz a sorsjegyeket. Természetesen főleg oly főelárusitóhoz kell fordulni, ahol a legtöbb kilátás van arra, hogy a sorsjegyre nyeremény esik. Királyfi és Társa főelárusitók vevőkörének eddig legjobban kedvezett a szerencse egymásután jutottak nagy nyere­ményekhez. A főelárusitók között Királyfi és Társa cég úgyszólván a legmagyarabb s a vevőközönséggel szemben minden tekintetben a leg- előzékenyebb. Ajánljuk t. olvasó kö­zönségünknek, hogy Királyfi és Társa cégnél Budapest. Andrássy ut 60. megrendelését minél előbb eszközölje Az I-ső húzás május 22-én és 23-án lesz. Egész sorsjegy 12 kor. egy fél sorsjegy 6 kor. egynegyed sorsjegy 3 kor. egvnyolczad sorsjegy 1 kor. 50 fill. * KÖZGAZDASÁG. * Értesítés a vetések állásáról. Az őszi vetések minapi állására tekin­tettel, amennyiben azok egyáltalán későiek, határozottan ki lehet mon­dani, hogy ha az isteni gondviselés különös módon nem segít, azoknak további fejlődésében, akkor az idei aratás eredménye, minden gondol­kozás és számítás mellett is, többre min: 3—4 magra nem tehető. Ami pedig a tavaszi kalászokat illeti bú­zában, rozsban, árpában és zabban, ez idő szerint sokkal jobb ered­ményre nyújt ígéretet, mint az ősziek és éppen azért itt 5—7 magra lehet számítani, ha csapás nem éri. Szóval a gazdálkodó ember hely­zete a mai vetések állásából Ítélve, nagyon válságosnak Ígérkezik, és a szegény gazdálkodó ember már ma azon töpreng magában, hogy a mes­terségesen lenyomni szokott „életár“ és mizerábilis aratási eredmény mel­lett. állami és ártéri adóját s ter­heit miből fogja kifizetni?! Talán jó lenne a „quotát“ és „véradót“ emelni, hogy könnyítve legyen helyzetünkön?) — (Rozvágy) Kot­tán György, birtokos, TANÜGY. fi szinnai népiskola államosítása. Beregszászy István kir. tanfelügyelő április 26-án Szinnára utazott, hogy a szinnai róm. kath. népiskola államosí­tási ügyét rendezze. E lapok hasáb­jain már hírül adtuk, hogy a szinnai róm. kath. népiskola a tankötelesek nagy számához képest nem felelhet meg a törvény kívánalmainak. A közigazgatási bizottság rögtön intéz­kedett is, hogy S/.innán a tanerők szaporíthassanak. Ez ügyben a kir. tanfelügyelő 1901. évi december ha­vában érintkezésbe lépett a hitköz­séggel. minek eredménye a 3-ik ta- nitóállomás államsegélylyel való fel­állítása lett. Ugyanakkor felvétetett a jegyzőkönyv is, melyben a hit­község szegénységére való tekintet­tel a 4-ik, esetleg 5-ik tanítói állo­más szervezésére és az iskola fenn­tartására képtelennek mondja ma­gát és az iskoláról lemond és azt az államnak engedi át. A községi kép­viselőtestület ennek utána egyhan­gúlag megszavazta a felépítendő ál­lami iskolához az erejéhez mért hoz­zájárulást. Beregszászy István kir. tanfelügyelő tapintatos, de erélyes föllépése foly­tán ez simán és csendesen ment vég­be. Pár héttel később azonban, bi­zonyosan valami lelketlen izgatok bujtogatása folytán a nép egy töre­déke felkereste Lehoczky Endre es­peres-plébános t. kanonokot és tilta­kozását, fejezte ki az iskola államo­sítását illetőleg. Dacára a püspöki jóváhagyásnak az államosítás ügye ennek folytán megakadt. A kir tanfelügyelő újbóli megje­lenése alkalmából ápr. 26-án a hit­község értelmesebb tagjaival az is­kola ügye ismételten megbeszéltetett. A tanácskozás eredménye az lett, hogy báró Fischer Lajos főszolgabíró fölvilágosító szavai után a nagy számmal megjelent gazdák egyhan­gúlag az államosítás mellett foglal­tak állást,, ugyannyira, hogy magok a főkolomposok, kik eddig az álla­mosítást ellenezték, önmaguk vezet­ték a népet Lehoczky Endre esperes plébános t. kanonok és Beregszászy István kir. tanfelügyelőhöz kérvén őket, hogy az iskolát mielőbb álla­mosítsák, kijelentvén, hogy az álla­mosítás jóságát és célszerűségét most már ők is felfogták s mivel belát­ják. hogy az iskola fönntartásával járó terheket elviselni nem bírják. Az államosítás ügye tehát teljesen békés megoldást nyert, s az esperes az államosításra vonatkozó összes ügyiratokat kész örömmel adta át a királyi tanfelügyelőnek. A szinnai iskola tehát ha az állam a kikötött fetételeket elfogadja, lövid időn ál­lamivá lesz. Hisszük is, hogy ez mi­előbb meg fog történni, mert hiszen azon vidék magyarosításának termé­szetes központja Szinna. Mint járási székhelynek jó példával kell előljár­nia s a magyarosítás messze kiható szállait magában kell egyesítenie. A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérem, hogy az alább­irottakat becses lapjába szíveskedjék kitenni, Tállyán a mult hó végén a sze­gényebb sorsú szőlő termelők részére az államtól díjmentes sima vad vesz- szők érkeztek kiosztás végett. A sze­gény sorsú szőlőtermelők, utalvá­nyaikkal ingyenes vesszőért jelent­keztek a tállyai elöljáróságnál, mely a városi -cselédhez utasította az il­letőket a vad vessző átvételére. Az illetők el is mentek, hogy át vegyék az államtól érkezett ingyenes vesszőt; de a városi cseléd minden ioo vesz- szőtől yy fillért követeit, mert alább nem adja. A már félig meddig kiszá­radt venyigék a községház fáskam­rájában gondozás nélkül hevernek. Megjegyzendő: hogy ilyen vad vessző százanként választva jó minőségű 60 fillérért itt is megkapható, nem kel­lett volna nekünk ingyenes veszzőért folyamodni. Ha tehát ilyen ingyenes vesszők osztatnak ki, nem tudom minden községben igy van-é ? vagy csak Tállyán árulják pénzért teljes árban. Ugyan lehet-e erről tudomása a inéltóságos főispán urnák, a ki ezen ingyenes vesszőket az államtól kiesz­közölte. Itt Tállyán ezen vadvesszőket a kérvényezők nem vették által, mert majdnem annyi pénzért helyben biz­tosat vehettek volna, tehát az ingye­nes vesszők drága pénzes vesszőké változtak. Az elöljáróság télére elte­heti fűtő anyagnak. Egy tállyai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom